Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-29 / 149. szám

1999. június 29., kedd Roma Körkép 7. oldal Jogvédő mérleg A négy esztendeje alakult szolnoki Kisebbségi Jog­védő Iroda idén sem szű­kölködött ügyekben. Az év első félében 79 olyan eset­ben jártak el, amikor nemzeti vagy etnikai ki­sebbséghez tartozó polgárt valamilyen sérelem ért. Az iroda az elmúlt hat hó­napban hat diszkriminációs jelenségre utaló esetben lé­pett fel. Többek között Ti­szafüreden lakásépítési ked­vezmény igénybevételéhez adtak segítségét. Tiszaigaron egy 67 százalékos rokkant, szellemi fogyatékos kény­szervallatása ellen emelték fel szavukat az iroda dolgo­zói. Poroszlón pedig azért indítottak eljárást, mert ko­paszra nyírt fejű fiatalok tá­madtak rá helyi cigányokra. A diszkriminációs ügyek felét békés úton sikerült ren­dezni, három esetben azon­ban még folyamatban van az eljárás. Mindezeken túl a jogvé­dők az önkormányzati mun­kára felkészítendő képzést szerveztek a kisebbségi kép­viselőknek. Jász-Nagykun- Szolnokban és Pest megyé­ben térségi fórumokon igye­keztek felmérni a cigány ön- kormányzatok problémáit, és javaslatokat gyűjtöttek a nemzetiségi törvény módosí­tásához. A jogvédő iroda a hatéko­nyabb érdekérvényesítés ér­dekében együttműködési megállapodást kötött a CÉSZ-szel. Az Újra Dolgo­zom program keretében pe­dig szoros kapcsolatot alakí­tottak ki a Kapocs-Háló Ala­pítvánnyal. De folytatták az ingyenes családjogi tanács­adást is. Ballagtak, de nem búcsúztak Először ballagtak végzős diákok a szolnoki Roma Esély Alternatív Szakiskolában. Az ünnepségen dr. Pálfi Miklós, az Országos Cigány Önkormányzat elnök- helyettese kiemelte: az iskola az elmúlt három évben nem­csak életképességét bizonyí­totta be, de azt is, hogy az okta­tás az egyetlen lehetőség a roma fiatalok felemelkedésére. Az iskola igazgatója, Csilléi Béla reményét fejezte ki, hogy a most ballagok nem búcsúznak el az intézménytől. Szeptem­bertől ugyanis nappali rend­szerben elindulhat a gimnázi­umi képzés is. FOTÓ: CS. I. Pest megyében sötétebb a kép Alábecsült kisebbségi képviselők Regionális cigány önkormányzatok létrehozását javasolják a Pest megyei romák. A Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Iroda Jász- Nagykun-Szohnjk után a közelmúltban a szomszédos megye cigány önkormányzatainak helyzetét mérte fel és gyűjtött ja­vaslatokat a nemzetiségi törvény módosításához. Romanapok Idén négy városban rendezik meg a nemzetközi romana­pot. Kaposvár, Nyíregyháza, Budapest után augusztus 20- án Szolnokon gyűlnek össze neves cigány művészek és po­litikusok. Ezredév Bár még fél év van a kétezerig, az ország máris az államala­pítás évfordulójára készül, születnek sorra a különböző ren­dezvények tervei. Önkormányzatok, civil szervezetek, pár­tok vezetői törik a fejüket, miként tehetnék emlékezetesebbé a millenniumi esztendőt. A számtalan elképzelésből azon­ban egyvalami hiányzik: a cigányság. Ez a jelenleg nyolcszázezres népcsoport ugyan nem ezer éve, de több száz esztendeje él a Kárpát-medencében a ma­gyarokkal. Ki is vette részét jóból és rosszból. (Emlékez­zünk az 1990-es marosvásárhelyi pogromra, amikor a romák mentették meg a magyarokat.) Most mégis úgy tűnik, kima­radnak az ünneplésből. Kérdés azonban, hogy a lakosság je­lentős hányadát képviselő cigányság nélkül lehet-e teljes az ünnep. Persze a megemlékezésekhez saját, önálló programmal minden településen kapcsolódhatnának a különböző roma szervezetek. Az Országos Cigány Önkormányzatnál, de