Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-21 / 220. szám

1999. szeptember 21., kedd Megyei Körkép 3. oldal .1 ászár okszálláson Idén nyáron rendkívül sok gondot okozott, hogy a város mentén húzódó Szarv-ágy patak nem tudta levezetni a nagy mennyiségű csapadékvizet. En­nek a legfőbb oka az volt, hogy a patak medrét évtizedek óta nem kotorták ki. A napokban az Évízig dolgozói 3—3,5 kilométer hosszan, a patak torkolatától a jászberényi úton lévő hí­dig kotorták ki az idén „megvadult” kis patak medrét. fotó: s.j. Az érzelem döntött Szászberken? A szászberkiek vasárnap elsöprő többséggel mondtak nemet a faluban tervezett veszélyeshuliadék-megsemmisítőre és az akkumulátorgyárra. A beruházást pártolók és ellenzők közötti ellentétek egyelőre mégsem oldódtak. Közérzetünk Aranycsinálók „Szemeteljetek!” - kiáltotta boldogan Az égig érő fű főszereplő­je. A filmbéli parkőr kedvéért tele is szórták a friss gyepet hulla­dékkal. Az idős szakinak persze könnyű volt rábeszélnie szom­szédjait, hiszen ő csak gyűjteni és nem tárolni-megsemmisíteni szerette volna a hulladékot. A szemétben üzletet sejdítőknek - mint a vasárnapi szászberki népszavazás is mutatja - az egyszerű felszólításnál meggyőzőbb érveket kell felsorakoztatniuk, és a si­ker, a beruházás akkor sem garantált. A polgárok többsége ugyanis eleve rossz szemmel nézi a szemét­ből aranyat csinálni akarókat. Ráadásul az emberek félelmeit csak növelik az olyan varázsszavak, mint az amerikai szabadalom vagy a plazmatechnológia. Ez utóbbi egyébként is szinte felfoghatatlan az egyszerű halandóknak. De gyanakvást ébreszt az is, hogy a cé­gek szinte kivétel nélkül szegény, munkanélküliséggel küzdő tele­püléseket szemeltek ki. Tény, hogy a polgármesterek szívesen lát­nak minden beruházást, melytől az adóbevételek növekedése, vég­ső soron pedig a falu vagy a város fejlődése várható. Csakhogy az elmúlt évtizedek beidegződései nyomán az emberekben félelme­ket gerjeszt, ha a hatalom - legyen az állami vagy helyi - túlzot­tan is azt bizonygatja: „ezzel mindenki jól jár”. Jász-Nagykun- Szolnok megyében ezért is került immár a második veszélyeshul- ladék-megsemmisítő parkolópályára. Mindeközben a hulladékmegsemmisítésre vállalkozóknak a konkurenciaharccal is szembe kell nézniük. Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve ugyanis óriási üzletnek ígérkezik a ve­szélyes anyagok ártalmatlanítása, hiszen anélkül az ország aligha kapja meg a belépőjegyét. A verseny élesedését jól mutatja, hogy a Kengyelen évi hétezer tonnányi hulladékot feldolgozni szándé­kozó Green World Kft. néhány éve szinte egyeduralkodónak szá­mított. Mára azonban nemcsak a megyén belül akadt konkuren­ciája. Szászberek mellett plazmakemence létrehozásán fáradozik Ózdon a Reprometál Kft. (bár egyes lapértesülések szerint ebben is található Szolnok megyei, törökszentmiklósi érdekeltség) és a miskolci székhelyű Szinva csoport. A kérdés az, hogy ki talál előbb helyet a hulladékmegsemmisí­tőnek. Mert azt a legzöldebb környezetvédők is elismerik, hogy a napról napra növő szeméthegyekkel valamit kezdeni kell. Csak hát „veszélyes üzemet” senki sem lát szívesen otthona közelében. Teleki József Az ízek ünnepére készülnek Olasz felderítők magyar kiképzésen A Magyar Honvédség csereki­képzési programjában szereplő éves kiképzési tervnek megfelelő­en ezúttal egy komplett szakasz érkezett Szolnokra az olasz had­sereg páncélos felderítő egységé­től. Mint azt a 34. Bercsényi Fel­derítő Zászlóalj hadműveleti ki­képzési részlegének