Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-14 / 189. szám

1999. augusztus 14., szombat Körkép 5. oldal _______________Nézőpont A kenyér igen, a munka nem Forgatja a polgármester a kezében a levelet, és - ha lehet így mondani - nem lát a méregtől. A levél ugyanis egy országosan ismert cég személy­zeti vezetőjétől érkezett. A cég már kialakított egy üzemet a munkanélkü­liségtől sújtott városban, és a tervek szerint jelentősen bővítenék a foglalkoztatottak számát. A levél éppen ezzel a létszámbővítéssel kapcsolatban fogal­mazódott meg a polgármesternek. Mert úgy néz ki, hogy a várva várt üzemben nemigen akarnak dolgozni! Legutóbb egy válogatáson vettek részt a munkanélküliek, akik - állítólag - azért mentek el, mert szerettek volna elhe­lyezkedni. A cég pedig meg akarta ismerni a munkaügyi köz­pont által kiközvetített jelentkezők képességét, végzettségét, rá­termettségét, hogy eldöntse, kit tud alkalmazni, kinek van szük­sége képzésre stb. Ám a válogatás meglehetősen keserűre sike­redett. Mint a személyzeti vezető a polgármesternek írt levelében részletezi, a munkanélküliek minősíthetetlenül viselkedtek a cég dolgozóival szemben. Lökdösték a munkadarabokat, trágár hangnemben válaszoltak a kérdésekre, szidalmazták a velük foglalkozó munkatársakat. Ilyen magatartással az ország más részén nem találkoztak - folytatódik a levél. A munkanélküliek ugyanis egyértelműen tanúbizonyságot tettek arról, hogy semmilyen körülmények között nem szeret­nék, ha fölvennék őket, és arról is, hogy bármiféle emberi kö­zösségbe képtelenek beilleszkedni. Megyénk városának polgármestere döbbent haraggal volt kénytelen tudomásul venni, hogy azok, akik szorgalmasan el­járnak a munkanélküli-segélyért, és mellette más szociális jutta­tásokra is ácsingóznak az egyébként lapos pénztárcájú önkor­mányzatnál, ilyen szégyenletesen viselkednek, amikor lehető­ség nyílik arra, hogy visszatérhessenek a munkába, hogy legális jövedelemmel megalapozzák nyugdíjas éveiket is. Úgy látszik, azoknak van igazuk, akik nagyobb szigort köve­telnek a munkanélküli-ellátással kapcsolatban. Például azt, hogy ilyenkor, mint a leírt esetben, meg lehessen vonni a támo­gatást. Ugyanis az még a legfejlettebb országokban sem meg­engedett, hogy valakik csak a kenyérért tartsák a markukat, a munkát pedig messzire elkerüljék. ^(£uXt°u(x PAÜLINA ÉVA Nyolcvanhárom évesen is az üzlet jelenti a pihenést Bizony régen volt már 1933. szeptember elseje, amikor a mező­túri Fancsali László átvehette dicséretes segédlevelét. Az ok­mány kiállítása óta hű maradt tanult szakmájához, ma is aktív kereskedő, talán a legidősebb rövidáruboltos a megyében. A pult mögött Fancsali László FOTÓ: TAKÁCS A korán kelők tanúsítják, hogy már reggel hatkor az üzletében van. Persze előjönnek már nála különböző testi nyavalyák, de manapság is sokat olvas, sőt au­tót vezet, legtöbbször szem­üveg nélkül. Laci bácsi kereskedőcsalád­ban nőtt fel. Édesanyjától 1941- ben vette át a túri Gólya áruhá­zát. A háború után, amikor ha­zatért, csak a berendezést ta­lálta, mást mindent elhordták. De még így is szerencsésnek mondhatta magát, másutt a pol­cok sem maradtak meg. Politi­zálni is akart ezekben az idők­ben. Képviselőnek jelöltette volna magát, de mire leadta a „kopogtatócédulákat”, már ér­kezett a fekete autó. Amikor rá egy évre hazaengedték, már a párt is megszűnt, amelynek a színeiben indult volna. Buda­pestre került, de nem a textiles szakmában, hanem a vasútnál tudott elhelyezkedni. Krampá­csolt, majd festett. Aztán fel­mentették büntetéséből, és újra visszakerült a ruházati kereske­delembe, mint vásározó rész­legvezető. Harminc évvel ezelőtt ismét lehetősége volt arra, hogy önálló legyen. Mivel üzletét ’45 után elvették, mint vásározó kezdett új, vállalkozó életet. 1973-ban megüresedett a jelenlegi boltjá­nak helyet adó ingatlan, így kibé­relte. Áz üzlet létesítéséhez az akkori tanács is hozzájárult. Az­óta ritka az a nap, amikor nem nyit ki. Lassan már a városkép­hez tartozik Fancsali bácsi és ke­reskedése. Panaszt nem hallottunk tőle.- Az, aki mindig sopánkodik, nem megy semmire. Én világéle­temben dolgoztam, nincs miért elégedetlenkednem - vallja. Talán furcsán hangzik, de pi­henésre még nem gondolt, mert mint mondta, neki az üzlet a ki- kapcsolódás. Garancsi Az idei tanévkezdet sem lesz olcsó A századforduló idején a kisdiákok tanszere palaveszőbői, pa­latáblából állt. Később rendszeresítették a vékony kockás és a vonalas füzeteket, amelyekhez az elemi iskolákban kezdetben két könyv csatlakozott. A számolás és mérés, meg egy vasta­gabb, amelyik olvasó-, földrajz-, biológia- és részben történe­lemismertetőként is szolgált. Még én is efféle öszvérkönyvből tanultam negyedikben. Azóta nagyot fordult a történelem ke­reke, és az ingyenes tanítás, oktatás évről évre többe kerül. Kezdjük a tanévkezdettel, mert akkorra általában a nebulók szülei beszerzik a legszükségesebb kellékeket. Szolnokon az egyik papír- írószer és nyomtatvány- boltban lépni sem nagyon lehet. Juhász Kata a legkí­váncsibb, ami nem csoda, most lesz elsős. Nézegeti a füzeteket, kellékeket, mi­közben az édesanyjával Juhászáé Antall Gabriel­lával váltunk szót.- Két gyereket, az ötö­dikes fiunkat meg a kis Katit engedjük iskolába. A fiúnál csak a felszere­lés egy része 6 ezer 800 lesz, meg a külön német­hez is sok minden szük­séges. Katinak a köny­vek, a tolltartó, a táska, minden tízezer körüli. A füzetek viszonylag ol­csók, 454 az elsős cso­mag. Ráadásul én is meg­kezdem ősszel a főiskolai tanulmányaimat, szóval a szeptemberi becsengetés belekerül vagy 30 ezerbe. Hogy az árakról is szóljunk, van táska 900-ért, ami éppen elfogyott, meg 6 ezerért is. A füzetek itt osztályonként cso­magolva 454-851 forint kö­zötti árúak az általános iskolá­soknak. Kivéve, ha speciális az iskola, és még valami ki­egészítő kell. Azután körző­készlet is akad kétezer-né- hányszázért. A tizenkét színű festékből is többféle kelleti magát 240-280 forint közötti áron. Bizony sok családnak nagy ez az összeg. Dardos Lajosék például hat gyereket nevelnek, három még óvodás, három is­kolás.-A három nagyobb kapott összesen 9 ezer 210 forint ön- kormányzati támogatást iskola- kezdésre. Ezen veszek nekik, ami kell - mondja Dardosné.-Elég?-Nem, de ennyi segítség is jó, a többit majd valahogy pó­toljuk.- Hányán élnek a család­ban?- Hat gyerek, két felnőtt.-A havi bevétel?- Mindennel együtt 72-75 ezer körüli. De nehogy azt higgye valaki. nyolcadikba készülnek, egymás szavába vágva mesélnek.-A könyvet két részletben kaptuk, az első ötezer körüli volt, azután a másik kétezren felüli, de még lesz angol is. A füzeteket nem szeretjük cso­magban megvenni, mert van, amelyik nem jó, vagy hiányzik.- Mennyibe kerültök a szüléi­teknek?- Húszezerbe biztosan, de ha sportfelszerelés, tor­nacipő, másféle cipő is kell, jóval többe. Mocsáry Christina sze­rencsés helyzetben van, mert az édesanyja német, és elsős kislánya iskolai felszereléseit odakinn, 70 márkáért megvette.-Ebben az árban benne foglaltatik a táska, a tolltartó, néhány kellék. A könyvek 3 ezer 800-ba kerülnek, aztán kell még gyurma, vízfesték, gyermeklexikon, számoló­papír, írólap. Az olló ne le­gyen hegyes, és a termékek, így a gyurma ne lengyel pi­aci, erre hívja fel a figyelmet az a lap, amit kaptunk. Szó­val aligha lesz elég a tízezer forint. Ismerősöm nagylánya másodikos gimis Szolno­kon, és az anyuka sorolja:- A könyvek, füzetek eddig 17 ezret jelentettek. Valószínűleg cipő is kell, ez újabb 5-6 ezer, meg valami ruha. A nyelvvizsgá­ról még nem is beszéltem, mert hogy letegye a középfokút, kü­lönórákra jár a lányom. Azután, ahogy ismerem az őszi becsenge- tést, szeptember elején még az is­kola is előáll valami kéréssel. Szóval 30 ezer, ennyibe kerül ne­kem az egy szem lány őszi tan­évkezdése. Hát ennyit az ingyenes okta­tásról és a hozzá tartozó sallan­gokról. Pedig ez még csak a kez­det, hol van az év vége ... D. Szabó Miklós Péntek, ráadásul tizenharmadika A hét dugig volt szenzációval: az MTK nem kapott ki Horvátországban, azután megtapasztalhattuk, túléltük a napfo­gyatkozást, ami igazi kuriózumnak szá­mít. És tessék, megint egy újabb ritka­ság: tegnap volt az esztendő utolsó olyan péntekje, amelyik 13-ára esett. Vajon ki hogyan élte meg a napot, mit várt tőle? - ezt kérdeztük az emberektől. Bemáth Katalin óvónő:- Remélem, szerencsés lesz, bár nem vagyok babonás. Jó lenne elintézni a két gyerekem tartásdíját, mert az apjuk me­gint nem fizet. Pedig nyakunkon a szep­temberi becsengetés, és ha hiszi, ha nem, 50 ezerbe kerül az iskola. Igaz, ebben benne foglaltatik a lányom szemüvegé­nek az ára is. Dr. Györgyi Lajos művelődési és népjó­léti irodavezető.- Mit várok péntek 13-tól? Egy nap a sok közül, benn vagyok fél nyolctól ket­tőig. Azt, hogy a hozzánk tartozó okta­tási intézmények sikeresen vágjanak neki az 1999-2000-es tanévnek. Bízom benne, hogy így lesz, mert csak néhány szakember hiányzik. A másik érdekes­ség: augusztus 25-én, Lajos-napon érte­kezlet lesz.- Szánt szándékkal?- Dehogy, véletlen egybeesés. Fekete Erika irodai dolgozó.- Reggel, amikor eszembe jutott, már a felkelésnél ügyeltem. Noha mindkét lábam jó, mégis a jobbal léptem le. Ba­bonás vagyok, nem tagadom, és legjob­ban attól tartok, összefutok a volt bará­tommal. Ennek pedig se jövője, se ér­telme, mert két éve szakítottunk. Azért, mert tényleg furcsa ez a péntek, a lottó­zót is felkeresem, mert tuti öt számom van. És most az egyszer hátha bejön. Egyébként kocsit sem vezetek ezen a na­pon, pedig van jogsim és autóm is. Szilvási Józsefné bolti eladó.-Amikor hajnali négykor csörgött a vekker, eszembe jutott, ez a nap is úgy telik el, mint többi. Mire hazajutok Csa­taszögre, öt óra lesz. Vár a második mű­szak, mert festettünk, és takarítani, pa­kolni kell. Biztos belenyúlik az éjsza­kába, és közben egy gyors vacsorát is összeütök. Szóval így élem át az év leg­utolsó péntek 13-át. Hozzátéve, szomba­ton sem lesz alvás, mert ötkor ébreszt az óra, hiszen fél héttől fél kettőig megint dolgozom. Nem vagyok babonás, de ennyi munka után aligha állíthatom, hogy ez a péntek 13. valóban rendkívüli, hiszen hajtottam hajnaltól éjszakáig ... D. Sz. M. Elkészült Pa- lásthy György filmjéhez a hat­van, ember nagyságú szal­mabábu Török- szentmiklóson. A Páskándi Géza Szalmabá­buk lázadása című könyvéből forgatandó film­hez még más fi­gurákat (udvar­hölgyeket, ma­darakat) is készí­tettek kisebb méretben a szalmafonók. FOTÓ: MÉSZÁROS Kisiskolás nagy táskával nemhogy mozogni, élni sem le­het. Az áruházi papír-írószer osz­tályon sincs szünet. Itt a táskák kétezer-kilencszáztól tízezer- kilencszázig kelletik magukat, körzőkészletet lehet venni 799- ért, meg 1 ezer 600-ért is. Radír 15^19, a tollak közül meg a 20 forintos Signetta a legkapó­sabb, mert olcsó. A hatszínű ce­ruzakészlet 89-320, a tizenkét színű 199-850. A kötelező ol­vasmányok valaha néhány fo­rintba kerülnek, most 498-580 közötti az áruk. Két ifjú hölgy, Balogh Bri­gitta és Németh Bernadett, akik hogy a középiskola olcsóbb. Diós Nikoletta most lesz máso­dikos, és az apukájával vásárol.- A könyvek belekerülnek 8-9 ezerbe, és ahogy számol­gattuk, az ősz 30 ezerbe, ha mindent megveszünk - mondja Diós László, az apuka. Mert hogy mást ne mondjak, a számítástechnikáért 8 ezret fi­zetünk, de hát e nélkül már

Next

/
Thumbnails
Contents