Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17 / 165. szám

1999. július 17., szombat 3. oldal Megyei Körkép A szolnoki Damjanich János Múzeumban „A paraszti asztal örömei” címmel új időszaki kiállítás megnyitójára készülnek. A közeljövőre tervezett tárlat anyagát Sári Zsolt néprajzkutató állította össze. Képünkön a restaurátorműhelyben a kiállítási tárgyak sérülé­seit javítják ki, hogy megszépülve kerüljenek a látogatók elé. fotó: b. n. Tengernyi víz a határban Gyilkosság a víkendtelken A gyilkosság mindig döbbenetét szül, hát még ha több áldozat­ról van szó. A martfűi Zsófia zártkert egyik utcájába jó időre beköltözött a bűn fenyegető réme, s bár az emberek mind azt mondják, „nekünk nincs miért aggódnunk”, szemükből nem tudják kitörölni a félelem árulkodó fátyolát. Tízmilliós támogatás Kommüniké a kormányfőhöz Rendkívüli ülést tartott a Jász­sági Önkormányzatok Szövet­sége tegnap délután Jászbe­rényben. A kistérség választott vezetői értékelték az ár- és bel­víz miatt kialakult helyzetet Az elhangzottakról Gyoriné dr. Czeglédi Márta, a JÖSZ elnöke tartott tájékoztatót Az eredeti - a jászjákóhalmi Ka­pitányrétre tervezték az ülést - napirend szerint foglalkoztak volna a Jászság régiós besorolá­sának kérdésével, a különböző programokhoz kapcsolódó elő­készítő munkával, a kistérségi fejlesztési program véglegesíté­sével. A Jászságban kialakult ár- és belvízhelyzet minden mást a hát­térbe szorított. A károk elhárítá­sára fordított anyagiak lassan fel­emésztik az önkormányzatok költségvetési tartalékait. Őt tele­pülés - Jászárokszállás, Alattyán, Jászdózsa, Jánoshida, Jásztelek - lényegében az utolsó filléreit költi a védekezésre. Az öt telepü­lés korábban benyújtotta kárigé­nyét a központi vis maior alap­hoz, melyből tegnap mintegy tízmillió forint azonnali támoga­tást utaltak át részükre. Megtudtuk, ez volt az első ál­lami támogatás, melyet a kistér­ség önkormányzatai kaptak a téli, tavaszi, nyári rendkívüli időjárás okozta károk ellentételezéseként. A JÖSZ ezért hétfőn kommüni­két juttat el Orbán Viktor mi­niszterelnökhöz és a Belügy­minisztériumhoz. Ebben egy­részt kérni fogják, hogy a tele­püléseken korábban keletkezett károk elhárítására fordított ösz- szegeket haladéktalanul utalják át az önkormányzatok számlá­ira, másrészt kérik, hogy a je­lenlegi katasztrófahelyzet után ne kelljen hónapokat várni a megígért támogatásokra. Az összedőlt házak, megrongáló­dott ingatlanok javításához, új­jáépítéséhez joggal vár segítsé­get a lakosság az önkormányza­toktól. B. Cs. Tárgyalnak A Belügyminisztérium a jövő hét szerdától kezd tárgyalni a biztosí­tók vezetőivel arról, hogy üzleti alapon miként növelhetnék a tár­saságok részvételét a viharkárok miatt 15 millió forintra apadt vis maior alap feltöltésében. A vis maior alapban újra 100 millió fo­rintnak kell lennie ahhoz, hogy segíteni tudjanak a viharkárok el­hárításában. A jövő héten elkez­dődik a katasztrófa sújtotta tele­pülések újjáépítésének szerve­zése is. (Folytatás az 1. oldalról)- Elképzelni sem tudom, hány milliót vesztettek azok, akiknek itt van a táblája - teszi hozzá egy középkorú férfi. Amerre a szem ellát, csak víz és víz. A távolban egy tanya, amit derékba kapott az ár, némán tűri sorsát... Szomorú látvány, de talán még mindig jobb, mint ha a lakott te­rületen talált volna utat magának az áradat. Apad a Tama és a Zagyva, ha nem lesz utánpótlá­suk, úgy egy-két hét alatt levonul- nyugodtan nevezhetjük így - az évszázad árvize a két folyón. Nem kis munka volt - és még sok helyen tart is - megvédeni, amit csak lehet. Megszervezni a folyónak ezen a szakaszán évti­zedek óta nem látott védmunká- kat. Dr. Nagy István, a Kötivízig igazgatója kiemelte, hogy amikor csak lehetett - és szükséges volt -, mindig értesítették az adott vé­delmi szakaszon elhelyezkedő te­lepülések vezetőit.- Nekünk egyformán fontos minden község és város, az egész Zagyva-völgy védelmét kellett ellátnunk. Eközben inkább a vé­delmi munkára összpontosítot­tunk. A jogszabályokban előírt értesítési kötelezettségeinknek mindig eleget tettünk, sőt infor­mális csatornákon is folyamato­san kapcsolatban voltunk nem­csak a megyei, de a jászberényi védelmi bizottság vezetőjével is. A borsóhalmi tározó megnyitá­sakor például már reggel értesí­tettük az érintett településeket, hogy számítsanak a gátnyitásra. Tudomásul kell venni, hogy a Tama és a Zagyva gyors lefo­lyású, nincs idő még külön tele­fonálgatni, amikor cselekedni kell. A Zagyván órákon belül is változhat a helyzet. Most is él in­formációs telefonunk. Ha valaki­nek kevés volt a munkatársaink­tól kapott adat, elég lett volna an­nak a számát tárcsázni - mondta a vezető. * Az elmúlt másfél hét során több mint 220 milliméter eső zúdult Törökszentmiklósra. A fél évre való vízmennyiség közel négy­száz lakást veszélyeztetett, és tegnapig hét otthont tett lakhatat­lanná. Varga Imre jegyző elmondta: a III. fokú belvízvédelmi készült­séget keddre kellett elrendelniük. Ekkor már több szivattyú, két tűzoltóautó, ugyanennyi föld- munkagép, és számos ember dol­gozott a város védelmén. Szerda délutánig úgy tűnt: elejét tudják venni a víz további pusztításának, ám az újabb eső elmosta az utolsó reményeket is. Bakk Zoltán polgármester szerint mára sikerül az utcák és a lakások mentesítését megoldani. Ami azonban már szomorú sta­tisztika, hogy városszerte mint­egy 180 házban keletkezett va­lamilyen kár, hét épület pedig életveszélyessé vált. Ez utóbbiak közül öt családnak ki is kell köl­töznie otthonából, számukra az önkormányzat átmenetileg szük­séglakást biztosít. A belvízkárok összességét eddig körülbelül félmilliárd forintra becsülte a polgármester, aki azonban azt is elmondta, hogy az önkormány­zatnak alig néhány millió forintja van a bajba jutottak anyagi meg­segítésére. Berta Lászlóné otthona a vá­ros hét életveszélyessé vált épüle­tének egyike:- A ház állagán már a tavaszi olvadás is sokat rontott , ám az elmúlt napok esőzései teljesen megrogyasztották - panaszkodott a 67 éves asszony.- Az utcánk lakói szerencsére áldozatkész emberek, aki csak tudott, segített. Egyelőre feldú- coltuk a két megcsúszott szobát, de valószínűleg az épület nagy részét le kell bontani. Egy kis he­lyiség, úgy tűnik megmaradhat, azt nem érte baj. Én ott el is élde­gélek még, mert elköltözni nem akarok. Kölcsönt meg nem vehe­tek fel, hiszen ebből a nyugdíjból télen fűteni is alig tudok... * Jelenleg csak egytucatnyi telepü­lésen nem kell mentést végezniük a lánglovagoknak megyénkben. A tűzoltók egy hét alatt 851 alka­lommal nyújtottak segítséget, s változatlanul teljes létszámban dolgoznak a belvíz sújtotta terüle­teken. Újabban két tűzoltó-mo­torcsónakot is bevetettek a Jás­zságban, amelyekkel jóval köny- nyebb a víz alatt lévő épületeket, utcákat megközelíteni. Megyénk tűzoltóinak fáradhatatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy tegnapelőtt és tegnap 30 tűzoltó adott vért a megyei pa­rancsnokság mobil véradó állo­másán. bcs, bj, szmf Lepsényi József és barátja talál­tak rá a két áldozatra tegnap reggel. A férfiak a gyilkosság helyszínétől mindössze kétszáz méternyire lévő házban voltak egész éjszaka.- Disznót vágtunk, úgy éjfél­től készülődtünk a munkához - mesélt a borzalmas éjszakáról Lepsényi József. - Hajnalban egyik társunk elindult a kósto­lókkal az ismerősökhöz, s me­net közben látta, hogy János ví- kendtelkén egy férfi fekszik a földön. Akkor a társaság még nem gondolt rosszra, mindössze egy átmulatott éjszakára gyanakod­tak csupán.- Még reggel nyolc felé is ugyanúgy feküdt, ezért bemász­tunk hozzájuk. Senkinek sem kívánom azt az élményt. A ka­putól három-négy méternyire feküdt a fiatal hölgy, őt nem ismertük, az arcát vér borította. Többször is meglőhették, úgy vettem észre, a tarkóján bizto­san eltalálták. K. Jánost is legalább három lövés érte, őt a kaputól úgy nyolc méterre érték a gyilkos találatok.- Mintha csak kivégezték volna őket. Három golyónyom volt János hátán, illetve a tarkó­ján. Rögtön szaladtunk a rend­őrökért, mert itt a Zsófia zárt­kertben nincs telefon, ők aztán hamar lezárták a területet. Mi semmit az égvilágon nem hal­lottunk az este, valószínűleg korábban ölhették meg őket. A rendőrök itt azt mondták, hogy olyan tíz-tizenegy körül történ­hetett az egész. K. János telkével közvetlenül szomszédos egy kocsma. Az emberek mi másról beszélné­nek, mint a gyilkosságról. Szinte mindannyian személye­sen ismerték az áldozatot.- Persze, mondják, ezzel is, azzal is foglalkozott János, de nekünk nem ez a fontos. Két kisgyerek gyászolja az apját, nekik most nagyon nehéz lehet - meséli egyikük. Még mindig a víkendház előtt áll K. János Daciája, bé­kében, nyugodtan, mintha mi sem történt volna. Az idegesség egy kicsit alábbhagyott, egy-két napig újságírók, televíziósok kérdéseire válaszolnak majd a környék telektulajdonosai, s egy idővel talán lassan eltűnik sze­mükből a félsz. Pókász E. Akadt fenn problémás autó a „rostán” (Folytatás az 1. oldalról) pasztalatait tükrözi az új típusú- Tapasztalatunk az, hogy az ere­detiségvizsgálatot végző - pályá­zatot nyert - cégek készségesek az ügyfeleinkkel. Az első napok­ban többször is megtörtént, hogy a jogszabály-módosítással kap­csolatosan kevésbé tájékozott, gépjármű-átíratásra jelentkezőket el kellett küldenünk az új, szük­séges papírok beszerzésére, ők többnyire még aznap megkapták a bizonylatot, és jöhettek vissza a rendőrségi ügyfélfogadásra - nyi­latkozta lapunknak az osztályve­zető asszony. Az viszont feltéte­lezhető, hogy az igények növe­kedésével az eredetiség ellenőr­zését igazoló okirat elkészítésére napokat is várni kell. Mint megtudtuk, a vizsgálat eredményeként többféle minősí­tést is kaphat a jármű. A néhány napos tapasztalat szerint már több alkalommal is előfordult, hogy e minősítés alapján nem volt lehe­tőség az átírásra. Ilyenkor bünte­tőeljárás keretében próbálják meg tisztázni a jelenség okát. Szintén a kezdeti időszak ta­forgalmi engedélyben szerepelte­tett, eddig azonban még nem re­gisztrált adatokkal összefüggő problémák. Szükség van ugyanis a gépjármű teljesítményének, környezetvédelmi osztályba soro­lásának, a hajtóanyag és a sebes­ségváltó típusának igazolására. Amennyiben ezeket az adatokat nem tartalmazza az eredetiség- vizsgálat bizonylata, úgy ezt a rendőrség beszerzi, de a gyorsabb ügyintézés érdekében Sáfár Mik­lósáé szerint talán célszerűbb, ha ezt a közlekedési felügyeletnél szerzik be az ügyfelek. Az idővel ugyanis nem árt spórolni. A változások az ügyin­tézők számára rengeteg többlet- munkát, az ügyfeleknek pedig a megszokottnál esetenként jóval hosszabb várakozási időt jelent az új rendszer szerinti átírás. Ha minden jól megy, akkor 35-40 perc alatt sikerülhet mindent elin­tézni, de ha valamilyen kompli­káció merül fel, akkor akár más­fél órát is igénybe vehet egy-egy ilyen jellegű ügyintézés. H. Gy. NEMERE ISTVÁN: A legnagyobb kockázat Bert tudta, ebben a szakmában senki sem fizet csekkel és semmit nem ad hi­telbe. Az áru és készpénz egy helyen és időben cserél gazdát. Mivel nem tudta pontosan, mennyiben egyeztek meg az igazi Reggisszel, elegáns mozdulattal legyintett: Biztosan annyi. Bízom ön­ben. Ettől a tiszt megkönnyebbült. Le­het, kivette már belőle a maga részét, a sápot? Bert fogta a táskát:- Gondolom, önöknek is sietős. Csak egy dzsipet kérnék, amivel visszamehe­tek az óceán partjára. Cserébe itt ha­gyom a hat teherautót a sofőrökkel.- Magától értetődik - a tiszt gyanú­san udvarias volt. Elmúlott volna a gya­nakvása? Kimentek a sátorból, amaz pa­rancsokat kiabált. Ibrahim jött kissé iz­zadtam látszott, szeretne mondani vala­mit Beitnek, de nem volt rá alkalma. A tiszt nem tágított mellőlük.- Az Iszlám Üdvfront nagyon hálás lesz Mr. Reggisnek - így a tiszt, és Beitnek megint azt volt az érzése, hogy nagyon is simulékony. Mitől szelídült meg ennyire? És ilyen hamar? Ibrahim nem nézett rá, tekintete a földet súrolta. A tiszt intésére egy katona odahozott egy dzsipet, Ibrahim beszállt. A katona kilépett. A tiszt kezet fogott Berttel:- Amint aktuális lesz az újabb szál­lítmány, brüsszeli emberünk kapcso­latba lép önnel. Jó utat! Beit látta, több kanna vizet és némi élelmet is tettek a dzsipbe. Beült Ibra­him mellé, ő maga vezetett. Még né­hány intés, és egy nyugtalanító cinikus csillanás a tiszt szemében... Bert ajkába harapott és gázt adott. A pénzzel teü táska ott volt a lábánál. Felhajtottak a dűnére. Szilárd volt a talaj a köves fennsíkon, és a katonai tá­bor hamar eltűnt szemük elől. Ibrahim ekkor megragadta a karját:-Jaj, Mr. Reggis, baj van! Kihallgat­tam két partizán beszélgetését.- Ezek terroristák inkább, Ibrahim...- Nem mindegy? Nekünk különösen! Azt mondták, fél óra múlva halottak le­szünk, maga és én ! Beit még felhajtott a következő dű­nére is. Aztán le egy hosszabb völgybe. Fél óra? Miért mondtak időt? Hát per­sze.... IDŐ! Most fékezett. Kiugrottak, Bert kikapta a vizesedényeket és az élelmet, utoljára pedig a pénzestáskát. Mindezzel Ibrahim elment jó messzire. Bert pedig a forró homokra feküdt. Égette a hátát, de behúzta magát a dzsip alá. Először semmit sem látott. Másod­szorra sem. Ekkor kijött. Óvatosan fel­nyitotta a motorház tetejét. Ott volt a bomba. Kis piros digitális számlálón a fogyó percek: már csak 24... aztán 23... Ibrahim nyüszítve ment még távolabb. Beit alaposan megszem­lélte a szerkezetet. Szóval így vagyunk? Nem kell nekik Mr. Reggis, úgy látszik, az igazi Reggis már túl sokat tudott a sö­tét üzleteikről. De úgy akaiják őket el­tenni láb alól, hogy erről senki se sze­rezzen tudomást. Nekik sem lenne jó, ha fegyverkereskedői körökben elteijedne a hír: az algériai Üdvfront gyilkolja a ke­reskedőket... Lekapta ingét, a hátára ra­gasztott különleges telefonkészülék a kezébe simult:- Bert hívja a központot, jelentkezze­tek! A műholdak a Szaharát is látják. Lát­ják a most induló fegyveres karavánt, a partizánokat is. Azonnal jött a válasz: ­Mi baj, Bert? Leírta a bombát, ameny- nyire tudta. Már csak húsz perc ma­radt, aztán tizenkilenc. Az éter hallga­tott. Most hozzák össze a szakértőket, akik persze folyton a helyszínen vannak. Már hallgatják Beit leírását, összedug­ják a fejüket... Maradt tizennyolc perc. Tizenhét.- Ibrahim, áss egy gödröt! Jól hallot­tad! Csak úgy kézzel. Ibrahim ásott, szétkotorta a homokot. Tizenöt, tizen­négy... Végre megszólalt a készülék:- Párizsból ismert algériai bombatí­pus. Szétszerelés első fázisa... És mondták, mondták. Bert követte az utasításokat. Közben odaszólt Ibra­himnak, kapja ki a hátsó üléseket, egy kanna gázolajat öntsön szét a gödör kö­rül, a nélkülözhető tárgyakat mind dobja ki a kocsiból. Kilenc perc maradt, ami­kor ezzel is végeztek, de a bomba még egyben volt és a szerkezet könyörtelenül számolta visszafelé az időt. Énnyi ma­radt az életből? Nyolc. Hét... A gödör körül mind-mind több tárgy hevert. Végre Beit meglelte, amit mondtak neki. Csavarhúzóval lazította, levette. Mögötte volt a kábel, amit átvághatott. De mivel...? Kést keresett. Fogó nem volt. Öt perc... négy. Ha felrobban a ko­csi, hiába menekülnek meg. A „partizá­nok” idejönnek megnézni a roncsot, ők meg nem sokáig jutnak gyalog a siva­tagban, élve... Három perc. Kettő. Végre talált egy éles kést, a kábelvégre illesz­tette. Még lepergett előtte életének né­hány része. A disznók! - morogta. Akik Párizsban a metróban robbantgatnak, nemrégen egy magyar család is megse­besült miattuk... Hát most nem sikerül­het nekik! Egy perc...! Elvágta. A digitális számsor eltűnt. Beit kivette a szerkezetet és a gödörbe dobta. Szólt Ibrahimnak, fel a kocsira! Aztán meggyújtotta a gázolajat és ro­hant az autóhoz. Elszáguldottak onnan. Már a következő dűnén jártak, a kis fennsík végén, amikor nagy dörrenést hallottak. A füst feketére változott. Krá­ter maradt ott, és szétszórt tárgyak a ko­csiból. Talán elhiszik, hogy ők robban­tak fel? Szájához emelte a készüléket:- Bert köszönti a szakértőket. Elin­dultunk a tengerpart felé. (folytatjuk) * * * Első kérdés: Hogy hívták a két igazi Reggist? Második kérdés: Mivel ér­keztek alövegek Afrikába?

Next

/
Thumbnails
Contents