számos községben és városban is már körvonalazódnak az elképzelések. Ezek megvalósításához azonban pénz kell. A cigányság egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a Lungo Drom pedig éppen idén maradt állami támogatás nél­kül. így csak remélni lehet, hogy a millenniumi pályázatokat elbírálók megértik: az államalapítás évfordulóján a roma hagyományokat, kultúrát bemutató rendezvények nem elvá­lasztják a lélekszámát tekintve jelentős etnikumot a többségi nemzettől, hanem éppen integrálódásukat segíthetik elő. Hi­szen a cigányság életének, történelmének jobb megismeré­sével oldódhatnak a többségi társadalomban meglévő előíté­letek. Teleki József Csépán a plébános mutat példát Megszokta a cigány a kapálást Vezérmunkássá lett a romák között a csépai plébános. Az Isten igéjét hirdető fiatalember - mivel szó szerint szegény az eklézsia - rászorultként kapott földet az önkormányzat­tól. És ha már így esett, kapanyelet is ragadott, ezzel akarva-akaratlanul is hozzájárulva a cigányok között a szo­ciális földprogram sikeréhez. Pest megyében talán rosszabb helyzetben vannak a roma ön- kormányzatok, mint szűkebb hazánkban - derül ki dr. Pálfi Miklós, a jogvédő iroda veze­tője által összeállított anyag­ból. A Szolnok megyében ta­pasztaltakon túl (nem megfe­lelő infrastruktúra, települési önkormányzatok támogatásá­nak hiánya, információsze­génység) a kisebbségi képvi­selők úgy érzik, a „nagy” ön- kormányzat nem veszi őket komolyan. Felvetették, hogy települési önkormányzatok számos fel­adatot igyekeznek ráerőltetni a cigány önkormányzatokra. De Pest megyében hiányolták a közigazgatási hivatal szak­mai segítségét is. Mindezek orvoslására a térségi fórumokon megfo­galmazódott, hogy törvény­ben kell rögzíteni, hogy a te­lepülések milyen feltételeket kötelesek biztosítani a ki­sebbségi önkormányzatok működéséhez. Sürgették, hogy az egyetértési jogukat terjesszék ki olyan általános ügyekre is, mint az infrastruk­túrafejlesztés, foglalkoztatás, oktatás és művelődés. Felve­tették, hogy a roma önkor­mányzatok vezetőinek főál­lásban kellene végezni mun­kájukat. Javasolták megyei kisebbségi önkormányzatok létrehozását, valamint egy or­szágos hatáskörű Cigány Tár­sadalmi Integrációs Hivatal felállítását. TJ Csépán különböző szervezetek - köztük a Népjóléti Miniszté­rium - támogatásával két esz­tendeje indult el a szociális földprogram. Akkor még nyolc család négy hektáron gazdál­kodott. Tavaly ősszel már 12 hektárnyi kukoricást mértek ki 32 rászorulónak. A családok­nak nincs gondjuk a szántásra, vetésre, azt az önkormányzat - alapítványok segítségének kö­szönhetően - ingyen elvégez­teti. így a programban részt ve­vőknek csak gondozni kell a kukoricást, és betakarítani a termést. Nem is hagyta még senki el­gazosodni a földjét, főleg ami­óta a plébános vezérmunkássá lépett elő. A romák, látva, hogy a nadrágos ember, a pap sem kerüli a munkát, nem voltak restek, és kapát ragadtak. Az önkormányzatnál min­dennek örültek, hiszen nagy tervet dédelgetnek. A több éve munka nélküli családokat visz- sza szeretnék vezetni a paraszti életbe. Éppen ezért traktorvá­sárláson és egy értékesítő szö­vetkezet létrehozásán munkál­kodnak. Mindez nem tűnik vágy­álomnak, hiszen ma már gyak­ran a cigányok zörgetnek rá a plébánosra: jöjjön kapálni. A miniszterelnök leszámolt az illúziókkal Interjú Farkas Flóriánnal, az Országos Cigány Önkormányzat elnökével Minden idők legeredményesebb cigánypolitikai megbeszélése - jelentette ki a miniszterelnök dolgozószobá­jából kilépve a sajtó képviselőinek Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke, a Lungo Drom vezetője. Orbán Viktor szerint pedig a kormány leszámolt azzal az illúzióval, hogy a középtávú intézkedési csomag önmagában megoldja a romák gondjait. Teljes egyetértésben. Farkas Flórián és Orbán Viktor miniszterelnök. FOTÓ: NYÁRI GYULA (LUNGO DROM-ARCHÍVUM)- A közelmúltban Orbán Viktor mi­niszterelnök fogadta az összes ki­sebbségi önkormányzat vezetőjét. Miért volt szükség néhány hónap el­teltével egy újabb, immár négyszem­közti találkozóra a kormányfővel? - kérdeztük Farkas Flóriánt.- Azon a találkozón, mint a kisebb­ségi oldal szóvivőjének nekem kellet ismertetni a magyarországi kisebbségi politikai helyzetet, ezen belül a kisebb­ségi önkormányzatiság jelenét, kilátá­sait, a fejlődés lehetséges irányait. Egy ilyen találkozón nem kerülhet megkü­lönböztetett hangsúllyal szóba a hazai cigányság ügye. Mindemellett, mivel összkisebbségi kérdésről volt szó, nem is illett annyit beszélni a cigányság sa­játos, a többi kisebbségtől eltérő, prob­lémáiról. De arra volt módom, hogy kéijem a miniszterelnököt, hogy egy személyes találkozón külön tekintsük át a cigányügy legfontosabb kérdéseit.- Mennyire látták azonosan a mi­niszterelnökkel a jelenlegi helyzetet és a cigányság felemelkedésének módját?- A Fidesz választási programjában nem kapott nagy szerepet a magyaror­szági kisebbségek sorsa, így a cigányság helyzete sem. Ennek ellenére, minden állításnak ellentmondva bíztam abban, hogy a kormányfő ismeri a cigányság helyzetét. Amikor felvázoltam a valós képet - és ezt lehet, hogy először kapta meg autentikus formában - nem volt olyan kérdés, amelynek ne egyformán láttuk volna a kezelését. Az is kiderült, hogy a miniszterelnök nem akaija más­képp megoldani a problémákat, mint az Országos Cigány Ónkormányzat. A Lungo Drom 1994-es választási prog­ramja alapján készült, az OCÖ által el­fogadott egyéves cselekvési terv, illetve négyesztendős program kilencven szá­zalékában azonos azzal, amit a kor­mányzat akar tenni a magyarországi ci­gányság élethelyzetének javításának ér­dekében. Mindebből egyértelművé vált előttem, hogy a kormányfő nem akar romák nélküli polgári Magyarországot. Sőt a cigányságon belül is egy erős, pol­gárosodni képes középréteget kívánna kialakítani.- A romák problémáinak orvoslá­sára már számtalan megállapodás szü­letett. Legutóbb a cigányság helyzeté­nek javítása érdekében elkészült egy középtávú cselekvési program is. A benne foglaltak megvalósításához azonban pénz kell Kapott-e garanciát arra, hogy a program nem marad írott malaszt?- A középtávú cselekvési program korábbi állapotában nem volt más, mint egy vízfej, de a miniszterelnök is csak szamárvezetőnek nevezte. Semmiféle garancia nem volt ugyanis arra, hogy a programban foglaltak meg is valósul­nak. Ráadásul - és ebben is egyetértet­tünk a kormányfővel - középtávú prog­rammal nem lehet megoldani a cigány­ság gondjait. Éppen ezért azonnali in­tézkedések sorozatára, konkrétumokra, felelősök megjelölésére van szükség. A szükséges források előteremtéséhez kü­lönböző pénzügyi alapok létrehozását javasoltam. A miniszterelnöktől távol állnak az alapok. Véleménye szerint ugyanis az ide csoportosított forintok könnyen elveszhetnének. Ezzel én is egyetértettem. Ezért a jövőben az Or­szágos Cigány Önkormányzat a Nem­zeti, Etnika és Kisebbségi Hivatal szak­értőjének bevonásával éves akcióprog­ramot fog készíteni. Ebben lebontjuk, hogy az oktatástól a szociálpolitikán át a foglalkoztatásig mi az, amit tenni kell, s kik ezekért a felelősek. Kidolgozzák azt is, hogy mindez az adott esztendőben mennyibe kerül.- Mindez mikor válik kézzelfogha­tóvá?- A jövő évi akciótervet és annak a költségvetési forrását októberig kell le­tennünk az asztalra. Az idei lehetőségek már korlátozottak, hiszen év közben ne­héz költségvetést módosítani. Viszont remélem, hogy a közmunka és a köz­hasznú munka területére olyan, néhány százmillió forintos úgynevezett pántli­kázott támogatást ad az állam, amit ki­zárólag a cigányok foglalkoztatására le­het fordítani. A szociális lakásépítési programot, amelyet az OCÖ megkez­dett, államilag finanszírozzák. A minisz­terelnök azért is felkarolta, mert ez nem roma program, hiszen a rászorult csalá­dok - legyen az cigány vagy nem cigány származású - otthonhoz juttatását tűzte ki célul. Csupán két feltétele volt, nem készülhetnek putrik, és a házaknak bel­víztől és árvíztől védett helyen kell épülniük. Ez a mi törekvéseinkkel is egybeesik, hiszen a családok biztonság- érzetének növelése, a tartós egzisztencia megteremtése a célunk. Az előző ciklusban számos vitát vál­tott ki a cigány közalapítvány. Itt július 10-ig teljes átszervezés lesz, mely sze­mélyeket, a kuratóriumot is érinti majd. A cigány fiatalok továbbtanulását eddig is támogattuk ösztöndíjjal. Szeptember­től ez tovább bővülhet egy szociális tá­mogatással, hiszen gyakran gondot je­lent az is, hogy a diák cipőt vegyen ma­gának. Aki pedig külföldi tanulmányo­kat szeretne folytatni, és ehhez a képes­ségei is megvannak, azok számára lehe­tőséget biztosítunk arra, hogy legrango­sabb egyetemekre is bejussanak.- Szóba került-e a találkozón, hogy a Lungo Drom, mely a tavalyi önkor­mányzati választásokon a cigányság meghatározó erejének bizonyult, idén egy fillér állami támogatást sem kapott?- Érthetetlennek nevezte, és sajnála­tát fejezte ki azért, hogy a Lungo Drom nem kapott állami támogatást. Én vi­szont már nem tartom érthetetlennek a történteket. Hiszen a határozat óta már eltelt néhány hónap, ám hivatalos indok­lást a mai napig sem kaptunk, hogy mi­ért utasították el pályázatunkat. Úgy ér­zem, hogy ez egy rosszízű, szerencsét­lenül kidolgozott politikai döntés volt.- A középtávú cselekvési prog­ramnak és a mostani miniszterelnöki találkozónak lesz-e folytatása?- A Cigány Tárcaközi Bizottság felál­lítása a megkezdett párbeszéd folytatá­sának tekinthető. A június 24-i alakuló ülésen a szakminisztériumok államtitká­rai - a kormányfői találkozón elhangzot­taknak megfelelően - már akciótervek­kel érkeztek. Az elképzeléseket azonban még az OCÖ a tárcákkal külön-külön is megvitatja, és ezt követően - a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal vezetőjé­nek bevonásával - véglegesítjük a jövő évi terveket.- A tárcaközi bizottság ülése után azt lehetett hallani, hogy milliárdo- kat áldoz a kormány a cigányság fel­zárkóztatására.- Konkrét összegekről, milliárdokról nem esett szó. A legjobb társadalmi be­fektetés azonban az, ha a nyolcszázezer cigány néhány év múlva nem eltartottja, hanem építője lesz az országnak. A tár­sadalomért érzett felelőség ugyanis nem rosszabb a cigányok többségében, mint más állampolgárokéban. A polgáro­sodni képes romák sorsközösséget kí­vánnak vállalni az országért. A kor­mányfő ezért hangsúlyozta, hogy közel áll hozzá az a pragmatikus politizálás, amit a Lungo Drom képvisel. Teleki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents