Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-06 / 182. szám

1999. augusztus 6., péntek 9. oldal Körkép A magyar és a német fiatalok bepillanthatnak egymás életébe Egyszerűen jó itt lenni Manuel másodszor jár Ma­gyarországon, és úgy fogal­mazza meg véleményét rövi­den: egyszerűen jó itt lenni. A szolnoki ifjúsági iroda csere­táborában vagyunk. Az iroda és Reutlingen egyik kerületi ifjú­sági házának kapcsolata lehe­Eddigi élményeiket így fo­galmazzák meg:- Egyszerűen jó itt...- Sok a szúnyog...- Az emberek kedvesek, ba­rátságosak. Jürgen Haberbosch szociál- pedagógus a csapat vezetője, hetedszer jár városunkban. Az Pap Béla, az ifjúsági iroda munkatársa:- Mivel a diákokat olyan csa­ládoknál helyezzük el itt is, kint is, ahol hasonló korú diáktársuk él, nagyon hamar megismerik egymást. A tábort mindig szere­tik a gyerekek, sok a pozitív visszajelzés, barátságok is ki­A programhoz strandolás is tartozott FOTÓ: MÉSZÁROS tővé teszi, hogy egyik nyáron szolnoki fiatalok utazzanak Németországba, másik nyáron a reutlingeni középiskolások ismerkedjenek hazánkkal. A fiatalok egyik programja volt a tiszaligeti strandolás. Négy német középiskolással beszélget­tünk a benyomásaikról. Manuel az egyetlen fiú az asz­taltársaságban, ő az, aki már má­sodszor van itt, a többiek: Vera, Stefanie, Sabine először látogat­tak el hazánkba. 1991 óta létező csereüdülés le­hetőségét nagyon jónak ítéli:- így a fiataloknak lehető­ségük van arra, hogy más kul­túrával, más mentalitással is­merkedjenek meg. Mivel a di­ákok itt is, Németországban is családoknál élnek, nagyon hamar megismerik az adott környezet életét, szokásait. Fontosnak tartom, hogy az Eu­rópában élő fiatalok ismerjék egymás életét. A magyar csapat vezetője alakultak az évek során. Nem­csak a bepillantás hasznos, amelyet egymás életébe vethe­tünk, hanem nekünk, magya­roknak a nyelvgyakorlás is. A német fiatalok kéthetes programja gazdag: vízi túra és kirándulások sorozata várja őket. Megismerkedhetnek a Duna-kanyar, Visegrád, Szent­endre, a főváros, valamint Mis­kolc és környéke nevezetessé­geivel. Paulina Éva 5ZÖÍ- S J GUlYASmZTWAL i 1999 1999. SZEPTEMBER 18-19. 1999- Magyarországon az asztali örömök és a borkultúra éve. Szám­talan tájegység, város, valamilyen formában tiszteleg a nagy történel­mi hagyományoknak örvendő ma­gyar konyhának és a sajátos ízek­kel fűszerezett magyar bornak. Az ismert magyar ételek sorából kiemelkednek a gulyások, pörköl­tek, paprikások, halászlék. A fesztivál célja a már említett magyar konyha ételeinek népsze­rűsítése. A másik fontos cél az, hogy Szolnok és környéke a maga ősi hagyományaival méltó helyet kapjon az ország idegenforgalmi vérkeringésében legalább a két nap alatt. Ez a fesztivál amellett, hogy tisz­telgés a magyar konyha előtt ver­seny, szórakozás, idegenforgalmi látványosság és nem titkolt hagyo­mányteremtés. A rendezvény súlyához és a ha­gyományteremtés szándékához méltóan fővédnökeit, védnökeit országosan is ismert szervezetek­ből kérték fel. A kétnapos szakmai jellegű programokkal párhuzamosan gondoskodnak a közönség szó­rakoztatásáról is. A „CULYASFOZES MESTERE" CÍMÉRT VERSENYKIÍRÁSA A verseny célja: a magyar konyha népsze­rűsítése, a magyar étkezési kultúra hagyományainak ápolása. Helyszíne: Szolnok, Tiszaliget Időpontja: 1999- szeptember 18. 10.00-15.00 óra A verseny feltételei: 1. Csak gulyás étel készíthető. (Tehát nem pörkölt és nem pör­költszerű étel.) 2. Kategóriák: A versenyt három kategóriában hir­detik meg: I. Marhagulyás II. Birkagulyás III. Babgulyás. Az első két kategóriában lehet készíte­ni bogrács-, alföldi, szegedi, stb... gu­lyásokat. 3. Adagszám Minimum 5 adag (maximum nincs korlátozva). 4. A verseny előkészítésének foka: a, zöldségfélék: tisztítás, tartósítás b, húsok: előkészített állapotban, ösz- szevágva c, babgulyásnál: a bab beáztatva. A versenyzőknek mindennemű nyers­anyagról gondoskodniuk kell! 5. Eszközök A szervező bizottság biztosítja a terüle­tet, a tűz alá fémtálat, fát, 10 főre asztalt. A versenyzőnek kell hoznia bográcsot, állványt és a főzéshez szükséges esz­közöket. 6. A csapat létszáma Egy mester és a segítői. (Egy csapat csak egy bográcsban főzhet). 7. Díjazás A verseny sorrendjét neves szakácsok és ínyencek bírálják el. Kategóriánként három díj (I., II., III ), valamint különdíjak kerülnek kiadásra. 8. Nevezési díj: 1.000 Ft/csapat 9. A verseny kezdete: 1999- szeptember 18., szombat 11.00 óra A zsűrizés kezdete: 15.00 óra A főzésre kb. négy óra áll rendelkezésre. 10. Külön kategória Meghirdetnek még egy kategóriát azok­nak, akik nem akarnak versenyezni, csak főzni és jól érezni magukat. A fel­tételek a versenyzőkével azonosak Részvételi díj: 1.000 Ft/csapat Jelentkezés és további információk személyesen, vagy írásban az I. Szolnoki Gulyásfesztivál szervező bizottságánál. Expo Stúdió Bt. 5000 Szolnok, Baross út 1.1V/411. Tel./fax: 56/375-770 & < md vü 'U N ui * H Z >­z ui V* C£ ui > >o N =o u. V» 5 3 O « Helye: Szolnok, Tiszaliget Ideje: 1999- szeptember 18. szombat Csapat neve:.............................................................................. ....................................................!... F őzőmester neve:....................................................................................................Telefonszám:. Levelezési címe:....................................................................................................... Telefon/fax:...............................................Mobil:............. Melyik kategóriában kíván indulni: marhagulyás birkagulyás babgulyás versenyen kívül A versenykiírásban szereplő részvételi feltételeket elfogadom, a nevezési díjat (1.000 Ft/csapat) a verseny kezdetéig a szervezőknek befizetem. A befizetésről számlát kérek/nem kérek. .., 19­. hó. . nap cégszerű aláírás Jelentkezési határidő: 1999- szeptember 10. Visszaküldendő: Expo Stúdió Bt. 5000 Szolnok, Baross út 1. Tel./fax: 56/375-770. A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Lassan elkezdhetünk számol­gatni, már csak néhány nap vá­laszt el a nagy eseménytől - amikor is megfogyatkozik a nap teljesen, és elsötétül a vi­lág néhány percre. Vigyázat, napfogyatkozás! Nem mondhatjuk, hogy e ritka természeti jelenség váratlanul érne bennünket, s ebben a te­levíziónak is jótékony része van, hogy felkészülten várhas­suk, hisz már hónapok óta fog­lalkozik vele esténként röpke adásokban; ismeretekkel vér­tez fel bennünket, színes hátte­ret rajzol hozzá, pontos képet ad a nap természetéről, sőt mi­tológiai szerepét is megvilá­gítja - szinte folytatásos re­gényt alkotva vele. Az utóbbi napokban pedig megszaporod­tak a jó tanácsok, illetve a fon­tos figyelmeztetések is a kép­ernyőn. Merthogy van veszély is jócskán! Mindenekelőtt komolyan kell venni azt az in­telmet, hogy aki látni akar, vé­letlenül se nézzen a napba ezekben a pillanatokban: vé­dőszemüveg nélkül ! Még­hozzá valódi nélkül, mert bi­zony a piacon léteznek silá­nyak, hamisak is, a napfo­gyatkozás jó üzlet a nyerész­kedőknek. Óva intenek ben­nünket az óvatlan cselekede­tektől, a veszélyektől. Már- már oly mértékben, hogy oly­kor úgy érezhetjük, akár jobb lenne meg sem próbálkozni a ritka jelenség közvetlen meg­tapasztalásával, oly riasztóak az előrejelzések. Különben a televízió azzal csábítja nézőit, maradjanak csak a készülékük előtt, házhoz szállítja majd nekik a különös látványt, méghozzá a maga teljességé­ben; nem kell tenni érte egyet­len lépést sem, pláne utazni, autózni kilométereket. Lehet, hogy ez volna a legalkalma­sabb mód a veszélytelen gyö­nyörködésre? Már ha elfogad­juk, hogy nemcsak az a való, amit két szemünkkel látunk, hanem az is, amit a képernyőn mutatnak nekünk, hogy lás­suk. Egyébként egyik ismerte­tésben szóba került az állatok esetleges helyzete, viselke­dése, mi lesz velük, hisz ők aligha tesznek szemüveget. A szakértői válasz: több eszük van azoknak, mintsem hogy belenézzenek a napba. Meg­szívlelendő állati okosság. Isaura újra S míg a várható teljes napfo­gyatkozás lázában égünk - éget bennünket a média -, alig vesszük észre: kimúlt egy ma­ratoni sorozat, a Bestia (volt nagy összeborulás, békesség, koccintgatás a végén), és még ki sem hűlt a helye, máris itt az újabb szappanopera, ismét­lésben a Rabszolgasors, azzal az Isaurával, aki a bemutató idején szinte szimbólummá nőtte ki magát, a kiszolgálta­tottság elleni küzdelem jelké­pes alakjává. Most megismét­lik, mert hogy annak idején nagy siker volt. Igaz, de annak már több, mint tíz esztendeje, 1986-ban sugározta először a Magyar Televízió. Azóta na­gyot változott a világ, mások lettek a hangsúlyok is a köz- gondolkodásban, jóllehet az emberi méltóság kérdései ma sem időszerűtlenek. Mégis az­zal, hogy a műfaj első jelent­kezése óta szappanoperák tö­megét láthattuk már, és láthat­juk még brazil, mexikói és egyéb dél-amerikai forrásból, már elvesztette újdonság ízét, és a Rabszolgasors ismétlése is csak bizonyos emlékeket idézhet fel, már azokban, akik látták a premiert, de nem ké­pes „megfertőzni” újra szép­ségeivel, meghatni szívünk mélyéig érzelmességével. S Lucelia Santos, Isaura megtes­tesítője is inkább tűnik sze­münkben jelentéktelen kis te­remtésnek, valahogy megfa­kul együtt a műfajjal, amely­ben debütált. Akik pedig ko­ruknál fogva nem láthatták, az ifjabb nézők, azok számára aligha érdekesek azok a tulaj­donságok, amelyeket hordoz mostoha sorsában e leány. Az ismétlés talán arra lesz jó, hogy szembenézzünk egy ki­csit azzal, mit is ettünk ezen a szürke verében s az érzelemtől csepegő histórián. Lassan megszokjuk már, ha szombat reggel, akkor Arany­füst, szórakoztató magazin az ébredőknek Mit üzen a múlt alcímmel. (Különben másnap megismétlik mindig a 2-esen a déli órákban.) Szombaton: Aranyfüst Azt azonban nehéz elfogadni, hogy tartalmában igen vegyes, hogy nem „alkalmazkodik” az alcímében is jelzett célkitűzé­sekhez, inkább csak címéhez, mely irodalmi használatban annyit jelent, mint „csillogó látszat”. Összehordanak itt he- tet-havat, a politikai aktualitás együtt szerepel itt például a rudabányai őslelettel, a téríté­ses továbbtanulás problémája a pomázi szerbek életével, egy Hruscsov-portré a falusi tu­rizmussal. Ez utóbbit azért jó szemmel nézhettük, hisz pél­daként épp egy kunhegyesi családot, Gesztiéket mutatták be, a vonzó, pompás környe­zetet, a meleg, baráti fogadta­tást, azt, ahogyan kell és ér­demes manapság vendéget fo­gadni. Volt részlet a tasnád- fürdői összejövetelből közép­pontban a miniszterelnöki be­széd és táncosok kavalkádja is szerepelt... Szóval olyan magazin ez, amelyben egy­előre minden belefér, ahogy esik, úgy puffan módjára; át­gondoltabb, egységesebb tar­talommal bizton számíthatna nagyobb sikerre. Valkó Mihály A víz hideg, a hangulat forró volt Nemrégiben érkezett haza a Szandaszőlősi Ifjúsági Nép­táncegyüttes Erdélyből. A jú­lius 25. és augusztus 4. között megrendezett 8. gyimesi nép­tánctalálkozón gazdagította tánctudását a húsz fiatal. Él­ményeikről, tapasztalataikról a csoportot kísérő táncpeda­gógus házaspár, Kovács Jó­zsef és felesége beszélt.- A tábor szervezettsége tük­rözte a sokéves tapasztalatot. A tánc- és énektanítás négy hely­színen zajlott egy időben, emel­lett volt hangszeres oktatás, és a kézművesipar egyes ágaival is megismerkedhettek az érdeklő­dők. Esténként értékes szakmai előadásokat hallgathattunk meg.- Fiatal táncosok, ottani együttesek művészeti vezetői, koreográfusai oktat­tak, így eredeti gyi­mesi és felcsíki anyagokat ismerhet­tünk meg - egészíti ki felesége mon­dandóját Kovács József.- Milyenek voltak a tábor körülmé­nyei?- Sátrakban lak­tunk. Egy héten ke­resztül jéghideg vízben fürödtünk. A sátrak előtt hosszú vályú állt csapokkal, ez helyettesítette a mosdót.- Mindezek elle­nére mégis jól érez­ték magukat.- Természetesen. Ez a környezet tökéletesen illett a találkozó hangulatához. A ki­sebb nehézségeket feledtette a táncházakban folyó, hajnalig tartó mulatozás. Volt ugyan a közelben diszkó, de nem vá­gyott oda a csoport egyetlen tagja sem, mindannyian a tánc­házat választották. Itt adatköz­lők tanították az összegyűlő népes sereget.- Adatközlők?!- Igen. ők olyan idős, 70-80 év körüli emberek, akik ebbe beleszülettek. Egészen kis ko­ruktól a vérükben van a tánc. Bármiféle hamisítás nélküli, eredeti anyagot mutattak be.- Mi a gyimesi tánc jellegze­tessége, ami megkülönbözteti más tájegységektől?- Ez számunkra teljesen új, ismeretlen anyag volt. Összes­ségében más, jellegzetes lükte­tését a gordon adja. Ez egy nagybőgőhöz hasonló hang­ember számára bizonyára za­varó lenne ez a zene.- Mennyire tudták elsajátí­tani a fiatalok az itt látottakat, hallottakat?- Az első nap csak a kezdő csoportban próbálkoztak, de azután gyorsan továbbléptek. Mivel ők mindannyian már 8- 10 éve táncolnak, a haladó cso­portok tánclépései sem jelentet­tek nekik gondot, hét végére már tökéletesen elsajátították a két tájegység táncát.- Milyen terveik vannak a Gyimesközéplokon megismert és elsajátított táncanyaggal?- Egy hét kevés volt ennyi is­meret befogadására, még fel kell dolgoznunk. Vannak dalok, ame­lyek még csak most kezdenek le­tisztulni. Szeptembertől majd újra elővesszük, és készítünk be­lőle egy koreográfiát, melyet Énektanítás a szabadban szer, < azzal a különbséggel, természetesen be is fogunk mu­hogy ezt ütik. Az átlag magyar tatni. Borsodi Brigitta

Next

/
Thumbnails
Contents