Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

8. oldal Szatirikus Melléklet 1999. július 3., szombat Nehezen lobbant lángra a pa­pírmáglya, melyet magánnyo­mozók raktak a Parlament előtt a Fideszes politikusok megfi­gyelésének bizonyítékaiból. A bérkopók felháborodását a kor­mány legújabb intézkedése vál­totta ki. A kabinet - az immár egy esz­tendeje húzódó megfigyelési botrányt mielőbb lezárandó - a titokminiszter helyett a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumra bízta az ügyet. A miniszterelnöki hivatalban a döntést azzal magyarázták, hogy az első bizonyíték, egy magnókazetta beszerzése igen jól sikerült, hiszen jutányos áron 1,5 millió forintért vásárolta meg az állam. A titkosszolgála­toknál azonban meglehetősen körülményesen, közvetítőkkel oldható meg a kormányfő sza­vait alátámasztó dokumentu­mok folyamatos felvásárlása, ezért bízták a gabona- és sertés­válságot is néhány rendelettel megoldó FVM-re megfigyelési ügyet. A tárcánál nem is késle­kedtek, és meghirdették a bizo­nyítékok garantált áras felvásár­lását.- Komoly túltermelés alakult ki bizonyítékokból, ami azt eredményezte, hogy drasztiku­san lesetek a termelői árak. Egy Máglya­rakás magnókazettáért jó, ha egymil­liót, egy fényképért pedig né­hány százezer kaptak a magán- nyomozó irodák. Ennyi pénzből pedig a bizonyítékok előállítását sem lehet fedezni - magyarázza Csalfa Miklós a megfigyelési ügyért felelős helyettes államtit­kár. A magánnyomozók szerint, ha valóban azt a pénzt kapnák meg, amit a rendeletben leírtak, bizto­sítva lenne megélhetésük. Hi­szen egy fotóért félmilliót, egy hangfelvételéért (hosszúságtól függően) 1,2-1,5 milliót, míg egy szocialista politikus által is aláírt megállapodásért vagy számláért kétmillió forintot fi­zetnének. Csakhogy a pénznek csupán töredékét számolják le markukba, amiből még az újra­termelést sem tudják finanszí­rozni.- Most vettek át tőlem három számlát, melyet egykori minisz­terek írtak alá - mutatja az elis- mervényeket a tiltakozó akció­kat szervező Sas Szem magán- nyomozó iroda vezetője. - Ne­kem hatmillió forint járt volna, ám alig több mint a felét fizették ki. A közvetítő által elfogyasz­tott whiskys kólára és feketeká­véra félmilliót, bizonyíték be­vizsgálására nyolcszázezer von­tak le. Egymillióval pedig azért rövidítettek meg, mert másod- osztályúnak minősítették a számláimat. A szaktárca szerint tény, hogy a honi kopók bizonyítékai nem felelnek meg az Európai Uniós szabványnak. Sok ben­nük a helyesírási hiba. Tej Egy szerelem margójára Dr. Böhöm Ödön dolgát vé­gezvén, mintha nem tudott volna mit kezdeni a kezével. Holl Auróra gyorsan felaján­lotta Amo szappanját a dok­tornak. Egy kézmosással kez­dődött tehát és egy konyakkal folytatódott egyoldalú barát­ságuk.- Csak tudnám, hol találom - sóhajtott egy mélyet kicsit ké­sőbb dr. Böhöm Ödön. Aurórának nagyot dobbant a szíve, és otthonkája zsebéből szemérmesen egy névjegykár­tyát csúsztatott a doktor mel­lényzsebébe. Pontosan a szíve fölé. Igaz, a férfi csak a hátra­menetet kereste az autójában. Néhány nap múlva telefo­non randevúra invitálta Auró­rát Ödön. Teljes titokban talál­koztak - csúcsidőben - a város legforgalmasabb parkolójá­ban. Az álcázás kedvéért Au­róra hosszú kabátba burkoló­zott, kezében esernyővel véd­te magát a nap uv-sugaraitól. Másik kezében hatalmas pak­kot cipelt. Váltócipő, termosz, térkép, gyógyszer, kötszer, egynapi hideg élelem, elem­lámpa, colostok, hólánc... Dr. Böhöm Ödön fejvesztve menekülni próbált, mikor Au­róra feltépe a vezetőülés mel­letti ajtót.- Elcseréltem a névjegyet - hebegte zavartan, de az asz- szony már elhelyezkedett a panziók prospektusain. Dr. Böhöm az első büfénél lehajtott kétdeci vodkát, fájda- lomcsilalpítóul, és igyekezett a beígért kirándulást minél rö- videbbre fogni. Azért úriem­berhez illően háromszor vé- gigkocsikázott az összes Ti- sza-hídon, majd romantikus sétát tettek az ártéren. Holl Auróra tűsarkújában imbolyo- gott a lápon, a férfi nyomán feltörő buzgárokat kerülgetve, miközben annak szakszerű előadását hallgatta a zöldárról. A körök közt jócskán akadt kocsma, talponálló, kisbolt, így másfél liter vodka után Ödön már voltaképpen egész érdekesnek találta Aurórát. Csak épp panzió nem volt a közelben, faragott ággyal és pelyhes dunnákkal, amilyen­ről a doktor mindig is álmodo­zott. A parkolóban jóízűen el­fogyasztották az asszony által csomagolt szendvicseket, majd - miután üdvözölték dr. Böhöm feleségének kolléga­nőjét, a szomszédját, a legjobb barátját, Auróra anyósát és gyermeke padtársának szüleit - érzékeny búcsút vettek egy­mástól. Auróra ettől kezdve naponta többször felhívta dr. Böhöm Ödönt, hiába tartott az már a hetedik mobilkészüléknél, az asszony valahogy mindig megszerezte az új számot. A férfit végül is meghatotta Au­róra ragaszkodása, ezért fél év múlva, két őszi falevél pottya- nása között ismét tudott né­hány percet rászánni. Gyorsan bevetették magukat a rőt erdő­be. Miközben Auróra faleve­let gyűjtött sehogy sem értet­te, hogy jön ide a férfi kérdé­se:- Szeretkeztél már őszi avar­ban? Auróra szemlesütve, tagadó- lag rázta a fejét. Csak azt felej­tette el, hogy négyszer két de­ci vodka után a doktor mát őt is szépnek találja. Dr. Böhöm közben beleesett egy galago­nyabokorba. Miután Auróra szenvedélyesen kibogozta és elsősegélyben részesítette, eszébe jutott, hogy a krumpli- főzelék alatt égve felejtette a gázt, így hanyatt-homlok ro­hantak hazafele. Nem sokkal később az asz- szony névnapjára gyönyörű csokrot kapott. Azonmód ro­hant megköszönni Ödönnek, aki közölte vele, fogalma sincs, mikor van a névnapja, igazából azt sem tudja, hogy hívják, különben is ő csak a sajátját ünnepli. Azzal Auróra kezébe nyomott két sóssüte­ményt. Az asszony könnyekig meghatódott az ekkora, nem várt figyelmességet tapasztal­va. Elérzékenyülését látva, dr. Böhöm gyorsan hozzátette:- Csak azért, mert fogyókúrá­zom. Mától sportember va­gyok. Auróra pillantása véletlenül a sarokban garmadában álló sörösüvegekre tévedt. Sehogy se értette, hogyan egyeztethető össze a sport és a sör. Aztán meg arra gondolt, mennyit kel­lene ebből meginnia szegény Ödönnek, hogy őt szépnek lás­sa, elvégre mégiscsak gyen­gébb, mint a vodka. Meg arra, valakinek ezt vissza is kell vál­tania. Aurórának ekkor valami azt súgta, jobb, ha menekülőre fogja. És többé nem hívta a doktort. A múltkor véletlenül látta egy gyönyörű nővel. Mikor is­mét odapillantott, dr. Böhöm Ödön egyedül nehezedett bot­jára az út túloldalán. A nő me- sze járt, csak a zebrán átkelni segített a sportolásban meg­rokkant dr. Böhöm Ödönnek. J. Zs. mw 4£u­MMS '•TkvY i# ' u," 'T'rrí' i*3jl A papírjait! Kakas-hírek Kuncze Gábor egy újabb, a Pos­tabank és a Mahír kétes kapcso­latára utaló félmondatra bukkant a tihanyi apátság alapítólevelé­ben. XXX A régi tévéhíradósok, közöttük Moldoványi Ákos visszatérésé­nek örömére a közeli napokban Losonczi Pál rövid baráti látoga­tást tesz Mongóliában. xxx Ma reggeltől a siófoki strand bó- jasorán a gumimatracán félmez­telenül napozó Paláver Didike környékén vízirendőrök irányít­ják a forgalmat. xxx Tegnap este a szolnoki városhá­za dísztermében dr. Tarpataki Aliz nyugalmazott zenepedagó­gus előbb ismertette az idei nyugdíjemelés terv- és tényszá- mait, majd elzongorázta a kü­lönbséget. xxx Egészséges nagymamára buk­kantak a budapesti Schöpf-Mé- rei Kórház kapuja alatt lévő in­kubátorban, réklijében a „Nya­ralni mentünk! Kovács család”- feliratú cédulával. (Walter) A (majdnem) tökéletes alibi Nyaral a város, kezdődik a szezon, csukta össze a vaskos irkafüzetet Zatucsek, a betörő­király. Aki rendes évi szabad­ságvesztését töltötte Baracs- kán, ahol kihasználva a lassan múló időt, az emlékiratain dol­gozott. (A sperhaknitól a hen­gerzárig), mintegy összegezve a gazdag életpálya tapasztala­tait. Megvárva még az aznapi va­csorát, rizseshús langyosan, majd egy görbe kalaptű segít­ségével maga mögött hagyta az alma mater enyhet adó épü­letét. A rózsadombi utcácskákon hemzsegtek a kollégái, ám jöt­tére halkabbra vették a szót, s tisztelettudóan utat engedtek a betörőkirálynak. Zatucsek módszeresen vette sorba régi kedves kuncsaftjait, gondosan ügyelve arra, hogy a hajnali zárkaellenőrzés már a vaskos irkafüzet fölé görnyedve talál­ja őt. Könyékig jártunk már a nyárban, amikor Zatucsek le­bukott. Ugyanis szellősagyú cellatársai elfelejtettek szólni neki az őt is érintő amnesztiá­ról, amit kétszer is bemondtak az előző esti híradóban. Ennek okán a következő hajnalon a zárkában Zatucsek immár kö­nyörtelenül létszámfelettinek találtatott. Oda hát a tökéletes alibi, s ráadásul szegény Zatu­csek holnaptól kénytelen lesz szabadlábon védekezni, (alt)- Egy kis türelmet kérek, uraim! Takarékossági okokból a figyelmeztető lövést staniclipukkantással fogjuk helyettesítem. A vicc poénját, melyet a rejt­vény fősoraiban rejtettünk el, legkésőbb július 8-ig váijuk szerkesztőségünkbe. Címünk: AS-M Kft., 5001 Szolnok, Pf. 105. Ajúlius 26-én megjelent rejtvé­nyünk megfejtése: „Drágám, Látlelet most megmutathatod, hogy mi­lyen egy igazi férfi.” Á helyes választ beküldők közül az alábbi olvasóinknak kedve­zett a szerencse: Bodor Lajos (Szolnok, Hild V. u. 9.), Bordács Dezső (Kunhegyes, Kiskakat u.2.), Nagy Tímea (Mezőtúr, Frankel u. 12.), Szebenyi Debó- ra (Jászberény, Szt. László u. 18.) Nyereményüket - Simon Béla: Szülőföldem a Jászkunság című könyvét - postán küldjük el részükre.

Next

/
Thumbnails
Contents