Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-15 / 215. szám
klinika Szolnokon 3. oldal Középkezdés előtt csapataink 13. oldal X. évfolyam, 215. szám 1999. szeptember 15., szerda HOLNAP ! Ml #1 néplap-hirdető 6 L.000 p< éldányban. »----------------...............................................-C-. .. B enne: a Csősz Tóth Kft. ajánlata, az Elektro Markt Áruház kínálata, új kedvezményes hirdetési áraink. 6—7. oldal Átmeneti fizetésképtelenség is felléphet Kunszenten Komoly forráshiánnyal küszködött az év elején a kunszentmártoni ön- kormányzat, a költségvetési mínusz mintegy hetvenhárommillió forintra rúgott. Húsbavágó megszorító intézkedéseket határozott el a város vezetése, aminek köszönhetően a hiány több mint 32 millióval csökkent. tét az előző év végi gazdálkodás, aminek hatására jelentős pénz- maradványt tudtak átcsoportosítani erre az esztendőre. Ennél lényegesen nehezebb feladatot róhat a településre az átmeneti fizetésképtelenség. A költségvetési hiány ugyanis odáig vezethet, hogy átmenetileg nem lesz az önkormányzatnak pénze. Emiatt, több megyei ön- kormányzathoz hasonlóan, hitel felvételére kényszerül Kun- szentmárton vezetése. Pozitívumként emlithető, hogy az egész esztendőre tervezett bevételek 53 százaléka már befolyt az önkormányzat kasz- szájába, valamint nagyobb volumenű fejlesztésekbe (csatornázás, kerékpárút, intézmények felújítása) is bele tudtak fogni az idén. PE Megegyezés előtt a gazdák és a szaktárca Elkerülhető a demonstráció Még nem zárult le a tárgyalássorozat, pontosabban ma kerülhet aláírás arra a dokumentumra, mely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a szolnoki nagygyűlés által választott tárgyalódelegáció megállapodásait rögzíti. Bár hétfőn összeült a gazdák demonstrációs bizottsága, ám tanácskozásuk közben is folyt az egyeztetés a szakértők között - tudtuk meg a Jászkun Teszövnél. Az álláspontok közeledtek, s vélhetően elkerülhető lesz az, hogy a tiltakozás végső eszközéhez nyúljanak a mezőgazdasági termelők. Arról egyelőre senki sem nyilatkozott, hogy a Szolnokon augusztus 12-én megfogalmazott követelésekből mi fog megvalósulni, mert elképzelhetőek a kölcsönös engedmények. Megtudtuk, hogy bár szerdán aláírja a szakminisztérium és a tárgyaló delegáció a megállapodást, azt teljes egészében csak jövő héten hétfőn tárgyalja majd meg a demonstrációs bizottság. Vélhetően ekkor születik meg a végleges döntés is. ein Az önkormányzat féléves költségvetési beszámolója, melyet hétfőn tárgyalt meg és fogadott el a képviselő-testület, számos érdekes adatot tartalmaz. Ebből kiderül, hogy első ütemben tizenkét dolgozót bocsátottak el a városi fenntartású intézményekből a költségtakarékosság, illetve az ésszerűsítés miatt, és ebben a félévben is várható további karcsúsítás. Több, előre tervezhetetlen kiadás zavarta meg a település pénzügyi egyensúlyát (árvíz, belvíz), melyeknek egy részét állami segítséggel ugyan pótolni tudják majd, de mindent nem kapnak vissza, tehát valamennyi bizony hiányozni fog a kasszából. A polgármesteri értékelés szerint megkönnyítette az évkezdeA zajcsökkentő fal elemeit állítják össze Szajolnál, ahol nemsokára átadják a négyes főút kiszélesített szakaszát. Megyénk legmodernebb, védett útszakasza lesz ez a néhány kilométer, hiszen szalagkorlát választja el a sávokat, a gyalogosoknak, kerékpárosoknak pedig aluljárót építettek. fotó: mészáros Folyik a nyomozás a Tiszabőn elkövetett utcai erőszak ügyében Duplán visszarabolt adósság Mint arról a napokban hírt adtunk, az elmúlt héten csütörtökön rablás áldozata lett Tiszabőn egy asszony, fényes nappal, a nyűt utcán. A törökszentmiklósi rendőrség egy órán belül előkerítette az eset feltételezett elkövetőit, egy helybeli házaspárt, ám ezzel még korántsem oldódott meg az ügy, amelynek hátterében egy meglehetősen furcsa, ám a jelek szerint a településen egyáltalán nem szokatlan jelenség áll. Talán több más helységben is ismert a kép: a járandóságok kifizetésének napján a posta épületéből távozó postást, mint az elhullott rovart a hangyák, úgy leAz év elején kötött bérmegállapodás felrúgása és 150 dolgozó tervezett elbocsátása ellen tiltakozásul helyzete kilátásba a munkabeszüntetést az érdek- képviselet. A menedzsmenthez pi el a falu népe, csak hogy egy perccel is hamarabb hozzájuthasson saját, és esetleg más pénzéhez. Azon persze el lehet merengeni, mennyire szabályos ez a írt petíciójukban — mint arról beszámoltunk — három pontban fogalmazták meg követeléseiket. A 11 százalékos, visszamenőleges béremelés mellett az elbocsátások leállítását és a prikézbesitési módszer, ám köny- nyen belátható, hogy nem sok egyebet tehet az izgatott emberek gyűrűjében álló, postásegyenruhát viselő ember, mint hogy enged. Ehhez hasonló körülmények között jutott hozzá azon a napon gyermekei után járó jövedelméhez a leendő áldozat, aki történetesen pénzzel tartozott D. Istvá- néknak. (Folytatás a 3. oldalon) vatizációs szerződés munkavállalókat érintő részének felülvizsgálatát kérték. Az utóbbi a hétfői egyeztetés után a sztrájk okai közül kikerült, mert abban a társaság vezetősége nem dönthet. A másik két kérdésben azonban nem jutottak dűlőre a tárgyaló delegációk. (Folytatás a 3. oldalon) Októbertől drágul a kenyér? Szinte mindannyiónkat érintő témában rendeztek tegnap tanácskozást a szolnoki Technika Házában. Négy megye: Bács-Kiskun, Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szol- nok megye pékjei ugyanis arról váltottak szót, hogy a malomipar 25-30 százalékkal emelte-emeli a lisztárakat. Ehhez járul az üzemanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek emelkedése is. Mindebből következik, hogy a drágulás hovatovább elodázhatatlan a mindennapi kenyerünk esetében is — tudtuk meg Bánki Lászlótól, a Magyar Pékek Ipartestületének elnökétől, aki szintén részt vett a tanácskozáson. Éppen ezért a drágulások következtében elodázhatatlan a kenyér 10-15 százalékos áremelése — mondta az elnök. Csak az időpont kérdéses, hiszen ezt a lépést mindenképpen muszáj meglépni október 1-jén, legkésőbb egy hónap múlva. Sz. M. Ma ismét egyeztetnek a Tiszamenti Vegyiművekben Marad a sztrájkkészültség Még mindig nem tudni, lesz-e sztrájk a szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben. Bár hétfőn késő délutánig tárgyalt egymással a szakszervezet és a vállalat vezetése, az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Híradás-technikai matuzsálemek láthatók Kunhegyesen, az Ilosvai Varga István Művelődési Központ kiállítótermében. Csete Lukács Máté sok ezer darabos gyűjteményéből válogatta össze a legérdekesebb rádiókat, magnetofonokat, lemezjátszókat és televíziókat. fotó: mészáros ■mmmi^mmmmaim mmmmmmmmmn A tervek szerint csökken a személyi jövedelemadó helyben maradó része Rövidebb pórázon az önkormányzatok Jövőre a személyi jövedelemadóból befolyt összegnek csupán öt százaléka maradna az önkormányzatoknál. Ugyanakkor a normatív alapon szétosztott támogatás 25 százalékról 35-re emelkedne. Mindettől az önkormányzatok közötti jövedelemkülönbségek mérséklődését reméli a pénzügyi kormányzat. Eddig az önkormányzati szféra a személyi jövedelemadó (szja) negyven százalékán osztozott. Mégpedig úgy, hogy 15 százalék az adott településen maradt, míg 25 százalékot településnagyság és a helyi adóbevételek figyelembevételével visz- szaosztott a költségvetés. Jövőre ez a rendszer átalakulna. A tervek szerint továbbra is a személyi jövedelemadó negyven százalékát kapnák meg az önkormányzatok, de nagyobb szerepet kapna a normatív támogatás. Az adó helyben maradó része ugyanis 15-ről öt százalékra csökkenne, míg ezzel párhuzamosan 35 százalékot használnának fel úgynevezett kiegyenlítésre. (Lapinformációk szerint ez utóbbi is megosz- lana, 27,7 százalékot normatív módon osztanának szét, míg 7,3 százalék a meglévő aránytalanságok mérséklését szolgálná.) Megyénk önkormányzatainál tegnap még nem tudták megmondani, hogy forintban mérve mivel jár a változás. Legtöbb települési vezető ugyanis csak a híradásokból értesült a tervezetről. Lapértesülések szerint azonban a Pénzügyminisztériumban azzal számolnak, hogy az önkormányzatoknak juttatott állami támogatás 7,1 százalékkal növekedhet. Idén megyénk 77 települése közül 74 részesült a kiegyenlítésből. Az adó visszaosztásából összesen 2,5 milliárd forint folyt be az önkormányzatok kasszájába. A Tákisz információi szerint Jászberény és Szolnok nem kapott pénzt normatív alapon, Szajol és Martfű viszont még be is fizetett az államkasszába. (Folytatás a 3. oldalon)
