Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-25 / 224. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 25., szombat Kitüntetéseket adott át a New Yorkban tartózkodó Martonyi János magyar külügy­miniszter. A Magyar Köztársa­ság Érdemrendjének tiszti ke­resztjét vehette át John William Shirley nyugalmazott amerikai nagykövet, valamint Marton Endre nyugalmazott újságiró. A szélsőséges pártok léte és erőre kapása Európának egyik fenyegető problémája, amivel az Európa Tanácsnak komo­lyan és szakszerűen kell foglal­koznia. A beterjesztett anyag azonban szakmai hibái miatt al­kalmatlan a vitára, ezért adta vissza átdolgozásra a közgyűlés - jelentette ki Strasbourg-ban Surján László, a magyar delegá­ció vezetője. Új ellenállási stratégiát dol­goznak ki a csecsének, ha nem sikerül az oroszokkal hamaro­san tárgyalóasztalhoz ülniük - jelentette ki pénteken Aszlan Maszhadov. A csecsen elnök néhány órával azután nyilatko­zott erről, hogy az orosz légierő Groznij délkeleti peremkerüle­teit és a fővároshoz közeli Szamaski települést bombázta. Az incidensben 11 ember vesz­tette életét. Kórházba került néhány nappal az általános választások előtt Viktor Kiima kancellár után Rudolf Edlinger pénzügy- miniszter is. A politikus az Osztrák Szociáldemokrata Párt második élvonalbeli sze­mélyisége. Edlinger egy kam­pányrendezvény után fordult orvoshoz, mert rosszul érezte magát. Az Európai Unió 2002-ben kész lehet az új tagok felvételé­re - jelentette ki a bővítésért felelős biztos. Günter Verheugen szerint Brüsszel megteremtette a bővítés pénz­ügyi feltételeit, a közösség in­tézményi reformja pedig a jövő év végén lezárul. A koszovói albánoknak fel kell adniuk a függetlenség ál­mát, s meg kell elégedniük en­nél kevesebbel - szögezte le Javier Solana, a NATO távozó főtitkára. Álláspontját a spa­nyol politikus azzal magyarázta, hogy ha a nemzetközi közösség megengedi a határok megvál­toztatását Szerbia déli részén, nehéz lenne megakadályozni a politikai széttöredezést a Bal­kán többi részén, sőt Oroszor­szágban. Románia érdemeit méltatta a jugoszláviai konfliktus idején a Bukarestben tartózkodó Gerhard Schröder német kan­cellár, egyúttal sürgette az or­szág gazdaságának reformját, amennyiben föl akar zárkózni az Európai Unió tagjelöltjeinek csoportjához. Jobboldali pártok a konzervatív értékekről Orbán Viktor kezdeményezése A hajógyári munkások emlékművének megkoszorúzásával kezdő­dött a közép-európai jobbközép pártok vezetői gdanski találkozójá­nak második munkanapja. A patinás régi tanácsháza kon­ferenciatermében megtartot­ták a 2. plenáris ülést, amelyet Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnök vezetett. Landsbergis felolvasta Václav Klaus volt cseh miniszterel­nöknek a találkozó résztvevői­hez intézett üdvözletét, majd rövid megnyitóbeszédében visszatekintett a közép-európai demokratikus átmenet előzmé­nyeire és az elmúlt 10 eszten­dő legfontosabb térségbeli ese­ményeire. Mart Laar észt miniszterel­nök a társadalmi, gazdasági re­formokról beszélt, aláhúzva a hagyományos konzervatív érté­kek - a család, a nemzeti kul­túra, az anyanyelv, a környezet védelme - szerepét ezek meg­valósításában. Mikulás Dzu- rírtda szlovák miniszterelnök a közép-európai stabilitás és^biz- tonság kérdéseiről fejtette ki véleményét. Hangsúlyozta, hogy reményei szerint országa az Európai Unió decemberi csúcsértekezletén, Helsinkiben bekerül a csatlakozásra meghí­vott országok első körébe, illet­ve 2001-2002-ben a NATO- bővítés második hullámába. Lojze Peterle volt szlovén mi­niszterelnök, a szlovén keresz­ténydemokrata párt vezetője a közép-európai jobbközép pár­tok feladatairól szólva szintén kiemelte a hagyományos euró­pai keresztény értékek fontos­ságát a reformok megvalósítá­sában. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz-MPP elnöke a déli órákban érkezett meg Gdansk­ba. A magyar politikus volt egyébként a tanácskozás egyik kezdeményezője, amikor má­jusban Marian Krzak-lewskivel, a lengyel Szolidaritás Választá­si Akció elnökével találkozott. A magyar kormányfő a pénteki munkanapon méltatta politi­kustársai tevékenységét. Ahány akta, annyi sors. A hét végén Berlinben megnyitják a nagyközönség számára az egykori NDK titkosszolgálatának az archívumát. A Stasi-iratok iránt magánemberek, kormányhivatalok, igazságügyi szervek, a rendőrség, a kutatók és az újságírók körében nagy az érdeklődés. fotó: feb/reuters Szerencsés szerencsétlenség. Túlfutott az ausztrál légitársaság Boeing 747-es gépe - az erős vihar miatt - a bangkoki nemzetközi repülőtér leszállópályáján. A fedélzeten tartózkodó 407 utast és a személyzet tagjait sérülés nélkül sikerült kimenteni. fotó: feb/reuters ________________Hírháttér________________ I ndia választ Hatszázmillió voksolásra jogosult polgár, nyolcszázezer szavazóhelyi­ség, öt héten át lebonyolított választási csata, négyezer jelölt - már a számok is jelzik, mekkora politikai küzdelem rejlik a szeptember elejé­től tartó indiai választások mögött. Am ez aligha csodálható, hiszen a szubkontinensnyi dél-ázsiai államot - a maga immár egymilliárdfölé emelkedett lakosságával - gyakran emlegetik a világ legnépesebb de­mokráciájaként, ahol három éven belül most harmadszor mérkőznek meg a jelöltek az újdelhi törvényhozás posztjaiért. A szavazóknak azt kell eldönteniük, hogy bizalmat adnak-e a tavasz- szal megbuktatott Atal Bihari Vadzspájinak, aki a hindu nacionalista erők vezetőjeként tett szert komoly népszerűségre. A most ügyvezetőként ténykedő miniszterelnök esélyei jócskán megnőttek, amikor engedményt nem ismerő magatartást tanúsított az elmúlt hónapok kasmírt válságá­ban, kemény vezetőként lépve fel az Újdelhi által felpanaszolt pakisztáni beszivárgásokkal szemben. Sok jó pontot szerzett mindezzel fő ellenfele, az olasz származású Sonia Gandhival szemben, aki a hajdani kormány­fő, Radzsiv Gandhi özvegyeként vette át a Kongresszus Párt irányítását. Az esélyek Vadzspájinak kedveznek, s az október 3-ai eredményhir­detés után alighanem ő lehet a győztes. Soniát egyaránt sújtja külföl­di, illetve női mivolta és pártja zilált helyzete. Könnyen lehet tehát, hogy az újjáalakuló parlament alig fog különbözni elődjétől. Az igazi dilemmákra - a népességrobbanásra, a gazdasági elmara­dottságra, a vallási és a nemzetiségi ellentétekre - óhatatlanul keve­sebb idő és figyelem jutott az elhúzódó kampányban. Pedig Indiában ezeket a problémákat illetné meg az elsőbbség a nacionalista versen­géssel szemben, mert csak megoldásukkal haladhat az ország a remélt sikeresebb jövő felé. Szondy Gábor Katonáink Pristinában Az Országgyűlés kedden tárgyal arról a határozatmódosításról, amely a napokban Magyarország­ra érkezett tíz holland vadászrepü­lőgép átrepülését engedélyezné. Bár az átrepüléseket korábbra tervezték, a hollandok csak a határozatmódosítás elfogadását követően, legkorábban kedden indulhatnak Szlovéniába mondta a Honvédelmi Minisz­térium szóvivője. Erdélyi Lajos szerint nem a parlament három­hetes munkarendje miatt, ha­nem azért nem kaphatta meg a holland légierő az Országgyűlés hozzájárulását, mert a kérdés megvitatása nem fért bele az el­ső hét munkarendjébe. A minisztérium sajtótájékoz­tatóján Papp Gyula alezredes, a Koszovóban tevékenykedő ma­gyar honvédségi kontingens pa­rancsnoka elmondta: a magyar békefenntartók működése az év végéig 4,5 milliárd forintjába ke­rül a tárcának, a továbbiaknak pedig négymilliárd forintos éves költséggel számolnak. A híresztelésekkel szemben nincs szó luxuskörülményekről: a sátrakban hagyományos vas­ágyak állnak, s az egyetlen szó­rakozást a „csocsónak” becézett asztali futball biztosítja. A szél­sőséges időjárás miatt mind­amellett indokolt, hogy a konté­nerépületek falát kétszeresen is szigetelték. Nyáron Ugyanis nem ritka a negyven foknál ma­gasabb hőség, télen pedig akár mínusz húsz fok is lehet. A haj­nalok már most is csípősek. Munkatársunk kérdésére a pa­rancsnok kifejtette: a civilekkel csak szórványosan érintkeznek a magyar katonák, például amikor útépítéshez murvát szállítottak egy közeli településről. E találko­zásokból azonban az szűrhető le, hogy a koszovói lakosság ba­rátságosan fogadja a kontingens tagjait. Különösebb veszélynek nincsenek kitéve, bár előfordult, hogy szétszórt kézigránátokra és aknákra bukkantak. Erdélyi Lajos szóvivő megem­lítette: Szabó János honvédelmi miniszter a NATO védelmi mi­nisztereinek torontói találkozó­ján beszámolt a tennivalókról. Hazánk a koszovói hadművele­tek során olyan tapasztalatokat gyűjtött, amelyeket kamatoztat­hat a tervezett haderőreform végrehajtása során. Magyaror­szág - mint az európai biztonsá­gi térség része és jövendő EU- tag - támogatja egy hatékony európai védelmi rendszer létre­hozását. A tárca vezetője szerint a földrész biztonsága és stabili­tása nem képzelhető el Délkelet- Európa politikai és gazdasági in­tegrálása nélkül. A jövő bizton­sági kihívásait a koszovói típusú válságok jelentik, amelyek keze­lése a NATO védelmi képessé­gének felülvizsgálatát igénylik. Szeptember végéig elkészül a hadsereg átalakítását célzó stra­tégiai felülvizsgálat. Ez először a nemzetbiztonsági kabinet elé kerül, majd a kormány vitatja meg. A kabinet már meghatá­rozta, hogy 2004-ig milyen ösz- szegeket kíván a honvédelemre fordítani. A következő évben mintegy 189 milliárd forint lesz a tárca költségvetése. Az idén egyébként a honvédség körülbe­lül háromszáz felesleges ingat­lanját adja át az ÁPV Rt.-nek. Ennek ellenértékeként tizenkét- milliárd forintot fizetnek - hangzott el a tájékoztatón. (t. a.) Lobbizás a halálbüntetés ellen Az Egyesült Államokban mind többen szorgalmazzák, hogy tilt­sák be a villamosszékben történő kivégzést, mert „ez a kínos halál méltatlan a huszadik századhoz”. Egy 160 kilós óriás férfi a 2700 voltos áramütés hatására szinte szétszakította bilincseit, úgy vo- naglott a villamosszékben, orrá­ból, füléből vér folyt. A floridai kivégzés szemtanúi horrorshow- ként írták le a látottakat. 1924 óta 241 ember végezte életét villamosszékben Ameriká­ban. Számuk csökken, mivel az USA ötven állama közül már csak négyben alkalmazzák kizá­rólagosan ezt a kivégzési módot. Amióta az Egyesült Államok­ban a hetvenes években újra be­vezették az addig egy időre eltil­tott halálbüntetést, általában nő-' vekszik azoknak a száma, akik ennek végleges eltörlését sürge­tik. Nemcsak azért, mert a nem ritkán brutális kivégzések em­berhez méltatlanok, hanem azért is, mert egyáltalán nem rit­kák a tévedések. Az elmúlt évti­zedekben 82 olyan ember ítéltek halálra, akiről később kiderült, hogy ártatlan. Nagy részük a fel­lebbezési eljárásnak köszönhe­tően életben maradt, de voltak vétlenül kivégzettek is. Tekintettel azonban a súlyos bűnözés változatlan magas ará­nyára, az igazságszolgáltatás­ban sokan elleneznek minden­fajta enyhítést. A floridai bíró­nő, akihez panaszt nyújtottak be a villamosszék okozta kínok miatt, kijelentette: lehet, hogy ez „kellemetlenségeket” okozott az elítéltnek, de nem lát okot ar­ra, hogy a berendezést ne hasz­nálják tovább. FEB A Tvr-hét és a Party közös nyereményjátéka » népszerű sztárokról.! A TV nézés d programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető musonsmertető, legtöbb háttérinformáció aívnét-ben. A Moszad és a PR Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad évtizedeken át annyira távol tartotta magától a nyilvá­nosságot, hogy még vezetőjé­nek nevét sem közölte. Köz­ben a szervezet olyan huszár­vágásokat hajtott végre, ame­lyek révén óriási tekintélyre tett szert. A jelek szerint változnak az idők, mert bejelentették: a jövő­ben a Moszad nagyobb súlyt he­lyez a PR-tevékenységre, és saját szóvivőt alkalmaz. A gondolat akkor vetődött fel, amikor a szolgálat balsikerú akciók soro­zatát hajtotta végre Ammantól Nicosiáig. A végső lökést a sváj­ci fiaskó adta, ahol arab és más „célszemélyeknél” lehallgató­készülékeket akartak felszerel­ni, de öt ügynök lebukott. Ma­radt tehát a bevált recept: ha baj van a gyakorlattal, erősíteni kell a PR-munkát. (réti)

Next

/
Thumbnails
Contents