Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-29 / 149. szám

1999. június 29., kedd Hazai Tükör 5. oldal Az önkormányzati régió a cél Előbb csak tervezési, statisztikai egységek Az önkormányzati rendszer fejlesztésének csupán egyik szelete a régiók szervezése. Dr. Kontrát Károlyt, a bel­ügyi tárca politikai államtit­kárát a program részleteiről kérdeztük.- Miként lehetne az önkor­mányzati rendszer hatékonysá­gát fokozni?- Egyre inkább szükséges, az önkormányzás feltételeinek ga­rantálása mellett az állam és az önkormányzatok közötti ész­szerű feladatmegosztás. A helyi közösségek ügyeit az önkor­mányzatoknak, míg a társada­lom jelentős részét érintő fel­adatokat az államnak kell ellát­nia. Ezért indokolt a feladatok és hatáskörök elemzése: mit volna helyes a megyei és a na­gyobb települések önkormány­zatához telepíteni, vagy célsze­rűbb azt a non-profit szférában esetleg társulásban ellátni?-A színvonalas közszolgál­tatás érdekében döntő jelentő­ségéi a települések együttműkö­dése, társulása.-Az Alkotmány a szabad társulás elvét rögzíti. A társu­lási törvény kimondja, hogy a települési önkormányzatok a helyi viszonyokat figyelembe véve alakíthatják ki a közös feladatellátás kereteit. Ezek to­vábbi kibontakozását a törvé­nyek és a gazdasági szabályo­zók ösztönözhetik. A folyama­tot azért is erősítenünk kell, mert a feladatok közös ellátá­sára szerveződő társulások erő­síthetik a kistérségeket és ezzel a területfejlesztés rendszerét.-Ha a területfejlesztés szóba kerül, mindenki máris a régi­ókra gondol.-Az Európai Unió nem ír elő meghatározott önkormány­zati modellt. Az egyes pénz­ügyi források hozzáférésének alapjául szolgáló, az Unióban meghatározott területi egysé­gek rendszere nem jelenti azt, hogy az adott térségben ön- kormányzati szervet is létre kell hozni. Nekünk csak egy-két re­gionális alapon működő állam- igazgatási szervezetünk van. A területfejlesztési rendszerben sem kötelező; a megyei terület- fejlesztési tanácsok dönthetnek arról, hogy regionális szerveze­tüket létrehozzák-e vagy sem. Ugyanakkor nyilvánvaló elemi érdekünk, hogy rendelkezzünk olyan területi egységekkel, amelyek nélkül az uniós forrá­sokhoz nem juthatunk hozzá.-Milyen eszközökkel kíván­ják ezt elérni?-A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló tör­vény módosításával megteremt­jük az összhangot az Európai Unió szabályaival. így a regio­nális területfejlesztési tanácsok működése lehetővé teszi, hogy az Európai Unió nyújtotta for­rásokhoz hozzáférhessünk. A regionalizmusban rejlő gazdasági lehetőségeket azon­ban csak szerény mértékben aknázhatjuk ki, ha csupán sta­tisztikai és tervezési egységeket alakítunk ki. Fontos, hogy a ré­giókban mielőbb megalakulja­nak a fejlesztési tanácsok. Ezeknek már lehet kellő anyagi eszköze, stabil munkaszerve­zete, amelyek révén más támo­gatáshoz is hozzájuthatunk az EU alapjaiból. Később létre­hozható az önkormányzati ré­gió is, amelyet választott testü­let irányít, államigazgatási egy­ségként. Ám ennek kialakítása hosszabb, több választási ciklu­son is átívelő feladat. Koós Tamás Felmérés egyetemistákról Befejeződik-e a diplomával a tanulás? A Budapesti Mű­szaki Egyetem Diákközpontja felmérést készített a hallgatók életkörülményeiről, illetve arról, hogy a diákok hogyan vélekednek az oktatásról. A megkérdezett - javarészben vidéki - tanulók szülei főleg vezető beosztású értelmiségiek. A végzettek többsége a szülők­kel él, kevés idejük jut magán­életre. A válaszokból az derül ki, hogy ma már nem elsődle­ges cél a családalapítás, a fiata­lok inkább azon gondolkodnak, hogyan éljenek meg abból, ami- lyük van, és milyen módon fej­lesszék a tudásukat. Elmondásuk szerint az egye­tem alaposan felkészíti őket arra, miképpen oldják meg a szakmai problémákat. A gya­korlati oktatás gyengébb; a kommunikációs készség fej­lesztése idegen nyelven is hasznos lenne. Az építész­mérnökök elsősorban a szak­mai továbbképzést választják, a többi kar tanulói a kötetlenebb tréningek hívei. A doktoran- dusz hallgatók száma a ve­gyészmérnökképzésben szem­betűnően magas. Az intézmény segít az elhe­lyezkedésben, de gyakran aka­dály az alkalmazó cégek fővá­ros-központúsága. A távközlés, informatika, közlekedés, gép­ipar területén a diákok többsé­génél bevált az első munkahely. A legjobb hír az, hogy a fizeté­sekre a BME-ről kikerült dip­lomásoknak általában nincs pa­naszuk. E. A. A luxusadó réme ismét fenyeget Koalíciós ellentétek körvonalazódnak a vezető kormánypárt által szorgalmazott három új adónem tervezett bevezetése kapcsán. Noha a kabinet tegnapi és mai ülésén még csak első olvasatban tárgyalja a kamat-, a föld- és az ingatlanadó kive­tését, az MDF és az FKGP is jelezte már fenntartásait. Rogán Antal, a Fidesz képvi­selőcsoportjának helyettes ve­zetője lapunknak elmondta: a kamatadó bevezetését az inf­láció egy számjegyűre csök­kenése indokolja, hiszen a banki kamat ezután már nem a pénzromlás miatti veszteséget hivatott pótolni, hanem egy­fajta tőkejövedelemmé válik, s így nem maradhat nullakul­csos. A kormány „20 százalék körüli elképzeléséhez” képest a Fidesz-frakció a kamatnak csak az infláció feletti részét adóztatná meg. Rogán szerint a vagyonnak akkor is adóznia kell, ha az földben vagy ingatlanban fek­szik, bár e két új közteher be­vezetését a képviselőcsoport az uniós csatlakozás utánra ha- lasztaná, s bizonyos érték­határhoz kötné. A Fidesz az úgynevezett luxusingatlanok tulajdonosainak „megszoron­gatására” készül, erre utal, hogy az ingatlanadóhoz ingat­lanbevallás párosulna.-Az MDF összességében ellenzi az új adónemek beve­zetését - mondta Balsay Ist­ván frakcióvezető -, de egy csekély mértékű kamatadóról hajlandó tárgyalni. A politikus szerint a „luxusadó” újbóli felemlegetése rossz emlékeket ébreszt, s egyébként is gyer­meteg elképzelés a „villatulaj­donosok” megsarcolása. A kisgazdák csak akkor lát­ják reálisnak a kamatadó kive­tését, ha az infláció 5 százalék alá csökken - hangsúlyozta pártja álláspontját Bánk Attila frakcióvezető, hozzátéve: leg­feljebb 6-6,5 százalékot tud­nak elképzelni. A honatya el­mondta: a pártjától idegen földadóról semmiképp nem egyezkednek, s az ingatlanadó megítélésében is közelebb áll­nak az MDF nézeteihez, mint a Fideszéhez. (takács) A kórházi ápolók naponta két és fél tonnányi súlyt mozgatnak meg Kevés a pénz a gépesítésre Egy munkanapon - ha csupán 60 kilogramm súlyú betegek­kel számolunk is - átlagosan 2,5 tonnát kell megmozgatniuk a kórházakban dolgozó ápolóknak. Mindez az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet felméréséből derült ki. Az ápolók fizikai leterheltsé­gének vizsgálata során azt is számba vették, hogy évente mintegy 3600-an több mint 55 ezer napot töltenek betegállo­mányban. A munkából első­sorban a fizikai túlterhelés, a betegek mozgatásából szár­mazó panaszok, hátsérülések miatt esnek ki a dolgozók. A táppénzes napokra megközelí­tően 60 millió forintot fizettek ki az elmúlt évben. (Összeha­sonlításképpen: egy beteg­emelő készülék ára 500 ezer forint körül mozog.) A dolgozók vizsgálatának tapasztalatai, valamint az Európai Unió nehéz terhek emelésére vonatkozó szigorú előírásai is arra figyelmeztetik a szakembereket, hogy foko­zott figyelmet fordítsanak az ápolási tevékenység gépesíté­sére. Az Egészségügyi Minisz­térium 100 millió forinttal kí­vánja támogatni az intézmé­nyek eszközbeszerzését. A kórházak pályázat útján jut­hatnak a központi támogatás­hoz, ha a költségek 30-40 szá­zalékát maguk fedezik. A pályázatokat 1999. au­gusztus 30-ig a Magyar Ápo­lási Egyesület, az Ápolási Szakmai Kollégium, az Ápo­lási Igazgatók Egyesülete, va­lamint az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat szakemberei együttesen bírálják el. Gógl Árpád egészségügyi minisztertől megtudtuk, hogy a legalapvetőbb szakmai felté­teleket, valamint az egészségi és biztonsági követelményeket szabályozó rendeletek már megszülettek. Pénzügyi oldal­ról viszont nincs fedezete a rendeleteknek, mert a tárca legfeljebb 100 millió forintot tud költeni erre a célra, pedig többre lenne szükség. N. Zs. 70 kg robbanóanyag. A rendőrség megkezdte annak a 27 éves fiatalembernek a ki­hallgatását, akinek Trabantjában hétfőn reggel 70 kilogramm danubitot találtak Budapesten, egy közúti ellenőrzés során. fotó: e. várkonyi péter Nehéz feladat. A Koszovóba induló magyar kontingens fel­adata a KFOR főharcálláspont­jának és a KFOR vezetését biz­tosító - egy ezer méter magas hegy tetején elhelyezkedő - híradópont védelme lesz, kö­zölte Szlávik Ferenc ezredes, miután egy úgynevezett szem­revételezési csoport élén a KFOR vezetőivel tárgyalt a ka­tonákra váró feladatokról. Első az egyenlők között. El­sőként Göncz Árpád köztársa­sági elnök kapta Gyöngyös vá­ros Roma Kisebbségi Önkor­mányzatának a kisebbségek és a másság védelméért újonnan alapított, Pro Egalitate elneve­zésű elismerését. Az oklevelet az államfő hétfőn, a Parlament Nándorfehérvári termében vette át az önkormányzat kép­viselőitől. Sortnzperek. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsá­nak hétfői határozata hatályon kívül helyezte a kecskeméti, a tiszakécskei és a tatai sortűz- perekben tavaly hozott jogerős ítéletet. Az indoklás szerint a bíróságok tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy a sor- tűzperek vádlottjai nem embe­riség elleni bűntettet, hanem emberölést követtek el, ami 15 év után elévül. A tanács utasí­totta a Legfelsőbb Bíróságot az ügy újratárgyalására. Ártalmatlan szimpátia. Az MDF és az MDNP egymáshoz való közeledése természetes fo­lyamat, hiszen a szakadásig egy pártot képviseltek. A keresz­tény-konzervatív együttműkö­dés felé tett lépésük nem veszé­lyezteti a koalíciót - közölte hétfőn Túri-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese arra a hírre reagálva, miszerint a somlói juniálison együtt je­lentek meg az MDF, az MDNP, az MVP és az MKDSZ vezetői. Nyári akadémia. A kormány­zat stratégiai szerepet szán a közoktatás modernizációjában az iskolakönyvtárosoknak - mondta Lezsák Sándor, az Or­szággyűlés Oktatási Bizottsá­gának elnöke a Könyvtáros­tanárok Egyesülete „Foglalko­zás, mesterség, hivatás” cím­mel hétfőn Székesfehérvárott megkezdődött VIII. nyári aka­démiájának megnyitóján. Örökbefogadás. Áder János­nak, az Országgyűlés elnöké­nek családja tegnap könyveket fogadott örökbe a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Herczegh Anita, a politikus fe­lesége az örökbefogadási cere­mónián elmondta: már koráb­ban is tervezték, hogy bekap­csolódnak a nemes akcióba, azonban férje eddig nem tudott erre időt szakítani. Áder János a tervezettől eltérően hétfőn sem ért rá, hogy családjával tartson. Beszélgetőpartnerünk: Hámori Eszter színművésznő Miért nem házasodik meg Bajor Imre? Kilenc éve élnek együtt és két gyönyörű gyermekük van. Bajor Imre azon­ban retteg a házasságtól, pedig élete párja, Hámori Eszter semmi más ajándékra nem vágyik már évek óta, csak egy karikagyűrűre. Augusztus 26-ai, harmincadik születésnapjára is csupán azt kérte, hogy végre esküvő­vel szentesítsék kapcsolatukat. A Vidám Színpadon mindketten meghívott vendégként játszottak 1993 őszén.- Imre ott szemelt ki engem, mint egy újabb „áldozatot” - meséli Eszter, aki annak idején tisztában volt a nagy csábító nőügyeivel. Nem adta be könnyen a derekát, visszautasította a sorozatos ital- és vacsorameghíváso­kat. Komolyabb kapcsolatra és gyer­mekekre vágyott már. Miután ezt tud­tára is adta a neves művésznek, sike­rült őt még jobban felcsigáznia. Bajor Imre végül is beülhetett Eszter kis, bogárhátú autójába.- Kissé megijedtem, amikor komo­lyabbra fordult a dolog - folytatja Eszter. - A szülei is nagyon szerették volna, ha végre családot alapít és fel­hagy az itallal. Az első két év nem telt túl vidáman mellette. Kaptam egy na­gyon híres embert, s eközben a saját munkám egyre inkább háttérbe szo­rult. Majd megszülettek a gyerekek és Imre teljesen megváltozott, megko­molyodott. Lili idén lesz négyéves, Marci három. Mindketten egy napon, november 15-én jöttek a világra.- Mit jelent az, hogy megkomolyo­dott a nagy bohém?-Nem kezdett el pelenkázni, vi­szont a gyermekekért érzett felelősség áthatja azóta minden tettét.- De házasodni mégsem akar.- Apasági nyilatkozatot tett. A má­sodik gyermek születése óta feleségé­nek szólít. De nem hajlandó az anya­könyvvezető elé állni. Azt mondja, túl sok rossz példát lát maga körül és ir­tózik az esküvővel járó felhajtástól is. Pedig mindent megteszek, hogy jó fe­lesége legyek. A főztömre sem lehet panasza.- Mi a kedvenc étele?- A nagyon nehéz, magyaros étele­ket szereti. Például a füstölt csülkös bablevest.- Vannak-e elviselhetetlen szo­kásai?- Nincsenek. Egy aranyos, szeretni való, jószívű ember. Itthon gyakorlati­lag semmit nem csinál. Még a zokni­ját sem találja meg nélkülem. Életé­ben nem fogott meg egy porszívót, vi­szont a gyerekeit naphosszat képes dögönyözni, imád játszani velük.- Hogy viseli a sztársággal együtt­járó népszerűséget?- Sok jó oldala van. A napokban például az egyik bevásárlóközpontban kinyitottak neki egy külön pénztárat, így nem kellett órákig sorban állni. Ugyanakkor, ha igazán szeretnénk el­lazulni, kikapcsolódni, akkor kül­földre kell mennünk, ahol senki nem ismeri fel.- Hámori Eszter szinkronhangja leginkább a Hitchcock-filmekből is­mert. Legközelebb mikor és hol talál­kozhat önnel a közönség ?- Színházhoz nem szeretnék visz- szamenni, igaz, nem is ostromolnak FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY jobbnál jobb ajánlatokkal. Inkább a te­levíziós műsorvezetés érdekel, de az eddigi próbálkozásaimat nem koro­názta siker. Hiába, nehéz kibújni Bajor Imre „árnyékából”. Németh Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents