Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-23 / 170. szám

1999. július 23., péntek Körkép 9. oldal Játékkal, kerámiázással, vetélkedéssel telnek a napok Boldog nyár a sorstársakkal Segítik a másik ember elfogadását, a közösségi életre nevelést A pagoda hűvösében szor­galmas kis kezek formálják agyagból a vázákat, bábukat, figurákat. Ha az agyag kiszá­rad, a kemencében ki is égetik majd az alkotásokat. Van, aki saját kedvtelésére dol­gozik, saját magának készít ke­rámiát. Tóth Zsolt például a ta­nárnőjének formáz ajándékot. Kis kosárt alakít ki, amelyben cicák alszanak. A fogyatékos és egészséges gyerekek közös szolnoki tábo­rában vagyunk, amelyet 1992 óta minden nyáron megrendez a Kézenfogva értelmi fogyaté­kosok megyei érdekvédelmi egyesülete és az Oázis Alapít­vány az Értelmi Fogyatékos Fiatalokért. A táborban most naponta 15 egészséges és fogyatékos gye­rek talál magának elfoglaltsá­got, szórakozást, beszélgető- partnert, játszótársat. Sokuk minden nyáron eljön, de akad­nak köztük olyanok is, akik először vannak itt. Mint például Jakab Norbert, aki Gyömrőről érkezett.- Nekem nagyon jó az agya­gozás -jegyzi meg, miközben a keze egy pillanatra sem áll meg, gyúrja, formálja az agya­got.- Nagyon szeretek itt lenni, mert sok mindent lehet csinálni. Jól érezzük magunkat, nem va­gyunk a négy fal között - teszi hozzá Tóth Zsolt. A gyerekek az egyik szülő, Andrásiné Pocsay Julianna ve­zetésével agyagoznak, aki nagy gonddal, türelemmel magyaráz, segít a szorgoskodóknak.- Nem esik távol tőlem ez a tevékenység, hiszen otthon is szoktunk kerámiázni a gyereke­immel - meséli Andrásiné. - Sőt, én még festeni is szoktam, mert úgy érzem, hogy meg­nyugtat.- Évekig iskolákban kapott helyet a táborunk, térítésmente­sen - meséli a közös nyarak tör­ténetét Hofgárt Györgyné, az egyesület megyei titkára.- Ma már ez a gazdasági helyzet miatt lehetetlen, ezért ezen a nyáron az alapítvány te­lephelyén táboroznak a gyere­kek. Ahhoz, hogy ismét együtt legyenek, nagyon sok támogató és szülő segítsége kellett. Annak idején azért kezde­ményeztük ennek a tábornak a létrejöttét, hogy a sérült és az egészséges gyerekek együtt le­hessenek, megismerjék egymás életét. A napi programokat úgy ala­kítottuk, hogy kötetlenül lehet játszani, sportolni. Újdonság, hogy gyömrői tagjaink is eljöt­tek a táborba, olyan gyerekek, akik intézetben nevelkednek, így most olyan hátrányos hely­zetű gyerekeket is tudunk tábo­roztatok akiknek nincs ottho­nuk.- Mi a jelentősége egy ilyen közös tábornak?- Itt lehetőség nyílik arra, hogy a sérült gyerekek közös­ségbe menjenek. A tábor segíti a közösségi életre nevelést és egymás elfogadását. Közben éppen ebédre ké­szülnek a táborozok. Az ebédet rendszerint a Tisza szállóból hozzák, ám ma helyben főzött paprikás krumpli kerül az asz­talra. Vidám hangulatban ülnek le a táborozok az ínycsiklandó falatokhoz. Az ebéd finom, sok a jó program, a kedvüket még az sem ronthatja el, hogy az udvaron felállított pagodára már nem tudtak zsindelyt rakni, mert nem futotta a támogatá­sokból. Paulina Éva A túri fazekasoktól kapott anyagból szorgalmasan formál­ják a figurákat a gyerekek fotó: bartalos n. A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Bevallom, nem rajongok általában a sorozato­kért - kivétel akadhat -, főképp az úgynevezett szappanoperákért nem lelkendezem, amelyek akár több száz folytatást is megérnek, nyúlnak- nyúlnak a képernyőn rétestészta módjára. Sorozatok, szappanoperák Nem osztom a neves szociológus, Hankiss Elemér azon véleményét sem, aki a szappanoperákat a derű forrásaiként nevezte meg. Megesik, hogy akad közöttük valóban, amelyik nem növeli rossz kedvünk, de általában nem ez jellemző ezekre a ,.könnyű vém”, felszínes munkákra: bárgyúsá- gukkal, naivságukkal, közhelyeikkel sajnos untat­nak. De azért sem kedvelem őket, mert arra kény­szerítenek, hogy váljak rabjukká, sok-sok estén át kövessem őket szorgalmasan, időt sem kímélve, hisz ha csak egyet is kihagy az ember a folytatás­ból, máris elveszítheti a fonalat. Végül, mivel annyi van belőlük, hogy lassan tengert lehetne re- keszteni velük - jelenleg is A homok titkai, A pampák királya (ismétlésben), aztán a Bestia, va­lamennyi brazil produkció - mint mindentől, ami­ből túl sok van, ettől is megcsömörlik az ember. Amikor csak Isaura volt, az újdonság erejével is hatott a megható sorsú szegény lány története. Ma azonban csaknem mindennap délelőtt és este pél­dául Gloria Piressnek „tapsolhatunk”, aki a folyta­tásosok nagy színészsztáija. (Csak azt nem tudom, mit lehet enni rajta, mikor se nem szép, se nem vonzó, és a játéka is sematikus, színtelen.) Egyszerűbb és könnyebb is a néző dolga az olyan sorozatokkal, amelyek önálló epizódok­ból tevődnek össze, így akár egy-egy ki is hagyható belőlük. Csupán egy-egy központi alak köti össze őket, például egy ügyes ma­gánnyomozó, mint a Trópusi hőségben. Vagy ahogy Colombo, vagy Derrick esetében is tör­tént, a bűnügyi sorozatokban. Csakhogy: bár formailag hasonlatosak, a Trópusi hőség mégis alaposan elüt az utóbbiaktól, mert míg azok szellemi ingert is jelentenek, a nyomozás fordu­lataival intellektuális izgalmakat is keltenek, előbbi főleg drasztikus hangvételével, fokozott ritmusával (veszedelmes autós üldözések pél­dául), veszélyes, brutális helyzetek sokaságával tüntet. Most persze mondhatja valaki, visszasí­rom a régieket, nem, csak az igényességet, an­nak hiányát szeretném hangsúlyozni a mostan­ság látott, krimire hangolt sorozatokkal szem­ben. Mert akár a Trópusi hőségtől is a guta ke­rülgetheti az embert, s ha netán idegzete gyen­gébb, még meg is ütheti. Hemingway asszonyai Aztán vannak sorozatok, amelyek csak tárgyuk, il­letve tartalmuk hasonlósága révén születnek meg. Példa rá A 20. század nagy románcai, amelyben egy-egy nagy művész szerelmi kapcsolatait, ka­landjait tálja elénk a brit dokumentumfilm. Ily mód betekinthetünk magánéletük titkaiba is. S ez mindig érdekes! Az volt most is, hogy a száz éve született Hemingway asszonyaival ismerkedhet­tünk meg kedd este. Az író legendáriuma igen gazdag, s bele tartozik az a négy feleség is, aki ha­gyományosnak nem mondható életének részét ké­pezi. Most együtt láthattok őket, illetve sorjában; elsőként az olasz ápolónőt, akivel az I. világhá­ború idején mint sebesült katona ismerkedett meg Itáliában, aki mellesleg nálánál nyolc évvel volt idősebb, ahogyan második asszonya is. Majd kö­vetkezett a harmadik, akivel viszont a spanyol polgárháború hozta össze, s aki újságíróként dol­gozott, viszont jóval fiatalabb volt, mint ő, és sike­resebb is a szakmájában. Végül a negyedik asz- szony, akivel a legtöbb időt töltötte együtt, s akivel végig élt haláláig: Mary Welsh, szintén író és egy­ben gazdag asszony. Legtöbbet róla tudhattunk meg, pillanatokat közös örömeikből, mozzanato­kat távoli utazásaikról. Örvendetes, a sorozatnak ezt a darabját határozottan elválasztotta az előző­ektől jól eső tárgyilagossága; nyoma sem volt itt semminemű érzelmességnek, szentimentalizmus- nak, amit máskor tapasztalni lehetett. Ha valamit az alkotók szemére vethetünk, még több részletet is mutathattak volna Hemingway életének kulisz- szatitkaiból - aki különben Az öreg halász és a tengert adta nekünk örök olvasmányul. Röviden Régi időket idézett a Pusztai szél, a zenés tévé­színházi játék, amikor még minden hét első napjára egy magyar televíziós dráma bemuta­tója jutott. A Kisvárdai Várszínház egyik előadásából készített ezúttal tévéjátékot Horváth Z. Ger­gely, ügyesen tömörítve, feszesre igazítva Hu­nyadi Sándor népszínműre emlékeztető darab­ját, sűrű, sötét színekkel festve meg a szenvedé­lyes szerelem tragédiába forduló történetét, nagyszerű színészekkel, a határon túli magyar színházak társulatainak tagjaival és a kitűnő színésznővel,- Fullajtár Andreával. Valamikor sorban voltak láthatók az ebbéli magyar tévéjá­tékok: de hol van már a tavalyi hó? Valkó Mihály Nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi ponthatárokat Keresettek a nyelvi, gazdasági és jogi szakok A felsőoktatási intézmények vezetői július 21-én meghatározták az ez évi felvételi pontszámokat. Ezek alapján dől el, hogy a jelentke­zők közül kik azok, akik bejutnak az általuk kiszemelt főiskolára vagy egyetemre. Mivel a felvételizők az idén korlátlan számú je­lentkezési lapot adhattak be, meg kellett jelölniük, melyik válasz­tott intézmény hányadik az általuk felállított sorrendben. így - amennyiben a pontszám alapján több helyre is felvették a jelent­kezőt - a legelőkelőbb helyre sorolt iskolában kell megkezdenie tanulmányait. A többiben az ő pontszámát már nem veszik figye­lembe. Az állanülag finanszírozott alapképzésen túl a felvételizők választhattak, hogy vállalják-e a költségtérítéses képzést is. Idén meglehetősen nehéz ösz- szehasonlítani a főiskolák, egyetemek ponthatárait. Kis túlzással azt is mondhatnánk: ahány intézmény, annyi féle felvételi eljárás, annyi fajta pontszámítás. Mégis szembetűnő, hogy az egyetemek természettudományi karain milyen alacsonyak a ponthatárok. Matematika sza­szintén elég volt 77-80 pont. Érdekes, hogy gyakran a főis­kolai képzésben magasabbak ezeknek a tárgyaknak a pontha­tárai, mint egyetemen. A bölcsészkarokon is ha­sonló a helyzet, magyar szakra már 84 ponttal be lehetett jutni a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetemre, a szegedi József Attila Tudományegye­Jogi karok ponthatárai Eötvös Loránd Tudományegyetem 103 pont József Attila Tudományegyetem 106 pont Janus Pannonius Tudományegyetem 103 pont Kossuth Lajos Tudományegyetem 103 pont Miskolci Egyetem 101 pont Pázmány Péter Katolikus Egyetem 77 pont A megyei főiskolák ponthatárai Az alábbiakban közöljük a megye főiskoláin megállapí­tott ponthatárokat. A nappali alapképzésre jelentkezők­nek - állami finanszírozású, illetve költségtérítéses for­mában ■/'legalább ennyi pontot kellett elérniük ahhoz, hogy szeptembertől a kiválasztott intézményben folytat­hassák tanulmányaikat. Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok idegenforgalmi és szálloda 103 93 kereskedelmi 100 90 külgazdasági 103 93 vendéglátó-ipari 97 88 Jászberényi Tanítóképző Főiskola könyvtár-művelődésszervező 106 96 művelődésszervező 110 99 szociális pedagógus 99 90 tanító 88­GATE mezőtúri kara mezőgazdasági gépészmérnök 91 82 mezőgazdasági mérnök 98 89 kon például elegendőnek bizo­nyult 72-73 pontot elérni, és máris az ELTE, a JATE vagy éppen a KLTE nappali tagoza­tán tudhatja magát a jelentkező. Persze ehhez viszonylag jól kellett megírni a közös érett­ségi-felvételi dolgozatot. Mégis, az előző években meg­szokott, nemritkán száz pont fe­lett meghúzott határokhoz ké­pest ez meglepően alacsony. Hasonló a helyzet a többi, klasszikus reál tárgy, a fizika és kémia esetében is, melyekhez temen pedig 80 pontnál húzták meg az alsó határt történelem­ből. Persze a keresett - és ké­sőbb jól fizetett - nyelvi szakok esetében merőben más a hely­zet. Német, angol szakokon ál­talában jócskán 90 pont felett kellett teljesíteni a sikeres fel­vételihez, csupán a francia szak képez kivételt, ahová 72 ponttal be lehetett jutni a JATE vagy a JPTE bölcsészkarára. A tanár­képző főiskolákon általában 80-95 pont között húzódik a ha­tár. Kiugróan alacsony viszont az ELTE Tanárképző Főiskolá­jának két klasszikus szakpáija, a matematika-fizika, ahol 72 pont, illetve a magyar-történe­lem, ahol 76 pont a felvétel szintje. Valószínűleg az érdektelen­ség lehet a fő oka az alacsony pontoknak a tanár szakokon. Akár általános akár középisko­lai tanárképzésről van szó, megfigyelhető, hogy évről évre kevesebben jelentkeznek ezekre a szakokra, az egyete­mekről, főiskolákról frissen ki­kerülő diplomások inkább az üzleti életben keresik boldogu­lásukat. Sokkal inkább keresettek a közgazdasági, kereskedelmi szakok. A Budapesti Közgaz­daság-tudományi Egyetem ponthatárát például idén Ili­nél húzták meg, de rendkívül népszerűnek bizonyult a szol­noki Kereskedelmi és Gazda­sági Főiskola is. A jelentkezési kedvet fokozta, hogy a szolnoki főiskola idén nem vizsgáztatta a felvételizőket, és különleges pontszámítási rendszer alapján 100 pontban állapították meg a felső határt. Ennek ellenére a felvételi ponthatár végül két szakon is 103 pont lett (a kü­lönböző típusú nyelvvizsgák pluszpontot jelentettek). A műszaki és katonai, rend­őrtiszti főiskolákra jelentke­zőknek általában 80-90 pont körül kellett teljesíteniük, né­hány szélsőséges esettől elte­kintve. Kivételesen magasnak tűnik például a Bánki Donát főiskola műszaki menedzser szakának 102 pontja. A Bolyai János Ka­tonai Műszaki Főiskolán ezzel szemben 70-80 pont körüli tel­jesítménnyel már csaknem biz­tos lehet a sikerben a jelent­kező. Mint minden évben, ezúttal is rengetegen jelentkeztek a kü­lönböző művészeti főiskolákra. A sok tehetséges felvételiző közül nehezen lehetett válasz­tani, így ezekben az intézmé­nyekben is igencsak magasra tették a mércét. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán pél­dául idén négy szakon indíta­nak új évfolyamot (adásren­dező, koreográfus, színházren­dező és színész), s mind a négy szakon az nyert felvételt, aki 120 pontot elért. A jogi és orvosi egyeteme­ken nagyjából egy szinten húz­ták meg a ponthatárt. Jogon idén Szegeden, a JATE-n kel­lett legtöbbet teljesítenie a fel­vételi vizsgán annak, aki sze­retne Justicia követője lenni. A Pázmány Péter Katolikus Egye­temen ellenben elég volt a 77 pont is. Az ELTE, a JPTE és a KLTE jogi karán egyaránt 103 pont a határ. Talán meglepő, hogy a Sem- melweiss Orvostudományi Egye­tem általános orvosi karán idén csupán 104 pontot, a fogorvosin 103-at kellett elérnie a felvételi­zőnek, míg Szegeden, Debrecen­ben és Pécsen négy-hat ponttal magasabb a határ. A gyógyszeré­szeti karon szintén szembeszö­kően alacsony - 91 pont - Buda­pesten a limit. Az Állatorvosi Egyetemen ellenben 97 pontot kellett elérnie annak, akinek az az álma, hogy állatokat gyógyítson. Meglehetősen népszerűek a kommunikációval kapcsolatos szakok. Tanító- és tanárképző fő­iskolák hasonló szakpárjaira nem egyszerű bejutni. A talán legis­mertebb, a szegedi egyetem kommunikáció szakán idén 103 pont a felvételi szint. A felsorolt ponthatárok min­den esetben az államilag finan­szírozott alapképzésre érten­dők. A költségtérítéses formá­ban ezeket általában két-három ponttal alacsonyabban állapítot­ták meg. Valamivel könnyebb tehát ez utóbbi képzési formába bekerülni, a továbbiakban azonban nagyságrendekkel magasabb a tandíj. Ennek kö­szönhetően idén csaknem min­den „fizető” jelentkező beke­rülhetett valamelyik megjelölt intézménybe. szilvási Orvosi egyetemek pontjai DOTE POTE SOTE SZOTE általános orvos llOpont 108 pont 104 pont 108 pont fogorvos 109 pont 107 pont 103 pont 108 pont gyógyszerész 101 pont - 91 pont 101 pont

Next

/
Thumbnails
Contents