Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-25 / 146. szám

1999. június 25., péntek Hazai Tükör 5. oldal Régiók Magyarországa A hét statisztikai-tervezési régió létrehozásával nem le­het tovább várni, hiszen 2000. január 1-je után Magyaror­szág jó területfejlesztési programok megvalósításához akár 1675 milliárd forint tá­mogatást is kaphat az Euró­pai Uniótól - hangsúlyozta Torgyán József csütörtökön Mátészalkán. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter a Magyaror­szág régiói - Régiók Magyar- országa címmel rendezett kon­ferencia megnyitóján elmondta, hogy jövőre hazánk 74,5 milli­árd forintra pályázhat Brüsszel - PHARE, Sapard és Isspa el­nevezésű - beruházásiprogram- alapjaiból. Később - 2002 és 2006 között - pedig az úgyne­vezett strukturális alapokból, együttesen mintegy 1600 milli­árd forint támogatásra pályáz­hatunk esélyesen. Torgyán József nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy a létre­A konferenciasorozat tanácsko­zásán bemutatkoztak a leendő észak-alföldi régiót alkotó térsé­gek - Hajdú-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs-Szat- már-Bereg megye - képviselői. Egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az egész régió fejlődését várják a jövőbeni együttműködé­süktől. Ehhez azonban, mindhá­rom megye vezetői szerint tole­ráns, konszenzusos kooperáció szükséges. Veres János, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei területfejlesz­tési tanács alelnöke, a testület be­tegség miatt távollévő elnöke - Zilahi József - képviseletében hangsúlyozta, hogy az egyik leg­fontosabb tennivalónak a csator­názást. tekintik. A megyójüben ugyanis jelenleg még mindössze csak 20 százalékos a csatorná­zottság. Rendkívül kedveződen a helyzet az egy főre jutó bruttó ha­zai tennék tekintetében is. Jelen­leg hazánkban, Szabolcs-Szat- már-Bereg és Nógrád megyében a legalacsonyabb ez a mutató: az európai uniós átlagnak a 30 szá­zalékát, az észak-alföldi régió át­lagának pedig az egyharmadát sem teszi ki. Ezen nem változtat az sem, hogy az egy lakosra jutó ipari termelés az elmúlt években duplájára nőtt Szabolcs-Szatmár- Beregben. Ezzel együtt is az utolsó helyen vannak a megyék sorrendjében - mondta befejezé­sül. Búsi Lajos, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés Te­rületfejlesztési Tanács elnöke - reagálva arra, hogy Torgyán Jó­zsef külön és nyomatékosan hangsúlyozta a repülőterek terü­letfejlesztésben betöltött szerepé­nek fontosságát - elmondta, hogy megyéjükben öt repülőtér talál­ható, köztük a kunmadarasi, jövő hét régiónak mindent meg kell tennie azért, hogy a lehető legnagyobb összegű támogatást kaphassák Brüsszeltől az or­szág európai felzárkóztatását szolgáló beruházási tervek megvalósításához. Közös fej­lesztési programjaik kidolgozá­sához a régiók természetesen segítséget kapnak a tárcától, a tudományos akadémiától és az egyetemi-főiskolai centrumok­tól - ígérte a miniszter. A tárca vezetője szólt annak fontosságáról is, hogy a régiók tervei, pályázatai segítsék elő a határokon átnyúló gazdasági együttműködést, vagy akár ki­fejezetten is ezt a célt szolgál­ják. Hasonlóképpen nyomaték­kai beszélt a miniszter arról az elvről, miszerint Európához nem lehet különböző fejlettségi szintű országrészekkel csatla­kozni. Az elvárt kiegyenlítődés érdekében rendkívül nagy a je­lentősége az elmaradott hazai térségek gyorsabb ütemű fej­lesztésének. amely Közép-Európa leghosz- szabb kfutópályájával rendelke­zik, s így valamennyi géptípus fogadására alkalmas. A régió felzárkóztatása érde­kében Búsi Lajos azt szorgal­mazta, hogy a 4-es számú főköz­lekedési útvonalat mielőbb fej­lesszék autópályává. Ez számítá­saik szerint 140 milliárd forintba kerülne. Ugyancsak kezdemé­nyezte közös ár- és belvízvé­delmi rendszerek kiépítését. Vé­leménye szerint ugyanis nem lenne szerencsés, ha csak a régió egyik megyéjében emelnék meg a gátakat. Láyer József, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés és Területfej­lesztési Tanács elnöke megyéjé­nek bemutatása után ugyancsak a szennyvíz-elvezetést, -kezelést jelölte meg a térség egyik legfon­tosabb közös tennivalójának. Ezen túlmenően a közúthálózat fejlesztésében látja a régió fel- emelkedésének lehetőségét. Szólt az M3-as út Polgárig tartó szaka­szának az építéséről, s ezzel együtt a Debrecent Polgárral ösz- szekötő 35-ös út négysávos gyorsforgalmi úttá fejlesztéséről. Ha ez elkészül - mondta -, megte­remtődik a közúti kapcsolat Ar- tánd, így Románia felé is. Fon­tosnak nevezte a debreceni repü­lőtér mielőbbi nemzetközi for­galmúvá fejlesztését. Láyer József végezetül arról szólt, hogy Debrecen egyfajta re­gionális hídszerepet kíván betöl­teni nemcsak az észak-alföldi ré­gióban, hanem a határon túli kö­zelebbi és távolabbi területek kö­zött is. A megyék bemutatkozása után svájci és kanadai szakemberek tartottak előadást a regionalitás kérdéseiről, s az e téren eddig szerzett tapasztalataikról. Rontják esélyeinket a külföldön elterjedt negatív híresztelések A rendőrség vigyáz a turistákra A rendőrség nyáron fokozott ellenőrzéseket tart és növelik a jelenlétet a turisták által leglátogatottabb helyeken - közölte csütörtökön az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Hatala József dandártábornok, az ORFK közbiztonsági fő­igazgatója elmondta: július 1-jétől a Balatonnál és a Velen­cei-tónál a készenléti rendőrség 160 tagja is szolgálatba lép. A Rendőrtiszti Főiskola első évfolyamos hallgatói is kive­szik részüket a munkából: nyári gyakorlatukat a Bala­tonnál töltik. Az ORFK ezen­kívül Balatonkilitire telepít egy helikoptert, hogy hatéko­nyabban megelőzhessék a bal­eseteket és a közlekedési du­gók kialakulását. Sok gondot okoznak a turis­táknak a zsebesek, ezért a BRFK zseblopási alosztályá­nak rendőrei „leköltöznek” a magyar tengerhez - mondta a dandártábornok. Az ORFK közbiztonsági főigazgatója szólt arról is, hogy jelentős erőket mozgósítanak a júliusi margitszigeti öttusa-világbaj­nokság és az augusztusban megrendezendő Hungaroring biztosítására. Asztalos Zoltán, a Magyar Turizmus Rt. információs igazgatója erősebb összefo­gást szorgalmazott a. rendőr­ség és a turisztikában érdekelt szervezetek között. Jelentős károkat okoznak az országnak azok a híresztelések, amelyek szerint hazánkban sok táma­dás éri a turistákat. Az infor­mációs igazgató ezzel az oszt­rák autóklub minapi közlemé­nyére utalt, amelyben az oszt­rák állampolgárok figyelmét hívták fel az autópályák men­tén garázdálkodó bandákra. A koszovói válság nem érezteti hatását Magyarország turizmusára, de el kell kerülni, hogy a GDP 10 százalékát, mintegy 2,5 milliárd dollárt ki­termelő ágazat visszaessen amiatt, hogy a külföldiek nem tartják biztonságosnak orszá­gunkat - hangsúlyozta Aszta­los Zoltán. Földadó és támogatások A Pénzügyminisztérium által összeállított jövő évi adó- és já­rulékreform tervezetéről mondta el véleményét Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára. Kiemelte: a földadó ismételt bevezetésének sem az adóelmé­leti, sem a technikai, sem pedig a jövedelmi feltételei nincsenek meg. Számításaik szerint a föld­adó esetleges bevezetésének és működtetésének költségei meg­haladnák a bevételeket. A szakértők szerint ma nincs olyan normatív mérőrendszer, amely a földvagyon értékmérő­jeként szolgálna. Ráadásul a földadónak nincs meg a fede­zete, mivel a kimutatott jövede­lem a mezőgazdaságban valójá­ban veszteséget takar. A PM koncepciója az EU-s adóharmonizációra hivatkozik, miközben a 12 százalékos ked­vezményes adókulcsot 14 száza­lékra növelné. Azonban az unió több országában az élelmiszer áfa-kulcs a magyarországinak csaknem a fele.- Ha tehát valóban közelíteni kívánnának az uniós normák irányába, úgy inkább csökken­teni, mint sem növelni kellene az áfa-kulcs mértékét - érvelt Mészáros Gyula, aki a támoga­tásokról is kifejtette véleményét. Eszerint az idei 130 milliárd fo­rintos támogatás nagysága leg­alább 400 milliárd lenne, ha ha­zánkban érvényesülnének az uniós irányelvek. Rámutatott: az agrártörvény szerint fokozatosan csökkenteni kell az EU és Magyarország ag­rártámogatása között meglévő különbségeket, tehát nálunk je­lentős támogatás-növelésre volna szükség.- A mezőgazdasági jövedel­mekre vonatkozó koncepció változtatásra szorul - hangsú­lyozta. A helyzet normalizálá­sára a kamara kétféle alternatí­vát tart lehetségesnek. Az opti­mális megoldás az FVM támo­gatásnövelőjavaslata. Ha a költ­ségvetés tervezésekor ezt nem veszik figyelembe, akkor egyet­len megoldás maradna: az árolló fokozatos összezárása. Ebben az esetben a fogyasztói árszínvonal 3 százalékot meghaladó mér­tékben emelkedne, ez pedig alapjaiban ingatná meg a nem­zetgazdaság mérlegét.-----------------------------4-, —,-----------------■ A L—: ... — , . -4- E gy év után mérleget vont az egészségügyi tárca Búcsú az öreg röntgengépektől Az egészségügyi dolgozók bérhelyzetén nem sikerült a kívánt mértékben javítani, de a kormányprogram egyéb, időará­nyos céljai jó ütemben megvalósultak - mondta Gógl Árpád egészségügyi miniszter csütörtökön. Hangsúlyozta, hogy az ágaza­ton belül éltek a PHARE-tá- mogatások adta lehetőségek­kel. Ebben kiemelt szerepet kapott az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat európai uniós szintnek megfelelő laboratóriumi fej­lesztése. A program másik ki­emelt kedvezményezettje a ka­tasztrófákra való felkészülés, ezen belül is a nukleáris bal­eset-elhárítás lett. A miniszter szerint jól halad a vérellátó há­lózat teljes átszervezése, amely ugyancsak az európai uniós színvonalhoz igazodik. Előtérbe kei ült a sürgősségi betegellátás, a mentőszolgálat fejlesztése. Békés, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bi­har megye után hamarosan az ország valamennyi kórházá­ban kiépülnek azok a fejlett, informatikai csatlakozások, amelyeken keresztül szóban és írásban egyaránt konzultálni tudnak az egymástól távol dolgozó orvosok és a mentő- szolgálat szakemberei. A miniszter bejelentette, hogy megkezdődik a kórhá­zakban az elavult röntgenpark cseréje. Erre 600 milliárd fo­rintot költenek. A jövőben azonban a hagyományos ra­diológiai technikát háttérbe szorító, legkorszerűbb számí­tógépes képalkotó eszközök terjedése várható. Gógl Árpád szólt arról is, hogy elkészült a szakorvos- képzés új programja, amely­nek értelmében ősztől már a központi költségvetésből fe­dezik a gyakornokok bérét. A Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen július 1-jére meghirdetett figyelmez­tető sztrájkkal kapcsolatban elmondta, hogy az oktatási tárca és az egészségbiztosító szakembereivel közösen fog­ják felülvizsgálni az egyetem és klinikái gazdálkodását, mű­ködési struktúráját. N. Zs. Harcos hangok. A négy-öt százalékos reálbérnövelésért, az alacsony jövedelműek adó­pozícióinak javításáért az MSZOSZ a tárgyalásokon kí­vüli keményebb fellépésre is kész - hangsúlyozták a hozzá­szólók a szakszervezeti konfö­deráció Budapesten megrende­zett szövetségi tanácsülésén. Lemondások. Nagy Sándor és Csiha Judit csütörtökön lemon­dott a Magyar Szocialista Párt­ban betöltött tisztségéről - kö­zölte Kovács László pártelnök. Nagy Sándor a párt alelnöke és frakcióvezető-helyettese, Csiha Judit pedig az elnökség tagja volt. A pártelnök az ügy részle­teiről nem kívánt nyilatkozni. Panasz. Véleménynyilvánítási és szólásszabadság magyaror­szági sérelmét panaszoló leve­let intézett a napokban az ENSZ Emberi Jogi Bizottságá­hoz Thürmer Gyula, a Munkás­párt elnöke. A jelenlegi hely­zetben csak egy vagy több nemzetközi szervezet tekinté­lye bírhatja rá a kormányt, hogy változtasson magatartásán - kommentálta a hírt Vajnai At­tila, a párt alelnöke. Költözés. Előreláthatólag a nyár végére készülnek el az előzetes tervek a Miniszterel­nöki Hivatal és az államfői hi­vatal költözéséről. Áder János házelnök a Magyar Rádió reg­geli hírműsorában közölte: to­vábbra is fenntartja kezdemé­nyezését, hogy a két közjogi méltóság költözzön ki a parla­ment épületéből, hogy az csak az Országgyűlésé legyen. Kitüntetés. A Szuverén Mál­tai Lovagrend Nagymestere és Tanácsa által adományozott „Pro Merítő Melitensi” érdem­rend polgári tagozatának nagy­keresztjét vehette át tegnap Bratinka József, volt római nagykövet. A kitüntetést gróf Alfons Mensdorff-Pouilly nagykövet adta át a Szent János napja - a Lovagrend ünnepe - alkalmából a Mátyás-templom­ban cerebrált szentmise után. Sörsors. Nem javul a magyar söripar helyzete. Béndek György, a Magyar Sörgyártók Szövetségének főtitkára szerint az iparág helyzete már-már tarthatatlan, mivel a 80-as évek végi 10 millió hektorliterrel szemben a múlt évben már csak mintegy 6,96 millió hektoliter sör fogyott Magyarországon. Megújult mulató. Augusz­tusban újra megnyitja kapuit a nagyközönség előtt Európa egyik legrégibb éjszakai szóra­kozóhelye. A budapesti Moulin Rouge-ban tegnap Kalmár Pé­ter, a mulató ügyvezetője beje­lentette: a Vörös Malomban napközben kávéház, teázó és ét­terem várja a vendégeket. A legősibb magyar nyelvemlék A szenzációs lelet módosíthatja a honfoglalásról vallott elképzelést A magyar nyelv legkorábbi emlékére bukkantak a régészek a Somogy megyei bodrog-bűi ásatásokon. Magyar Kálmán, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum főtanácsosa egy honfoglalás­kori vasolvasztó telep feltárásakor égetett agyag fúvókát talált, amelyen székely rovásírás található. Magyar Kálmán 20 éve kutatja a bodrog-bűi temetődűlőt, ahol a honfoglaláskorabeli Bő nem­zetség központja volt. Előkerült itt már avarkori kincset tartal­mazó cserép, honfoglaláskori égetett agyagbogrács és gabona tárolására használt, több tíz lite­res hombár is. Nemrégiben kezdték el a központtól kicsit távolabb lévő vasolvasztó telep feltárását. Ez idáig 32 kemencére leltek, de a jelek szerint jóval többet rejt a partoldal. Már ez a lelet is szenzáció: a legtöbb kemence itt került elő, amit egy helyütt találtak hazánkban, méghozzá épségben. A valódi különlegesség csak ezután következett, ugyanis rá­bukkantak egy szintén agyag­ból készített, 4-5 centiméteres fúvókadarabra, amelyhez ha­sonlót eddig sehol sem találtak. Az eszközt láthatóan díszítette készítője, négy rovásírásjel ta­lálható rajta. A X. századból származó székely-magyar szót Vékony Gábor egyetemi docens fejtette meg, a kaposvári régész és konzulense Gömöri János, az MTA Iparrégészeti Bizottsága alelnöke kérésére. A „funak” szó akár egy név is lehet, de sokkal inkább szómágiának tartják a kutatók. A korabeli kézművesek használtak ilyes­mit a rontószellemek ellen. Magyar Kálmán felfedezése azonban másra is utal. A ko­rábbi elképzelésekkel ellentét­ben arról tanúskodik, hogy a honfoglaláskori magyarságnak rétegzett volt a társadalma: nemcsak a katonáskodáshoz ér­tettek, hanem a kézművesség­hez is. Az sem kizárt, hogy amikor Árpád vezér megérke­zett a Kárpát-medencébe, ezek a székely-magyar nyelven be­szélő-író kézművesek már itt voltak a Duna jobb partján is. 200 000 + 54 000 FORINTNYI NYEREMÉNY! JÚNIUS 25-ÉN MÁR KAPHATÓ AZ ÜGYES 13. SZÁMA! HARMINC SKANDINÁV ÉS SZÖVEGES REJTVÉNYT, VALAMINT 101 VICCET KÍNÁL AZ ÜGYES NŐI REJTVÉNY- ÉS VICCMAGAZIN. Előfizetői forródrót: 488-5661 Fax: 488-5689 Az Ügyes továbbra is az igényes olvasók kedvence.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents