Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-16 / 164. szám

4. oldal 1999. július 16., péntek Körkép Kritikus a helyzet a Tárnán és a Zagyván Megfeszített védmunkák foly­nak a Tama és a Zagyva talál­kozásának körzetében. Teg­nap újabb szükségtározót nyi­tottak meg, ezúttal Jászjákó- halma felett, Jásztelek-Jász- berény határában pedig a honvédség egységeit is bevon­ták a védekezésbe. A vízügyi szakemberek a hét eleji, re­kordnagyságú árhullám levo­nulását követően most újabb, a csúcsot ostromló tetőzésre számítanak a Zagyván Jászte­leknél. A Tama vízgyűjtő területén szerdán lezúdult nagy mennyi­ségű csapadék következtében újabb árhullám indult el a fo­lyón, ami ismét - néhány nap le­forgása alatt immár harmadszor - kritikussá tette a helyzetet. Lapzártakor körülbelül 640 cen­timéterrel tetőzött a Zagyva Jász­teleknél. Ahhoz, hogy Jászberényt megvédjék az ártól, egyrészt a Tama jobb partján meg kellett nyitni a borsóhalmi szükségtáro­zót Jászjákóhalma felett, más­részt folyamatos töltéserősítő munkát kellett végezni a városi- Zagyva és az élő Zagyva talál­kozásánál Jásztelek felett. A borsóhalmi szükségtározó több tízmillió köbméter víz be­fogadására képes terület a Zagyva és a Tama folyókkal, az Ágó-patakkal és a Jászberényből Jászárokszállás felé vezető köz­úttal határolva. Néhány napja már szóba került a tározó meg­nyitása, akkor erre nem volt szükség, tegnap délben viszont már nem lehetett tovább halasz­tani a súlyos döntést, átszakítot­ták a Tama gátját. A tározó óriási területén összesen 21 tanya van, de csak 14 lakott, összesen 32 ember él itt. Mindannyian meg­kezdték a kiköltözést, de a gát­vágástól legtávolabb élő csalá­dok az utolsó pillanatig várnak. Mint mondták, csak akkor hagy­ják el otthonukat, ha a víz már a közvetlen közelükbe ér. Szük­séglakásokra nem volt szükség, mindannyian rokonoknál, isme­rősöknél találtak menedékre. Gondoskodni kellett az állatok elszállításáról is. Teheneket, lo­vakat, sertéseket, tyúkokat hord­tak az emberek. A legtöbb teen­dője talán a Hungarobest-Juh Kft. dolgozóinak volt, hisz’ a Négyszálláson lévő telepükről majd’ kétezer juhot szállítottak el. Ezenkívül meg kellett védeni mintegy 1200 mázsa szemes ta­karmányt, és egy 60 millió forin­tos beruházásban épülő szántót is. Mint azt Jászberény jegyzőjé­től, dr. Forgács Istvántól, a vé­delmi bizottság vezetőjétől meg­tudtuk, az elhagyott tanyákra a rendőrség folyamatosan ügyel majd. A legtöbben persze maguk is ránéznek elhagyott házaikra, hiszen a közeli tanyákban kaptak szállást. A gátat akkor vágták át, mikor a Zagyva Jászteleknél elérte a kritikus 620 centiméteres ma­gasságot. Az akcióval a tölté­sekre nehezedő nyomást próbál­ták enyhíteni. Jászjákóhalma és Jászberény között a 31-es út egy rövid szakaszát bármikor lezár­hatják, mivel a tározó vízszintjé­nek emelkedésével ez az út is víz alá kerül. A herényi Lehel Va­dásztársaság néhány napja már megkezdte az apróvadak menté­sét a területről. Mint kiderült, az Agó-patak gátja vasárnap átsza­kadt. A vadászok és a területen helyismerettel rendelkezők állí­tása szerint inkább átszakították. A vízügyi szakemberek ezt nem erősítették meg. Mindenesetre lassan egy hete ömlik eire a terü­letre a víz. A Tama és a Zagyva gátjai ezen a részen jól tartanak, akár egyméteres áradást is elbír­nának. Nem ilyen, jó” a helyzet a vá­rosi Zagyva és az élő Zagyva ta­lálkozásánál Jásztelek felett a fo­lyó jobb partján. A szükségtá­rozó megnyitását tulajdonkép­pen e gátszakasz meggyengülése indokolta. A védművet nem ilyen nagy és nem ilyen hosszú távú terhelésre tervezték. A töl­téserősítő munkákhoz a szolnoki vegyesszállító repülődandár egységeit is bevetették tegnap délelőtt. A katonák helikopte­rekkel szállították a gátak erősí­téséhez szükséges homokzsáko­kat a legkritikusabb szakaszra, melyet szárazföldön már képte­lenség megközelíteni. A Köti ví­zig szakemberétől, Varjú Lajos­tól tudjuk, hogy mintegy 1500 homokzsákot szállítottak a Zagyva-gát erősítéséhez. Szemtanúk állítása szerint a mindkét oldalról vízben álló töl­tések annyira meggyengültek, hogy az a megfelelő védmunkák hiányában biztosan átszakadná­nak vagy megcsúsznának. Ha ez megtörténne, komoly veszély fenyegetné nemcsak a környező tanyákat, telephelyeket, de Jász­berényt is. A kialakult kritikus helyzet­ről, az intézkedésekről dr. For­gács István tájékoztatta Jászbe­rény képviselő-testületét tegnap délután. Az elmúlt napon rend­kívül sok gondot okozott a tele­pülések döntéshozói számára az információhiány. Szinte nem volt olyan jegyző, polgármester vagy szakszolgálati vezető, aki ne panaszkodott volna arra, hogy a vízügytől nem kapja meg idő­ben a szükséges információkat. A borsóhalmi tározó megnyitása ennek ékes példája. Az előzetes megbeszélés szerint a megnyitás előtt 12 órával értesíteniük kel­lett volna a gátvágásról a herényi védelmi bizottság vezetőjét. A gyakorlatban ez a gátvágást kö­vető harmadik órában történt meg. Még szerencse, hogy a tá­rozó befogadóképessége óriási, illetve, hogy napokkal azelőtt már volt szó a kiköltözésről, és az emberek felkészültek rá. A védekezés költségei egy­előre még felmérhetetlenek, és arról sincs pontos adat, hogy a vízzel elárasztott területeken mi­lyen mezőgazdasági kár keletke­zik. Most mindenki az otthonok, az élet védelmével törődik. * Más területen is megfeszített erővel küzdenek az emberek éle­tének és értékeinek védelmében. Papp István, Tószeg pol­gármestere:- A szerdai esőzések után tegnap éjjel újabb négy házból kellett kiköltöztetni a lakókat, így most már tizenhétre nőtt a fedél nélkül maradt családok száma. Jelenleg 75 szivattyú dolgozik a településen. Emel­lett harminc közmunkás, il­letve a tűzoltóság hat egysége van segítségünkre. Bordás Imre Abádszalók polgármestere bizakodó:- A falu veszélyeztetett terü­letein nagy erőfeszítésekkel dolgoznak tűzoltóink. A fo­lyamatos szivattyúzások elle­nére néhány házat lakhatatlan­nak kellett nyilvánítani. A Ti- sza-tó környékén azonban minden rendben van, nyugod­tan jöhetnek a fürödni vágyók. Örményesen viszont kritikus a helyzet. Csapó Lászlóné, a község jegyzője elkeseredett hangon nyilatkozott:- Majdnem háromszáz házat fenyeget, százba már be is tört a víz. A mentésben főleg a he­lyiekre támaszkodhatunk, hisz máshonnan alig kaptunk segít­séget. Csupán a mezőtúri tűzol­tók adtak húsz tömlőt, a kisúj­szállási szövetkezettől pedig egy nagy teljesítményű szi­vattyút bérelünk. Eddig azon­ban nem látni javulást. Sok ál­lat is elpusztult, így fokozott a járványveszély, igaz, az ÁNTSZ már felajánlotta az ol­tóanyagot. Tiszajenő sincs irigylésre méltó helyzetben. Id. Horthy Csaba, a település polgármes­tere: '- Kevés a szivattyúnk, töm­lők is hiányoznak. Szerdán két ház összedőlt, és egy harma­dikból is ki kellett költöztetni egy családot. A vályogházak átázása hatalmas gondot okoz. Az ÁNTSZ tegnap és ma is szemlét tartott a településen, az istállótrágya ugyanis összemo­sódott a vízzel, így fennáll a fertőzésveszély. Önkénteseink eddig majdnem száz köbmé­ternyi homokzsákot szállítot­tak a veszélyesebb pontokra. Kollarics Ferenc főhad­nagy, a polgári védelem ügye­letese elmondta: összesen 272 emberük vesz részt a megye ár- és belvízvédelmében, de 2163 tartalékosuk is bármikor mozgósítható. Az erők csopor­tosítását a bajban lévő telepü­lések polgármestereinek hely­zetértékelése alapján döntik el. Dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főorvos tájékoztatása szerint a megye településeit elárasztó bel­vizek szennyvíznek tekinthetők. Az elbontott térségek nagysága és a vízmozgás miatt ezek fertőt­lenítése lehetetlen, kisebb - la­kóhelyek közvetlen közelében pangó - foltokat azonban érde­mes köbméterenként negyed kiló klórmésszel kezelni. Az el­öntött helységek kútjainak víz­minőségét folyamatosan ellen­őrzik, ahol szükséges klórral, mosatással fertőtlenítenek. A ve­zetékes víz megyeszerte fo­gyasztható, csupán Jászárokszál- láson rendelték el annak forralá­sát. Száz méternél sekélyebb ku­tak vizének fogyasztásától azon­ban mindenkit óvott a tiszti főor­vos. Tífusz- és kolerajárványtól megyénkben nem kell tartani. Kétezer birkát kellett kimenteni az ártérről Főiskolai tanár lett a kandidátus Egy életút méltó elismerése Ha indokolt, jön a kilakoltatás Mint a megye legtöbb településén, Karcagon is a magántulaj­donban lévő lakások vannak többségben; az önkormányzat csupán a lakások 2,6 százaléka fölött rendelkezik. Mint Rózsa Jánostól, a városgondnokság igazgatójától megtudtuk, a bérlők egy része nem tesz eleget fizetési kötelességének, így most több millió forint a kintlévőségük. Mind Kisújszálláson, mind pe­dig Mezőtúron, de tudományos berkekben is ismerősen cseng dr. Tóth Albert neve, aki a ter­mészet- és környezetvédelem te­rületén már számos elismerést szerzett. Jelenleg a GATE Me­zőtúri Főiskolai Karának tájgaz­dálkodási tanszékvezetője. A ta­nár úr a napokban vehette át Po­komi Zoltán minisztertől főisko­lai tanári kinevezését. Idáig bizony hosszú út veze­tett, hiszen mint középiskolai tanár kezdte pályáját Kisújszál­láson, csaknem 35 évvel ez­előtt. Mindig is a 14-18 éves korosztállyal szeretett volna foglalkozni, ma is vallja, a kö­zépiskola az az intézménytípus, ahol igazán elhivatott szakem­berek nevelhetők. Annak elle­nére, hogy dr. Krizsán József korábbi főigazgató invitálásá­nak eleget téve a túri főiskolán kezdett el tanítani, nem szakadt el a gyerekektől sem. A diákok számára rendezett természetis­mereti versenyek aktív szerve­zője. A kezdetektől elkötele­zettje a kunhalom programnak, illetve a természet értékei meg­őrzésének. A Hortobágyi ter­mészetvédelmi kutatótábor, melyet idén huszonötödször tartottak, létrehozása is nevéhez fűződik. Rendszeresen publi­kál, de csak azt írja le, ami va­lóban foglalkoztatja, s amihez ért. Terepembemek tartja ma­gát, tapasztalatainak jelentős részét is a pusztákon, az alföldi táj barangolása közben sze­rezte. Nemrégiben védte meg kandidátusi értekezését. A most átvett főiskolai tanári cím méltó elismerése egy tartalmas élet- útnak, mely - ismerve a tanár úr mentalitását - töretlenül folytatódik. GG Az 1993-ban megjelent új lakás- törvény előtt Karcagon mintegy hatszáz önkormányzati férőhely és lakás volt, melyből az utóbbi öt évben közel négyszázat érté­kesítettek. Akik a lakást részlet- fizetési kedvezmény igénybevé­telével vásárolták meg, a vétel­árat havi egyenlő részletekben fizethetik meg. A vevők túl­nyomó többsége eleget is tesz fi­zetési kötelezettségének, ám szólni kell a hátralékosokról is - mondta az igazgató. Eddig né­hány családnál történt csak meg, hogy rövidebb-hosszabb ideig Gyümölcsfélékből az idén jó termés ígérkezik, ám a bőség is okozhat zavarokat. Kajsziba­rackból a tavalyi mennyiségnek mintegy kétszerese termett az or­szágban, a szakemberek szerint a túlkínálat gondot jelenthet az ér­tékesítésnél. Úgy tetszik, csak a háziasszo­nyok örvendhetnek, mivel a ba­rack olcsó, érdemes befőttet, lekvárt készítem. Kajszibarack­ból a fagyos esztendőkben álta­lában 18-25 ezer tonna terem az országban, kedvező időjárás ese­tén viszont a termés elérheti az 55-60 ezer tonnát is. Ennek a többletnek az értéke­sítése zavart okozhat a kis mennyiségű termés felvételéhez szokott hazai piacon - tájékoz­tatta lapunkat Lux Róbert, a hátralékba kerültek, és az ön- kormányzat elállt az adásvételi szerződéstől. Ők ismét bérlői let­tek a lakásoknak. A városgondnokság negyed­évente áttekinti a lakbérfizetés helyzetét és a notórius, eseten­ként százezer forintokkal tarto­zók esetében behajtást és kilakol­tatást kezdeményez. A korábbi években ez a szám megközelí­tette a tízet, s most június végéig is már hat esetben került sor erre. Mint megtudtuk, ezen lakók a ki- lakoltatási határozat kézhezvé­tele után hatósági - rendőrségi ­Zöldség- és Gyümölcs Termék- tanács főtitkára. A szakember úgy vélte: idén főként az tud majd túladni a ter­mésén, aki jó minőségű - a fo­gyasztó ízlésével egyező - árut kínál. A kajszi termesztők szem­pontjából ízválasztó lesz a minő­ség. Lux szerint a terméstöbblet levezetésének egyik módja le­hetne a Szedd magad! mozgalom ösztönzése és lakossági akciós vásárok megszervezése, amely­hez a terméktanács kész segítsé­get nyújtani. A szakmai szervezet a közel­múltban arra kérte a szaktárcát, hogy a gyümölcságazatra elkü­lönített mintegy 500 millió forin­tos intervenciós alapnak a felét- kétharmadát - 170-250 millió fo­rintot - fordítsa a kajszipiac sta­beavatkozás nélkül elhagyták a lakást. Az elmúlt hónapban a lakbér- és közüzemidíj-hátralék 4 miihó forint volt. A város jelenleg száz, nem la­kás céljára hasznosítható ingat­lannal rendelkezik, melynek túl­nyomó többségében jelenleg is bérlő folytat valamilyen tevé­kenységet. A szakember szerint itt elfo­gadható a bérlők fizetési mo­rálja, bár június végén 2,8 millió forint volt a díjhátralék. Ennek nagy részét azonban néhány ko­rábbi bérlő - akik közül több el­len folyik jelenleg is felszámo­lás, végrehajtás - produkálta, az új bérlők rendszeresen fizetnek, sőt a városközpontban beköltö­zés előtt jelentős külső-belső fel­újítást is végeznek a bérlemény­ben. de bilizálására. Ezt az összeget a fu­varköltségek, valamint a köz­ponti felvásárlás és gyártatás tá- mogatá ára költenék, a háziasz- szonyok számára országszerte elérhető kedvezményes akciók megszervezésére, és azon vállal­kozók fuvarköltségeinek támo­gatására, akik vállalják a szállí­tást, illetve a termés felvásárlá­sát. Másfelől a piaci egyensúly megteremtése érdekében a több­lettermést az államnak fel kel­lene vásárolnia és fel kellene dolgoztatnia. Támogatást kellene adnia a gyengélkedő konzervgyáraknak is a többlettermék feldolgozá­sára. A terméktanács pedig vál­lalja, hogy ezeknek a áruknak pi­acot keres, segít a késztermékek értékesítésében. Újvári Gizella Reménykednek, hogy az idén már működhetnek Szakmai nyelvvizsgaközpont a KGF-en Egy tavalyi kormányrendelet következményeként megszű­nik a budapesti Rigó utcai nyelvvizsgaközpont egyeduralma. Az állami nyelvvizsgát államilag elismert vizsgáztatás váltja fel, amelynek jogát az ország oktatási intézményei kaphatják meg. Megyénkben a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Fő­iskola tervezi szakmai nyelvvizsgaközpont létrehozását. Mint arról dr. Molnár István, a KGF főigazgatója lapunkat tájékoztatta, nemrégiben lét­rejött egy - az ország öt fel­sőoktatási intézményét és egy alapítványát tömörítő - közhasznú társaság. Ennek célja az úgyneve­zett akkreditációs folyamat elősegítése, melynek révén az alapítók saját intézmé­nyükben gazdasági nyelv­vizsgaközpont alapítására nyerhetnek jogot. A főigazgató elmondta: az akkreditációs eljárás jelenleg is zajlik. Mivel az államilag elismert nyelvvizsgáztatás kialakításához szükséges in­tézményi, tárgyi, személyi és anyagi feltételek a szolnoki főiskolán rendelkezésre áll­nak, elsősorban a kormány döntésétől függ, az új köz­pont létrehozása. Dr. Molnár reményei szerint azonban ez még ebben az esztendőben megtörténhet. -bugány­Dr. Tóth Albert a múlt héttől főiskolai tanár Zavaró bőség a gyümölcspiacon Állami támogatásra van szükség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents