Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-11 / 186. szám

6. oldal 1999. augusztus 11., szerda Körkép - Érdekességek Augusztus 20-án a Várban lesz az alapítvány * En elmentem a vásárba 0 9# Én elmentem a vásárba ... no, nem fél pénzzel, hanem fabatká­val... - mondhatta volna el magáról az a gyerek, aki a Tiszate- nyőn rendezett népművészeti-kézműves táborban vett részt. A gyerekek több napon át készül­tek a vásárba. Mézeskalácsot ké­szítettek, szőttek, gyöngyöt fűz­tek. Munkájukért tésztából ké­szült fabatkát kaptak, amellyel a tábor végén rendezett vásárban meg lehetett venni a felnőttek ál­tal készített tárgyakat. A törökszentmiklósi Apá- ról-Fiúra Alapítvány harmadik éve Tiszatenyőn, az óvoda udva­rán rendezi meg hagyományos táborát, ahová az idén 35 gyerek jött el. A tábor egyébként ezen a nyáron hetedik alkalommal nyílt meg. Mészáros Natasa ötödikes például Örményesről érkezett, és kedvenc időtöltése a szövés. A törökszentmiklósi Orbán Barbara a gyöngyfűzést ked­veli, Fehér Mihály citerázni szeret. Bajor Balázs a legszíve­sebben mézeskalácsot készít. Jöttek gyerekek Budapest­ről, Kalocsáról is. Amikor megkérdeztük őket, milyen a táborban, kórusban felelték: Nagyon jó! Natasa hozzáteszi, hogy neki néha honvágya van, de akkor lefoglalja magát. Itt minden élménnyé válik. A mézeskalács-készítés, a gyöngyfűzés, az, hogy sátor­ban lakhatnak, hogy élő nép­mesét hallgathatnak.- Ezelőtt már volt egy alko­tótáborunk - mondja Molnár Anett, az alapítvány kuratóri­umának elnöke, a tábor veze­tője. - Itt a gyerekek az ala­pítványi tagok vezetésével céhekben dolgoznak. Van például csuhés céh, szövő céh, ahol munkájukkal a vá­sárba készülnek. Délutánon­ként a komédiás része eleve­nedik meg a vásárnak, jönnek a maskarások, a javasasszony. Azért is szeretik a gyerekek a tábort, mert egészen más, mint a mindennapi életük. Fontosnak tartom, hogy ter­mészetes anyagokat dolgoz­nak fel, hogy a foglalkozáso­kon fejlődik a logikus gon­dolkodásuk, sok lépést tesz­nek a népi kultúra megisme­résében. A tábor ismérve, hogy komplex népművésze­ten alapszik. Nehéz ezt vé­gigvinni, hiszen a gyerekek­nél nagyon érződik a televízi­ózás hatása. A tábort a Nemzeti Kultu­rális Alap is támogatta. Az alapítványnak augusztus 20- án Budapesten, a Várban saját standja lesz, ahol árusítja termékeit. P. É. A sátor alatt, a kellemes hűvösben szorgalmasan folyt a munka fotö: bartalos „Hunyadfalván több minden van, mint máshol” A megye legkisebb községe „ ... a szolnoki kistérség északi részén fekvő község __ n épességszám szerint Jász- Nagykun-Szolnok megye leg­kisebb önálló települése, ahol 1997-ben 261 fő lakott.” A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gye Kézikönyve című kötet írja ezt többek között Hu- nyadfalváról. A község ma is a megye legki­sebb önálló települése, lakosai­nak száma azonban már nem 261. Némi csökkenés után 253- ra apadt, majd egy nagy lét­számú család betelepülése nyomán 272-re emelkedett. Vékony Józsefné polgármes­ter éppen segélyt osztott a köz­ségházán, amikor megkerestük: huszonnyolc hunyadfalvai la­kos összesen 250 ezer forintot kapott.- Szinte mindenki segélye­zett a faluban - mondja a pol­gármester asszony. - Majdnem minden család kap például gyermekvédelmi támogatást. De az iskolásokat külön is se­gítjük, tavaly például minden gyerek egységesen ötszáz forin­tért kapta meg a tankönyveket. Ebédtámogatást is adtunk, a tényleges árnak csak a felét fi­zették a szülők. A beszélgetés során Vékony Józsefné mondta ki a feleimben is idézett mondatot, tudniillik, hogy Hunyadfalván több minden van, mint máshol, hasonló nagyságú településeken.- Kicsi a falunk, de igyek­szünk fejlődni itt a ,3ermuda-há- romszögben”. Összefogtunk a környező településekkel, együtt adtunk be pályázatokat, és több esetben nyertünk is. így lett szennyvízhálózat és -tisztító, tar- tályosgáz-hálózat. telefon, köz­ponti szeméttelep, tavaly decem­berben pedig felújították a közvi­lágítást. Az önkormányzat 22-24 millió forintból gazdálkodik. Eb­ből 3,6 millió támogatásokra megy el, fizetjük a közműhitel törlesztését is. Nem könnyű a munkánk, de legalább van lát­szata. S hogy van, azt a lakosok is el­ismerik. Többek között azzal, hogy a polgármester asszony a szavazatok 87 százalékát • kapta meg a legutóbbi választáson. Az élet azonban Hunyadfalván sem könnyű. Ez kitűnik Vékony Józsefné szavaiból, amikor a munkaalkalmakról beszél.- Sokan vannak munka nélkül a faluban. A tsz-ből egyre több embert bocsátanak el, üzem pe­dig nincs itt, se nagy, se kicsi. A földet inkább az öregek kérték vissza, többnyire csak néhány hektárt. Az elöregedés mintha megállt volna az utóbbi években. Igaz, a nyugdíjas korúak aránya 35 szá­zalék, de nem növekszik. Több családban is három gyerek van, egyesek szerint azért, mert velük már otthon maradhat az anya. Az átlagéletkor stagnál vagy csök­ken, ennek megfelelően itt nem jellemző az üresen álló házak lát­ványa. Hunyadfalva 1993-ban vált el Kőtelektől, amely azonban így is a térség központja maradt. Ott naponta van orvosi rendelés (Hu­nyadfalván csak hetente egyszer), van felső tagozat az általános is­kolában, de az óvodások is oda járnak. A „válást” annak idején azért támogatta a többség, mert azt remélte, gyorsabb lesz a fej­lődés. Ebben nem csalódtak, de a kőtelki kapcsolatok szálai azért nem szakadtak el. B, A. Ha a statisztikus vadászik Sándor István a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazga­tóságának igazgatóhelyettese. Arról beszélgettünk vele, hogy miért szép a foglalkozása, és mi történik, ha a statisz­tikus vadászik.- Statisztikuskörökben ismere­tes az a vicc, hogy háromféle hazugság van, úgymint kis ha­zugság, nagy hazugság és sta­tisztika?- Igen, de hogy ennek mi lehet az alapja, azt én is egy viccel érzékeltetem. Egy mérnök, egy orvos és egy sta­tisztikus vadászni megy. Fel­tűnik egy nyúl, az orvos két méterrel mögé lő, a mérnök két méterrel elé, mire a sta­tisztikus felkiált: pontosan el­találtátok! Vagyis a statisz­tika nem az egyedit, hanem az átlagot vizsgálja. Például meg lehetne mondani, hogy mi­lyen az átlagos szolnoki: hány éves, mennyi a jövedelme, hány szobás lakásban él, hány gyermeke van, és így tovább. Ez jellemző adat lenne, annak ellenére, hogy pontosan olyan szolnoki valószínűleg nem lé­tezik.- Milyen „szakma ” a statisz­tikusé?- Régi. Már az ókori ural­kodók is szerették tudni, hány alattvalójuk van, ezért időn­ként összeírást rendeltek el. A Bibliából ismeretes, hogy Szűz Mária is egy ilyen össze­írás miatt ment Betlehembe.- Miért idegenkednek az emberek a statisztikai adatok­tól?- A statisztika a valóságot a lehetőségek szerint számok­ban fejezi ki, sok ember azonban nem szereti a számo­kat, nem igazodik el közöttük. Sok függ az információk tála­lásától.- Mondjuk a politika győ­zelmi jelentésként adhatja hí­rül, hogy „csökken az infláció növekedésének üteme- Vannak országok, ahol a statisztikusok nem készítenek elemzéseket, csak a számso­rokat teszik közzé. Magyaror­szágon készülnek elemzések, de a minősítésektől mi is óva­kodunk. Igyekszünk függet­lenedni a politikától.- Éppen erről akartam még kérdezni. A statisztika adatai, értékeléssel vagy anélkül, mi­nősítik a politikát is. Hogyan fogadják a politikusok a szá­mukra nem kedvező adatokat?- A politikusnak, a döntés­hozónak szüksége van a sta­tisztika számaira, még akkor is, ha azok valamely területen elkeserítőek. A manipuláció senkinek sem érdeke, hiszen rossz döntések megalapozója lehet.- A rendszerváltás nyomán hogyan változott a statisztika helyzete?- Például nehezebb lett az adatgyűjtés, mert ugrássze­rűen megnőtt a cégek, vállal­kozások száma. Ugyanakkor megnőtt az igény a statisztikai adatok iránt. Az üzleti szférá­ban egyre több információra van szükség, a nyugati beru­házók olyan adatokat is kér­nek, amelyeket korábban nem is gyűjtöttünk. De a pályáza­tokhoz szintén egyre több adatra van szükség.- Vannak még bizalmas sta­tisztikai adatok?- Elsősorban az üzleti szfé­rában vannak, de ez természe­tes. Az összesítések azonban nyilvánosak, nekünk nincs is bizalmas kiadványunk. Meg­jegyzem, korábban sem volt sok titkos adat, illetve néha egy-egy terület adatait csak azért titkosították, hogy az il­lető szféra fontosabbnak látsszon. Bistey Életét a pápának köszönheti Csoda történt egy apácával. Lemondtak róla az orvosok, annyira elhatalmasodott a rák a szervezetében. A haldokló mégis visszatért az életbe. Akkor 25 éves volt, most 57 esztendős! Caterina Capitani apáca, A Felebaráti Szeretet Lányai rend szerzetesnője Szicíliában. Ma Mater Cate­rina főnökasszony. Csodával fölérő gyógyulását egyetlen mondattal magyarázza: ,Hal­doklásom közben megjelent előttem az 1963-ban elhunyt XXm. János pápa”. A XXffl. János pápa nevé­hez fűződő gyógyulást a Va­tikán csodának minősítette. Caterina nővérnek hasnyál­mirigyrákja volt, a daganat más szerveit is megtámadta. - Egyágyas szobába helyeztek, altattak - emlékezik az apáca. Egyszer csak arra ébredtem, hogy a pápa áll az ágyam mel­lett. Azt mondtam neki: meg fogok halni, egy hatalmas lyuk van a hasamban, folyik a vérem, és borzasztóan szen­vedek. Akkor ő így szólt hoz­zám: Sorsod, lányom, nagyon megérintett. Meg kell gyó­gyulnod. A hasadból többé nem fog folyni a véred, újra egészséges leszel, élni fogsz, így is történt. A svájci Pierre abbé (balra) Tibet száműzött vallási vezetőjének, a dalai lámának ajándékozta a Farínét nevű szőlészetet a svájci Saillonban. Ennek tiszteletére egy bé­kegalambot is felröppentettek közösen a levegőbe. FOTÓ: FEB/REUTERS Ismét Japánba utazik a Tisza Táncegyüttes Ismeretes, hogy a szolnoki Tisza Táncegyüttesnek jó kapcsolatai vannak japán szervezetekkel. Többször került sor kölcsönösen utazásra, látogatásra is. Most, úgy látszik, hamarosan ismét a távoli szigetországba utazik a „Tisza”. Az előkészületek fontos állomása volt egy japán csoport tegnapi szolnoki látogatása. Tavaly ősszel Szolnokon is járt dr. Tanaka Teruaki pro­fesszor, a Japán-Magyar Ba­ráti Társaság főtitkára. Ma­gyarországi utazásának célja az volt, hogy műsorokat kös­sön le a 2000. évben Japánban megrendezendő magyar kultu­rális napok programjába. Már korábban ismerte a Ti­sza Táncegyüttest. Ismét meg­nézte a műsorát, és megnyerte a tetszését. Arra kérte a veze­tőit, hogy készítsenek műsor­tervet egy japán vendégsze­replésre. A terv elkészült, Napfel­kelte 2000 a címe. Ez többféle ajánlatot tartalmaz, kétórás műsortól táncházig, daltanulá­sig, ismeretterjesztő jellegű programokig. A tervet kiküld­ték Japánba, és a jelekből ítélve ez is tetszett a jövendő­beli vendéglátóknak, mert megállapodás született arról, hogy 2000-ben a Tisza Tánc- együttes Japánba látogat, és részt vesz az államalapítás 1000. évfordulójára rende­zendő magyar kulturális na­pokon. Az utazásra a tervek szerint augusztus 17. és szep­tember 6. között kerül sor. Ennek a kapcsolatnak a ke­retében látogatott tegnap Szolnokra Isika va megye székhelyéről, Kanazawáról a megyei néptáncszövetség né­pes delegációja, amely kör­utazást tesz Magyarországon, ide Debrecenből érkezett, és Szegedre megy tovább. A vendégek autóbusza teg­nap kora délután érkezett a Galéria étteremhez, ahol a Ti­sza Táncegyüttes vezetői és a táncosokból álló alkalmi együttes várta őket. A közös ebéd mellé a úszások rögtön­zött táncbemutatót is tartot­tak. Kanazawa városával eddig nem volt kapcsolata a Tisza Táncegyüttesnek, ám ez a ta­lálkozás megvetheti egy új együttműködés alapjait. Kutyák - kutya melegben Állati hőségben az állatok is szenvednek. Próbáljuk csak ki, vegyünk magunkra bundát, pré­mes sapkát, vastag kesztyűt vagy csupán egy gyapjúpulóvert, és sé­táljunk el az utcasarokig, miköz­ben hét ágra tűz a nap! Nos, házi­állataink, köztük első számú ked­vencünk, a kutya is kutyául érzi magát a kánikulában. Már csak azért is, mert a blöki nem tudja levetni a bundáját. Húsz-egyné- hány fok melegben a kutya, ha teheti, hűvösre vonul, mert iz­zadni alig képes. Lógó nyelvvel, lihegéssel igyekszik hűteni ma­gát, több-kevesebb sikerrel. Ki­nek van kedve a hőségben mezít­láb a fonó aszfalton, betonon lépkedni téli öltözékben? A kutya sem jókedvéből sétálgat, hanem mert a gazdája rosszul szoktatta. A rekkenő hőségtől elsősorban a hosszú szőrű fajták szenvednek kutyául ! Segíthetünk rajtuk: meg kell nyírni őket, persze nem ko­paszra, hanem elfogadható, eszté­tikus módon. Örök parancs ku­tyásoknak: mindig legyen a tál­ban elegendő és friss víz! Ezek­ben a tikkasztó hetekben különö­sen sokat iszik az állat is. És ki gondolná?! A változatosság ked­véért akár hideg gyümölcstea is adható az ebnek, persze cukor meg citrom nélkül. Hálásan kile­fetyeli. Miként az ember, akként a kutya sem megy szívesen dél­időben az utcára. Célszerű tehát az egészségügyi sétát kora reg­gelre és késő estére ütemezni. Ne felejtsük az állatot a lezárt, par­koló autóban! Rövid idő alatt hő­gutát kaphat, elpusztulhat. Ügyeljünk keidvencünk étrend­jére is! Miként az embernek, ak­ként a kutyának sincs nagy étvá­gya a nagy melegben. Inkább többször és keveset tegyünk eléje, és vigyázzunk, mert pár óra alatt a friss ennivaló is megrom­lik! A kutyák is szeretik a vizet, szívesen ftirdenek, úsznak, ösz­tönösen tudják, hogy hol a határ, ne féltsük őket. Vannak fajták, amelyek viszont csak a hasukat lógatják a vízbe, így hűtik magu­kat. A kertben, ház körül tartott ebek többsége hálás egy kis (nem túl hideg) locsolásért kannából, permetezőre állított vízcsőből. Miként a világos bőrű ember, ak­ként a fehér, világos, rózsaszín orrú kutya is sérülékeny a tűző napon. A kutyaorr égési sérülése­inek elkerülésére célszerű fény­védő krémmel kezelni ősi bará­tunk nagyon is érzékeny szagló- szervét.

Next

/
Thumbnails
Contents