vezetőjétől, Kiss Antal őrnagytól megtudtuk, a magyar katonák — csakúgy, mint a nálunk vendégeskedő ola­szok — 30 fős létszámmal vesz­nek részt Olaszországban a szá­mukra szervezett kiképzőprogra­mon. A Rékasi úti laktanya kül­földi látogatói nemcsak a kikép­zés egyes állomásain, hanem egy budapesti városnézésen is „átes­tek” már. A tegnapi program ke­retében ellátogattak a honvédség kéthetes, szárazföldi haderőne­mi — hivatásos, szerződéses és sorkatonák részére a szandasző- lősi reptéren szervezett — ejtőer­nyős-összevonására, ahol bár az erős szél miatt ugrásokat nem láthattak, szóban tájékozódhat­tak arról, miként is űzik a magya­rok ezt a mesterséget. A szolno­ki laktanyákba egyébként belga katonák is érkeztek tegnap, a francia Bercsényi Huszárezred tagjait pedig a jövő hónapban várják. —h— Sztrájk lesz a vegyiművekben (Folytatás az 1. oldalról) A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a TVM-nél a hangulat meglehetősen rossz, a dolgozók félnek, így nem tudni, mekkora támogatottságra lesz a sztrájknak. Ronthatja az esélye­ket, hogy a szakszervezeti vezető tudja, leépítések kezdődtek a cégnél, márpedig ez nem jó alap egy tiltakozáshoz. Némi vigaszt adhat, hogy felmérések szerint a dolgozók többsége szimpatizál a szakszervezettel. A titkár rámu­tatott, a vállalatot eladó ÁPV Rt. és a vevő, a jelenlegi tulajdonos által megkötött szerződés szerint a vételtől számított három éven belül nem is lehetne a dolgozó­kat elküldeni. Márpedig a három év még nem telt el. Az érdek-kép­viseleti vezető ezzel kapcsolat­ban bírálta az ÁPV Rt.-t, mert ügy véli, nem ellenőrzi a szerző­dés végrehajtását. A TVM-es szakszervezet a gondok orvoslá­sa érdekében a vegyipari dolgo­zók szakszervezetéhez és az MSZOSZ-hez fordult segítsé­gért. Bauer István hangsúlyozta, tisztában vannak vele, hogy a műtrágyapiac pang, a tulajdo­nosnak gondjai vannak, mind­azonáltal ügy tartja, emiatt nem a dolgozókon kellene a port el­verni. Szerdán a sztrájkot 10 és 12 óra között tartják meg. tóth Az érvényesen voksoló 438 vá­lasztó közül 321-en döntöttek ügy, nem kérnek a faluba terve­zett beruházásból. így a népsza­vazást kezdeményezők élére állt egykori polgármester, Pető Mik­lós akár nyugodtan hátra is dől­hetne, hiszen ismét az ő elképze­léseivel azonosultak a községben élők. Pető szerint azonban szó sincs személyes diadalról. Csak — mint mondta — a jelenlegi pol­gármester szerette volna elhitet­ni, hogy presztízsharc húzódik meg a népszavazás mögött. Az emberek megértették, hogy a jö­vőjükről kellett dönteni — fogal­A vezető elmondta: az országos választmány összehívása kapcsán kipattant konfliktus rendezésére még március 10-én felügyelőbiz­tost nevezett ki a Mohosz élére a Fővárosi Bíróság. Ezzel megol­dódni látszott a szövetség problé­mája, hiszen a bírósági biztos fel­adata az volt, hogy ellenőrizze: törvényes úton választották-e meg az országos választmány 74 tagját. Ezt követően pedig — amennyiben szabályosnak ítélte a tagok akkre­mazott Pető Miklós. A községet jelenleg vezető Vasas Zsuzsanna viszont ügy látja, az emberek nem hallgattak az észérvekre. Egyszerűen a félelmeik alapján szavaztak. A polgármester asz- szony azt sem tartja egyértelmű­nek, hogy a falu elsöprő többsé­ge utasította volna el a beruhá­zást. A választók 40 százaléka ugyanis otthon maradt. Ha eh­hez hozzászámoljuk az igennel voksoló 117 polgárt, akkor a falu többsége másként gondolkodik a megsemmisítőről — magyarázta Vasas Zsuzsanna. A vasárnapi népszavazással azonban még le­ditálásának folyamatát — össze kellett volna hívnia a testületet. Mindez több mint fél éve történt, ám a felügyelőbiztos eddig nem tett eleget kötelezettségének — je­lentette ki Jánosi Imre, aki hozzá­tette, e mulasztás azért is történhe­tett meg, mert a bíróság nem sza­bott ki határidőt a feladat elvégzé­séhez. Az országos horgászszövet­ség vezetőségének tagja rámuta­tott, a döntés késlekedése nehéz helyzetbe hozta a Mohoszt, és hét, hogy nem dőlt el minden. A helyi választási bizottság tegnap ugyanis úgy vélte, a szavazás reg­gelére a falut elárasztó „Nem va­gyunk kísérleti nyulak!” feliratú szórólap megsértette a kampány­csendet. Az esetet azonban nem találták olyan súlyosnak, hogy megsemmisítették volna a nép­szavazás eredményét. A határo­zat ellen azonban fellebbezhet­nek a beruházás pártolói. Pető Miklós továbbra is kétel­kedik abban hogy a szórólapok alkalmasak lettek volna a kam­pánycsend megtörésére. Úgy ér­zi, ha a település vezetése jog­orvoslatért a bírósághoz for­dul, nem történik más, csak to­vább dagad egy léggömb, és még nagyobbat szól, amikor ki­pukkad. TJ közvetve a területi, illetve megyei horgászszövetségek munkáját is kedvezőtlenül befolyásolta. Jelen­leg is komoly gondot okoz, hogy a Mohosznak választmányi döntés hiányában nincsen testületileg el­fogadott költségvetése, amely az érdekvédelmi szervezeti munkát is hátráltatja. Ráadásul emiatt az idei spanyolországi horgász-világ­bajnokságon indult magyar csapat tagjainak a részvétel költségeit is magukra kellett vállalniuk. Az országos szövetség ezért rö­videsen felkéri a Fővárosi Bírósá­got, mielőbb szabjon határidőt a felügyelóbiztos munkájának, aki­vel az elmúlt hetekben még tele­fonon sem tudott kapcsolatot te­remteni a vezetőség — nyilatkoz­ta a térség horgászvezetője.-bugány­Kunsági lakomát rendeznek szep­tember 25-én Kunhegyesen. A kun­sági ételfőző verseny a tájjellegű ízek igazi ünnepének ígérkezik. El­sősorban azért, mert a szerzők sa­játosan hazai és legfőképpen ha­gyományőrző műsoros ínyencsé­gekkel spékelték meg a gasztronó­miai versenyt. A vendégváró ver­Az ófalui részt az idén két alka­lommal is fenyegette a víz, a talaj vízzel telített, így még a tél beáll­ta előtt elkészül a gravitációs árokrendszer. A beruházás 15 millióba fog kerülni, amelynek hetven százalékát a területfej­lesztési tanácstól kapják támoga­tásként, négy és fél millió forint­tal az érintett 186 ingatlan tulaj­donosának kell hozzájárulnia a csatornázáshoz. Ez három éven keresztül havi 500 forint befize­tését jelenti. A csapadékelvezető csatornarendszer a Nagykunsá­gi-főcsatornába viszi majd a bel­bung részei a gyermekprogramok, a cigányzene, a Hajdina citera- együttes műsora, a Konok Kunok hagyományőrző egyesületének né- pijáték-bemutatója, a lovas fogatos, kerékpáros városnézés, amelynek útvonala a kunhegyesi idegenfor­galmi és műemlék jellegű neveze­tességeit érinti. —p— területen keletkezett vizet. No­vember közepére szeretnének el­készülni az építkezéssel. A köz­ség egészére vonatkozóan több ütemben oldják meg a belvíz- problémát. A következő a teme­tő lesz (ahová már február óta nem lehet temetni), majd a köz­ség többi része kerül sorra, végül a külterületi tanyák. Ezzel egy időben vízközműtársulást hoz­nak létre Örményesen, amelynek feladata később a csatornarend­szer fenntartása lesz, illetve to­vábbi kommunális feladatokat is vállal majd. —pé— Parkolópályán a horgászszövetség Az utóbbi hónapokban megyénk mintegy húszezres horgásztábora is érdeklődéssel figyeli a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) működésével kapcsolatos ügy kimenetelét. Több mint féléves várako­zás után azonban — a kinevezett felügyelőbiztos döntésének hiányá­ban — máig sincs megnyugtató eredménye az országos választmány összehívásának jogszerűsége kapcsán kialakult vitának — nyilatkozta Jánosi Imre, a Közép-Tisza Vidéki Horgászegyesületek Szövetségé­nek ügyvezető elnöke, az országos testület vezetőségének tagja. Mentik a tél előtt az ófalut Három éven keresztül havi 500 forintot kell fizetni az érintett ingatla­nok tulajdonosainak Örményesen, az ófalui részen. A településnek ezen a részén még a tél előtt megoldják a belvízelvezetést. Újabb kurzus kezdődött a börtön-népfőiskolán Újabb három hónapos népfőis­kolái kurzus kezdődött hétfőn a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet­ben. Mint Nagy né Kiss Mária, a me­gyei népfőiskolái társaság titká­ra, a képzés szakmai vezetője el­mondta, a fogva tartottak köré­ben indított modellértékű kísér­let 1998 őszén kezdődött általá­nos műveltséget gyarapító elő­adásokkal. Időközben bebizonyosodott, hogy a mentálhigiénés funkció­kat is betöltő — lelki egészség- gondozást szolgáló — oktatási programokra szükség van, eze­ket az elítéltek önkéntes alapon egyre nagyobb számban látogat­ják. A most induló, december 20- áig tartó kurzus hallgatói alapfo­kú vállalkozási-gazdálkodási is­mereteket, informatikai, termé­szet- és környezetvédelmi tudni­valókat sajátíthatnak el, lehető­séget kapnak a cigány nyelv telje­sebb körű megértésének-alkal- mazásának elsajátítására, foglal­koznak családi élettel kapcsola­tos témákkal. Lesz a népfőisko­lán kézműves mesterségeket ok­tató és színjátszó stúdió. A kurzusok látogatásáról ok­levelet kapnak a foglalkozáso­kon rendszeresen részt vevő fog­va tartottak A börtön-népfőis­kolába ötvenheten iratkoztak be, a hallgatókat tizenkét tanár ok­tatja. (MTI) Lovasok és solymászok Túrkevén A napokban, mint azt a túrkeveiek már megszokhatták, ismét színvonalas programot szerveztek a Györffi-tanyán. Lo­vas-, illetve solymászbemutatón ámulhatott a nagyérdemű. A rendezvényt lovasbemutató nyitotta, melynek során a tanya lovasai kápráztatták el az érdek­lődőket. Lóelfektetés éppúgy szerepelt, mint karikásbemuta­tó vagy -verseny. Ezt követően tartották volna a lovasíjász-be- mutatót, ami a szervezők és a közönség legnagyobb bánatára elmaradt. Volt viszont solymászprog- ram. A Magyar Solymász Egye­sület munkatársai előadást tar­tottak a solymászat hagyomá­nyairól, a magyarság és a solymászat kapcsolatáról, bele­értve a turulmadaras monda­kört is. A ragadozómadár-vé­delem aktuális kérdései és prob­lémái is a témák között szere­peltek. gg A bemutató egyik főszereplője FOTÓ: FORGÁCS ÉVA Nyilatkozat egyeztetés helyett A korábban működő érdekegyez­tetési rendszert most a miniszter- elnök nyilatkozata helyettesíti, példa erre a minimálbér emelésé­ről hozott döntés - fogalmazott Földes György, az MSZP választ­mányának elnöke, a Politikatör­téneti Intézet igazgatója, aki a Szociáldemokrata Akadémia előadójaként érkezett a városba. Sajtótájékoztatóján kifejtette: a minimálbér emelésének mérté­két korábban az érdekegyeztető fórumokon vitatták meg. Ilyen egyeztetés most nem volt, csak egy miniszterelnöki nyilat­kozat maradt helyette. Ráadásul Orbán Viktor úgy állította be az emelést, mintha nagyságrendek­kel javulna ezzel az érintettek helyzete. Földes szerint ezzel ha­mis illúziókat keltett a kormány­fő. bcs \

Next

/
Thumbnails
Contents