Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-05 / 154. szám

1999. július 5., hétfő Megyei Körkép 3. oldal „Születésnapi” népünnepély Ladányban A település első írásos említésének 600. évfordulója alkalmából háromnapos rendezvénysorozat zajlott múlt hét péntektől Jászladányban. A falunapok kora reggeltől éjszakába nyúló programjainak kavalkádja a hét végén önfeledt szórakozási lehetőséget kínált kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Szombaton már a kora reggeli órákban megpezsdült az élet az ünneplő községben. Öt órától ugyanis egy nyárson forgatott ökör ínycsiklandó illata és látvá­nya csalogatta ki otthonaikból helybelieket. Két órával később a Dósa-tó is benépesült, ahol hor­gászversenyt rendeztek. Emellett délelőtt galamb- és kutyakiállítás, valamint népmű­vészeti és mazsorett-fúvószene- kafi bemutató vonzotta az érdek­lődőket. Ezután a Ladány nevű települések - így a házigazdákon kívül Mezőladány, Nádasladány, Püspökladány és Tiszaladány - zászlós bevonulása és köszöntése következett, amelyen részt vett Jászladány svájci testvérvárosa, Basserdorf 23 fős küldöttsége is. A vendégek bemutatkozó mű­sora és a Jász Lovas Bandérium csatajelenete előtt a testvérváros polgármestere ajándék gyanánt ötezer svájci frankról kiállított csekket és egy díszes kolompot nyújtott át Dankó István pol­gármesternek. Déltájban ünnepélyes keretek közt átadták a Jászladány Dísz­polgára díjat. A kitüntető cím idei tulajdonosa a 80 éves, hajdan szíjgyártó Csík István lett, aki­nek ősei az 1700-as évek óta a te­lepülés lakói voltak, és generáci­ókra visszamenőleg művelték e mesterséget. Délután és este sportrendezvé­nyek és zenei programok zárták a napot. Vasárnap a vásártéren búcsú­val, a katolikus templomban pe­dig ünnepi szentmisével - ame­lyet dr. Seregély István egri ér­sek celebrált - kezdődött a ren­dezvénysorozat utolsó napja. Ezt a Jászladányból elszárma­zott Tálas Ernő, a svéd királyi operaház operaénekesének fellé­pése, majd emléktábla-avatás és koszorúzás követte. A falunapok sportrendezvényekkel és vacso­rával értek véget. -bugány­Kevés a pénz a tetők javítására Bár támogatta az életveszélyes te­tőszerkezetek felújítását a megyei területfejlesztési tanács Kun- szentmártonban, ám ez nem fe­dezi a költségeket. így könnyen előfordulhat, hogy az önkor­mányzatnak döntenie kell, me­lyik tetőt „foltozza be” hama­rabb. Lapunkban már többször foglalkoztunk a kunszentmártoni lapostető-problémákkal. Több in­tézmény teteje vált életveszé­lyessé az utóbbi időben, amelyek kijavítására a költségvetési hi­ánnyal küszködő településnek nincsen pénze. Ezérf pályázatot adott be az önkormányzat a terü­letfejlesztési tanácshoz, hogy a Deák Ferenc utcai általános is­kola, valamint a központi orvosi rendelő tetejének kijavításának költségeit fedezendő, állami tá­mogatáshoz jussanak. A város pályamunkáját hetven százalék­ban támogatta a területfejlesztési tanács, ami a teljes költségeknek mindössze ötven százalékát je­lenti. Az önkormányzatnak így el kell döntenie, melyiket sorolja előre, mivel mindkét szerkezet rendbehozatalára nincs elég pénze. PE A keresett pénz gyakran kenyérre kell (Folytatás az 1. oldalról) Persze a többség változatlanul zsebpénzét szeretné gyarapí­tani, avagy költségesebb nyári programját finanszírozni a di­ákmunkával megkeresett forin­tokból. A szokatlanul nagy ér­deklődés miatt mostanság elő­fordul, hogy az újonnan érke­zők „várólistára” kerülnek, hi­szen még a mintegy hatvanféle megyei munkaajánlat sem min­dig elegendő az igények kielé­gítésére. Szilágyi Éva ettől füg­getlenül megerősítette: aki rendszeresen felkeresi irodái­kat', annak előbb-utóbb biztosan találnak „testre szabott” felada­tot. A fagyistól a titkárnőig, a költöztetőtői a szórólapterjesz­tőig ugyanis sokféle állásra ke­resnek iskolás fiatalokat. Egy nemrégiben Szolnokon rende­zett alkotótábor szervezői pél­dául - természetesen szülői be­leegyezéssel - modelleket to­boroztak amatőr művészek számára. A lényeg persze a fizetség. Mivel a feladatok jellege kü­lönböző, az órabéreket elsősor­ban az határozza meg, hogy melyik milyen képzettséget, energiát igényel, illetve felelős­séggel jár. A Meló-Diák szol­noki csoportjánál óránként 150- 500 forintot kereshetnek azok a nebulók, akik idén nyáron strandolás helyett munkára ad­ják a fejüket. Bugány János Szolnokon vasárnap adták át a Szolnok ispán körúton a város legnagyobb játszóparkját. Az önkormány­zat és a kivitelezők az új játékok mellett a gyerekeket lufik­kal és vattacukorral is meglepték. fotó: b. n. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének irányításával és anyagi támogatásával az Alattyáni Polgármesteri Hivatal végezte el a helyi régi zsidó temető emlék­parkká alakítását. Az avatásra vasárnap került sor, ahol Kardos Péter főrabbi tartott megem­lékezést. FOTÓ: B. N. V. DÓSAI NAPOK. Telt ház a teleházban A napokban új helyiségekkel és informatikai eszközökkel bő­vült a hamarosan második születésnapját ünneplő jászkiséri te- leház. Ennek kapcsán az elmúlt időszak tapasztalatairól, eredményeiről és a jövőbeni terveikről kérdeztük az intézmény két munkatársát, Sebestyén Klárát és Szabó Andreát. Mint megtudtuk, a Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány égi­sze alatt az országban elsők között, 1997 júliusában léte­sült a teleház. Bár az érdeklődés erősö­dött, és mind több helyi vagy környékbeli program szerve­zésében is szerepet vállaltak, nem sikerült elérniük, hogy a teleház önfenntartó legyen, így saját bevételeik mellett ma is pályázati forrásokból finanszírozzák az intézmény működését. Ettől függetlenül dinami­kusan fejlődik a teleház. Nemrégiben pályázaton nyer­tek másfél millió forintot. Ebből alakították ki két újabb helyiséget, de jutott két szá­mítógép és egy nyomtató vá­sárlására is. Emellett a Jászki­séri Ifjúsági Egyesület is meg­lepte őket egy televízióval és videólejátszóval. A közeljövőben az épület külső festését tervezik, illetve a megyei munkaügyi központ jászberényi kirendeltségével karöltve tanfolyamokat indí­tanak a házban munkanélkü­liek számára. Jelenleg egy OKI-bizonyít- ványt adó számítógépes és egy angol nyelvtanfolyamnak adnak otthont. Rövidesen újabb nyelvtan- folyamok beindítását terve­zik, és aktívan részt vesznek a település két legnagyobb nyári programja, a második országos váltvaforgató szán­tóverseny területi döntője, va­lamint a hatodik nemzetközi gyermek-néptáncfesztivál szervezésében.-bugány­A megye szegényebb lett egy faluval (Folytatás az 1■ oldalról) Ami Tiszaugon az elmúlt há­rom esztendőben végbement, azt bizonyítja, hogy egy telepü­lés eredményeit nem számbeli fölénye, hanem az azonos cél, az egy irányba rendeződött cse­lekvő akarat alapozza meg. Ti- szaug felismerte, megértette és képviselte érdekeit, nem mások ellenére, hanem a maga javára - mondta köszöntőjében Endre Sándor. Tiszaug kiválásával Szolnok veszített területéből, és szegé­nyebb lett egy kedves, hangula­tos faluval. Ez nem jelenti azt, hogy a két megye közt a jövő­ben megszakad a kapcsolat ­mondta a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Közgyűlés képvi­seletében Fazekas János. Az ünnepségen kiosztották a Tiszaugért Díj két-két arany, ezüst, illetve bronz fokozatát (arany: Benkovits Ilona és He­gedűs János, ezüst: Szeginé Szakáll Mária és Sinka Fe- rencné, bronz: vitéz Szabó Ta­más és Gulyás Lajos), majd Szabó Tamás református lel­kész és Bagi Ferenc katolikus pap megáldotta a falu zászlaját és az ünneplő tömeget. Az ün­nepség délután különböző kul­turális és szórakoztató progra­mokkal folytatódott. Szász András Az ötödik dósai napokat rendezték meg a hét végén Jászdózsán. A kirakodóvá­sár mellett egész nap kulturális és sportprogramok gondoskodtak a szórakozásról. A műsor­ban felléptek a helyi néptáncosok, óvodások és iskolások. fotó: sárközi NEMERE ISTVÁN: A legnagyobb kockázat Második rész: Utazás a koporsóban Az első részben Bert titkosügynök egyedül elfoglal és elsüllyeszt egy csempészhajót, amely húsz tonna kokaint szállított. Ki ő és kinek az oldalán küzd - még nem tudjuk...- Biztos, hogy nem lehet másképpen bejutni? - kérdezte a kistermetű férfi. Ideges volt és ezt nem is titkolta.- Százszor kielemeztük az egészet - felelte a fiatal nő. Harminc lehetett, vagy annyi sem. Magas, kisportolt, barna hajú. Alig észrevehető akcentus­sal beszélt. Nagyon komoly volt, ez kissé elvett kétségtelen szépségéből. Senki nem nézte őt nőnek - itt. A te­remben, ahol álltak, rajtuk kívül most senki sem volt. Máskor bezzeg annál többen. De az akció még nem kezdő­dött el. - Martinez az ország kábító­szercsempészeinek királya, ő küldte a múltkor azt a húsz tonna kokaint is Szí­riába, majd onnan hajón Marseille-be. Bert elsüllyesztette a szállítmányt, mint tudja, uram. Nem avathatunk be mást, neki kell elvégeznie ezt is.- De Martinez háza tele van test­őrökkel!- És ezzel a sok fegyveressel csak egy „halott” veheti fel a harcot - felelte a fiatal nő keményen. Bertnek nem volt sok helye. Ami kö­rülvette, csaknem pontosan illeszkedett testéhez. Hiszen koporsó volt. A hátán feküdt, sötétben. A koporsó egy halottszállító fekete Mercedesben nyugodott. Ennek sofőré is beavatott ember, akárcsak a kíséret többi része. De azért nem volt nyugodt. Ha valamit elrontanak, az ő élete veszik oda, nem amazoké. Most mindenesetre igyeke­zett erre nem gondolni. A feladatra összpontosított. Az agyát lefékezte - volt ebben gyakorlata -, arra kényszerí­tette, hogy csak egy dologra összponto­sítson. A tervet is végiggondolta újra, közben érzékszervei az eseményeket figyelték. Az eseményeket, amelyek még nem is voltak. A koporsó alatt halkan duru­zsolt a halottszállító motoija. Vártak. A hegyeken átvezető alagút város felőli végében, egy kis parkolóban álltak. Beit tudta, hogy az akcióban tíznél több ember vesz részt - és egyik sem tudja, miről is van szó. Csak azok ketten vala­hol az elektronikával telezsúfolt szobá­ban, sok mérföldre innen. A környéken azok vannak, akik biztosítják majd elju­tását a célba. Felmerült előtte Martinez arca is. Videofilmeken, tévéhíradókon örökítet­ték meg. Ebben a kis latin-amerikai or­szágban Martinez irányította a háttérből a kábítószer-kereskedelmet, de már két éve nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Nem merte elhagyni erődítmény­hez hasonló palotáját, mióta neszét vette, hogy a nemzetközi kábítószer-el­lenes rendőrség listáján a harmadik helyre került fel.- Ha félti az életét, kénytelenek le­szünk mi bemenni érte - mondta va­laki két héttel ez­előtt. Azóta készül­tek az akcióra. De csak egy váratlan ha­láleset segített rajtuk. Meghalt Martinez bátyja, aki kereskedő volt egy másik városban. Mivel a maffiavezér ekkor sem volt hajlandó elhagyni palotáját, a családi tanács úgy döntött: a bátyját Martinez kastélyában ravatalozzák fel, és onnan viszik majd a temetőbe. Mar­tinez persze alaposan megválogatta, kit enged be a szertartásra. Bár a rendőrség sok mindent megpróbált, hogy valakit bejuttasson - ez senkinek sem sikerült. A listára csak a barátok kerültek fel, a rokonok, a megbízható személyek. Ek­kor találták ki, hogy legalább egy em­bernek be kell jutnia, és ha másképpen nem megy, hát a halott helyett... És Bert most a koporsóban feküdt. Olyan, mintha meghalt volna, jutott eszébe. De mivel nem halt meg, inkább a születésére gondolt. Ezerkilencszáz- hatvan, Európa közepén. Fura idők vol­tak azok... Aztán mégis a feladatra kon­centrált. Maga elé idézte a palotát belül­ről. A rendőrségnek voltak titokban ké­szített videofelvételei, és Bert egy ma­kettet is tanulmányozhatott. Tudta, mi hol van az első és a második emeleten. A gumimaszk alatt izzadt az arca, érezte a nyakán lecsorgó verejtékcsep- peket. Fekete öltöny, fehér ing, nyak­kendő... „Igazán jól öltözött halott va­gyok”, gondolta elégedetten. Jobb keze alatt az oxigénpalack, nehogy megful­ladjon. Balra és jobbra a speciális ko­porsóba vájt lyukak, amelyeket belülről még fekete lapka takar. No és háta alatt az, aminek vele együtt mindenképpen be kell jutnia Martinez házába. A menet most kanyarodik a város előtti alagútba. Az ott álldogáló „útja­vító munkások” egy pillanatra megállít­ják, mert egy homokkal megrakott ko­csi fordul ki a javított útterületről. Mi­előtt a temetkezésiek és a halottat kísérő Martinez-testőrök észrevehették volna, mi történik, máris géppisztolyok csöve irányult rájuk. Az egész társaságot el­fogták és elvitték. Egy másik autó ka­nyarodott most a parkoló elé, valaki int... Indulás! (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents