Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-17 / 217. szám

8. oldal Körkép - Gazdaság 1999. szeptember 17., péntek Kígyózó sorok a jegyekért Szolnokon A moziknak nem baljósak az árnyak Csak az idősebb mozilátogatók emlékeznek a pénztárak előtt kígyózó sorokra, a tülekedésre a jegyekért George Lucas. filmjének köszönhetően, most mindebbe a fiatalabb nemze­dék is belekóstolhat. Baljós árnyak vetülnek a mozik vásznaira. A nagy sikerű Csilla­gok háborúja trilógia előzmé­nyének számító Star Wars I. részt a minap mutatták be a ma­gyar filmszínházak. Persze csak azok, melyek megfeleltek a gyártó, és a forgalmazó szigorú előírásainak. Szolnokon például ez alkalomra panoráma vászon és sztereó hang készült a Tisza moziba, a Nemzetiben pedig di­gitális hangzás várja a nézőket. A beruházások ezúttal megté­rülni látszanak. A hónapok óta tartó, egész világra szóló rek­lámkampánynak meg is lett az eredménye, hiszen ismét telt há­zakkal büszkélkedhetnek a film­színházak. Dyen még nem volt - véleke­dett a Tisza Mozi Kft. vezetője. Demeter István érdeklődé­sünkre elmondta, hogy már egy hete árulják a jegyeket, ám a hét eleje óta gyakran ötvenes sorok állnak a pénztárak előtt. Ráadá­sul most először esik meg, hogy Szolnokon egyszerre két mozi­ban - a Tiszában és a Nemzeti­ben - is vetíteni kezdték a fil­met. Talán ennek is köszönhető, hogy a jegyüzérek még nem tűn­tek fel Szolnokon. T. J. Az elmarasztalások eredményt hoztak Csökkent a kamarai etikai bizottság ügyeinek száma Bár a nyáron csökkent a megyei kereskedelmi és iparkamara etikai bizottságához érkezett bejelentések száma, eddig mint­egy hatvan esetet tárgyaltak. Az elmarasztaló határozatok jó­tékony hatással voltak a vállalkozói szférára, a kötelező tagság megszűnése viszont ismét a kóklereknek kedvez majd - véli Li- póczki János, a bizottság elnöke.- A nyár és a szabadságok idő­szaka egy kicsit érződött a ka­marai etika bizottsághoz érke­zett ügyek számában is. A mos­tani soros ülésünkön négy ügyet tárgyalunk, ami másfél hónap „terméke”.- A kamarai bizonytalanság közrejátszhatott ebben?- Az kétségtelenül igaz, hogy a kamarák körüli bizony­talanságok árnyékot vetnek a jelenre.- Milyen hatást értek el dön­téseik? Volt visszajelzés?- Ha ez elmúlt hónapokban a korábbi időszak szerint halad­tak volna az események, az erő­sítette, hatékonyabbá tette volna munkánkat. Az elmarasz­taló határozatok ugyanis nem csak azokra voltak hatással akiket közvetlenül érintett, ha­nem annál jóval szélesebb körre. A döntéseken elgondol­kodtak mások is, legalábbis a tapasztalatok ezt mutatták. Volt olyan bejelentés, amikor a leve­lünkre mind a bepanaszolt, mind a panaszos már az ügy el­rendezéséről tájékoztatott.- A kötelező kamarai tagság megszűnése mit hozhat?- Véleményem szerint ez ismét a kóklereknek nyit tágabb teret. Biztos, hogy valamilyen formában meg lehet majd regu- lázni azokat, akik ilyen hátsó szándékkal jelennek meg a pia­con, azonban hosszabb és bo­nyolultabb lesz a folyamat. Vannak félelmek bennem.- A bíróság marad?- Igen, ám annak ismerjük a menetét, ott a „ki fárad előbb el” effektus alakult ki. Ezzel szemben a korábbi időszak azt igazolta, hogy ez a fórum betöl­tötte szerepét, sokan kerestek meg bennünket.- Eddig összesen mennyi ügyet tárgyaltak?- Az ügyeink száma az el­múlt három évben elérte a hat- vanat. Ezekkel kellett foglal­koznunk, mert ugyan több beje­lentés érkezett, ám egy része nem hozzánk tartozott.- Mi volt a legérdekesebb?- Egy még mindig húzódik, bár azt mi egy elmarasztaló ha­tározattal lezártuk. Most a fővá­rosban folytatódik az ügy. Eb­ben egy korábbi alkalmazott vállalkozó lett, s jogosulatlanul előállított és forgalmazott egy szabadalommal védett termé­ket, melyet a korábbi munka­adója készített és szabadalmaz­tatott. Persze emellett több terü­letről is voltak bejelentések, azonban azt meg kell említeni, hogy munkánkat jelentősen könnyítették a szakmai etikai kódexek, melyeket az adott szakmák el is fogadtak. E. Z. A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Ha az embernek már csömöre van a sorozatoktól, s el akarja kerülni azokat a filmeket is, amelyek tudatalattijának ösz­töneit célozzák meg, akkor egyszerűen keresni kezd, hátha talál valami olyasmit, ami úgymond a „tudatfölötti”, nemes érzelmek világába visz, netán röpít is. Szerelem első hallásra így találtam rá vasárnap este egy rendkívül megható doku­mentumfilmre, melyet egyéb­ként az az Almási Tamás ké­szített, aki többnyire kemény, felkavaró, tényeket feltáró munkáival éri el sikereit. Ezút­tal egy szerelmes történettel állott elő; ritka szépségre, mondhatni csodára lelt, felmu­tatván az emberben meglévő odaadás, önfeláldozó szeretet már-már himnikus példáját; egy beteg és vak férfi meg egy igen csinos és okos asszony váratlan egymásra találását a szerelefnben, s azt, hogyan kö­tik össze őket e nagyszerű ér­zés eltéphetetlen szálai. Ami külön is dicséretes, hogy az alkotó felfedezte ezt a csodát az embersűrűségnek ebben a mai dzsungelében. A Szere­lem első hallásra rendezője örömünkre nem esett abba a hibába, mint egyes érzelgős já­tékfilmek, nem cukrozta meg a valójában is édes történetet, megmaradt végtelenül embe­rinek, alanyaiból szerelmi hő­söket nem kívánt faragni. Két ember, akárcsak mi, hétköz­napiak, egyszerűek - ám mégis nagyszerűek. S épp ez­által vált igazán vonzóvá Al­mási munkája. A filmet az emberbarát Duna Televízió mutatta be, sajnos így talán kevesekhez juthatott csak el. Bizony megérné, hogy az MTV is műsorába vegye, méghozzá főidőben. Már csak azért is, mert oly kevés az, ami eljut a képernyőre a hétközna­pok emberének életéből, azokból a szépségekből - le­hetnek azok drámaiak is -, amelyeket maga az élet ter­meli ki. Csak épp a televízió valahogy érzéketlen rájuk. Persze meglehet, a fentiekre azt mondja valaki: micsoda bunkóság, meghatódni efféle szerelmi histórián, ma, ebben a mi ésszerűsített, technikailag állig felfegyverkezett vilá­gunkban! KI is az a bunkó? Bunkóság: vajon mit is jelent valójában ez a gyakorta hasz­nált fogalom, kit nevezhetünk ma bunkónak, azaz faragatlan fickónak? Ezt boncolgatták a minap a Mélyvízben, a televí­zió „éjjeli bagoly” műsorában. Ott találkoztam vele egy ál­matlan éjszakán. Nos: mikor érezheti magát valaki oly mód megbélyegezettnek, hogy rá­mondják megszégyenítőleg: ez egy bunkó? Annak tekint­hető-e például az, aki egysze­rűen csak tapintatlan ember­társával szemben, mert olyat kérdez tőle, ami épp nem illik? De annak minősülhet-e az is, aki nem olvas klasszikusokat, nem veszi kézbe netán Tolsz­tojt, a Háború és békét? Vagy az a humán érdeklődésű, aki viszont járatlan a természettu­dományokban, mit sem ért a biológiából, ő oda sorolható- e? A humorista Farkasházy úgy véli, az is bunkóság, ha valaki a számítógépek idején még mindig csak papírt hasz­nál, amikor írásba fog. Ahogy ő teszi, fia szerint bunkó módra. Egyik résztvevője volt ő is az érdekes mélyvízi be­szélgetésnek. Továbbá bun­kó-e az, aki a technika modem korában mit sem konyít mond­juk a villamossághoz, egy kapcsolót sem képes megjaví­tani, ha az éppen elromlik? Más oldalról nézve; felté­tel-e az olvasottság ahhoz, hogy valakit eleve ne lehessen bunkósággal vádolni? Amikor az ismeretszerzésnek, az él­ménygyűjtésnek annyi más formája is létezik, mint a könyv. Nem holmi sznobság húzódik-e meg a megítélés mögött, amikor valakin csak az olvasottságot kérik számon. Kicsit személyesre fordítva: vajon nem kell-e szégyenkez­nem magamnak is, aki tudat­lan vagyok a rockzenében, holott az egyesek szerint, a ra­jongók szemében korunk ér­zéseit van hivatva kifejezni; akit hidegen hagy annak a híre is, hogy most 13 részes film készül a legendás Illés-együt­tesről. (A Szabadság térben be is mutatták a Londonba induló muzsikusokat, egykori kon­certjeik helyén készülnek majd felvételek velük.) Bunkó volnék tehát? Igen, ha valaki rövidlátóan, elfogultan ítélke­zik, ha nincs meg benne a má­sik ember iránti tapintat, ha az illető nem kulturálisan, lelki­leg csiszolatlan, faragatlan. A beszélgetés végül is ebbe irányba teregette gondolatain­kat kérdőjeleivel. Arról persze nem esett szó, hogy a képernyőn is lehet va­laki bunkó; egy riporter, ha tá­jékozatlanul, ostobán kérdez, ha magyartalanságokat követ el, ha egyszerűen tapintatlan velünk szemben, úgy cseve- rész a képernyőn, mintha mi ott sem ülnénk a készülék előtt, magánosítja azt. Valkó Mihály Molnár-napok. Az európai uniós csatlakozásig verseny- képessé kell tenni a magyar malomipart - fogalmazták meg a szakemberek a IX. Or­szágos Molnár Napok plená­ris ülésén csütörtökön Nyír­egyháza-Sóstógyógyfürdőn. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a mo­dernizálás nem képzelhető el állami tőke bevonása nélkül. CEFTA-kudarc. A legpesz- szimistább várakozásokat is alulmúlta a CEFTA agrárpia­ci albizottságának szerdai el­ső ülése. Sem eljárási kérdé­sekben, sem másban nem született döntés, így az érde­mi munkát el sem lehet kez­deni - közölte Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium he­lyettes államtitkára csütörtö­kön. A magyar fél az albizott­ság ülését követően éjszakába nyúló tárgyalást folytatott a lengyelekkel az agrárvámok­ról, a megbeszélések azonban eredménytelenül zárultak. Bankok a hálón. Jelenleg az ország 38 bankja közül 16 rendelkezik webes megjele­néssel. Úgynevezett internet- banking szolgáltatást három pénzintézet nyújt - derül ki a Carnation stratégiai internet- tanácsadó felméréséből. Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 395,74 Euró 254,66 Japán yen (100) 234,82 Svájci frank 158,93 USA-dollár 244,4 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 13,76 ats Az adókoncepció marad, csak átalakul Igaz, jövőre nem lesz gyökeres adóreform, de a kormány nem mon­dott le alapkoncepciójáról - szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács csütörtöki ülésén. A kormány nem ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, amely szerint a jövő évtől eltörölte vol­na a 3 napos, orvosi igazolás nélküli betegszabadságot, illetve a munkáltatókat kötelezte volna arra, hogy a dolgozó betegségé­nek első 40 napja után fizesse­nek táppénzt az eddigi 15 he­lyett - jelentette ki Orbán Vik­tor miniszterelnök. - Mi válto­zatlanul a kormánytervezetben szereplő verziót tartjuk a mun­káltatók számára is előnyösebb­nek, hiszen a 3 napot mindenki amolyan szabadság-meghosz- szabbításként kezeli a gyakorlat­ban. Mivel azonban a munkálta­tói oldalról folyamatos az ellen­állás, esetleg megállapodhatunk abban, hogy egyelőre minden maradjon a régiben. A 2000. évi adó- és költségve­tés-tervezet főbb vonalait Járai Zsigmond pénzügyminiszter vá­zolta a kamarák és a szakszerve­zetek képviselői előtt. Figyelem­be véve a világgazdaság stabili­zálódását, valamint a hazai vi­szonyokat, reálisan 4,5 százalé­kos GDP-növekedéssel lehet számolni a jövő évre. Ebből kö­vetkezően az infláció is csak 6-7 százalékos lenne, miközben a belföldi fogyasztás 3-3,5, az ex­port pedig 10 százalékkal emel­kedne. Csökkenne a jövedel­mek központilag elvont aránya is: jövőre 1-1,2 százalékkal men­ne a mostani 40 százalék alá. A kormány eredetileg terve­zett, radikális adóreformját egy­előre „elfektetik”, s csak bizo­nyos elemeihez nyúlnak hozzá - derült ki a miniszteri beszá­molóból. Ennek értelmében az szja-kulcsok és sávok maradnak a jelenlegiek, viszont az áfa­visszaigényléseket ellenőrizhe­tőbbé kívánják tenni. 2000. áp­rilis 1-jétől bevezetnék a biztosí­tási adót, amely az EU tagorszá­gaiban már működik. Wittich Tamás, az MSZOSZ al- elnöke lapunknak elmondta: „A kormány által tervezett reálbér­növekedés szerintünk nem ele­gendő a belső fogyasztás bővíté­séhez, amely álláspontunk sze­rint a növekedés alapja kell, hogy legyen. Elviekben a kismértékű inflációt is támogatjuk, de nem azon az áron, hogy bizonyos in­tézkedéseket elodáznak.” Sz. E. Célzott állami támogatásra van szükség Stumpf István a mezőgazdaság jelentőségéről A magyar gazdaság elérte azt a fejlettségi szintet, amelyen a mezőgaz­daság már az európai országokban meglévő arányokhoz megközelítő mértékben vesz részt az ország gazdaságának működtetésében - mond­ta Stumpf István tegnap a Bábolnai Gazdanapokat megnyitó beszédé­ben. A kancelláriaminiszter hozzátette: jelenleg az ágazat hozzájárulá­sa a nemzetgazdasági hozzáadott értékhez alig több mint 10 százalék. A magyar gazdaság fejlődése ma már sokkal inkább olyan, a kö­vetkező évszázadban is megha­tározó súlyú gazdasági tevékeny­ségekhez van kötve, mint a szá­mítástechnika vagy az autógyár­tás. Mindaamáltal - hangsú­lyozta a miniszter - a jelentős szerkezetátalakulás nem jelenti azt, hogy az agrárágazattal való törődés másodlagos szerepet kapna az ország gazdaságpoliti­kájában, hiszen a mezőgazdaság még mindig több mint 100 ezer embernek nyújt megélhetést. Kiemelten szólt a miniszter a mezőgazdasági támogatási rendszer módosításáról, rámu­tatva: a jelenleginél nagyobb összegű célzott állami támoga­tásra van szükség; ezt azoknak a termelőknek kell kapniuk, akik a fejlesztések révén helyt tudnak állni a fokozódó kül- és belpiaci versenyben. Kitért arra is, hogy a 2000. évi költségvetésben a mezőgazdaság számára elő­irányzott állami támogatás nagyságáról az utóbbi hetekben sajátos számháború alakult ki. Igazuk van azoknak - mondta -, akik azt állítják: a mezőgaz­daság problémái olyan mértékű­ek, hogy 400, vagy akár 500-600 milliárd forintnyi támogatás is jogos lenne. De igazuknak van azoknak is - fűzte hozzá -, akik más területek hasonlóan jogos kéréseinek sokaságát tudják fel­mutatni, s úgy vélik: elégedjék meg az ágazat az átlagot egyéb­ként is meghaladó mértékű tá­mogatásnövekedéssel. Stumpf István leszögezte: a kormány tervei szerint a mező- gazdaságra és a vidékfejlesztésre 2000-ben jutó támogatások mér­tékét minden lehetőség mérlege­lésével jelölték ki, ami jó esélyt ad az ágazatnak arra, hogy jövő­re a korábbinál intenzívebb fejlő­déssel számolhasson. Uborkaszezon gondokkal Az idén - igazodva a valós pia­ci igényekhez - mintegy har­minc százalékkal csökkent az eltenni való uborka vetésterüle­te. A konzervgyárak is ennyi­vel kevesebb nyersanyagot kí­vánnak felvásárolni. Galambos József, a Magyaror­szági Konzervgyártók Szövet­ségének titkára lapunknak el­mondta: a termelők az idén mintegy 3000 hektáron ter­melnek konzervuborkát. A gyárak a korábbi évekhez vi­szonyítva eléggé késve kötöt­ték meg a termeltetési szerző­déseket. A felvásárlási árak más nyersanyagfajtákhoz ha­sonlóan általában a tavalyival azonosak, a nyers konzerv­uborka egyes fajtáinál - példá­ul a 6-9 centiméteres példá­nyoknál - azonban meghalad­ják a tavalyi szintet. A Konzervuborka Termék- tanács adatai szerint viszont az exportpiacokon legkereset­tebb apró -1-3 centiméteres - cornichon uborka kilójáért a tavalyi 200-210 forinttal szem­ben az idén átlagosan 170-et fizetnek a feldolgozó üzemek. A nagyobb méretűek - 5-8 centiméteresek - átvételi ára a tavalyi 55-56 helyett 50 forint. Nehezíti az exportot, hogy a nyugati partnerek által át­vett nyersuborkából legalább 40 százalékot a 9 -12 centimé­teresnek, 35 százalékot a 6-9 centiméteresnek, és 15 száza­lékot a 3-6 illetve 4-7 centi- méteresnek kell kitennie. Ha a kvóták beteltek, akkor csak szabad áron veszik át a termé­keket, ez pedig alacsonyabb, mint ami a kvótán belüli mennyiségre vonatkozik. U. G. Sertéshús-áremelés várható A Magyar Húsiparosok Szövet­ségének (Hússzövetség) értéke­lése szerint az ágazatban tovább csökkent az árbevétel-arányos nyereség. A múlt évben a cégek eredménye átlagosan nem érte el a két százalékot sem, jelenleg pedig a nullához közelít. Menczel Lászlóné, a Hússzö­vetség titkára a nyereség csök­kenésének egyik legfontosabb okaként az alacsony belföldi árakat jelölte meg. Elmondta: a hazai kereskedelmi átadási árak az idei év első felében kö­zel 50 százalékkal csökkentek, ez messze meghaladja az alap- anyagárak mérséklődését. A második félévben némi növe­kedés tapasztalható - mondta-, de ez a mérték elmarad a felvásárlási árak emelkedésé­től. Ez utóbbiak ugyanis 30 százalékkal emelkedtek a júni­usban bevezetett minimumár hatására, a fogyasztói árak vi­szont ezután is csak tíz száza­lékkal növekedtek. A Hússzövetség számításai szerint a jelenlegi árszint még az alapanyag költségének fe­dezésére sem elégséges. Ezért a kiutat a kereskedelmi árak növelése jelentheti - tájékoz­tatott Menczelné. Például a sertéscomb fogyasztói árát 600 forintról legalább 700-ra kell emelni ahhoz, hogy a fel­dolgozók megkaphassák a szükséges 610 forintos keres­kedelmi átadási árat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents