Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-28 / 200. szám
1999. augusztus 28., szombat 3. oldal Megyei körkép A továbblépéshez támogatás kell A jászkiséri Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1941-es megalakulása óta folyamatosan működik. Az elmúlt évek során a tagság kicserélődött, megfiatalodott. Balogh Lászlótól, az egyesület elnökétől tudjuk: ahhoz, hogy az önkéntes tűzoltók hatékonyan elláthassák vállalt feladataikat, támogatásra van szükségük. Az utóbbi néhány hónap megmutatta, hogy óriási szükség van az önkéntesek munkájára vészhelyzetekben, legyen az belvíz vagy tűzeset. De sajnos nincs megfelelő anyagi lehetőség a továbbfejlődésre. Az egyesület munkáját idáig a helyi önkormányzat támogatta évi 600 ezer forinttal. Ahhoz, hogy az elképzeléseiket - folyamatos készenléti szolgálat megteremtése, belvízszivattyú, tűzoltóautó vásárlása az újoncok kiképzése - megvalósítsák, ennél jóval nagyobb anyagi forrásra volna szükségük. Az egyesület úgy döntött, hogy felhívást intéznek a helyiekhez: akinek anyagi lehetősége megengedi, támogassa működésüket, fejlesztési elképzeléseiket. A civil szervezet vezetője reméli, nem talál süket fülekre kezdeményezésük, -bcsAsztali örömök a múzeumban Etnogasztronómiai napot tartottak tegnap a szolnoki Damjanich János Múzeum udvarán. A szabadtéri rendezvényhez szakmai fórum és néprajzi kiállítás kapcsolódott, mely a paraszti konyhát helyezte a középpontba. Míg az érdeklődők a múzeumudvarban rendezett sütemény- és biotermék-bemutatót kóstolhatták végig, addig a meghívott szakemberek a gasztronómia, a turizmus és a múzeum kapcsolatát tekintették át. A szakmai konferenciát követően Sári Zsolt néprajzkutató A paraszti asztal örömei című kiállítását Dr. Dra- veczky Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum igazgatója nyitotta meg. Érdekes, komplex kiállítással állt a közönség elé a Damjanich múzeum fiatal munkatársa, aki egyben a rendezvény szervezője is volt.- A múzeum nem lehet csupán a tárgyak gyűjtőhelye, ahol nyugodtan porosodhatnak. A tárgyakat funkciójuknak megfelelően szerettem volna bemutatni. A téma - a Közép-Tisza vidék népi konyhája - adta magát. Részben, mert 1999. a gasztronómia és a bor éve, másrészt magam is szeretek főzni, érdekel a konyhaművészet - mondta Sári Zsolt. A kiállításhoz kapcsolódva a múzeum két kiadványt is megjelentetett, így Sári Zsolt a kiállítással azonos című munkáját, valamint Népi ételek a Jászságból címmel egy receptgyűjteményt. A rendezvény ételkóstolóval zárult. A bográcsban főtt pincegulyáshoz 7 kiló szalonnát, 30 kiló marhahúst 10 kiló krumplit használtak fel. Mintegy 60-80 látogató kóstolta meg Túri Ferenc főztjét. Az ízletes étel neve állítólag onnan ered, hogy elfogyasztása után szárazra lehet inni egy pincét. vh Megyénk lakosainak negyedrésze időskorú Kiadvány segíti az intézményválasztást Kiadvány jelent meg, amelyből tájékozódhat az olvasó az ápolást, gondozást nyújtó és rehabilitációs otthonokról. A „Szociális gondoskodás a bentlakásos intézményekben Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című kiadvány a Jászapáti idősek otthona, valamint a Jász- Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrás- központ kiadásában jelent meg. A könyv tartalmazza 1999 március végével bezáróan azokat az otthonokat, ahol a rászorulók bentlakásos ellátást kaphatnak. Információt ad arról, hogy egyes intézményekben milyen szolgáltatást tudnak nyújtani, milyen körülmények között történik az elhelyezés, milyen szabadidős, illetve kulturális programlehetőségek adódnak. A fényképpel illusztrált ismertetés jó alapot nyújt ahhoz, hogy a szociális ellátást igénylőket beutaló önkormányzatok, illetve maguk az igénylők még a választás előtt tájékozódhassanak. A kiadványban közel negyven ilyen elhelyezési lehetőségről tájékoztatnak, amelyek között szerepel többek között idősek otthona, mozgásfogyatékosok otthona, egészségügyi gyermekotthon, egyesített szociális intézmény. A könyv azért is hasznos, mert megyénk lakosainak negyedrésze időskorú, akik közül sokaknak szükségük van bentlakásos ellátásra. P. É. Tegnap megnyílt Szolnokon a közel 50 millió forintos költséggel felújított tiszaligeti motel utolsó, szálláshellyé alakított épülete is. A Tiszaligeti Motel Kft. megújult létesítményét Sza- lay Ferenc polgármester (balra) adta át. A motelben modem fürdőszobás szobák, konferencia- terem, étterem áll rendelkezésre, és több mint száz vendéget tudnak fogadni. fotó: m. j. A hobbira csak ritkán jut idő Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a mezőtúri VA. Rt. Talán ez is közrejátszott abban, hogy Szilágyi Ernő elnök-vezérigazgató átvehette a megyei gazdasági díjat. Miután a túri mezőgazdasági technikumot elvégezte, Szilágyi Ernő először Túrkevén, majd a fővárosban dolgozott. Budapesten sok gyakorlati ismerettel bővítette tudását, ám elméletben is „épülni” akart, ezért felvételizett a műegyetemre. De nem tudott hat év albérletet elképzelni, ezért visszatért lakóhelyére, és ismét Keviben kezdett dolgozni. A műszaki egyetemi felvételi papírral jelentkezett a túri főiskolai karra, ahova fel is vették. Jelenlegi munkahelyére 1965- ben került, igaz, akkor a céget még Villgépnek nevezték. Csoportvezetőként kezdett, majd Szilágyi Ernő termelésvezető, azután pedig MEO vezető lett. A ranglétra következő lépcsője az volt, hogy a nyolcvanas évek közepén kinevezték főmérnöknek. A privatizációban teljes mellszélességgel részt vett 1993ban, ezt követően elnök-vezérigazgató lett januártól pedig cégvezető-igazgató. Egy munkanapja elvileg fél nyolctól fél négyig tartana, de a legtöbbször egy órával hamarabb kezd, s az esetek többségében több órával később végez. Nehezen viseli, ha nem dolgozhat. A legutóbbi szabadsága alatt is mindössze 2-3 nap volt, amikor nem volt bent az irodájában legalább egy kis időre. Családja maximálisan segíti. Úgy véü, tőlük már jóval korábban megkapta az elismerést. Felesége maga is vállalkozó, igaz kisebb léptékekben. Hobbi? Valamikor pecázott, de ma már erre nincs ideje. Újságokat olvas, illetve a kertjét gondozza. Hogy mi hajtja előre? Elsősorban a sikerélmények, amiből, mint mondta, szerencsére az elmúlt években jutott számára bőven. Garancsi Garázdálkodó fiatalokat fogtak el a miklósi rendőrök Ha unták a horgászást, lopni mentek A jó néhány tagot magába foglaló - változó összetételű -, fiatalokból álló társaság tavasz óta járt ki a Tiszapüspöki mellett található, hétvégi házakkal beépített területre. Bár többnyire csupán horgászni indultak, ám egyre inkább arra törekedtek, hogy minél több eladható holmit szerezzenek az általuk feltört vityillókból. A „zavarosban” halászó legények nem válogattak, ugyanúgy láttak fantáziát a szúnyogriasztóban, mint egy régi típusú rádióban, csak kapjanak értük valami pénzt. Egyszer még autólopásra is adták a fejüket. Míg a tulajdonos a házikójában szunyókált, addig ők a jó haszon reményében eltolták Trabantját, ám a járgány beindítására tett erőfeszítéseik kudarcot vallottak. Mivel a kocsit nem tudták elkötni, nekiálltak, hogy szétszedjék, legalább néhány eladható darabra szert tehessenek. Kiszerelték hát a benzintankot, és üzemanyagostól együtt elvitték. Az értékesítés iránti törekvésük volt végül az, ami felettébb gyanússá tette őket a helyi rendőr előtt, akinek információi alapján a törökszentmiklósi kapitányság nyomozói derítettek fényt a közelmúltban a csapat több hónapon át tartó, a hétvégi ház tulajdonosai számára meglehetősen bosszantó tevékenységére. A lefülelt - összesen hét - gyanúsított között csupán egy volt a felnőtt korú. Ő volt az, aki rendszeresen felvásárolta a többiek által szállított kétes eredetű „árut”. -hTársadalmi munka Kuncsorbán Júniusban huszonegyen vettek részt társadalmi munkában Kuncsorbán. Szeptemberben újra terveznek hasonló akciót. Az úgynevezett társadalmi munka, az önkéntes segítség mára kiment a divatból. Pedig nem volt rossz szokás régebben sem. Kuncsorbán újra bevezették, először júniusban rendeztek, amelyben huszonketten vettek részt, közhasznú munkások, illetve a képviselő-testület tagjai. Akkor a betonozáshoz készítették elő a községháza előtti teret, illetve az új járda- szakasz szélét töltötték fel. Szeptemberben ismét társadalmi munkát szerveznek - tudtuk meg Murányi Zsigmondné polgármestertől. Ez alkalommal a járdalapok lerakásához kell a segítség. Várhatóan ez alkalommal még többen jelentkeznek, ugyanis már az első munkák idején több kuncsorbai lakos jelezte, ha hamarabb tudnak róla, hogy társadalmi munka lesz, ők is szívesen bekapcsolódtak volna. Több búzát kellene vetni (Folytatás az 1. oldalról) Megyénkben ennek ellenére a bel- és árvíz miatt összességében hétezer hektáron veszett oda a búzatermés. Bottyán Béla felhívta a figyelmet arra, hogy időszerű lenne az őszi talaj munkák megkezdése, természetesen ott, ahol a talaj ezt engedi. Erre azért is szükség van, mert a szaktárca vezetése szeretne egymillió hektárnyi búzát az ősszel földbe juttatni, ami azt jelenti, hogy megyénkben 130 ezer hektárnyi területen lehetne vetni a kenyérnek valót, szemben a tavalyi 85 ezer hektárral. Mint megtudtuk, a vetőmag akció előkészítése is folyamatban van. ein Lèpre ment a kábeltolvaj (Folytatás az 1. oldalról) Még létrát sem vittek magukkal, a „munkaeszközt” mindig a helyszínen ácsolták össze a közelben talált faágakból. Akciójukat úgy időzítették, hogy a vezeték leszedésével késő hajnalra végezzenek. Úgy vélték ugyanis, hogy ebben az időpontban kisebb a lebukás veszélye, a „szajrét” így biztonságosan célba juttathatják. Nos, úgy tűnik, ez az elmélet jó pár alkalommal be is jött nekik. H. Gy. A cigányság helyzetén csak a képzés javíthat Egyetemet végzett romák Ha a cigányságon mozdítani akarunk valamit, akkor a képzést kell előtérbe helyezni - vélekedik a Fiatal Romák Országos Szövetségének (FIROSZ) elnöke, a tiszaburai Farkas László. A FIROSZ 1991-ben alakult kifejezetten azzal a céllal, hogy a lehető legtöbbet megtegyen a roma fiatalok képzése érdekében.- Meggyőződésem, hogy ezt az utat kell követnünk, ha a cigányság helyzetén akarunk javítani - nyilatkozta lapunknak Farkas László, aki maga is egyetemet végzett szakemberként dolgozik az elmúlt év őszétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Farkas László nemzeti és etnikai kisebbségi főosztályán.- A szervezet 1994-ben elérte, hogy a munkaügyi központ támogatásával, a szakmunkásképzés keretében 43 roma fiatal szerzett kőműves, illetve szobafestő szakmát. Ezt követően hosszú ideig ostoroztam az előző kormányt azért, hogy a cigány fiatalok bejuthassanak az egyetemek, főiskolák „nulladik” évfolyamára - mondta. Az erőfeszítések nem voltak hiába valók: húszán bekerültek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális munkás szakára, de sikereket értek el a Janus Pannonius Tudomány- egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is, ahol jelenleg is jó néhány roma fiatal küzd a diplomáért. -hgyA háború és az esős időjárás miatt kevesebben látogattak Szentandrásra Az idén nem volt telt ház Az utóbbi évek talán legjobb testületi döntése volt, mikor az önkormányzat mintegy 16 millió forintért tulajdonjogot szerzett a helyi strand és kemping egészére - vélekedett Kerek Éva Jászszentandrás polgármestere. Igaz az idén valamivel kevesebben látogattak a községbe, mint az elmúlt években. Korábban Szentandrás önkormányzatának 51 százalékban volt üzemeltetői joga az üdülő- centrumban, de mint a polgár- mester mondta, nehezen látták át a tulajdonjogi helyzetet, illetve azt sem tudták kideríteni, hogy a keletkezett bevételből, adó formájában mennyi pénz vándorolt a település kasszájába. Ilyen szempontból tiszta helyzet alakult ki a kemping körül, azonban az első nyári szezon sikerességét sok negatív tényező befolyásolta.- A szezon elején a külföldieket - mondta Borbás Józsefné, a strand-kemping vezetője - visszatartotta a határ mentén dúló háború, kevesebben érkeztek Németországból, Hollandiából. Amikor a háborúnak vége lett, a forgalom fellendült, de nem sokkal azután esős időjárás következett. A rég nem tapasztalt nagy esőzések a sátras turistákat igencsak visszatartották. Bár pontos számok még nem álltak rendelkezésére az idei szezonról, de a korábbi években többször is ki kellett tenni a megtelt táblát a kempingre. Ebben az évben azonban ez nem következett be.- Az viszont biztos, hogy nem felejtették el strandunkat a korábban rendszeresen ide látogatók. Most is voltak a magyarokon kívül német, holland vendégeink, és érdeklődtek belga és lengyel turisták is. A vendégek megtartása, csalogatása szempontjából nem mindegy az sem, hogyan néz ki a település. Tervbe vették és pályázatot adtak be egy millenniumi emlékpark kialakítására a község központjában lévő száz éves juharfa köré. Fákat is ültetnek Szentandráson, illetve jövőre csatlakoznak a három szombat nevet viselő településszépítő mozgalomhoz, bcs
