Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-30 / 176. szám
1999. július 30., péntek Jegyzet - Megyei Körkép 9. oldal Lassan-lassan megújul a karcagi református templom tetőszerkezete Még mindig méterenként cserepeznek Mint azt lapunkban is megírtuk, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium millenniumi pályázatán 17,5 millió forint támogatást kapott a karcagi református egyház a templom rekonstrukciójára. Mire elég ez a pénz? - kérdeztük Nagy Kálmán esperestől. A református egyház életveszélyessé vált, tetőszerkezetének felújítása még 1996-ban kezdődött, eddig 31,5 millió forintot költöttek rá. Az egyház ugyan igyekezett különböző pályázatokon pénzt szerezni a munkákhoz, de ott csak minimális összegeket nyertek. A karcagiak azonban megmozdultak templomukért, így nekik köszönhetően a toronyfedél, a toronyhomlokzat már megszépült, és a tető- szerkezet egy részét is sikerült felújítani. Az egyházhoz most is naponta érkeznek a néhány ezer forintos adományok, melyekért szintén köszönet jár - mondta Nagy Kálmán. A minisztériumtól kapott támogatásból a most megkezdett tetőszakasz és még egy hétméteres rész készülhet el, a teljes tetőfelújításra még kellenének milliók, melyet újabb pályázatokon próbálnak beszerezni. Mint megtudtuk, a most elkezdett szakaszra a cserép beszerzése sem kis feladat elé állítja az egyházat, hiszen az ötmillió forintot nekik kell megelőlegezniük, mert a minisztérium csak utólag, a számlák A munkát a Nagykunsági Építő-Szerelő Kft. szakembe- ellenében fizet. (de) rei végzik fotó: b. l. Mennyit ér a diploma? Minden jól tanuló diák álma az, hogy felvegyék egy általa kiszemelt főiskolára vagy egyetemre. Aztán, miután bekerült, eltölt - jobb esetben tanulással - néhány évet, és kikerül a nagybetűs Életbe. Mindegyikük jól jövedelmező állásról és karrierről ábrándozott az egyetem biztonságos falai között - de vajon mi valósul meg ezekből? A felmérések alapján a tanárjelöltek, illetve az egyetemek bölcsészhallgatói vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen az ő diplomájuk a legpiacképtelenebb. Legtöbbjük arra panaszkodik, hogy telített a tanári pálya, ráadásul a folyamatos iskolabezárások is rontják esélyeiket.- A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológiaföldrajz szakán végeztem két éve - mondja Kéri Klaudia. Szerettem volna tanítani, de nem találtam megfelelő iskolát. Már voltam fejvadásznál is, de ő sem biztatott, azt mondta, szerezzek még egy diplomát. Erre azonban most nincs pénzem, a szüléimén sem élősköd- hetek egész életemben. Most egy könyvesboltban dolgozom. Nem egy álommunka, de megélek belőle, igaz, ezt diploma nélkül is elértem volna. Ma - és ez a felvételizők számából is kiderül- a kereskedelmi, a jogi és a számítástechnikai pálya a legfelkapottabb. Kétségtelen, hogy itt találkozunk a legtöbb sikeres emberrel. Az ifjú pályakezdőknek azonban itt is akad elég gondjuk. Szerintük a felsőoktatás egyik legnagyobb hibája az, hogy túl sok embert vesznek fel egy-egy szakra, ezért nincs összhangban a munkahely és a végzett diplomások száma.- Több nagyobb cégnél próbáltam elhelyezkedni, de mindenhová két-három éves gyakorlat kellett - hangsúlyozza Pásztor Tamás gazdasági mérnök. - Hol szerezzek azonban gyakorlatot, ha az ilyen helyekre nem vesznek fel kezdőket? Az is baj, hogy a legjobb munkalehetőségek Budapesten vannak, én viszont nem akarok felköltözni. Mindenesetre nem adom fel, még fiatal vagyok, előttem az egész élet. Cz. A. Ötödannyi fizetésért vállalta a gát melletti munkát A víz mellett mindig akad tennivaló Bizonyára igen kevesen tapasztalják olyan közelről a belvíz és az árvíz támadását, mint Simon Kálmán Túrkevén. Talán csak a közvetlen védekezésben részt vevők, illetve azok, akik ugyanabban a szakmában dolgoznak, mint ő, tehát gátőrök. Lassan húsz éve már annak, hogy Simon Kálmán a túrke- vei Hortobágy-Berettyó gátját vigyázza, akkor „szállt le” ugyanis egy teherautó nyergéből a most csendesen csordogáló folyó mellé. Mintegy ötszöröse volt sofőrként a fizetése, de ezt is feláldozta azért, hogy visszajusson a természet közelébe. Ugyanis tanyán cseperedett fel, ahol nagyon megszerette mind a tanyasi életet, mind pedig a fákat, virágokat, növényeket. Nem csoda, hogy visszavágyott a csöndbe, a nyugalomba. De az eseménytelenség csak viszonylagos, hiszen mindig akad tennivalója. Az elmúlt, mintegy nyolc hónapban pedig talán több volt, mint az ezt megelőző éveken át. A téli árvízzel kezdődött, majd a tavaszival folytatódott, most pedig az elmúlt hetek esőzései adtak nem kevés tennivalót számára. Elmondta, hiába dolgozik nap mint nap a folyó mellett, bizony a gát melletti ház udvarában is igen maradós vendég volt a víz, volt, hogy térdig gázoltak benne. Gépész végzettsége révén ritkán hív szerelőt, ha valami meghibásodik. Unatkozni? Nos azt nem szokott. Ad munkát a kis gazdaság is, ahol szinte csak saját felhasználásra termel. Mint fogalmazott, nem éri meg eladni a terményt úgy, hogy még a következő érésekor sem lát belőle pénzt. Többeket ismer ugyanis, akik így jártak. GG Simon Kálmán visszavágyott a természetbe fotó: forgács Éva A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT A nyár, főképp július és augusztus hava mindig is uborkaszezon volt a televízióban, most azonban különösképp „tombol a nyár” a közszolgálatiban . .. Ismételgessünk csak Alig akad program, úgynevezett szórakoztató - kivéve egy-két filmet -, amely ne ismételné magát, illetve ne abból igyekeznék gazdálkodni, amit eleddig már megtermelt. Ez a legegyszerűbb s legolcsóbb is. így történt ez például a Szatelittel; Selmeczi Tibor is régebbi műsoraiból szemel- gette ki, állította össze szatirikus kabaréjának legutóbbi adását. És így járt el a Show- bálványban Geszti Péter, szubjektíve válogatva a különböző évjáratú, előző összeállításokból. így került aztán szerdán este újra elénk Kabos László mulatságos meséjével arról, hogyan szerzett-kapott útlevelet Amerikába 1962T ben, amikor az még kiváltságnak számított; aztán hallhattuk Tordai Terit, aki elmondta, miként szeretett bele partnerébe, Kálmán Gyuriba, mert oly édes volt annak csókja, amelyet egyébként egy közös filmszerep során kapott tőle; majd jött Agárdi Gábor, az „örömszínész”, aki Várkonyi Zoltán filmjére, az Egri csillagok forgatására emlékezvén arról mesélt, a rendező miként távolította el a képet zavaró hadihajókat a bolgár tengerpartról, ravaszul kijátszva a török-bolgár ellentétet, utalván a film törökellenes tartalmára; Benkó Sándor 1963-as fellépésük csúfos kudarcát idézte, amikor tojással dobálták meg őket; aztán hallhattunk az első, szexualitásról szóló rádióműsor ellenérzéseket kiváltó fogadtatásáról, 1979-et írtak akkor. (Hol vagyunk már azoktól az időktől, ma már közhely a szex, alig van film, amelyben a szeretkezés ne kapna helyet, akár legnyíltabb formájában is!) Volt Kovács Kati 1968- ból, és sorolhatnám. Az „időutazási irodával” beszáguld- hattuk évtizedek sorát, s csemegézhettünk a színes, kiemelt, kedves történetekből. Valahogy úgy, mintha a kalácsból a mazsolát csipegetnénk ki. A múltnak kútja Van a televíziónak különben egy sorozata, mely szintén múltunkat járja, Bokor Péter és Hanák Gábor dokumentumfilmje, A Századunk műhelyéből címmel. Az 1945-ös esztendő, a háború utáni újjászületés időszakát térképezik fel egykori híradók segítségével, mai szemmel is nézve a történteket, magyarázatot párosítva a képekhez, így hozva közelünkbe a már-már feledésbe merült részleteket, például az újjáépítés rohamos munkáját, vagy akár a filmgyártás első lépéseit, A tanítónő forgatásának mozzanatait, egyik szerepében Jávor Pállal. Mesélnek a filmszalagok, elevenné válik, ami volt - a múlt. Értékes vállalkozás ez mindenképp. És nem ismétlés, mindig friss újdonság. A pénz minden? „A pénz az egyetlen eszköz, amivel ellenőrizni lehet a hatalmat” - hangzott el a péntek esti olasz filmben, zárómondatként az Államtitkokban. Egy nagyhatalmi bankár szájából hallhattuk. „A pénz a világ ura, a pénzen mindent megveszek” - ezt pedig egy bunkó ragasztóiparos mágnás harsogta abban a játékfilmben, melyet kedd este 11-kor kezdett sugározni a televízió. A pénz hatalmáról könyvtárnyi irodalom szól, a művészet a legkülönbözőbb módon igyekszik kifejezni saját eszközeivel tragikum formájában éppúgy, mint komédiában. Ez a német játékfilm, a Kir Royal erős éllel, szatirikusán ábrázolja, sőt leplezi le azt a világot, korunk világát, amelyben bizony hamis bálványok is élnek, sokak számára a Mammon az isten. Azt az embert teszi nevetségessé, aki azt hiszi magáról, hogy mert pénze van, mindent megtehet, mindent megszerezhet magának, akár a nyilvánosságot is, ha úgy tetszik: ott díszeleghet az újság első oldalán, mert megvásárolhatja a lap szerkesztőjét is. Vajon sikerülhet-e kompromittálnia? - erről is szól egyébként a film. Az újságíróról, aki kutyaszorítóban van, hisz’ titkárnője fogorvosát akarja a lapba „juttatni” hálaképpen, felesége a csempeművészt, mert épp csempézni szeretnék a lakást, a lap tulajdonosa pedig hirdetések miatt érvel a mágnás mellett, aztán ott van még a fotós is, aki babájának képét szeretné elhelyezni a lapban, viszonzásul a vele töltött kellemes éjszakáért. Mennyi kísértés! Vajon megrendül-e a rendíthetetlenül igazságszerető szerkesztő? Különben a Kir Royal szimbólum, az a kivételes francia ital, amelyet csak az elit tagjai fogyasztanak. Tehát: mondd meg, hogy mit iszol, s én megmondom, ki vagy - így is „lefordítható” az újgazdagos kivagyiság tartalma. Izgalmasan érdekes mai problémákat feszeget a film, ez a hatrészes, szórakoztatóan kitűnő színészekkel. És.nincs benne se kényes szex, se durva erőszak, se barbár gyilok. Éppen ezért érthetetlen, miért kell eldugni az éjszakába. Százszor inkább helye lenne főműsoridőben, mint egynémely érdektelen filmnek, illetve sorozatnak. Valkó Mihály Kibővült a jászkiséri teleház Családias hangulatú összejövetel keretében ünnepelték meg Jászkiséren a hét elején, hogy immár két éve működik a helyi teleház. Az ünneplésre azonban nem csak ez adott okot, hanem az is, hogy két üj helyiséggel - és új számítástechnikai eszközökkel bővült a megye két évvel ezelőtt megnyitott intézménye. Már hét számítógépet használhatnak a kiséri teleházban FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS A téma az energia A megyei önkormányzat egyik múlt évi határozata az évek óta rendszeresen megszervezett energetikai napok folytatását határozta el. A határozat a szakemberek program szerinti továbbképzését irányozta elő, aminek fő célja az energia és a környezettudatos magatartás kialakítása. A programról dr. Barcsik József szakfőtanácsos, az ön- kormányzati hivatal munkatársa tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta, a szakmai programokat rendszeresen kéthavonta szervezi a hivatal térségfejlesztési irodája. A szakmai napokon a tervek szerint a legfrissebb információkkal látják el a résztvevőket. Szó esik többek között az energetikával összefüggő pályázati lehetőségekről, a beruházások finanszírozásának formáiról, ami elsősorban a helyi önkormányzatok képviselői számára fontos. Az intézmények energiagazdálkodásának segítése érdekében előadások hangzanak el az energiaveszteség feltárásának jelentőségéről, az energiafelhasználás és a költséganalízis fontosságáról. E kérdések jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, ha figyelembe vesszük, hogy az intézmények energiaköltségében a fűtés több mint negyven százalékkal szerepel. Ennek csökkentése érdekében előadásokat tartanak a fűtési rendszerek korszerűsítésének lehetőségeiről, rendszeresen elemzik a fűtési rendszerek üzemeltetésének javítását. A teleház alapterülete - a helyiséget biztosító Jászkiséri Mezőgazdasági Szövetkezet jóvoltából - a korábbi duplájára növekedett, illetve a Hálózat a Demokráciáért Alapítványtól elnyert, valamivel több mint 1,7 millió forintból új számítógépeket, nyomtatót tudtak vásárolni. A technikai eszközök mintegy nyolcszázezer forintba kerültek, a fennmaradó összegből pedig a teleházban megvalósuló programok finanszírozását oldják meg. A teleházban a fejlesztéssel immár hét számítógépet tudtak beállítani, a megnövekedett alapterület pedig már különböző tanfolyamok megtartására is lehetőséget biztosít. A fenntartó Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Gál András elmondta, a teleház technikai felszereltsége már megfelelő, a településen jelentkező igényeknek eleget tud tenni. Nagyobb gondot jelent viszont az intézmény működtetése. Az ehhez szükséges anyagiak előteremtése a legnehezebb feladatok közé tartozik. Balog László, a teleházprogramért felelős települési képviselő elmondta, hogy az eredményes működéshez nagyban hozzájárul, hogy nem csak egy technikai eszközökkel felszerelt korszerű irodát tudtak nyitni két évvel ezelőtt, hanem valódi, a helyi közösségeknek találkozási lehetőséget biztosító kis „kuckót” tudtak létrehozni. bcs
