Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-08 / 157. szám

1999. július 8., csütörtök Megyei Tükör 5. oldal Huszonöt év a közigazgatásban A köztisztviselők napján (julius 1-jen) vehette at Mészáros László, a jászfényszarui önkormányzat jegyzője huszonöt éves munkája elismeréseként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ön- kormányzati és Közigazgatási Díjat. Megyénk önkormányzati díját idén tizenkét előterjesztett kö­zül Papp István, Tószeg pol­gármestere, dr. Vöröss Sán- domé, a tiszaburai önkormány­zati hivatal munkatársa és Mé­száros László jegyző kapta, aki 25 éve dolgozik a jászfénysza­rui önkormányzatnál. A helyi születésű, ma már két gyerme­kes családapáról kollégái szere­tettel beszélnek. Jó szakember­nek és jó embernek tartják, aki nem beszél feleslegesen és sze­rény. Tősgyökeres lévén jól is­meri Fényszaru lakosait, a helyi gondokat. A 47 éves jegyző kö­zépiskolásként nem akart a vá­rosházán dolgozni, inkább a gépek érdekelték.- Érettségi után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre gé­pészmérnöknek jelentkeztem, de a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolára vettek fel. Nem éreztem jól magam Pécsett, ezért egy év után abbahagytam a főiskolát, hazajöttem, és a ka­lapgyárban álltam munkába - meséli Mészáros László. A kalapgyári munkásból 1974. március elsejével előadó Mészáros László FOTÓ: CS. I. lett az akkori tanács városi bi­zottságán. Főnökei biztatására elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, s szaktudása a rend­szerváltás után is nélkülözhetet­len volt.- 1990 óta dolgozom jegy­zőként. A rendszerváltás nem változtatott munkám alapvető célján: a közszolgálaton. Hu­szonöt év alatt rengeteg tapasz­talatot szereztem, főleg ember­ismeretem mélyült. A mun­kámhoz sok türelem, szaktudás és szervezőkészség szükséges. Kicsit diplomata, kicsit mene­dzser vagyok. A jegyző a törvényesség őre. Mészáros László munkáját di­cséri, hogy minimális számban kapnak törvényességi észrevé­telt a közigazgatási hivataltól, s csak elvétve fellebbezik meg az államigazgatási ügyekben ho­zott határozatokat.- Az a jó jegyző - vélekedik a köztisztviselő -, aki csendes szemlélő az önkormányzati üléseken - tehát előzetesen egyeztet, ütközteti a vélemé­nyeket. Ha jó a polgármester, a testület és a jegyző közötti vi­szony, az a település javára vá­lik. Az elismerés nemcsak ne­kem szól. Köszönet illeti érte a hivatali apparátust és persze a feleségemet is. A jegyzők között igen magas a fluktuáció. Mészáros Lászlót kilenc éve egyhangúlag válasz­totta meg a képviselő-testület, az utcán pedig gyakran állítják meg kérdéseikkel a lakosok.- Elégedett vagyok az éle­temmel, a munkámmal. Ha új­rakezdhetném, akkor sem vál­toztatnék rajta semmit, hiszen nincs jobb érzés, mint amikor szemünk előtt szépül a szülőhe­lyünk, vagy amikor elhangzik egy köszönöm. vh Már a jövő évezredre is vannak tervei Az elmúlt napokban sokszor összetalálkoztam Karcagon, a nyomda előtt dr. Örsi Julianna kandidátussal, a túrkevei Finta Múzeum igazgatójával, akinek hamarosan a boltok polcain lesz Laczka Jánosról szóló könyve is.- Karcagon sem sokat tudnak Laczka Jánosról Ki volt ő?- Itt született, az ő nejéhez fűződik a Voltaire-fordítás és a Bessenyei Györgyről szóló életrajz is. Karcagról Túrkevére került, és több jászkun kerületi tisztséget - így nagykun kapi­tány^ is betöltött. A könyvben ^ családi háttérrel együtt muta­tom be Laczka János életét, hi­szen például majd egy évszáza­dig a családból került ki a pos­tamester.- A könyv már nyomdában van, kiadását a karcagi önkor­mányzat is támogatta.- Igen. A megjelenésével egy időben a karcagi városi Csokonai könyvtárban szeret­ném bemutatni Laczka mun­kásságát, a magyar irodalom- történeti társaság helyi cso­portja pedig tanácskozást szer­vez, de Túrkevén is lesznek rendezvények. A történelmi dokumentumokban kutatóként sokszor találkoztam a Laczka család nevével, közéleti tevé­kenységüket ismertem. Rideg István, a karcagi gimnázium ta­nára és Budapesten Kovács Sándor Iván professzor iro­dalmi munkásságát, fordítását fedezte fel, és azt kutatták. Úgy gondolom, nagyon szerencsés volt a két tudományág találko­zása, hiszen így az olvasó is tel­jesebb képet kaphat.- Úgy tudom, hamarosan megjelenik a Kunhalom is.- Igen, a szerzőközösség azt szeretné, ha az Alföld minden iskolájába eljutna ez a munka, melyben fotók, térképek is lesznek. A dr. Tóth Albert által szerkesztett tudományos isme- retteijesztő kötet bemutatja a kunhalmok természetrajzi, földrajzi, művelődéstörténeti értékeit és régészeti jelentősé­gét.- Nemrég jelent meg Ember­szőtte háló című könyve. Min dolgozik még?- Közeledem egy ötéves ku­tatás végéhez, mely a házassági kapcsolatokat vizsgálja a Kár­pát-medencében, emellett dol­gozom a nagykunsági törté­nelmi családokról szóló köny­vemen, részt veszek Kecskemét és Hódmezővásárhely kutatá­sában. Egy országos tervben is dolgozom, mely a millenni­umra 100 magyar faluról készít Dr. Örsi Julianna könyvet írt Laczka János életéről sorozatot. Ebben Tiszavárkonyt vállaltam föl, így egy évre előre már vannak terveim. Emellett a múzeumban is nagyon sok munka van, most költöztettem át a gyűjteményt, mert kezdő­dik a felújítás. Aztán nagy fel­adat lesz az új - Hírünk a világ­ban - kiállítás berendezése. Mindazokat az értékeket (régé­szeti, történeti, néprajzi) sze­retném a nyilvánosság elé tárni, amivel Túrke ve hozzájárult a világ műveltségéhez. Itt már a XXI. századra is gondolok, je­lentős szerepet szánok a multi­médiás bemutatásnak.-daróczi­Volt, aki két példányt kapott, ám a hatóságot a törvény kötelezi Két tb-egyenlegből melyik az igazi? Elménygazdag nyári napközis tábor A két általános iskolából több mint félszáz hátrányos hely­zetű kisdiák vesz részt a nyári napközis táborban Kisújszál­láson, melyet Ari Géza vezet. Mint a gyerekek elárulták, a rekkenő hőség elől legszíve­sebben a városi strand hűs habjaiba menekülnek. A két hét alatt mindenki kedvére válogathat a programból, hiszen az Arany János Városi Könyv­tár rejtvényfüzetet készített, ve­télkedőket és internetes foglal­kozásokat, a művelődési ház já­tékkaszinót és kézművesmű­helyt - szalmafonás, gyöngyfű­zés - szervez a gyerekeknek. A sport sem hiányzik, a Súly­emelő- és Szabadidő SE edző­termében tartott erősítésen túl sok foci, KRESZ-játék szerepel a kínálatban. Sokaknak tetszett a rendőrségi kutyás és a tűzoltó­bemutató, de a református temp­lomtorony lépcsőinek megmá­A forgón könnyebb elviselni a hőséget fotó: b. l. szása sem jelentett senkinek gondot. A táborozok megismer­kedtek a város nevezetességei­vel, jártak az orvosi rendelőben és Kenderesen, a Horthy-kas- télyban is. de Két értesítőt kapott néhány vállalkozás az APEH-től a tb-fo- lyószámlája január végi állapotáról. De melyik az érvényes? - ezt kérdeztük meg a megyei APEH járulékigazgatóságán.- Csak néhány vállalkozás kaphatott két értesítőt egy idő­ben a tb-folyószámláját illetően- válaszolta kérdésünkre Joóné Molnár Ildikó, a megyei adóha­tóság igazgatóhelyettese. A két irat egyike olyan jegyzőkönyv, mely egy pénzforgalmi ellenőr­zés eredménye, s ennek elfoga­dása végleges nyitóegyenleget jelent. A másik „levél”, az értesítő, központilag készül, s csak tájé­koztatást jelent a tb-folyó­számla január 31-ei állapotáról. Ennek a levélnek a postázását a parlament által a napokban el­fogadott új törvény előírja, ab­ban ugyanis az szerepel, hogy július 31-ig mindenkit értesí­teni kell a tb-folyószámlája egyenlegéről, melyhez egy nyi­latkozatot is csatolni kell: elfo­gadja-e az ügyfél az adatokat vagy sem. Ez azonban nem végleges, nem irányadó a nyi­tóegyenleg szempontjából, 'mert azt a járulékigazgatóság a későbbiekben felülvizsgálhatja - szögezte le a járulékigazgató­ság vezetője. Az ügyfelek egy része az egyenlegek mellett vagy felett szereplő betűkombinációkat sem érti. Mint azonban az igazgatóhelyettes elmondta, ez az ő számukra ad segítséget. A járulékon belül ugyanis 13(!) féle fő- és alcsoport van, me­lyeket a törvény által meghatá­rozott sorrendben kell leköny­velni. így a járulékon belüli el­igazodást könnyítik a „jelek”, melyek a vállalkozások szá­mára nem fontosak. " " ' ■ ■■ ■ E.Z. Nem nőnek gombamód a gombászók Régiónkra nem jellemzőek a gombamérgezések - válaszolta érdeklődésünkre a megyei tiszti főorvos. A szolnoki piacon dolgozó szakértő sem találkozott idén sok mérges gombával, igaz, ehetőek közül is keveset hoztak hozzá vizsgálatra. Egy, az országos figyelem kö­zéppontjába került mérgezés után mindig megcsappan a gombaszedők száma. így volt ez tavaly is, amikor a Nyírségben haltak meg többen gombamér­gezésben. De így van ez most is, hiszen mióta kiderült, hogy haj­léktalanok lakmároztak gyilkos galócából, alig akad dolga a szolnoki piac szakértőjének. Idén egyébként kevesebb gom­bát hoztak hozzá vizsgálatra. A szolnoki piacon dolgozik a megye egyetlen főállású gom­bavizsgálója. Szűkebb hazánk más településen jobbára a heti piacok idején ellenőriztethetik a gombászók „zsákmányukat”, így azt is csak vélelmezni lehet, hogy a régióban másutt is keve­sebb dolga akadt a szakértők­nek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sokan ellenőrizetlenül fogyasztanák a gombákat. A szolnoki szakember szerint ugyanis mindenki nyugodtan szeret enni, a gombavizsgálat pedig nem kerül semmibe. A tavaszi belvíz és árvíz viszont elmosta a gombákat. Ősszel - hacsak nem önti el megint a víz az ártéri erdőket - több dolga akadt a gombavizsgálóknak. A megyeszékhelyi szakértő szerint egyszerű megismerni a legveszélyesebbnek tartott gyilkos galócát. Ha ugyanis a bocskor, a gallér és a fehér le­mez együtt megtalálható, akkor biztosan mérges gombára akadt a természetjáró. Hányás, görcsök - ezek a legfőbb tünetei a gombamérge­zésnek, állítja a megyei tiszti főorvos. Dr. Kicsi Jenő szerint évtizedek óta nem fordult elő, hogy szűkebb hazánkban mér­ges gombát fogyasztottak volna. Mindez annak is kö­szönhető, hogy megyénkben kevés a mérgező fajta, és ami terem, az sem keverhető össze az ehető gombákkal. Tavaly ennek ellenére kilenc alkalom­mal végeztek vizsgálatot gom­bamérgezés gyanúja miatt, ám a tüneteket egyetlenegyszer sem mérges gomba okozta. TJ Betűimre Tüntetésre készülnek a jász- ladányi romák. A polgármes­ter és a cigány önkormányzat között a háború - akárcsak Madách Az ember tragédiá­jának bizánci színében - egyetlen „i” betű miatt rob­bant ki. Csupán négy lyuk emlékeztet arra, hogy a polgármesteri hi­vatal udvarán meghúzódó épü­let falán egykor tábla hirdette: „Cigány Önkormányzat Jász- ladány”. A feliratot a polgár- mester levetette. Pedig korábban Dankó Ist­ván rábólintott a romák szán­dékára, hogy irodájuknak mindkét bejáratát - a hivatal udvarából nyílót és az utcait is - megjelöljék. A táblát csak azért szedette le, mert arra nem a nagyközségi önkormányzat szervezeti és működési sza­bályzatában szereplő pontos elnevezést - Jászladányi Ci­gány Kisebbségi Önkormány­zat - írták rá. Törvénysértő módon hiányzott a kisebbségi szó meg egy i betű.- Magyarországon élünk, itt magyar önkormányzatok mű­ködnek. Ha valaki azonban azt olvassa: Cigány Önkormány­zat Jászladány, azt hiheti, hogy itt nincs magyar közigazgatás - magyarázza a polgármester. A tábla azonban csak a pol­gármesteri hivatal udvaráról tűnt el, az iroda főbejárata fölül nem. Kállai László, a cigány önkormányzat elnöke ezért véli úgy, a polgármestert a bosszú vezette. A kisebbségi önkormányzat ugyanis nem volt hajlandó elfogadni azokat a feltételeket, amikkel a romá­kat közmunkásként alkalmazta volna a falu. Néhány hónapja kötött együttműködési megállapodást a települési és a kisebbségi ön- kormányzat a jövedelempótló támogatásból is kiszorult ro­mák foglalkoztatására. A mun­kaügyi központtól pályázaton nyolcmillió forintot nyertek, melyből negyven cigányember alkalmazásának feltételei te­remtődtek meg. Egy falugyűlé­sen azonban kiderült, aki nem vállalja a munkát, az nem szá­míthat szociális segélyre sem. Kállai László szerint ez kísér­tetiesen hasonlít a karcagi esetre, ahol a segélyért dol­gozni kellett a rászorulóknak, így felmondták a megállapo­dást. Ezt követően szerelték le a romairodáról a táblát.- Nincs a két ügynek semmi köze egymáshoz. À kiírás mi­att már május közepén szól­tam, hiszen az eredeti megálla­podás szerint a hivatal udvarán csak egy útbaigazító táblát rakhattak volna ki - jelenti ki Dankó István. A polgármester nem tagadja, felháborította, hogy a cigány önkormányzat elnöke szembefordult vele a fórumon. A faluvezető ugyanis úgy látja, kell egy kis kény­szer, hogy ismét dolgozzanak, akik elszoktak a munkától. Dr. Pálfi Miklós, a kisebb­ségi jogvédő iroda vezetője sze­rint, bármi is vezette a polgár- mestert, példátlan diszkriminá­ció, ami Jászladányon történt. A falu első embere legalább féltu­cat törvényt sértett meg a ci­gány önkormányzat táblájának leszereltetésével. Ezért is kérték az ügyben a közigazgatási hiva­tal segítségét. A jászladányi romák azon­ban nemcsak a főhatóságnál je­lentették fel a falut, de lopás miatt a rendőrségen is. A lesze­relt táblát - amely több ezer fo­rintjába került a cigány önkor­mányzatnak - nem kapták visz- sza. Dankó állítja, ennek egyet­len oka hogy nem volt még rá alkalmuk. A tábla egyébként ott őrzik a hivatal portáján. Az egyetlen i betű miatt ki­robbant perpatvart figyelve már hihetetlennek tűnik, hogy az év elején még mintafalunak számított Jászladány. A súlyos anyagi gondokkal küzdő ön- kormányzat nemcsak irodát adott a romáknak, de annak felújítását, fenntartását is átvál­lalta, sőt az állami támogatást félmillióval megtoldotta. Kál­lai László ma már úgy látja, hogy mindezzel a polgármester a romák száját igyekezett be­fogni.- Megromlott a kapcsolat, mert a cigányok érzelmeket kevernek a politizálásba - véli Dankó István. A politológiát tanult polgármester azonban nem adja fel. Mint mondja, ha másképp nem megy, megta­nítja a romáknak, hogyan kell politizálni. Kerékgyártó T. István, az Országos Cigány Önkormány­zat tanácsosa szerint Jászladá­nyon aligha a romáknak kell tanulni a politikát. Már csak azért sem, mert a közéletben mindenki szuverén módon vesz részt, egyetlen vezérlő elv a polgári Magyarországon az alkotmány. Teleki József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents