Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-24 / 145. szám
1999. június 24., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör Varga Mihály a 4-es metróról A Pénzügyminisztérium (PM) minden ésszerű tárgyalásra kész a Fővárosi Önkormányzattal, azonban a megbeszélések csak arra irányulhatnak, hogy hogyan ne épüljön meg a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal - mondta Varga Mihály, a PM politikai államtitkára. Varga Mihály hangsúlyozta, a minisztérium tudomásul veszi a Fővárosi Bíróság keddi döntését, amely szerint a 4-es metró megépítéséről szóló szerződés érvényben van. Az államtitkár szerint mérlegelni kell, hogy milyen célokat valósít meg a kormány. Meglátása szerint az országnak inkább autópályákra van szüksége, mint metróra. Varga elmondta, az állami költségvetésnek 133 milliárd forintot kellene kifizetni a metróépítésre. Ebből 48 milliárd forintot tennének ki a felvett hitelek kamatai 15 év alatt. Varga rámutatott: az előző kormány a választások előtt egy hónappal olyan döntést hozott, amelyre nem volt fedezet és a Pénzügyminisztérium akkori vezetése sem támogatta a tervet. A sertésvertikum helyzete A viszonylag alacsony fogyasztói árak ellenére tavaly csak egy kilóval nőtt a sertéshúsfogyasztás hazánkban - állapítja meg a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tájékoztatójában. A felmérés rámutat: a hazai vágósertés-termelés 27 százalékkal, csaknem egymillió darabbal haladja meg a fogyasztást; ezt a mennyiséget exportálni kell. Az elmúlt esztendőben támogatással együtt negyven forintos ' nyereség képződött egy kilogramm vágósertésen. Idén ugyanennyi veszteséget könyvelhetnek el az érintettek a támogatáscsökkentés és az alacsonyan megállapított minimálár miatt.- A kapkodó szabályozás kiszámíthatatlan helyzetet teremtett - áll a közleményben. A jelenleg hatályos rendeletben a sertés felvásárlási árát minőségtől függetlenül állapították meg, a felvásárlási és értékesítési gondokat nem orvosolták. A rendelet megjelenését követően a gyengébb minőségű vagy túlsúlyos állatok felvásárlása leállt. Végeredményben a rendelettel támogatni kívánt termelői kör kiszolgáltatottsága tovább nőtt.- A feldolgozók érdekeinek megfelelően több lehetőség is adódik a rendelet kijátszására - fogalmaznak a MOSZ szakértői, így például a feldolgozó nem vállalja a minősítést, de a jó minőségű vágósertésért kétszáz forintot fizet kilónként, nagy súlyú sertések esetében pedig a ténylegesnél kevesebb súlyra fizeti meg a 193 forintos kilogrammonkénti árat. A fogyasztóiár-alakulással kapcsolatban a közlemény rámutat arra, hogy egyes boltokban az FVM-rendelet megjelenését követően is akciós áron értékesítették a sertéshúst, másutt viszont azonnal 100-120 forinttal emelték a húsféleségek kilónkénti fogyasztói árát. A tapasztalatok szerint az utóbbi időben drasztikusan csökkent a boltok tőkehúsrendelése. Mindezek alapján a MOSZ azt a megállapítást teszi, hogy a termelőt a vállalkozás természetes kockázata mellett a szabályozás kiszámíthatatlansága is sújtja. Ezek következményeként a kész vágósertések túltartásával, az ebből eredő minőségromlással és a többlettakarmányozási költségekkel kell számolni. A szélsőséges időjárás miatt pedig növekszik az elhullás veszélye. MÁV Rt érvényes a kollektív szerződés Részletes indoklásra várva A Magyar Államvasutak Rt. igazgatótanácsa szerint érvényes a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződés, annak ellenére, hogy a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete nem írt alá egyes megállapodásokat. A társaság tudomásul vette a Legfelsőbb Bíróság határozatát, amely szerint a januári munkabeszüntetés jogos volt, ugyanakkor amíg nincs a birtokukban a végzés részletes indoklása, nem tudják felmérni, hogy a jogszerűség elvi megállapításán túl milyen konkrét kihatásai lehetnek a döntésnek - tájékoztatta lapunkat Kukely Márton, a MÁV vezérigazgatója. A vasút csak a részletes indoklás ismeretében alakítja majd ki végleges álláspontját, addig azonban az aláírt megállapodásokat kötelező érvényűnek tartják, vállalják az abból fakadó kötelezettségeket is. Ellenkező esetben számos juttatástól esnének el a dolgozók - tudtuk meg. (sts) Parlamenti munka - számokban Áder János értékelte az Országgyűlés első évét A parlament elmúlt évben született döntéseit a világos érték- választás jellemezte, a prioritások között előnyt élveztek a családokkal, a fiatalokkal, és a közbiztonsággal kapcsolatos határozatok - mondta Áder János házelnök szerdán. Az Országgyűlés első embere statisztikai adatokra hivatkozva kijelentette: a háromhetes ülésezési rend bevált, semmiféle fennakadást nem okozott a parlament működésében. A képviselőknek az őszi ülésszak kezdetén újra dönteniük kell a háromhetes ülésezési rendről. Áder János kiemelte: az előző ciklus első esztendejében összesen 123 új törvényt és törvénymódosítást fogadott el a plénum, ez a szám most 137. Négy évvel ezelőtt - az első esztendő után - összesen 255 döntést hoztak a honatyák, most 261 -et. Az Országgyűlés elnöke azokra az ellenzéki felvetésekre is reagált, amelyek szerint a koalíciós pártok kisajátítják ^magunknak az azonnali kérdések és az interpellációk lehetőségét. Az összesített adatok alapján összesen 72 azonnali kérdés hangzott el, amelyből 23-at a koalíciós képviselők, 49-et pedig az ellenzéki honatyák fogalmaztak meg. A 129 interpelláció közül 47 fűződött kormánypárti honatyák nevéhez, 82 pedig az ellenzékiekhez. Áder János kiemelte: amíg az eltelt egy esztendő során öt politikai vitanapot tartottak a T. Házban, az előző ciklus első évében mindössze kettőt. 1994 és 1998 között egyszer sem fordult elő, hogy az akkori kormánypártok hozzájárultak volna a plenáris ülés napirendjének ellenzéki javaslatra történő kiegészítéséhez. A házelnök szerint nem szerencsés gyakorlat, hogy az ellenzéki képviselők úgy próbálják megbénítani a törvényhozói munkát, hogy időnként, bár a teremben tartózkodnak, nem szavaznak. A falvak egy részében nem működik helyi polgári védelmi szervezet Vészhelyzet - tanulságokkal Harmincnyolcmillió forinttal lett szegényebb, ám tanulságokban mindenképpen gazdagodott a Polgári Védelem (PV). A megáradt patakokkal harcoló falvak némelyikében ugyanis csak most derült ki, hogy nem működik a hangosbeszélő és hogy a lakosság nem tudja, mire való a sziréna. Hetvenöt településen 2458 lakóépület és 8236 ember került közvetlen veszélybe a szakadatlan esőzések miatt - vonta meg az elmúlt napok mérlegét Schieber József, a Polgári Védelem szóvivője, aki elmondta: a helyhatóságok vezetői összesen 2348 személyt mozgósítottak polgári védelmi szolgálatra. A legkritikusabb helyzet Tamásiban, Kemencén, Pomázon és Cso- bánkán alakult ki. Tetézte a bajt, hogy néhány településen , biztonsági okokból rövidebbhosszabb időre kikapcsolták a közműveket, illetve hogy a vízikatasztrófához nem szokott falvak egy részében nem működik helyi polgári védelmi szervezet. A vízözön arra is megtanította a helyieket, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk a töltések karbantartására, az árkok, lefolyók tisztítására, s az alapvető katasztrófaismeretek elsajátítására. A szóvivő szerint a Polgári Védelem, az ÁNTSZ és a Polgármesteri Hivatalok közös dolga, hogy megtanítsák az emberekkel: vészhelyzetben miért kell figyelni a hangosbeszélőt és a szirénát (már ahol működik), vagy hogy ilyenkor az ásott kút vize helyett palackozott vizet tanácsos inni. Schieber József elmondta: a Polgári Védelemnek 38 milliójába került a védekezés. A legtöbb pénzt a helikopterek munkába állítására, homokzsákokra, fáklyákra, szivaty- tyúk bérlésére és klórmészre költötték. Galgamácsa kivételével az áradás alábbhagyott, jelenleg a sár- és üledéktakarításra, a megrongálódott hidak helyreállítására, a gátak megerősítésére és a fertőtlenítésre fordítják.a legnagyobb fi-, gyeimet. Takács Mariann Cseh Tamással megállapodtunk, ha én vállalom a jelölést, ő újra énekel Mindketten állják a szavukat A legtöbb szavazattal Kukorelli Istvánt, az Országos Választási Bizottság elnökét, az ELTE jogi karának alkotmányjogi tanszékvezető professzorát választották alkotmánybíróvá az országgyűlési képviselők. A testület legfiatalabb, 47 éves tagja tavaly - professzori kinevezése hiányában - még elhárította a megtiszteltetést, ám most nem mondhatott nemet.- Számos közéleti funkciója mellett jó néhány civil szerveződés elnöke, könyvei, tudományos publikációi jelennek meg, szakértőként több jogszabály megalkotásában vett részt, s mindemellett tanít az egyetemen. E tevékenységek- től búcsút mondva melyiket sajnálja a leginkább?- Mindegyik megbízatásomat szerettem, de talán az OVB elnöki tisztsége állt a legközelebb hozzám. A tanítást az alkotmánybírói munka mellett sem adom fel, így az egyetemi környezettől, amelyet idestova 30 éve kedvelek, nem kell megválnom. Hűséges típus vagyok, nehéz volt a döntés, de ennek a felkérésnek már nem lehetett ellenállni. A családom, a kollégáim mellett a barátaim is biztattak. A lelki tejtestvéremként szeretett Cseh Tamással például megállapodtunk, ha én elvállalom a jelölést, ő újra elkezd énekelni. Mindketten áll- juk a szavunkat.-A politikától való távolságtartását jelzi, hogy a rendszerváltás idején több irányból is megkeresték, de sem pártelkötelezettséget, sem kormányzati felkérést nem vállalt sosem.- A politikától való függetlenség az Alkotmánybíróság munkájában - meggyőződésem szerint - elengedhetetlen követelmény. A testület harmonikus egyensúlyt tükröző működésével a bírósági jogfejlesztést támogatom én is. Horváth Magdolna Orbán mérlege. Mást képzeltem, mint ami történt, a legpesszimistább ember sem számíthatott gázkitörésre, ilyen méretű árvizekre és belvizekre, illetve arra, hogy a jugoszláviai konfliktus valódi háborúvá válik -jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kormánya első évét értékelve a Magyar Rádiónak adott szerdai interjújában. Értékelése szerint a reményre és bizakodásra okot adó folyamatok vannak túlsúlyban a magyar gazdaságban. Kincstári kenyér. A büntetőjogszabályok közelmúltban történt szigorítása nyomán az előzetes letartóztatottak és a börtönlakók számának legalább 10 százalékos növekedésére számít az igazságügy-miniszter. Dávid Ibolya szerint hazánkban a mintegy tízezer fogva tartottra fejenként és naponta 3000-3500 forintot költenek. Megfigyelési ügy. Kosztolányi Dénes (Fidesz), az Ország- gyűlés megfigyelési bizottságának elnöke - az ellenzék kezdeményezésére - péntekre összehívta a testület ülését, amelyre ismét meghívták Czégé Zsuzsát, aki korábban betegségére hivatkozva nem jelent meg. Meghívót kapott Faragó Lajos magánnyomozó és Földi László, a Defend Kft. ügyvezetője is. Kártérítési per. Földi László kártérítési pert indít Nikolits István korábbi nemzetbiztonsági miniszter ellen, aki a minap azt állította, hogy a Defend Kft. nem más, mint a Fidesz magánhadserege - közölte Bá- rándy György védőügyvéd szerdán. Nikolits így reagált: állok elébe. Akadály. Csurka István, a MIÉP elnöke szerint egy „korridort” kellene húzni a Vajdaságban annak megakadályozására, hogy a többségében magyarlakta városokba „beözönöljenek” a Koszovóból menekülő szerbek. Intelligens védelem. A határőrség a tervek szerint szeptemberben megkezdi annak a határregisztrációs rendszernek a telepítését Magyarország határátkelőhelyein, amely többek között egy automata okmány- és rendszámleolvasóból áll - közölte Kiss Kálmán vezérőrnagy, megbízott parancsnok. Vezet az ital. Az első negyedévben tíz százalékkal kevesebb közúti baleset történt az országban, mint egy évvel ezelőtt; a közlekedésben 270-en vesztették életüket - áll a KSH jelentésében. A tragédiák háromnegyedét személyszállító járművek okozzák. Száz ütközésből 12-nek az ital volt az oka. Nem az arany lett több, csak a lyuk lett nagyobb FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Bajor Imre Karinthy-gyûrûje A Rádiókabaréban nyújtott teljesítménye elismeréseként az idén Bajor Imrének ítélte a szakmai zsűri a Magyar Rádió által 1975-ben alapított Karinthy-emlékgyűrűt. Hajdú István, az intézmény elnöke adta át a díjat a művésznek, akinek élete párját, Hámori Eszter színművésznőt is hatalmas virágcsokorral köszöntötték. A hétköznapokban ő teremt hátországot a szere- tetre méltó „humorzsáknak”. A népszerű művész a díjátadáson is kitett magáért. Elárulta, hogy kissé nagyobb ujj méretet adott meg az eredetinél, hátha több lesz a gyűrűben az arany. Farkasházy Tivadar sietett rögtön megnyugtatni őt, hogy csak a lyukat szabták nagyobbra. n. zs. A végzősök megtarthatják diákigazolványukat Kedvezményes vakáció Az idén érettségizetteknek, illetve az általános iskolát most befejezőknek nem kell leadniuk diákigazolványukat az intézményekben, amennyiben az Oktatási Minisztérium erről szóló tervezetét a jövő heti kormányülésen elfogadják. Racskó Péter, a tárca diákigazolványokért felelős miniszteri biztosa elmondta: a javaslat 75 ezer középfokú tanulmányait befejező diákot, illetve mintegy 70-80 ezer általános iskolából középfokú oktatási intézménybe lépő tanulót érint. Méltánytalan lenne, ha ők a nyári szünet idejére - amikor igazán lehetőségük nyílna az utazásra - diákigazolvány nélkül maradnának. Az eredeti kormányrendeletben foglaltak szerint a különböző utazási kedvezményekre jogosító diákigazolványt kizárólag a tanulói jogviszonnyal rendelkezők kaphatják meg. Ennek értelmében azoknak a tanulóknak, akik most fejezik (fejezték) be tanulmányaikat, a nyári vakáció két és fél hónapjára szünetel a tanulói jogviszonya, vagyis okmányaikat le kellene adniuk korábbi iskolájukban. A tárca javaslata szerint szeptember 30-ig ők is megtarthatnák igazolványaikat, és csak ezt követően kell - abban az intézményben, ahol tanulmányaikat megkezdik - újat igényelniük. A rendelet módosításáról a jövő heti ülésén dönt a kormány.
