Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-27 / 225. szám

1999. szeptember 27., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Rendbe tett csatornák Speciális traktorokat szerel össze a szolnoki Produker Kft. a kaposvári Sefag erdészeti részvénytársaság megrendelésére. A száz lóerős Zetor motor hajtotta hidas trak­tor prototípusa két éve született, kifejezetten erdészeti növényápolási célokra. Az azóta be-' vált, 14 millió forintos gép voltaképpen megyei együttműködésben készül, hiszen két me­gyei cég beszállítóként vesz részt a programban. fotó: m. j. Európai örökség napot tartottak Kunhegyesen Bemutató a kunsági hagyományokból Az Európai örökség — Jászkunság ízei gasztronómiai nap társrendez­vényeként sokszínű programmal várta szombaton a kunhegyesieket a falusi turizmus egyesület megyei és helyi csoportja, az önkormányzat és a Konok Kunok Baráti Egyesülete. Az év elején kialakult árvízveszé­lyes időszak, illetve csapadékos időjárás megmutatta Karcagon is a csapadékvíz-elvezető rend­szer hibáit, problémáit. Az év közben elvégzett munka várható­an csökkenti majd a jövő évi ve­szélyt. Az esős idő elmúltával a városgondnokság szakemberei rendszeresen ellenőrzik a főgyűj­tők átvezető műtárgyait, és mint­egy 5,7 millió forintot fordítanak még a szükséges átereszek, csa­tornaszakaszok felújítására. A Kötivízig karcagi szakaszmér­nöksége a tavaszi védekezés és vészhelyzet során feliszapoló­Az Ohióból érkezett egyetemi tanszékvezető, Németh Zoltán professzor feladata az volt, hogy a világbanki programon elnyert autóelektronikai tervezet kidol­gozásának munkálatait ellen­őrizze. A Ványai pályázatot nyert — a megyéből elsőként — egy új szakképesítés továbbfej­lesztésére. Ez az új végzettség csak néhány éve került be az or­szágos képzési jegyzékbe, autó­elektronikai műszerész néven. Az elektronika ugyanis a korsze­rű autók egyik alapelemévé vált, mely szükségessé tette az új szak­ma képzését. A kevi intézmény megkezdte az előkészületeket, 2000. szeptemberben elindítják az érettségi utáni kétéves kép­zést, mely főiskolai szintű és (Folytatás az 1. oldalról) Tömegméretekben tette lehetővé szegény sorsú, falusi és városi fi­atalok számára a továbbtanulást a különböző középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken egy­aránt, vagyis tömegméretekben biztosította számukra az addig hiányzó esélyegyenlőséget mind a továbbtanulásban, mind a pá­lyaválasztásban. A befogadó in­tézmény igazgatója, Béres Jenő is az esélyegyenlőség gondolatának időszerűségét említette mint vál­lalható örökséget az emléktábla megőrzését vállaló szavaiban. A táblánál koszorút helyezett el a résztvevők nevében a „keristák” részéről dr. Páldi András, a gim­nazisták képviseletében Rontó Antal; dr. Szabó László a Magyar Tudományos Akadémia megyei bizottságának nevében koszorú­zott. Az avatóünnepség egyébként csúcspontja volt annak az egész dott főcsatornák tisztítását vé­gezte el, a csatornamedrek gazta- lanítására pedig kétmilliót fordí­tanak. Jövőre, ha lesz rá közpon­ti fedezet, szeretnék folytatni a főcsatornák iszaptalanítását. A Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat szintén kivette a részét a belvízcsatornák fenntartásá­ból, felújításából. Több mint húszezer négyzetméternyi sza­kaszt gaztalanítottak, majd hét­ezer négyzetméteren végzik el a depóniarendezést, ahol kellett, kijavították a tiltókat is. Jelenleg két belvíz-felújítási beruházáson dolgoznak. d. e. szerkezetű oktatás lesz. A szak­értő ennek a programnak az elő­készületét ellenőrizte. Maga a tervezet sajátosan készül, mivel először a szakemberek meghatá­rozzák azon ismeretek körét, me­lyeket oktatni kell, a pedagógu­sok munkája csak ezután követ­kezik. Még nem tudni, pontosan mekkora összeg érkezik majd Kevibe, ugyanis az attól függ, mi­lyen eszközök hiányoznak a munka elindításához. A szakértő nagyon jónak ítélte az előkészü­leteket, s várhatóan első ütem­ben mintegy tízmillió forintos beruházásra kerülhet sor. De re­mény van arra is, hogy az elkö­vetkező években további össze­gekkel támogassa a Világbank az intézményt. gg napos találkozónak, amelyre az ország minden részéből sereglet­tek egybe a kollégium volt tagjai, s amelyen felidézték a kezdetek izgalmas mozzanatait, ám sor ke­rült az élmények felmelegítésén túl a népi kollégiumi mozgalom átfogó értékelésére is: dr. Ro- mány Pál, a jeles agrártudós mélyreható alapossággal, ugyan­akkor emelkedetten elemezte, méltatta annak jelentőségét, sze­repét, elhelyezvén múló száza­dunk történetében. Az érzelmes pillanatokban sem szűkölködő találkozót az egykori diákok mai utódainak, a házigazda Verseghy gimnázium tanulóinak műsora színezte, akik népdalokkal, nép­tánccal kedveskedtek a résztve­vőknek, stílusosan illeszkedve a találkozó szelleméhez. Az emlé­kezés jeles napja az újabb talál­kozás és a már napvilágot látott Emlékkönyv bővített, újabb ki­adásának reményével zárult. — Az Európai Unióhoz közeled­ve is büszkén kell hogy vállaljuk örökségünket, megismertessük az ide látogatókkal a kunsági íze­ket, hagyományokat — mondta megnyitójában Kontra József pol­gármester. — Aki a múltját nem becsüli, az a jövőjét nem érdemli — kezdte beszédét Herbály Imre ország- gyűlési képviselő, a megyei turiz­musegyesület elnöke, aki szerint nagyon fontos, hogy az EU-ba önálló emberként, régióként fo­gadjanak bennünket. Éppen ezért a falusi vendéglátással fog­lalkozók ne feledjék el nagyapá­ink játékait sem, és vendégeiket pedig ismertessék meg a kunsági ízekkel — hangsúlyozta. Mintha az utóbbi időben Jászbe­rény vonzaná a bolti szarkákat. A rendszerint más megyéből ér­kező portyázók nem válogató­sak: azt visznek el, amit csak tud­nak. Néhány napja egy Hajdú-Bi- har megyei társaságot kaptak raj­ta egy jászberényi üzletben lopá­son, múlt csütörtökön pedig egy salgótarjáni csapat akadt „horog­ra” egy névtelen bejelentő jóvol­tából. A szokásos — négy nő és egy férfi — összetételű kompánia egyes tagjai azonban már vissza­térő vendégeknek számítanak a jászberényi kapitányságon. A Jelenleg Kunhegyesen hét csa­lád él vendégfogadásból, akik egyszerre 45 főt tudnak elszállá­solni. A magyar családok mel­lett egyre több a francia, az an­gol, de Brazíliából és Svédor­szágból is érkeznek ide pihenni vágyók — tudtuk meg Gesztiné Kürti Ilonától, a falusi turizmus egyesület helyi vezetőjétől. A megnyitó után a Karcagi If­júsági Fúvószenekar, a helyi Hajdina citerazenekar, a könyv­tár irodalmi színpadosai adtak műsort, a vendégek pedig ismer­kedtek a településsel. A református templomot Nagy Kálmán, a katolikust Bol- lók Emil mutatta be. A résztve­vők megtekintették Gesztiné nyáron ugyanis egyszer már pó­rul jártak ebben a városban. Egyikük ügyét még a rendőrség vizsgálja, másikuk aktái pedig már az ügyészségen vannak. Mostani kudarcukat is korábbi látogatásuknak „köszönhetik”, ugyanis a herényiek közül vol­tak, akik emlékeztek rájuk, és fe­lettébb gyanúsnak találták a tár­sulat újbóli megjelenését. Akadt olyan polgár is, aki az idegenek megjelenéséről tájékoztatta a rendőrséget, így az autójukkal már távozófélben lévőket Berény és Jákóhalma között megállítot­Kürti Ilona falusi környezetben berendezett vendégházát, majd a szélmalom, a művelődési ház és a városi könyvtár kiállításai következtek. Délben a parkban már az íncsiklandozó illatok árulkodtak arról, hogy a 18 kon- dérban megfőtt a birka-, marha- pörkölt, a gulyás, az öregleb­bencs. A Pálszabó Mihály, a gasztro­nómia lovagja vezette zsűri az első és a különdíjat is Jóvér Ist­ván marhapörköltjének ítélte, ami aznap maga mögé utasítot­ta a kunsági birkapörköltet. Aki délelőtt végignézte az erős em­berek versenyét, az láthatta, hogy a bálagörgetésbe beszállt a kisújszállási, a kunhegyesi és az abádszalóki polgármester is, és az utóbbi, Bordás Imre lett a győztes. A „rendes” versenyzők között pedig ismét nem talált le­győzőre a helyi Antal Zsolt, de ta a járőr. Megalapozott volt a bejelentő gyanúja, mert a kocsi csomagtartójában számtalan olyan holmi volt, amelyek arra utaltak, hogy a tarjániak ezúttal sem tétlenkedtek a városban. A holmik eredetéről persze nem igazán tudtak épkézláb magyará­zatot adni, ezért ismét a kapi­tányságon kötöttek ki, ahol mind beismerő vallomást tettek. Nagy mennyiségű tampon, női alsóne­mű és szeszes ital került elő, amelyekről hamarosan kiderült: valamennyi a herényi üzletekből származik. H. Gy. Új kórházi műszerek Karcagon A karcagi Kátai Gábor Kórház működési struktúrája idén sem változott, az intézmény kiegyen­súlyozottnak mondható műkö­déssel, gazdálkodással teljesítet­te feladatát. Mint a dr. Zsembeli József orvos­igazgató által készített beszámo­lóból, kiderül, az első félévben fokozatosan nőtt a lakosság igé­nye a kórház szolgáltatásai iránt. Ennek is köszönhető, hogy a bevételek fedezetet nyúj­tottak a felmerült kiadásokra. A város legnagyobb munkáltatója az első félévben 859 főt foglal­koztatott, akik januártól átlag ti­zenhárom százalékos béreme­lést is kaptak, ám ennek ellené­re is csak 59 574 forint a kórhá­zi átlagjövedelem, ami a fogyasz­tói árszínvonal alakulásához vi­szonyítva igen alacsony. A kórház lehetőségeihez mér­ten igyekszik megfelelni a mini­mumfeltételeknek is. Bár az el­múlt öt évben közel kétszázmil­lió forintot fordítottak gép-mű­szer beszerzésre költségvetésük­ből, valamint pályázati, önkor­mányzati és alapítványi pénzek­ből, ennek ellenére mintegy 300 millió forintra volna még szüksé­gük. Az első félévben 13,5 millió fo­rintból mobil röntgenkészülé­ket, EKG-t, reumatológiai keze­lőeszközöket vettek, és elvégez­ték a 2000. évi számítógépes át­állás első ütemét. A napokban pedig új CTG-készüléket és lapa- roszkópiás kézi műszereket vesznek. Ám mint a tájékoztató­ból kiderül, a minimumfeltéte­lekre csak keveset fordíthattak. —de— Elmúlt a nyári „diákinvázió” (Folytatás az I. oldalról) Ilyen volt például az űrhajósru- ha-szerű védőöltözékben végez­hető sörétszórás, amellyel fémfe­lületek rozsdátlanítását végezték a bátor jelentkezők. Az órabérek — ahogy jelenleg, úgy a nyár folyamán is — általá­ban 150—250 forint között mo­zogtak. A szorgalmasabbak eb­ből akár 50—60 ezer forintos ha­vi fizetést is összeszedtek, de az átlag sem keresett 20 ezer forint­nál kevesebbet. Talán ezek az — eseti munkalehetőségekhez ké­pest - kedvezőnek ítélhető bérek is közrejátszottak a diákmunkák iránti fokozott érdeklődésben. Mindenesetre a szolnoki csoport számára nyilvánvalóvá vált: ki­nőtték eddigi helyüket, így rövi­desen a Student Hotel földszint­jéről a szemközti Gábor Áron tér 2. számú épületébe költöznek, ahol kulturáltabb körülmények között várják majd a munkát ke­reső tanulókat. —bugány— Nagyon jónak minősített előkészületek a Ványaiban Világbanki ellenőrzés A napokban világbanki szakértő járt Túrkevén, hogy az egyik prog­ram előkészületeiről tájékozódjon a Ványai Ambrus Gimnázium és Gépjármű-technikai Informatikai Szakközépiskolában. Mint megtud­tuk, az eddigi eredményekkel meg volt elégedve. Emléktábla-avatás Ismét rendőrkézen a fosztogatók Csökkenő sertéstartási kedv (Folytatás az 1. oldalról) Sokatmondó adatsor a takar­mányárak és a sertés-felvásárlási árak alakulása. Ebből kitűnik, hogy a búza és az árpa ára egy év alatt közel a másfélszeresére nőtt, de a kukorica is egyötödé­vel drágult. Ezzel szemben a vá­gósertés felvásárlási ára tavaly februártól idén májusig folyama­tosan csökkent, majd a százki- lencvenhárom forintos mini­mumár bevezetését követően va­lamelyest emelkedni kezdett. Egyértelműen a sertéstartási kedv csökkenésére utal, hogy a szabadpiacokon rendkívül ala­csony a kereslet a malacok iránt, az ár kilónként száz-százötven forint között mozog, és a terme­lők a megyei FVM-hivatal infor­mációi szerint kétezer anyakoca értékesítését tervezik. -Íz­Egész l»ét végét betöltő programokkal és ingyenes szolgáltatásokkal várták az érdeklődőket Kisújszálláson az ötéves születésnapot ünneplő Ford Sándor Kft.-nél. Palágyi Gábor polgármester köszöntő szavait követően minden korosztály talált magának elfoglalt­ságot a jól sikerült nyűt napokon. fotó: mészáros János A város és az iskolák (Folytatás az I. oldalról) A város kerekítve 1 milliárd 850 milliós költségvetéséből 322,5 milliót költenek a középfokú in­tézményekre. Az iskolák a létü­kért küzdenek, a demográfiai helyzet alakulása itt igen fontos tényező. Ám miközben öt év alatt majdnem a felére csökkent a születésszám, az általános isko­lákban növekedett a tanulók szá­ma. Az általános iskolák „teljes kapacitással” működnek, 3-4 párhuzamos osztály is van az egyes évfolyamokon. Nem lehet tudni, hogy ez a növekedés tar­tós lehet-e, és eléri-e a középisko­lát, vagy az elvándorlás miatt a hatása nem érvényesül. Az elván­dorlás becslések szerint mintegy 180—240 törökszentmiklósi ta­nulót érint, ők Szolnok és más városok középiskoláinak létszá­mát gyarapítják. A középiskolák létszámgond­jaikat az igényekhez történő jobb alkalmazkodással, jobban „eladható” tudás biztosításával, profilváltással igyekeznek megol­dani. A Székács Elemér Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskola közgazdasági képzéssel, a Bercsényi gimnázi­um úgynevezett közrendvédelmi irány bevezetésével, azaz a rend­őri pályára előkészítéssel bővíti profilját, de a szakmunkásképző is „több lábon áll”. Törökszentmiklóson, jó né­hány más várossal ellentétben, tanárgondok vannak, annak elle­nére, hogy ősszel tizenhét új ta­nár kezdett dolgozni a városban. Ennek ellenére testnevelés sza­kost, nyelvszakost még tudnának alkalmazni, és néhány reáltárgy­ban sinus' még meg a kellő lét­szám. B. A. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents