Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-24 / 196. szám
6. oldal 1999. augusztus 24., kedd * Értelmiségi lét Szolnokon Azt nyilatkozta egyszer Bereményi Géza író, filmrendező, hogy azért ment el Szolnokról, mert itt semmi sem jutott az eszébe. Pedig egyébként sokoldalú és termékeny művész. Azóta, ha valaki panaszkodik a városra, Bereményi híres mondását szoktam idézni. Mert ő legalább meg tudta indokolni csalódottsága okát. Értelmiségieket kérdeztünk, hogyan érzik magukat Szolnokon. Az orvos: Nem érzem jól magam itt, de ennek nem a város az oka. Ma Magyarország egyetlen településén sem lenne lényegesen jobb a közérzetem. Az emberek ugyanis egyszerűen nem találják helyüket ebben a felborult értékrendű, egyensúlyű világban. Testi, lelki, egzisztenciális problémákkal küzdenek. A főnököt már nem divat szidni, a politikusokat meg teljesen felesleges, reális önismerettel nem rendelkezünk, kutyája sincs mindenkinek, hogy belerúghatna. Legegyszerűbb tehát a várost - ahol élünk - hibáztatni minden rosszért. A tanár: Imádom ezt a várost. Itt születtem, minden szál ideköt. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert csodálatos. A két folyó találkozása, a Művésztelep, a színház, a gyönyörű, új házak, a sok virág. Van múzeumunk, sportcsarnokaink, expónk, rengeteg kulturális rendezvénnyel büszkélkedhetünk. A munkahelyemen sosem gáncsoltak, a szomszédaink rendes emberek. A gyerekeimnek nem tudtam volna ennyit adni, ha nem itt élünk. Ha valaki rosszat mond a városra, az előttem örökre leírta magát. Szolnok földrajzi helye rendkívül szerencsés. Nagy fejlődés előtt állhat. A közgazdász: Sok helyen jártam már, de ilyen szürke, szemetes várost, ennyi érdektelen emberrel még sehol sem láttam. Kifejezetten szolnoki specialitás, hogy itt kizárólag a középszerűek vagy a törvénytelenség határán egyensúlyozga- tók érvényesülnek. Ha elég szürke vagy és jól tudsz nyalni, akkor lehet belőled valaki. Előnyben a középvégzettsé- gűek, mert hogy nézne ki, hogy a beosztottnak magasabb az iskolai végzettsége, mint a főnöknek. Ha netán nyelvvizsgája is van, akkor meg egyenesen ássa el magát. Mi hamarosan elmegyünk innen, az biztos. A mérnök. Ez egy elátkozott, „belterjes művelésű” város. Nem a tudás számít, csak az ismeretség. Nincs az értelmiségnek lehetősége, igénye, hogy találkozzék társaival, megvitassa a világ dolgait, tegyen valamit lakhelyéért, esetleg másokért. Az ilyen-olyan klubok anyagi vagy politikai hovatartozás szerint szerveződtek. A lapokat rég leosztották, új arcok nem kellenek. A többdiplomás vállalkozó: Értelmiségi lét nincs, ugyanis vagy értelmiség nincs, vagy ahol még van, az már nem létezés, csak létminimum alatti vegetálás. Szolnok egyértelműen nem megfelelő hely az értelmiség számára. Nem akarok neveket mondani, de innen minden tehetséges ember elmenekül. Ennek okát valószínűleg nem én fogom feltárni. Egy biztos, értelmiségiként sem a családomat nem tudtam eltartani, se nem tartoztam sehová. Pár éve mindkét gondom megoldódott. A jogász: Aktív korában nem az befolyásolja az embert, mennyire szép egy város, és milyen a társasági élet, hanem az, hogy oda született, és nincs lehetősége elmenni, vagy oda vándorolt be, azért, mert lehetőséget látott benne. Kétségtelen, Szolnok nem szép város. Értelmisége nincs, ugÿan honnan lehetne, így nincs is mit beszélni az értelmiségi létről. Van viszont rengeteg sznob a felhalmozás korszakából, ezért még mindig a lehetőségek városa. Lejegyezte: J. Zs. Huszonhét évesen négydiplomás A törökszentmiklósi Kis Zoltánban első ránézésre semmi különleges nincsen. Hogy is lenne, hiszen nincs ráírva, hogy huszonhét esztendősen már eddig négy oklevelet, diplomát szerzett, és a legjobb úton halad arrafelé, hogy ez a szám még tovább nőjön. Pedig átlagos környezetből származik, nincsen a családban hozzá hasonló csodabogár, aki úgy gyűjti a diplomákat, hogy lassan egy kéz ujjai kevesek hozzá. Zoli az alsó és felső tagozatban egyhangú bizonyítványokat vitt haza. A sok jeles monoton módon ismétlődött. Üdítő változat a Székácsban, középiskolás korában következett be. Azért ment oda, mert a biológia, az állatok mindig is átlagon felül érdekelték. Kezdetben a korábbi színötös jegyekhez viszonyítva kissé ugyan visszaesett, de azután úgy feltornázta magát, hogy a matek kivételével megint csak ötösöket szállított haza az édesanyjának. Jól sikerült az érettségi, fel is vették az állatorvosira, de azt teljesen nem fejezte be. Átjelentkezett a Debreceni Agrártudományi Egyetem mező- gazdasági főiskolai karára Hódmezővásárhelyre. Itt meg is szerezte legelső oklevelét, agrármérnök lett. Pihenni egy dekát sem pihent, mert Szegeden folytatta a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem főiskolai karán tanulmányait. Ott kapta a második diplomáját, mérnök tanárnak avatták. Zoli úgy belejött, hogy tovább folytatta: a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karán Kaposvárott okSzorgalom, kitartás, odafigyelés: ez az eredményes tanulás nyitja - mondja Kis Zoltán leveles agrármérnöknek avatták vizsgái után. Három a magyar igazság, és egy ráadás: ez is meglett néhány esztendő múlva Kecskeméten, a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem főiskolai karán növényvédelem és tápanyag-gazdálkodási szakmérnök lett. A pályája koránt sincs sínen, hiszen a katonaság is élénken érdeklődik utána. Nyaranta mindig dolgozott, a félretett pénzből meg anyukája támogatásával tanul. Azután nyelvvizsgára is készül angolból, oroszból, illetve doktorit szeretne írni a mezőgazdasági tudományokból. Olyan állást keres, ahol kutatni is lehetne. Van barátnője is, aki pedagógus, és szintén már a második diplomáját szerzi. Úgy tűnik, Zoli példája ragadós...D. Sz. M. Kezében a farönk „beszél” Tyukodi László faszobrász, fafaragó munka közben A karcagi Tyukodi László majd három évtizeddel ezelőtt, autodidakta módon kezdett el faragni. Rendszeresen részt vesz a kunszentmártoni, letenyei, hajdúszoboszlói, berekfürdői, debreceni alkotótáborokban, s néhány iskolás gyermeket is beavatott a fafaragás rejtelmeibe. Az országban már több köztéri szobra van, tavaly pedig szülővárosában is felállíthatta első köztéri alkotását, a haranglábat, mellyel a letűnt világnak és a magyarok bejövetelének állított emléket. Idén a berekfürdői nemzetközi művésztelepen egy Zádor- fejet faragott. Miután a Zádor úti általános iskolából megkeresték, hogy foglalkozzon gyerekekkel, szívesen tett eleget a kérésnek és avatta be a fa rejtelmeibe, a legegyszerűbb minták készítésébe a nebulókat. S mire készül most Tyukodi László faszobrász? A Népművészeti Múzeumból felkérték, hogy vegyen részt a februári országos kiállításukon így a nyáron oda faragja I szobrait. Emellett értékmentő munkát is elkezdett. Mint megtudtuk, találkozott a fej fafaragással. Nemrég megkereste egy ismerőse, hogy faragja be édesapja nevét a fejfába, s ahogy nézte a hozott rönköt, mely inkább hasonlított kapuoszlopra, elővette a fejfákról szóló szakirodalmat, majd kiválasztotta a formát és a díszítőelemeket, s úgy, ahogy kell, megfaragta. Áz első munka nem volt könnyű, hiszen korábban ilyet nem csinált, ám a fa magáért „beszélt”. Amikor az ismerőse érte jött a kunsági fejfáért, csodálkozott a kész munka láttán. Mára híre ment értékmentő munkájának, s azóta több kunsági fejfát is rendeltek tőle. Tyukodi László a hagyományos motívumok mellett egy-egy fejfa esetében is igyekszik saját elképzeléseit megvalósítani. -deTELEFONVONAL Már nem kell folyton a szomszédba szaladgálni egy jó kis beszélgetésre. Szeptember 15-ig hihetetlenül olcsón, bruttó 12 500 forintért kapható a MATÁV egyéni telefonvonal!* Ha most vásárol, több mint 20 000 forintot takaríthat meg. Ajánlatunk a telefonvonallal már rendelkezőkre is vonatkozik, ráadásul most készülékeket is jelentős kedvezménnyel kínaiunk. További felvilágosítás és megrendelés az 1212 ingyenes telefonszámon, a MA TÁ V Pont boltokban, az ügyfélszolgálati irodákban vagy a MATÁV üzletkötőinél. 'Az ajanlat a vidéki településeken érvényes. Az akcióban részi vevő ügyfeleinkkel egy éves szerződést kötünk. Egymás közt MATAV
