Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-24 / 196. szám

6. oldal 1999. augusztus 24., kedd * Értelmiségi lét Szolnokon Azt nyilatkozta egyszer Bereményi Géza író, filmrendező, hogy azért ment el Szolnokról, mert itt semmi sem jutott az eszébe. Pedig egyébként sokoldalú és termékeny művész. Azóta, ha valaki panaszkodik a városra, Bereményi híres mondását szoktam idézni. Mert ő legalább meg tudta indo­kolni csalódottsága okát. Értelmiségieket kérdeztünk, ho­gyan érzik magukat Szolnokon. Az orvos: Nem érzem jól ma­gam itt, de ennek nem a város az oka. Ma Magyarország egyetlen településén sem lenne lényegesen jobb a közérzetem. Az emberek ugyanis egysze­rűen nem találják helyüket eb­ben a felborult értékrendű, egyensúlyű világban. Testi, lelki, egzisztenciális problé­mákkal küzdenek. A főnököt már nem divat szidni, a politi­kusokat meg teljesen felesle­ges, reális önismerettel nem rendelkezünk, kutyája sincs mindenkinek, hogy belerúg­hatna. Legegyszerűbb tehát a várost - ahol élünk - hibáztatni minden rosszért. A tanár: Imádom ezt a vá­rost. Itt születtem, minden szál ideköt. De nemcsak ezért, ha­nem azért is, mert csodálatos. A két folyó találkozása, a Mű­vésztelep, a színház, a gyö­nyörű, új házak, a sok virág. Van múzeumunk, sportcsarno­kaink, expónk, rengeteg kultu­rális rendezvénnyel büszkél­kedhetünk. A munkahelyemen sosem gáncsoltak, a szomszé­daink rendes emberek. A gye­rekeimnek nem tudtam volna ennyit adni, ha nem itt élünk. Ha valaki rosszat mond a vá­rosra, az előttem örökre leírta magát. Szolnok földrajzi helye rendkívül szerencsés. Nagy fej­lődés előtt állhat. A közgazdász: Sok helyen jártam már, de ilyen szürke, szemetes várost, ennyi érdekte­len emberrel még sehol sem lát­tam. Kifejezetten szolnoki spe­cialitás, hogy itt kizárólag a kö­zépszerűek vagy a törvényte­lenség határán egyensúlyozga- tók érvényesülnek. Ha elég szürke vagy és jól tudsz nyalni, akkor lehet belőled valaki. Előnyben a középvégzettsé- gűek, mert hogy nézne ki, hogy a beosztottnak magasabb az is­kolai végzettsége, mint a fő­nöknek. Ha netán nyelvvizsgája is van, akkor meg egyenesen ássa el magát. Mi hamarosan elmegyünk innen, az biztos. A mérnök. Ez egy elátkozott, „belterjes művelésű” város. Nem a tudás számít, csak az ismeretség. Nincs az értelmi­ségnek lehetősége, igénye, hogy találkozzék társaival, megvitassa a világ dolgait, te­gyen valamit lakhelyéért, eset­leg másokért. Az ilyen-olyan klubok anyagi vagy politikai hovatartozás szerint szerveződ­tek. A lapokat rég leosztották, új arcok nem kellenek. A többdiplomás vállalkozó: Értelmiségi lét nincs, ugyanis vagy értelmiség nincs, vagy ahol még van, az már nem léte­zés, csak létminimum alatti ve­getálás. Szolnok egyértelműen nem megfelelő hely az értelmi­ség számára. Nem akarok ne­veket mondani, de innen min­den tehetséges ember elmene­kül. Ennek okát valószínűleg nem én fogom feltárni. Egy biz­tos, értelmiségiként sem a csa­ládomat nem tudtam eltartani, se nem tartoztam sehová. Pár éve mindkét gondom megoldó­dott. A jogász: Aktív korában nem az befolyásolja az embert, mennyire szép egy város, és mi­lyen a társasági élet, hanem az, hogy oda született, és nincs le­hetősége elmenni, vagy oda vándorolt be, azért, mert lehe­tőséget látott benne. Kétségte­len, Szolnok nem szép város. Értelmisége nincs, ugÿan hon­nan lehetne, így nincs is mit be­szélni az értelmiségi létről. Van viszont rengeteg sznob a fel­halmozás korszakából, ezért még mindig a lehetőségek vá­rosa. Lejegyezte: J. Zs. Huszonhét évesen négydiplomás A törökszentmiklósi Kis Zoltán­ban első ránézésre semmi külön­leges nincsen. Hogy is lenne, hi­szen nincs ráírva, hogy huszon­hét esztendősen már eddig négy oklevelet, diplomát szerzett, és a legjobb úton halad arrafelé, hogy ez a szám még tovább nőjön. Pe­dig átlagos környezetből szár­mazik, nincsen a családban hozzá hasonló csodabogár, aki úgy gyűjti a diplomákat, hogy lassan egy kéz ujjai kevesek hozzá. Zoli az alsó és felső tagozat­ban egyhangú bizonyítványokat vitt haza. A sok jeles monoton módon ismétlődött. Üdítő válto­zat a Székácsban, középiskolás korában következett be. Azért ment oda, mert a biológia, az ál­latok mindig is átlagon felül ér­dekelték. Kezdetben a korábbi színötös jegyekhez viszonyítva kissé ugyan visszaesett, de az­után úgy feltornázta magát, hogy a matek kivételével megint csak ötösöket szállított haza az édes­anyjának. Jól sikerült az érett­ségi, fel is vették az állatorvosira, de azt teljesen nem fejezte be. Átjelentkezett a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem mező- gazdasági főiskolai karára Hód­mezővásárhelyre. Itt meg is sze­rezte legelső oklevelét, agrár­mérnök lett. Pihenni egy dekát sem pihent, mert Szegeden foly­tatta a Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem főiskolai karán ta­nulmányait. Ott kapta a második diplomáját, mérnök tanárnak avatták. Zoli úgy belejött, hogy tovább folytatta: a Pannon Ag­rártudományi Egyetem állatte­nyésztési karán Kaposvárott ok­Szorgalom, kitartás, odafi­gyelés: ez az eredményes ta­nulás nyitja - mondja Kis Zoltán leveles agrármérnöknek avatták vizsgái után. Három a magyar igazság, és egy ráadás: ez is meg­lett néhány esztendő múlva Kecskeméten, a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem főis­kolai karán növényvédelem és tápanyag-gazdálkodási szak­mérnök lett. A pályája koránt sincs sínen, hiszen a katonaság is élénken ér­deklődik utána. Nyaranta mindig dolgozott, a félretett pénzből meg anyukája támogatásával ta­nul. Azután nyelvvizsgára is ké­szül angolból, oroszból, illetve doktorit szeretne írni a mezőgaz­dasági tudományokból. Olyan ál­lást keres, ahol kutatni is lehetne. Van barátnője is, aki pedagó­gus, és szintén már a második diplomáját szerzi. Úgy tűnik, Zoli példája ragadós...D. Sz. M. Kezében a farönk „beszél” Tyukodi László faszobrász, fafaragó munka közben A karcagi Tyukodi László majd három évtizeddel ezelőtt, auto­didakta módon kezdett el faragni. Rendszeresen részt vesz a kunszentmártoni, letenyei, hajdúszoboszlói, berekfürdői, deb­receni alkotótáborokban, s néhány iskolás gyermeket is beava­tott a fafaragás rejtelmeibe. Az országban már több köztéri szobra van, tavaly pedig szülő­városában is felállíthatta első köztéri alkotását, a haranglábat, mellyel a letűnt világnak és a magyarok bejövetelének állított emléket. Idén a berekfürdői nemzet­közi művésztelepen egy Zádor- fejet faragott. Miután a Zádor úti általános iskolából megke­resték, hogy foglalkozzon gye­rekekkel, szívesen tett eleget a kérésnek és avatta be a fa rej­telmeibe, a legegyszerűbb min­ták készítésébe a nebulókat. S mire készül most Tyukodi László faszobrász? A Népmű­vészeti Múzeumból felkérték, hogy vegyen részt a februári országos kiállításukon így a nyáron oda faragja I szobrait. Emellett értékmentő munkát is elkezdett. Mint megtudtuk, találkozott a fej fafaragással. Nemrég megkereste egy isme­rőse, hogy faragja be édesapja nevét a fejfába, s ahogy nézte a hozott rönköt, mely inkább ha­sonlított kapuoszlopra, elővette a fejfákról szóló szakirodalmat, majd kiválasztotta a formát és a díszítőelemeket, s úgy, ahogy kell, megfaragta. Áz első munka nem volt könnyű, hiszen korábban ilyet nem csinált, ám a fa magáért „beszélt”. Amikor az ismerőse érte jött a kunsági fejfáért, csodálkozott a kész munka láttán. Mára híre ment értékmentő munkájának, s az­óta több kunsági fejfát is ren­deltek tőle. Tyukodi László a hagyományos motívumok mel­lett egy-egy fejfa esetében is igyekszik saját elképzeléseit megvalósítani. -de­TELEFONVONAL Már nem kell folyton a szomszédba szaladgálni egy jó kis beszélgetésre. Szeptember 15-ig hihetetlenül olcsón, bruttó 12 500 forintért kapható a MATÁV egyéni telefon­vonal!* Ha most vásárol, több mint 20 000 forintot takaríthat meg. Ajánlatunk a telefonvonallal már rendelkezőkre is vonatkozik, ráadásul most készülékeket is jelentős kedvezménnyel kínaiunk. További felvilágosítás és megrendelés az 1212 ingyenes telefonszámon, a MA TÁ V Pont boltokban, az ügyfélszolgálati irodákban vagy a MATÁV üzletkötőinél. 'Az ajanlat a vidéki településeken érvényes. Az akcióban részi vevő ügyfeleinkkel egy éves szerződést kötünk. Egymás közt MATAV

Next

/
Thumbnails
Contents