Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-26 / 198. szám

1999. augusztus 26., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Vonatindulás előtt tudakozódjunk! Éjfélkor ütött az óra Mire e sorok megjelennek, már eldőlt, hogy eredményes volt-e az augusztus 26-án reggel 5 órai kezdettel jelzett vasutassztrájk előtti utolsó érdekegyeztetés. A béralku jegyében, közvetítők be­vonásával zajló tárgyalás elméle­tileg 25-én éjfélig tarthatott. Tegnap esti lapzártánkkor csu­pán annyi volt bizonyos, hogy a MÁV és a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete vezetői az esetleges munkabeszüntetés alatti még elégséges szolgálta­tásról folyó egyezkedésben mindvégig két malomban őröl­tek. Az Rt. javaslatát - misze­rint a forgalomban hagyott jára­tok mennyiségét a munkaválla­lók és a sztrájkot támogatók arányában határozzák meg - a VDSZSZ elutasította. A szakszervezet az ajánlat­nak legfeljebb a feléről tárgyalt volna. Amiben továbbra sincs vita: a sztrájk egyetlen napja mintegy 100 millió forintot visz el a fizetésekre, jutalmazá­sokra, nem utolsósorban a mű­szaki fejlesztésre is fordítható kasszából. Mindkét oldalon valamelyest engedtek viszont a vasutasok a Munkaügyi Közvetítői és Dön­tőbírói Szolgálat segítségével fo­lyó alkuban. Kukely Márton ve­zérigazgató vállalta, hogy a 4 százalékos teljesítményjutalma­zásba bevontak körét 2000. ja­nuár elsejétől bővíti. ígéretet tett arra is, hogy a MÁV szorult anyagi helyzete ellenére kifizeti a 1,5 százalékos év végi teljesít­ményjutalmat. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke kijelentette: kész a kompromisszumra, elfo­gadja, ha 17,96 százalékos alap- béremelés csak szeptember el­sejétől lesz. A MÁV Rt. arra kérte a lakos­ságot, hogy a rádióból és a tele­vízióból kövesse nyomon a fejle­ményeket. A miskolci vasút-igaz- gatóság közölte: saját területén mindenképpen biztosítja a személyszállítást, és a sztrájko­lok helyett más vasutasokat állít be a forgalom levezénylésére. (cs. b. j.) Üj tankönyv - tavalyi áron A tankönyvárak az idén ugyan­olyan magasak, mint az elmúlt évben. Igaz, lehet kapni könyvet 120 forintért is, de akad olyan is, amelyik 3500 forintba kerül. Az Oktatási Minisztériumtól kapott információk szerint a szeptemberi iskolakezdésre 6,4 milliárd forint értékben rendel­tek tankönyvet az általános és középiskolák. A pedagógusok szakszerve­zetének illetékesétől megtud­tuk: az általános iskola első osz­tályosai számára 3000, a máso- dikosoknak-harmadikosoknak 3500, a negyedik évfolyamnak 4000, az ötödikeseknek 6000, a hatodikosoknak 4500, a hetedi­keseknek és a nyolcadikosok­nak pedig 5000 forintba kerül a minimális tankönyvcsomag. A középiskola első osztályosai csaknem a dupláját fizetik ki könyvekre, mint az általános is­kolák végzősei, a másodikosok­nak és a harmadikosoknak 6000, a negyedikeseknek 8000 forintba kerülnek a tankönyvek. Idén is jár tankönyvvásárlási támogatás valamennyi tanuló számára. A hozzájárulás egysége­sen 1700 forint. Áz összeg joggal tetszhet kevésnek, hiszen a köny­veken kívül bőven akadnak egyéb kiadások is az iskolakezdésnél, mint például a füzet, a táska, vagy a tornafelszerelés. így egy gyerek beiskolázása valamennyi évfolyam esetén meghaladja a 20 ezer forintot. Érthető, hogy egyes bankok tanévkezdési hitelakció­kat szerveztek. (haszon) Híd - szomszédok között Parafálták az Esztergom-Pár- kány közötti hídról szóló megál­lapodást a szakértők a ma­gyar-szlovák alapszerződés ke­retében működő infrastruktúra vegyes bizottság harmadik ülé­sén szerdán, Budapesten. A magyar kormány már megad­ta az aláíráshoz szükséges felha­talmazást, a szlovák kormány pedig a jövő héten tárgyal a do­kumentumról. Az egyezményt várhatóan szeptemberben kötik meg. A híd újjáépítésének költ­ségeit a két fél közösen viseli. A szlovák oldalon a hídhoz vezető út, illetve a közúti határátkelő- hely létesítésének költségeit a szlovák fél, a magyar oldalon a hídhoz vezető út építésének költségeit a magyar fél állja. A megállapodás szerint a hidat 2000-ben kezdik el építeni és 2001 decemberéig készül el. Gyurkovics Sándor, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkára közölte: a II. világháború­ban megsérült Mária Valéria-híd újjáépítése az előzetes számítá­sok szerint 6,5 milliárd forintba kerül, ebből a magyar félre jutó összeg 3 milliárd forintot tesz ki. Sztrájkveszély az egészségügyben Több hete húzódik a dolgozók bérköveteléseiről folytatott érdemi tárgyalások megkezdése a Semmelweis Orvostudományi Egyete­men. A szakszervezet közben már a sztrájk idején is szükséges mi­nimális betegellátási szolgáltatások köréről tárgyal az egyetem ve­zetésével. Az egyeztetések lezárulása után, szeptember elején pedig kész egy hosszabb sztrájkra, amelyhez más intézmények dolgozói is csatlakozni fognak. A SOTE gazdálkodását felügyelő kincstári biztos továbbra is az egyetem adósságainak lefaragásához köti a béremelési követelések teljesítését. Más országos és megyei egész­ségügyi intézmények is csatla­koznak a SOTE sztrájkjához, ha arra sor kerül - mondta el lapunknak dr. Kóbor András, az egyetemi sztrájkbizottság he­lyettes vezetője. A sztrájk felté­tele az, hogy a dolgozók és az egyetem vezetése előzőleg .megállapodjon azokról a mini­málisan szükséges szolgáltatá­sokról, amelyek a betegek ellá­tásához a demonstráció idején is elengedhetetlenek. Július eleje óta várja a szakszervezet, hogy az egyetem vezetése bér­emelési javaslatot tegyen; ha továbbra sem ülnek le velük tárgyalni, akkor szeptember elején sztrájkba lépnek. Pálok László kincstári biz­tos szerint az egyetem vezeté­sétől függ, hogy emelhető-e a dolgozók bére vagy sem. A biztos takarékossági javaslatát a jövő héten fogja tárgyalni az alkalmi bizottság. A program- csomag Pálok László tájékoz­tatása szerint várhatóan több százmillió forintos megtakarí­tást és létszámleépítést fog ja­vasolni a SOTE vezetésének. Ennek elfogadása a bértárgya­lások megkezdésének feltétele. Romics László, az egyetem rektora szerint az amúgy is alulfinanszírozott SOTE nem tud több százmillió forintot megtakarítani csak azon az áron, ha bezárnak egyes klini­kákat, ami azonban elképzelhe­tetlen. A SOTE vezetői a gaz­dálkodásukat felügyelő kincstá­ri biztos ellenjegyzése nélkül nem emelhetik a béreket, ezért a megoldás kulcsa az egyetem adósságának rendezésére létre­jött tárcaközi ad hoc bizottság kezében van. (wilk) Indul az évad. Az Országgyű­lés szeptember 6-án kezdődő öt­napos plenáris ülésén a tervek szerint megkezdik és le is záiják az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vo­natkozó törvényjavaslat általá­nos vitáját. Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének indít­ványát a jövő heti házbizottsági ülésen véglegesítik, közölte a Ház sajtóirodája. Válaszkeresés. Nem szűnt meg a folyamatos kapcsolattartás nyáron sem a bősi üggyel foglal­kozó magyar és szlovák tárgyaló- delegáció között - jelentette ki Bartus Gábor, a Dunai Kor­mánybiztosi Titkárság főtanács­adója szerdán. A szakember el­mondta, a közelmúltban küldtek választ a szlovákok által május­ban feltett hat kérdés közül há­romra. A további három kérdés­re a most készülő - a közös üze­meltetésre vonatkozó - részletes magyar javaslat ad majd választ. Államtitkár lett a szóvivő Borókai Gábor kormányszóvivőt a köztársasági elnök kedden kine­vezte a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárává. Lapunk­nak még az ünnepélyes beiktatás előtt adott interjút.- Köztudott, hogy Budapesten nincs titok, a jól értesültek csak­nem mindent előbb tudnak, mint ahogy azt hivatalosan köz­ük. Tavaly azonban azt, hogy Borókai Gábor lesz a kormány szóvivője, senki sem tudta, min­denkit váratlanul ért!- Senki sem tudhatta, én sem! Egy csütörtökön együtt ebédeltem Stumpf István mi­niszter úrral, aki ekkor ajánlot­ta fel a szóvivőséget. Másnap reggel várta a válaszomat és délben már a távirati iroda ki­adta, hogy igent mondtam.- Milyen érzés a barikád túl­só oldalán, a kérdezők helyett, a kérdezettek között állni?- Eleinte tele voltam feszült­séggel és megfelelési vággyal. Ez tulajdonképpen olyan új szakma, amelyik tíz éve léte­zik, és folyamatosan alakul még napjainkban is. Felada­tom a legjobban kiszolgálni az újságírókat, miközben igyek­szem a kormány érdekeit kép­viselni. Elég szűk mezsgyén kell egyensúlyoznom.- Gyakran előfordul, hogy ha a politikusok valami félreérthe- tőt mondanak, és azt a sajtó is közli, azonnal az újságírót éri a vád: csúsztatott, félreértette, rosszul írta. Legutóbb például Lányi Zsolt fejből elmondott be­szédéért okolták az újságírókat.- Lányi Zsolt nem a kor­mány, ami pedig a többi ügyet illeti, arról esetenként kell be­szélni. Az, hogy ki nem fogal­mazott pontosan, csak a konk­rét esetben derülhet ki. Az új­ságírók is és a politikusok is védik a mundér becsületét.- Ön államtitkárként a kor­mány tájékoztatási programjá­nak irányítója lesz. Ismeretes, hogy szóvivői munkája kapcsán a kormány ülésein kívül a kabi­netülésen és még öt vagy hat fel­ső szintű értekezleten vesz részt. Hogyan tudja mindezt ellátni?- Szóvivői kinevezésem után fél évig nagyon nehéz volt. Ma már, a szükséges ismeretek bir­tokában könnyebben látom el teendőimet. így lesz elég ener­giám kibővült feladatköröm el­látására. Célunk az, hogy ez az új struktúrájú kommunikációs csapat olajozottan működjön. Azon kell lennünk, hogy még jobban tudjuk szolgálni a dön­téshozókat és az újságírókat is. Koós Tamás Vita a sorkötelezettségről Tegnap és tegnapelőtt több mint hétezer fiatal vonult be a hadsereg­be. Az ország négy katonai bázisán kezdik meg szolgálatukat, ahol alapkiképzésben részesülnek, majd visszakerülnek a lakhelyükhöz legközelebb lévő laktanyába. Az alkalmatlanok aránya álta­lában eléri a negyvenöt száza­lékot. Erdélyi Lajos, a Magyar Honvédség szóvivője szerint nemcsak a fizikai alkalmatlan­ság okoz komoly problémát, hanem a pszichológiai teszte­ken elbukók magas aránya is. Náluk a legfőbb probléma az alkalmazkodási képesség hiá­nya és a depresszióra való haj­lam, ami fegyveres szolgálatot teljesítők esetében veszélyes helyzeteket szülhet. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy majdnem minden második bevonuló munkanélküli. Ennek oka a szóvivő szerint a bevonulok fiatal életkora, ami átlagosan tizennyolc-húsz év. Másrészt vannak olyan fiatalok, akik ön­ként jelentkeznek, ők általában munkanélküliek. Az SZDSZ képviselője, Fo­dor Gábor tegnap figyelmezte­tett: ha a terveknek megfelelő­en csökkentik a hadsereg lét­számát és fenntartják a soro­zás intézményét, kizárólag ­alkotmányos elveket sértő mó­don - sorsolással, vagy önké­nyesen lehet kiválasztani a ténylegesen bevonuló fiatalo­kat. A politikus szerint csak a sorkötelezettség eltörlésével és önkéntes, hivatásos hadsereg kialakításával hajtható végre a hadsereg reformja. A bevonulókat egészségi ál­lapotuk, életkoruk és szakmá­juk alapján választja ki a hon­védség, és nem lehet szó sem­miféle sorsolásról, mint ahogy azt néhányan felvetették. Az általános hadkötelezettséget pedig csak hosszú távon lehet megszüntetni, ami egyébként a kormánynak is célja - mondta el Erdélyi Lajos. W. V. Régi-új iskola. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán részt vett Szegeden, a Dugonics And­rás Piarista Gimnázium új épü­letének és kollégiumának avató­ünnepségén. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy azok a fiatalok, akik a gimnáziumban tanulnak, ugyanolyan hazafiak lesznek, mint neves elődjeik, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Petőfi Sándor, Ady End­re, Széchenyi István, Teleki Pál, Bibó István és Antall József. MÚOSZ-állásfoglalás. A Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöksége tegnap til­takozó nyilatkozatot tett közzé Torgyán József miniszternek „a sajtóval kapcsolatos elfogadha­tatlan magatartása miatt”. A MÚOSZ felkérte a kormányt és a parlamentet, foglaljon állást az ügyben, és hívja fel Torgyán József figyelmét a beosztásával járó kötelezettségekre, a sajtó- törvény és a sajtószabadság sza­bályainak megtartására. Én, a whiskys. A whiskys rab­lóként elhíresült Ambrus Attila is jelen volt a róla szóló és a részben általa írt könyv bemuta­tóján Budapesten, igaz csak életnágyságú kartonfotóját „ül­tették ki” a szervezők. Á jelen­leg is szökésben lévő Ambrus Attila ügyvédje, Magyar György elmondta: véleménye szerint társadalmi kérdés lett a whis­kys-jelenség. A szökevényt a rendőrség 27 pénzintézet ellen elkövetett fegyveres rablással, il­letve kísérlettel gyanúsítja, számlájára 90 millió forint el­rablását írják. Új csatornán. Friderikusz Sán­dor két új műsorral, egy politikai jellegű produkcióval és egy szó­rakoztató vetélkedővel jelentke­zik szeptembertől a tv2 program­ján - jelentette be Pintér Dezső, a kereskedelmi társaság elnöke. Évente százezren szereznek új vezetői engedélyt Jogosítvány luxuskivitelben Negyven-negyvenöt ezer forintba kerül hazánkban egy úrvezetői jogo­sítvány. Az egyéb kiadásokkal együtt azonban a hatvan-nyolcvan ez­ret is elérheti a vezetői engedélyre költött összeg. Orosz János, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara közúti jár­művezetői és szakemberképző tagozatának elnöke lapunknak elmondta: évente mintegy száz­ezren jutnak új vezetői enge­délyhez hazánkban. Többségük a személygépkocsira érvényes, „B” kategóriás jogositványt szerzi meg. Az úrvezetői tanfolyamok ára a múlt évhez képest nem sokat emelkedett. Ha mégis van némi különbség, az csupán az üzem- anyagár-növekedésből adódik. Egy jogosítvány átlagosan 45-50 ezer forintba kerül, bár akadhat­nak ennél lényegesen olcsóbb tanfolyamok is. Igaz, itt az okta­tás színvonala esetleg hagyhat kí­vánnivalót maga után. Áz isko­lák ennyi pénzért 28 elméleti órát és 30 gyakorlati órát biztosí­tanak. A KRESZ-, a műszaki és a gyakorlati vizsga ára összesen 6900 forint. A tanfolyamot meg­előző alkalmassági vizsga 5000 forint, ezt minden jelentkezőnek ki kell fizetni. Pluszköltséget je­lenthet még a tankönyv, a fény­kép, illetve az okirati illeték, amely 1500 forint. Az elmélet el­sajátításához szükséges iroda­lom megközelítőleg 3500 forin­tért megkapható. A jogosítvány megszerzésére elköltött pénz nagyobb hánya­dát azonban a gyakorlati órák költsége teszi ki. Egy ötvenper- ces vezetés ára 800 és 1800 fo­rint között mozog. Bár vannak ennél drágább lehetőségek is. Ha valaki mondjuk egy Merce- desen, luxuskörülmények kö­zött szeretne megtanulni vezet­ni, ma már ezt is megteheti. Előfordulhat, hogy ilyenkor - mivel az autó üzemeltetése és szervizköltségei messze megha­ladják az olcsóbb kategóriájú járművekét - a tandíj három­szorosát is elkérik az oktatá­sért. Ez ellen a kamarának nincs kifogása. Azokban az ese­tekben azonban, amikor olyan olcsón hirdetik meg a szolgálta­tást, amiből még a tényleges költségeket (adót, bért és egyéb járulékokat) sem lehet fedezni, a szakmai szervezet utánajár az okoknak. (h. gy.) Állampapírok azonnali vételi és eladási árfolyamai 1999. augusztus 24-én CIB Értékpapír Rt. OTP Bank ABN Amro Bank Kincstár popír fejárat dátuma felhőim. lámát vételi árfolyam eladási árfolyam eladási hozam (EHM) vételi árfolyam eladási árfolyam eladási hozam (EHM) vételi árfolyam eladási árfolyam eladási hozam (EHM) vételi árfolyam eladási árfolyam eladási hozam (EHM) KI 4 00.07.12. 0,00 88,25 88,88 14,10­­­­­87,09 89,15 13,75 2000/D 00.02.12. 8,01 101,52 101,97 14,00 101,09 102,63 12,47 100,83 102,18 13,50 100,80 102,14 13,58 2000/E 00.05.12. 3,02­­­100,11 102,33 12,47 99,97 101,84 13,50 99,61 101,55 13,69 2000/F 00.08.24. 6,40­­­100,56 103,49 12,47 100,07 102,63 13,50 99,83 102,37 13,80 2000/G 00.11.24. 2,50 101,80 102,65 14,00 100,62 104,26 12,47 100,03 103,19 13,50 99,91 102,92 13,75 2000/H 00.01.12. 0,35­­­99,92 101,20 12/47 99,71 100,83 13,50 99,71 100,83 13,51 2000/1 00.04.12. 4,34­­­100,03 102,03 12/47 99,99 101/5 13,00 99,62 101,37 13,65 2000/J 00.07.24. 7,52­­­99,97 102,70 12,47 100,00 102,37 13,00 99,30 101,67 13,77 2001/C 01.12.12. 3,00 101,80 103,64 13,50 99,27 105,48 12,47 99,13 104,57 13,00 99,58 103,84 13,39 2001/D 00.07.24. 6,93­­­101,55 105,82 11,84 101,30 105,03 12,50 100,14 103/49 13,71 2001/H 01.06.12. 3,29 99,10 99,82 14,00­­­­­­96,64 100,35 13,64 2002/F 02.06.24. 1,00­­­100,26 107,95 10,88 98,83 112,55 12,00 98,62 103,12 13,02 2002/1 02.09.24. 1,61 97,25 99,56 13,00­­­­­­95/41 99,94 12,84 2004/H 04.05.12. 4,78 92,52 95,72 12,00 88,50 99,32 10,88­­­91,69 96,72 11,70 2009/B 09.02.12. 4,68­­­87,35 103,22 9,13­­­94,60 100,03 971 Részletes tájékoztatás a forgalmazó fiókokban. Az adatok tájékoztató jellegűek. Az államkötvényeknél a ténylegesen kifizetendő vételár az eladási árfolyam + a felhalmozott kamatok. „K* sorozat: 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy, a fennmaradók Magyar Államkötvények. EHM: a kormányrendeletben rögzített módon számított egységes hozammutató.

Next

/
Thumbnails
Contents