Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-30 / 176. szám

1999. július 30., péntek Jegyzet - Megyei Körkép 9. oldal Lassan-lassan megújul a karcagi református templom tetőszerkezete Még mindig méterenként cserepeznek Mint azt lapunkban is megírtuk, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium millenniumi pályá­zatán 17,5 millió forint támoga­tást kapott a karcagi református egyház a templom rekonstrukció­jára. Mire elég ez a pénz? - kér­deztük Nagy Kálmán esperestől. A református egyház életveszé­lyessé vált, tetőszerkezetének fel­újítása még 1996-ban kezdődött, eddig 31,5 millió forintot költöttek rá. Az egyház ugyan igyekezett kü­lönböző pályázatokon pénzt sze­rezni a munkákhoz, de ott csak mi­nimális összegeket nyertek. A kar­cagiak azonban megmozdultak templomukért, így nekik köszönhe­tően a toronyfedél, a toronyhom­lokzat már megszépült, és a tető- szerkezet egy részét is sikerült fel­újítani. Az egyházhoz most is na­ponta érkeznek a néhány ezer forin­tos adományok, melyekért szintén köszönet jár - mondta Nagy Kál­mán. A minisztériumtól kapott tá­mogatásból a most megkezdett te­tőszakasz és még egy hétméteres rész készülhet el, a teljes tetőfelújí­tásra még kellenének milliók, me­lyet újabb pályázatokon próbálnak beszerezni. Mint megtudtuk, a most elkezdett szakaszra a cserép beszerzése sem kis feladat elé állítja az egyházat, hiszen az ötmillió forintot nekik kell megelőlegezniük, mert a mi­nisztérium csak utólag, a számlák A munkát a Nagykunsági Építő-Szerelő Kft. szakembe- ellenében fizet. (de) rei végzik fotó: b. l. Mennyit ér a diploma? Minden jól tanuló diák álma az, hogy felvegyék egy általa ki­szemelt főiskolára vagy egyetemre. Aztán, miután bekerült, el­tölt - jobb esetben tanulással - néhány évet, és kikerül a nagy­betűs Életbe. Mindegyikük jól jövedelmező állásról és karrier­ről ábrándozott az egyetem biztonságos falai között - de vajon mi valósul meg ezekből? A felmérések alapján a tanárje­löltek, illetve az egyetemek bölcsészhallgatói vannak a leg­nehezebb helyzetben, hiszen az ő diplomájuk a legpiacképtele­nebb. Legtöbbjük arra panasz­kodik, hogy telített a tanári pá­lya, ráadásul a folyamatos isko­labezárások is rontják esélyei­ket.- A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia­földrajz szakán végeztem két éve - mondja Kéri Klaudia. Szerettem volna tanítani, de nem találtam megfelelő iskolát. Már voltam fejvadásznál is, de ő sem biztatott, azt mondta, szerezzek még egy diplomát. Erre azonban most nincs pén­zem, a szüléimén sem élősköd- hetek egész életemben. Most egy könyvesboltban dolgozom. Nem egy álommunka, de meg­élek belőle, igaz, ezt diploma nélkül is elértem volna. Ma - és ez a felvételizők számából is kiderül- a kereske­delmi, a jogi és a számítástech­nikai pálya a legfelkapottabb. Kétségtelen, hogy itt találko­zunk a legtöbb sikeres ember­rel. Az ifjú pályakezdőknek azonban itt is akad elég gond­juk. Szerintük a felsőoktatás egyik legnagyobb hibája az, hogy túl sok embert vesznek fel egy-egy szakra, ezért nincs összhangban a munkahely és a végzett diplomások száma.- Több nagyobb cégnél pró­báltam elhelyezkedni, de min­denhová két-három éves gya­korlat kellett - hangsúlyozza Pásztor Tamás gazdasági mér­nök. - Hol szerezzek azonban gyakorlatot, ha az ilyen he­lyekre nem vesznek fel kezdő­ket? Az is baj, hogy a legjobb munkalehetőségek Budapesten vannak, én viszont nem akarok felköltözni. Mindenesetre nem adom fel, még fiatal vagyok, előttem az egész élet. Cz. A. Ötödannyi fizetésért vállalta a gát melletti munkát A víz mellett mindig akad tennivaló Bizonyára igen kevesen tapasztalják olyan közelről a belvíz és az árvíz támadását, mint Simon Kálmán Túrkevén. Talán csak a közvetlen védekezésben részt vevők, illetve azok, akik ugyan­abban a szakmában dolgoznak, mint ő, tehát gátőrök. Lassan húsz éve már annak, hogy Simon Kálmán a túrke- vei Hortobágy-Berettyó gátját vigyázza, akkor „szállt le” ugyanis egy teherautó nyer­géből a most csendesen csor­dogáló folyó mellé. Mintegy ötszöröse volt sofőrként a fi­zetése, de ezt is feláldozta azért, hogy visszajusson a természet közelébe. Ugyanis tanyán cseperedett fel, ahol nagyon megszerette mind a tanyasi életet, mind pedig a fákat, virágokat, növényeket. Nem csoda, hogy visszavá­gyott a csöndbe, a nyuga­lomba. De az eseménytelenség csak viszonylagos, hiszen mindig akad tennivalója. Az elmúlt, mintegy nyolc hónap­ban pedig talán több volt, mint az ezt megelőző éveken át. A téli árvízzel kezdődött, majd a tavaszival folytató­dott, most pedig az elmúlt he­tek esőzései adtak nem kevés tennivalót számára. Elmondta, hiába dolgozik nap mint nap a folyó mellett, bizony a gát melletti ház ud­varában is igen maradós ven­dég volt a víz, volt, hogy tér­dig gázoltak benne. Gépész végzettsége révén ritkán hív szerelőt, ha valami meghibá­sodik. Unatkozni? Nos azt nem szokott. Ad munkát a kis gazdaság is, ahol szinte csak saját felhasználásra termel. Mint fogalmazott, nem éri meg eladni a terményt úgy, hogy még a következő érése­kor sem lát belőle pénzt. Töb­beket ismer ugyanis, akik így jártak. GG Simon Kálmán visszavágyott a természetbe fotó: forgács Éva A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT A nyár, főképp július és au­gusztus hava mindig is ubor­kaszezon volt a televízióban, most azonban különösképp „tombol a nyár” a közszolgá­latiban . .. Ismételgessünk csak Alig akad program, úgyneve­zett szórakoztató - kivéve egy-két filmet -, amely ne is­mételné magát, illetve ne ab­ból igyekeznék gazdálkodni, amit eleddig már megtermelt. Ez a legegyszerűbb s legol­csóbb is. így történt ez például a Szatelittel; Selmeczi Tibor is régebbi műsoraiból szemel- gette ki, állította össze szatiri­kus kabaréjának legutóbbi adását. És így járt el a Show- bálványban Geszti Péter, szubjektíve válogatva a kü­lönböző évjáratú, előző össze­állításokból. így került aztán szerdán este újra elénk Kabos László mulatságos meséjével arról, hogyan szerzett-kapott útlevelet Amerikába 1962T ben, amikor az még kiváltság­nak számított; aztán hallhattuk Tordai Terit, aki elmondta, miként szeretett bele partne­rébe, Kálmán Gyuriba, mert oly édes volt annak csókja, amelyet egyébként egy közös filmszerep során kapott tőle; majd jött Agárdi Gábor, az „örömszínész”, aki Várkonyi Zoltán filmjére, az Egri csilla­gok forgatására emlékezvén arról mesélt, a rendező miként távolította el a képet zavaró hadihajókat a bolgár tenger­partról, ravaszul kijátszva a tö­rök-bolgár ellentétet, utalván a film törökellenes tartalmára; Benkó Sándor 1963-as fellépé­sük csúfos kudarcát idézte, amikor tojással dobálták meg őket; aztán hallhattunk az első, szexualitásról szóló rádiómű­sor ellenérzéseket kiváltó fo­gadtatásáról, 1979-et írtak ak­kor. (Hol vagyunk már azoktól az időktől, ma már közhely a szex, alig van film, amelyben a szeretkezés ne kapna helyet, akár legnyíltabb formájában is!) Volt Kovács Kati 1968- ból, és sorolhatnám. Az „idő­utazási irodával” beszáguld- hattuk évtizedek sorát, s cse­megézhettünk a színes, ki­emelt, kedves történetekből. Valahogy úgy, mintha a ka­lácsból a mazsolát csipeget­nénk ki. A múltnak kútja Van a televíziónak különben egy sorozata, mely szintén múltunkat járja, Bokor Péter és Hanák Gábor dokumen­tumfilmje, A Századunk mű­helyéből címmel. Az 1945-ös esztendő, a háború utáni újjá­születés időszakát térképezik fel egykori híradók segítségé­vel, mai szemmel is nézve a történteket, magyarázatot pá­rosítva a képekhez, így hozva közelünkbe a már-már fele­désbe merült részleteket, pél­dául az újjáépítés rohamos munkáját, vagy akár a film­gyártás első lépéseit, A taní­tónő forgatásának mozzana­tait, egyik szerepében Jávor Pállal. Mesélnek a filmszala­gok, elevenné válik, ami volt - a múlt. Értékes vállalkozás ez mindenképp. És nem ismétlés, mindig friss újdonság. A pénz minden? „A pénz az egyetlen eszköz, amivel ellenőrizni lehet a ha­talmat” - hangzott el a péntek esti olasz filmben, zárómon­datként az Államtitkokban. Egy nagyhatalmi bankár szá­jából hallhattuk. „A pénz a vi­lág ura, a pénzen mindent megveszek” - ezt pedig egy bunkó ragasztóiparos mágnás harsogta abban a játékfilmben, melyet kedd este 11-kor kez­dett sugározni a televízió. A pénz hatalmáról könyvtárnyi irodalom szól, a művészet a legkülönbözőbb módon igyekszik kifejezni saját esz­közeivel tragikum formájában éppúgy, mint komédiában. Ez a német játékfilm, a Kir Royal erős éllel, szatirikusán ábrá­zolja, sőt leplezi le azt a vilá­got, korunk világát, amelyben bizony hamis bálványok is él­nek, sokak számára a Mam­mon az isten. Azt az embert teszi nevetségessé, aki azt hi­szi magáról, hogy mert pénze van, mindent megtehet, min­dent megszerezhet magának, akár a nyilvánosságot is, ha úgy tetszik: ott díszeleghet az újság első oldalán, mert meg­vásárolhatja a lap szerkesztő­jét is. Vajon sikerülhet-e kompromittálnia? - erről is szól egyébként a film. Az új­ságíróról, aki kutyaszorítóban van, hisz’ titkárnője fogorvo­sát akarja a lapba „juttatni” há­laképpen, felesége a csempe­művészt, mert épp csempézni szeretnék a lakást, a lap tulaj­donosa pedig hirdetések miatt érvel a mágnás mellett, aztán ott van még a fotós is, aki ba­bájának képét szeretné elhe­lyezni a lapban, viszonzásul a vele töltött kellemes éjszaká­ért. Mennyi kísértés! Vajon megrendül-e a rendíthetetlenül igazságszerető szerkesztő? Különben a Kir Royal szimbó­lum, az a kivételes francia ital, amelyet csak az elit tagjai fo­gyasztanak. Tehát: mondd meg, hogy mit iszol, s én megmondom, ki vagy - így is „lefordítható” az újgazdagos kivagyiság tartalma. Izgalma­san érdekes mai problémákat feszeget a film, ez a hatrészes, szórakoztatóan kitűnő színé­szekkel. És.nincs benne se ké­nyes szex, se durva erőszak, se barbár gyilok. Éppen ezért érthetetlen, miért kell eldugni az éjszakába. Százszor inkább helye lenne főműsoridőben, mint egynémely érdektelen filmnek, illetve sorozatnak. Valkó Mihály Kibővült a jászkiséri teleház Családias hangulatú összejövetel keretében ünnepelték meg Jászkiséren a hét elején, hogy immár két éve működik a helyi te­leház. Az ünneplésre azonban nem csak ez adott okot, hanem az is, hogy két üj helyiséggel - és új számítástechnikai eszközökkel bővült a megye két évvel ezelőtt megnyitott intézménye. Már hét számítógépet használhatnak a kiséri teleházban FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS A téma az energia A megyei önkormányzat egyik múlt évi határozata az évek óta rendszeresen meg­szervezett energetikai na­pok folytatását határozta el. A határozat a szakemberek program szerinti tovább­képzését irányozta elő, ami­nek fő célja az energia és a környezettudatos magatar­tás kialakítása. A programról dr. Barcsik Jó­zsef szakfőtanácsos, az ön- kormányzati hivatal munka­társa tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta, a szakmai programokat rendszeresen kéthavonta szervezi a hivatal térségfejlesztési irodája. A szakmai napokon a ter­vek szerint a legfrissebb in­formációkkal látják el a részt­vevőket. Szó esik többek kö­zött az energetikával össze­függő pályázati lehetőségek­ről, a beruházások finanszíro­zásának formáiról, ami első­sorban a helyi önkormányza­tok képviselői számára fontos. Az intézmények ener­giagazdálkodásának segítése érdekében előadások hangza­nak el az energiaveszteség fel­tárásának jelentőségéről, az energiafelhasználás és a költ­séganalízis fontosságáról. E kérdések jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, ha figye­lembe vesszük, hogy az in­tézmények energiaköltségé­ben a fűtés több mint negyven százalékkal szerepel. Ennek csökkentése érdekében elő­adásokat tartanak a fűtési rendszerek korszerűsítésének lehetőségeiről, rendszeresen elemzik a fűtési rendszerek üzemeltetésének javítását. A teleház alapterülete - a he­lyiséget biztosító Jászkiséri Mezőgazdasági Szövetkezet jóvoltából - a korábbi duplá­jára növekedett, illetve a Há­lózat a Demokráciáért Alapít­ványtól elnyert, valamivel több mint 1,7 millió forintból új számítógépeket, nyomtatót tudtak vásárolni. A technikai eszközök mintegy nyolcszáz­ezer forintba kerültek, a fenn­maradó összegből pedig a te­leházban megvalósuló prog­ramok finanszírozását oldják meg. A teleházban a fejlesztéssel immár hét számítógépet tudtak beállítani, a megnövekedett alapterület pedig már külön­böző tanfolyamok megtartá­sára is lehetőséget biztosít. A fenntartó Jászkisér Gyer­mekeiért Alapítvány kuratóri­umának elnöke, Gál András elmondta, a teleház technikai felszereltsége már megfelelő, a településen jelentkező igé­nyeknek eleget tud tenni. Na­gyobb gondot jelent viszont az intézmény működtetése. Az ehhez szükséges anyagiak elő­teremtése a legnehezebb fel­adatok közé tartozik. Balog László, a teleházprogramért fe­lelős települési képviselő el­mondta, hogy az eredményes működéshez nagyban hozzájá­rul, hogy nem csak egy techni­kai eszközökkel felszerelt kor­szerű irodát tudtak nyitni két évvel ezelőtt, hanem valódi, a helyi közösségeknek találko­zási lehetőséget biztosító kis „kuckót” tudtak létrehozni. bcs

Next

/
Thumbnails
Contents