Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. augusztus 2., hétfő 3. oldal Megyei Körkép Megszépül a csengősiskola Karcagon sokan csengosisko- laként ismerik a Kálvin út 2. szám alatti épületet, melyben most a Nagykun Református Általános Iskola diákjai tanul­nak. Az elmúlt napokban az arra járók tapasztalhatták, hogy a több évszázados épületről a tégláig leverték a régi vakola­tot. Mint Nagy Kálmán espe­restől megtudtuk, az iskola 14 millió forintot fordít az épület felújítására. A Nagykunsági Építő-Szerelő Kft. szakembe­rei - akik a templom felújítását is végezik, és miután ott jó munkájukkal már bizonyítot­tak, ezért bízták meg őket az iskola munkálataival is - el­végzik az emeleti szint vakolá­sát, valamint felújítják az ereszcsatornát és a külső-belső szivárogtató-árkot. Az alsó szintet tavasszal először vízte­lenítik majd, s aztán az is új vakolatot kap, és akkor ismét igazi ékköve lesz a főtérnek a református iskola épülete. Petőfire emlékeztek Túrkevén A diákok a megnyitó perceiben fotó: forgács Éva (Folytatás az 1. oldalról) Megnyitójában ár. Szabó Zoltán, a két civil szervezet vezetője hangsúlyozta, nemcsak emlé­kezni, de emlékeztetni is akarnak a programmal. A műsor Petőfi csaknem egész életét végigkí­sérte, hiszen a kengyeli általános iskolások a gyermekéveit idézték fel, a kuncsorbaiak pedig a János vitéz megjelenését. A túri Re­formátus Reménység Általános Iskolából érkezettek úti jegyze­teit, a kisúji középiskolások pedig hat esztendős vándorlását dolgoz­ták fel. A kevi kossuthosok az 1847-ben Erdődön történtekből, a petőfisek a ’48-as időszak tör­ténéseiből, a Kaszab Nagy István iskola diákjai a forradalom kitö­résének napjából mentettek ötle­tet a jelenetekhez. A túri gimna­zisták Arany Jánoshoz fűződő ba­rátságát dolgozták fel. A műsor után a katolikus plébánia kertjé­ben leleplezték Petőfi Sándor mellszobrát, Talamasz Lajos he­lyi szobrász alkotását. A keviek diákküldöttsége a segesvári meg­emlékezésen is részt vett. G. G. Eladó úszómedence Kétszázezer forint pályázati pénz segítségével a mezőtúri 3. Számú Napközi Otthonos Óvoda még 1991-ben vásárolt - több mint 341 ezer forintért - egy mobil úszómedencét, min­den szükséges tartozékával együtt. A szakszerű telepítés el­lenére azonban, mivel enge­délyt nem kaptak rá, a mai na­pig nem tudták használatba venni. így az eladás mellett döntöttek. Természetesen meg­hirdetése előtt érdeklődtek, va­jon mennyibe kerülne jelenleg a medence, és ennek során de­rült ki, hogy áfával együtt több mint 478 ezer forint az új be­rendezés ára. Ennek alapján arra kaptak felhatalmazást, hogy 200 ezer forintos nettó áron hirdessék meg árverésre. Az értékesítésből befolyó ösz- szeg az intézmény pénztárcáját gazdagítja majd. gg Álmodó Tisza-part címmel nagy sikerű magyarnóta-esttel folytatódott a Szolnoki nyár ’99 - „Vastaps” rendezvénysorozata. Kovács Apollónia, Máté Otília, Rezsnák Miklós és Tárnái Kiss László előadásában ismert nóták hangzottak el Szalai Antal és cigányzenekara kíséretében a szolnoki Hemo színháztermében. fotó: mészáros Hét végi vigadalom Jászberényben (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton kora reggel immár harmadik alkalommal teleped­tek le a jászberényi horgászok a városi Zagyva partján. A Déryné Művelődési Központ és a Vasas Horgászegyesület közös ren­dezvényén idén 83 horgász pró­bált szerencsét. A verseny igen népszerű volt a fiatalok körében, hisz’ a megjelentek közül csak 32 volt felnőtt, a többiek közül senki nem töltötte be a 18. élet­évét. A felnőtt férfi kategóriában Kovács Ferenc 6050 gramm ki­fogott kopoltyússal nyerte meg a versenyt, ő hozta el a legna­gyobb halért - melyhez idén egy 1610 grammos ponty horogra akasztása kellett - járó díjat is. Az ifi kategória első helyezettje Bagi Ármin volt, a nők közül pedig Király Nikolett szerezte meg az első helyezést. A kiállítások a szombati prog­ramoknak is szerves részét adták Jászberényben. A Klapka György Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában délelőtt egyszerre négy kiállítást nyitottak meg. Itt rendezték meg a Jász Ifjúsági Bélyeggyűjtő Kör szervezésében az ifjúsági bé­lyeggyűjtők találkozóját, mely­hez kapcsolódóan bélyegbemu­tató tárlatot rendeztek. Láthatták az érdeklődők Hajas Gyula festményeiből válogatott kiállí­tást, Ingesné Barkóczi Ibolya sókerámiáit, a Déryné Művelő­dési Központban működő Szín­folt Foltvarró Kör tagjainak munkáit, köztük Beniczkiné Molnár Ágnes origami mukáit. Láthatók Kugler Erika rajztanár textilalkotásai, illetve Szókéné Henc Nóra „Kerámiák és Man- dalák - vonzódások Kelet felé” című kiállítása. A Margit-szige- ten idén is megcsodálhatták a városba érkezettek és a helybé­liek a Jászberényi Kertbarát Klub terménykiállítását. Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére idén is megrendezték az énekversenyt. A szebbnél szebb moldvai da­lokat a sátoraljaújhelyi Nagy Csilla tolmácsolta a leghitele­sebben a zsűri értékelése sze­rint. A hét végén mindezeken túl megannyi népművészeti, nép­zenei program közül válogat­hattak az érdeklődők. A Jász Múzeumban, a Margit-szige- ten, a Déryné Művelődési Köz­pontban színvonalasabbnál színvonalasabb rendezvényekre látogathatott el bárki. A IX. csángó fesztivál zárása nem je­lenti Jászberényben a vigada­lom végét, hisz’ a Jászberényi nyár ’99 programjai még egész héten várják a kikapcsolódni vágyókat. bcs Saját otthonba költözhettek Megint vannak szép ruháink - mondták a lányok fotó: b. l. (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Ferencné nagyon hálás a segítőknek. Az Igazságügyi Mi­nisztérium kisebbségi interven­ciós keretéből 100 ezer, a Szociá­lis és Családügyi Minisztérium­tól 50 ezer, a karcagi önkor­mányzattól első lakáshoz jutó­ként 150 ezer forint támogatást kapott, és adományokból 38 ezer forint gyűlt össze. így tudta be­bútorozni új otthonát, melyben Varga István, a cigány önkor­mányzat elnöke és helyettese, Johann Anna is segített neki. D.E. Tőlük a hentesek tönkremehetnek, pedig esznek húst Nyugdíj után tovább épített Negyvenhat évig másoknak, majd az­után családtagjainak épített még hosz- szú ideig Fejes Ferenc mezőtúri kőmű­ves. Bár ma már lassan két hetessel írja le a korát, ha kell, még kijavítja a házán talált hibákat. Nagyon sok helyre elkerült kőművesként Fejes Ferenc, épített laktanyát éppúgy, mint kórházat. Persze mint minden ipa­rosembernek, a saját otthonára aztán alig maradt ideje, de azért azt is igyekezett rendben tartani. A hét minden napján dolgozott, hétfőtől péntekig-szombatig a vállalatnál, majd pedig családi házaknál. Azonban nyugdíj után sem pihent, hiszen lányának Törökszentmiklóson, fiának pedig Hódmezővásárhelyen segített be az otthonteremtésbe. Ferenc bácsi mosolyogva mondja, bi­zony tőlük a hentesek tönkremehetnének, mivel igen ritka látogatók a húsboltban. A ma már hetvenhat éves kőműves portá­ján csaknem mindenféle pecsenyének, sültnek való megtalálható. Az ólban mos­lékpusztítók röfögnek, az udvaron apró­jószág szaladgál, de még a padlás sem üres. Ott tizenöt pár galamb fészkel, me­lyekből, mint hites feleségétől megtud­tuk, „isteni” levest lehet készíteni. Egy­két birka is előfordul a ház mellett, úgy­hogy húsféleségből nem szenvednek hi­ányt. S persze nem hiányozhat az udvar­ról a puli sem. A fajta megválasztása csa­ládi hagyomány, hiszen a famíliában számadó juhász is volt. De takarmányboltba sem nagyon jár­nak Fejesék, mivel a majd’ két hektáron szinte minden megterem, amit az állatse­reglet kikövetel magának. A földről pe­dig „bio” kukoricát, árpát aratnak, ugyanis vegyszert nem használnak: sem műtrágyát - van elég természetes táp­anyag az állatok alól -, sem pedig per- metleveket. A növényvédő szereket sok­sok munkával pótolják. -garancsi­Ferenc bácsi pulija, bár még fiatal, jelzi, ha ismeretlen érkezik a portára FOTÓ: TAKÁCS ANTAL Tizedik rész Az Alagút-akció Forintos Bertalan, a magyar rendőrség szuperembere évek óta egy titkos rendőri szervezet ügynökeként har­col a világ nagy kábítószer- és fegyverkereskedői ellen. Módszere: maga is eggyé vá­lik közülük... Bert a teraszon állt, és elnézett Marseille felé. A hatalmas városból semmit sem látott, mégis érezte annak vibráló közelségét. Arrafelé a dombok mögött szmog terjedt a levegőben, nem volt olyan tiszta kék az ég, mint például a tenger fölött. Ha elővette táv­csövét, láthatta a sok hajót, jachtot, vitorlást. A vízen egy pillanatra sem szünetelt a for­galom. „Arra jön be az én káb- szerem is” futott át a fején. Mosolyogva jutott eszébe: NEMERE ISTVÁN: A legnagyobb kockázat most igazi milliókkal dobáló­zik. Gondolta volna ezt _pár éve? Amikor maga is a magyar rendőrség kicsi, száraz kenye­rét ette? Ha az anyja látná, hogy kikkel barátkozik, bizto­san elájulna, és huzamos időn át úgy maradna - ez a Rejtő Jenőtől származó megfogal­mazás nagyon tetszett neki, hangosan felnevetett. Aztán átment a másik oldalra, és le­nézett az udvarra. Ott várakoztak a testőrök. Is­tenem, erre is telik neki! Még­hozzá valódi sötét alakok, fő­leg egykori légiósok. Franciák, belgák, spanyolok, marokkó­iak, mások. Védik ezt a kas­télyt, és azt hiszik, Mr. Reggis a gazdájuk, aki az utóbbi hó­napokban nagykereskedővé nőtte ki magát. Akivel a rejtett vagy félig rejtett maffiák veze­tői paroláznak . . . Mint most hamarosan. Zsebében megcsörrent a rá­diótelefon, és tudta, ki fog be­szélni. Az a bájos fiatal női hang, akinek az arcát régóta próbálja elképzelni.- Udv, Bert. Itt vagyok. Jönnek a vendégeid.- Látjátok őket?- Igen, két műhold követi egymást nagy magasságban Marseille fölött. Minden készen áll. A tárgyalás során tudj meg minél több adatot, de ne feledd: akármit is machinálunk, attól még úton vannak felétek az igazi bérgyilkosok is. Nem állít­juk meg őket. így igazibb lesz a dolog. Nehogy hibázz, Beit, mert akkor ... akkor véged, és a mi játszmánknak is. Ne félj. Közben hívj, ha valami megváltozna. Az alagútban minden készen áll?- Ne aggódj, gondoltunk mindenre. Te csak tartsd a ter­vet - a készülék kikapcsolt, Bert most már másképpen érezte magát. Felnézett az égre. ő semmit sem láthat, de „ők” mindent látnak. Remél­jük, így is lesz - tette hozzá gondolatban, és bement a házba. A vendégek egyetlen nagy fekete autóval érkeztek. Mö­göttük hajtott néhány testőr egy jókora terepjárón. Nem akartak feltűnést kelteni. A testőrök odalent maradtak, az urak - öten voltak - feljöttek a szalonba. Bert mindegyikről tudott valamit, de ezt most ki nem mondta volna semmi kin­csért. A nevük sem számított. Volt egy francia, egy orosz, egy német, egy amerikai és egy thaiföldi. Mind komolyak, kettő szemüveges, egyik sem fiatalabb negyvenötnél, de in­kább ötven körüliek. „A leg­jobb gazdasági csapat, amely valaha létezett - emlékezett az előre kapott jellemzésre -, sok kis ország örülne, ha ezek neki dolgoznának.”- Foglaljanak helyet, uraim - „Mr. Reggis” udvarias volt. Megvárta, míg leülnek, és foly­tatta: - Nem szaporítom a szót. Tudják, miért találkoztunk. Önök is tudják, ki vagyok, hi­szen a főnökeik beszámoltak a velem folytatott üzleteikről, őszintén szólva szívesebben tárgyalok önökkel, mint a fő­nökökkel. Ugyanis leginkább önök ismerik a pénz útját, és önök értékelhetik tisztán a szándékaimat. Nem vagyok maffiavezér, nincsen csapa­tom, nincsenek „családjaim” és nem áhítozok pátriárkái babé­rokra. De A1 Capone vagy Toto Riina sorsára sem. Én a háttérben szeretnék maradni és pénzt mozgatni. Önök mind­nyájan ugyanilyen emberek, tehát meg fogjuk érteni egy­mást. Amit javasolok, az nagy üzlet lesz... - és beszélt. A pénzmosás hihetetlen körvonalai bontakoztak ki a megjelentek előtt. Az ötletek zseniálisak voltak - Beit saj­nálta, hogy nem maga, hanem a Szervezet erre a célra össze­hívott és a világtól mindmáig elzárt specialistái dolgozták ki. De Bert most mint sajátját adta elő.. .-... őrületes összegeket kell majd mozgatni! Önök, a nagy maffiaszervezetek pénz­emberei eddig is csináltak ilyesmit, de csak ketten-ketten együtt, vagy legtöbbször egye­dül. Most összehangolhatjuk az akciókat, és havonta leg­alább egymilliárd dollárt moz­gatunk meg! (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents