Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-23 / 144. szám

1999. június 23., szerda 5. oldal Hazai Tükör Egy ítélőtábla lesz Koncepció a jogalkotási törvényhez Egyebek mellett az igazság­szolgáltatás rendszerének korszerűsítéséről tárgyalt tegnapi ülésén a kormány, de terítékre került több bánya bezárása és a jugoszláviai új­jáépítésben való részvétel is. Hosszas előkészítő munka után 2002-től az ítélőtábla válhat a legfőbb fellebbviteli fórummá - jelentette be Hende Csaba, az igazságügyi tárca politikai ál­lamtitkára, hozzátéve, hogy az előzetes elképzelésekkel szem­ben öt helyett csak egy ilyen in­tézmény létesül, mégpedig Bu­dapesten. A tervezet szerint a személyiségi jogokkal össze­függő ügyek - például a bontó­perek - továbbra is a helyi bíró­ságokon futnak majd, míg a na­gyobb súlyú perekben a megyei bíróságok járnak el, tehermen­tesítve a helyi intézményeket. A megyékben született ítéletet a fővárosi ítélőtáblánál lehet majd megfellebbezni. Hende Csaba elmondta: az új jogszabály 30 napra korlátozná azt az időt, amelyen belül a bí­róságok kötelesek megvizs­gálni a beérkezett beadványt, il­letve hiánypótlásra felszólítani az ügyfelet. Az első tárgyalást a keresetlevél beérkezésétől számított hat hónapon belül ki kell tűzni. Az ítélőtábla bírói posztjaira pályázatot írnak ki. A kormány elfogadta a jog­alkotási törvény koncepcióját, de a benne foglaltak csak az al­kotmányügyi bizottság véle­ményével együtt kerülnek majd a Ház elé. A tervezet lényege az, hogy csupán az állampolgá­rokat közvetlenül érintő ügye­ket szabályozzák majd törvé­nyek és csökken az ún. kéthar­mados jogszabályok száma is. Hende bejelentette: a kabinet 9-ről 12 évre növelné az alkot­mánybírók megbízatásának ide­jét, s a testület tagjai nem vá­laszthatók újra. A miniszterek határoztak ar­ról is, hogy a börtönökben ad­ható kedvezményeket a veszé­lyes bűnözők nem vehetik igénybe, illetve, hogy az eny­hébb elbírálást a jövőben nem az elítéltnek vagy védőjének, hanem a büntetés-végrehajtási intézetnek kell a bíróságnál kezdeményeznie. A kormány egyéb döntései­ről, így például a putnoki és a fekete-völgyi bányák 2000-ben esedékes bezárásáról Borókai Gábor szóvivő számolt be. A szénbányászatot érintő intézke­dések mintegy 5000 bányászt hoznak nehéz helyzetbe. Ezért a kabinet úgynevezett újrakez­dési támogatással könnyíti a családok sorsát. A kormány áttekintette a kül­földi tőke hazánkba csalogatá­sának módszereiről készült gazdasági miniszteri koncep­ciót, s arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy évi nettó 1,5- 1,8 milliárd dolláros tőkebe­áramlás volna kívánatos. A be­fektetéseket számos kedvez­ménnyel honorálják majd. A miniszterek foglalkoztak a jugoszláviai újjáépítésben való magyar részvétellel is. A tervek között alapos helyzetfelmérés, egy újjáépítési és befektetési konferencia rendezése és a be­vásárlóturizmus segítése is sze­repel. (takács) _______Ellenzéki szemmel_______ H ét régió helyett három A területfejlesztési törvény­módosítással kapcsolatban továbbra sem közeledett egymáshoz a kormány és az ellenzék álláspontja. A jelen­legi javaslat sem az uniós csatlakozáshoz szükséges biz­tonságos és stabil régióel­határolást, sem a megfelelő intézményrendszert nem biz­tosítja - jelentette ki lapunk­nak Baráth Etele. A szocialista politikus kérdé­sünkre elmondta: a területfej­lesztési törvényt úgy kell átala­kítani, hogy az megfeleljen az EU-elvárásoknak. Az unió csak akkor fog hozzájárulni - 1500- 1600 milliárd forinttal - a ma­gyarországi infrastrukturális fejlesztésekhez, az iparosítás­hoz, a munkahelyteremtéshez, az oktatás javításához és a kör­nyezetvédelemhez, ha bizton­ságos, stabil régióelhatárolást és intézményrendszert hozunk létre. A területfejlesztési törvény módosított változatában a ré­giók elhatárolása bizonytalan és olyan versenyképtelen or­szágrészek kialakulásához ve­zet, amelyek „nem állnának meg a lábukon” az EU-ban. Vé­leménye szerint három - egy dunántúli, egy középső és egy keleti - körzet kialakítása meg­felelőbb volna, ugyanakkor a lakosság létszáma alapján is arányosabb megoldást adna. Az MSZP-s képviselő kifo­gásolta azt is, hogy a javaslat elfogadásával olyan állami ha­talmi túlsúly jönne létre, amelyben a közpénzeket egye­dül a kormány ellenőrizhetné. A kamarák és az önkormányza­tok ugyanis kiszorulnának a re­gionális tanácsokból, (h. gy.) Az Országgyűlés befejezte első félévi munkáját Új alkotmánybírákat választottak Eredményesen zárult a nyári szünet előtti utolsó parlamenti munkanap. A képviselők megválasztottak három új alkot­mánybírót, elfogadtak több fontos törvényt, köztük a szerve­zett bűnözés elleni, kétharmados többséget igénylő jogsza­bályt. A területfejlesztési vitában közeledtek az álláspontok. A szervezett bűnözés ellen csak úgy tudnak a hatóságok eredményesen fellépni, ha az elkövetőkről mindent tudnak. Mindent tudni pedig csak megfigyelések, lehallgatások, titkos házkutatások, beépülé­sek révén, személyes és banki adatok megszerzése útján le­het. Az ellenzék fél éve azért nem szavazta meg ezt a tör­vényt, mert nem látott ele­gendő garanciát arra, hogy a bűnözés elleni harcban bevet­hető többletjogosítványokat az éppen hatalmon lévő kormány nem használhatja fel politikai ellenfeleinek megfigyelésére, illetve az általános emberi jo­gok csorbítására. A törvényt a pártok közös erővel átdolgoz­ták, és tegnap megszavazták. A képviselők alkotmánybí­róvá választották Bihari Mi­hályt, Kukorelli Istvánt és Va- sadi Évát, változtattak a szoci­ális és a közoktatási törvé­nyen, megújították a szerzői jogról és a katasztrófák elleni védekezésről szóló jogszabá­lyokat. Lehetővé tették a ro­mán országos kisebbségi ön- kormányzat megalakulását. A kérdések és interpellá­ciók óráiban verseny folyt a pártok között, hogy ki tud újabb politikai erkölcstelenség leleplezésével előállni. Hall­hattunk ismét a másfél millió­ért vásárolt megfigyelési ka­zettáról, a Hit Gyülekezetének adócsalásáról és az SZDSZ- szel való összefonódásáról, kisgazda párthűségesek kine­vezéséről és egy, a Nemzeti Múzeumban 1996-ban rende­zett kiállításról, amely címe szerint az 1944—47-es koalí­ciós időszakról szólt, de csak Rákosit és a kommunista pár­tot méltatta. S. Á. Megfigyelés: a meghallgatás elmaradt Újabb fordulatot vett az úgynevezett megfigyelési botrány, miután kiderült, hogy a Pokorni Zoltán „letapogatására” vonatkozó beszélgetésről készült hangfelvételért Kövér László titokminiszter kérésére a zömmel állami megbízások­ból élő Defend Kft. fizette ki a másfél millió forintot. Keleti György, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke tegnap össze­hívta a testületet, ám a napirendet nem tudta elfogadtatni. A Nemzetbiztonsági Bizottság rendkívüli ülésén folytatódott a más színtéren már megszo­kott Keleti-Kosztolányi szó­párbaj. Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság fide- szes elnöke (a nemzetbizton­sági bizottság tagja) szerint Keleti törvénytelenül hívta össze az ülést, s egyébként sem ez a testület hivatott az ügy kivizsgálására. Keleti viszont úgy érvelt: a titkosszolgálatok tevékenysé­gével csak a speciális átvilágí­táson átesett honatyák, tehát saját bizottsága tagjai foglal­kozhatnak, a Kosztolányi-féle grémium nem. Hozzátette: itt és most nemzetbiztonsági ügyről van szó, hiszen ki kell derülnie, hogy milyen kapcso­latban áll a Defend, illetve an­nak titkosszolgálati múlttal rendelkező főnöke, Földi László és a polgári titkosszol­gálatokat felügyelő miniszter. Keleti érveit leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai, így nem lesz vizsgálat. A tes­tület előtt egyébként egyetlen meghívott - sem a miniszter, sem a Nemzetbiztonsági Hiva­tal főigazgatója, sem a Defend vezetője - nem jelent meg. A szocialista politikus lapunk­nak azt mondta: bízik benne, hogy a kormánypárti oldal a nyár végéig „lecsillapodik”. Kosztolányi Dénestől meg­tudtuk, az eredeti menetrend szerint szeptemberben ülné­nek össze újra, ám ha Keleti­éknek valóban fontos az igaz­ság kiderítése, akkor rendkí­vüli ülés összehívását is kez­deményezhetnék. Az elnök ezt nem teheti, a kormányoldal pedig azért nem él ezzel a le­hetőséggel, mert az MSZP-s politikus kijelentette: a nyári pihenés mindenkinek dukál. Takács Mariann Minőség az önkormányzatoknál Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik gyenge pontja, hogy intézményrendszere kevéssé felel meg a közös­ségi elvárásoknak - mondta Kálnási Anna, a TÜY Rheinland Hungária VRF Kft. igazgatója kedden, egy önkormányzati szakembereknek szervezett rendezvényen. Az intézményekkel szemben támasztott követelmények tel­jesítését nagymértékben segít­heti valamelyik minőségbizto­sítási rendszer bevezetése - hangzott el a tanácskozáson. Magyarországon jelenleg a több mint háromezer önkor­mányzatból mindössze öt ren­delkezik minőségbiztosítással, 40-nél pedig most folyik a ki­építése. Balog András, a cég tanácsadója kiemelte, hogy a minőségbiztosítási rendszert bevezető önkormányzatnál fontos a vezetők feladatainak szabályozása, a szerződések, a beszerzések, a dokumentáció­kezelés, a folyamatszabályo­zás és az ügyfélszolgálat köve­telményeinek meghatározása. Az önkormányzati szolgálta­tás minőségét befolyásoló té­nyezők között említette a megbízhatóságot, a reagálási készséget, a szaktudást, az el­érhetőséget, az udvariasságot, a kommunikációs készséget, a bizalomkeltést és a kivételes problémakezelést. Kálnási Anna szerint a kü­lönféle ISO-rendszerek beve­zetésének költsége átlagosan 3 millió forint. A kisebb ön- kormányzatoknál ennél keve­sebbe, a nagyobbaknál többe is kerülhet. Az önkormányzat nagyságától és a rendszer bo­nyolultságától függően 9 hó­nap és másfél év közötti idő­tartamot vesz igénybe a rend­szer telepítése az önkormány­zatoknál. Az ajánlott minőségbiztosí­tási szisztémák bevezetését kérhetik a polgármesteri hiva­talok, az önkormányzatokhoz tartozó intézmények, gazda­sági társaságok külön-külön vagy együttesen is. Az ön- kormányzatokhoz tartozó is­kolák munkáját segítő ISO- rendszerek kiépítését az állam támogatja. Gyógyírárak. A kormány döntése alapján július 15-ével módosulnak a gyógyszerárak és a tb-támogatási mértékek - je­lentette be Gógl Árpád egész­ségügyi miniszter kedden. Mint ismeretes, a patikai árváltozá­sok életbe léptetését eredetileg július 1-jére tervezték. Gógl Árpád szerint a gyógyszerárak lakosságot terhelő növekedése ez évben valószínűleg 10 száza­lék alatt marad. Taszári menetrend. A nyár végéig elhagyják Taszárt az amerikai harci gépek. Először az elmúlt hétvégén az amerikai hadsereg légierejéhez tartozó különlegesen erős fegyverzetű A-10-es harci gépeket vonták vissza - közölték a bázis sajtó- központjában. Megbízható for­rások szerint nyár végéig a hu­szonnégy F/A 18/D Hometet is kivonják Magyarországról. Metróper. A másodfokon el­járó Fővárosi Bíróság kedden helybenhagyta az elsőfokú íté­letet, s ezzel az jogerőssé vált. E szerint a magyar államnak a Dél-Buda-Rákospalota között tervezett 4-es metró megépíté­sére vonatkozó szerződést nem állt jogában egyoldalúan, azon­nali hatállyal felmondani, így a felek között létrejött jogokat és kötelezettségeket tartalmazó megállapodás érvényben van. A kormány továbbra sem kíván részt venni a metróépítésben - közölte Borókai Gábor szóvivő. Demonstráció készül. Amennyiben a kormány a bá- nyaerőmű-integráción kívül re­kedt bányák gyorsított bezárá­sáról dönt, a bányásztársadalom megteszi a megfelelő lépést - jelentette ki Schalkhammer An­tal kedden Kazincbarcikán. A bányászszakszervezet elnöke szerint több tízezer bányász vonulhat a Parlament elé. Nyílt nap. A Kék Pont Drog- ambulancia kedden bemutatta azt a személyiségformáló, pre­venciós munkát, amelyet a droghasználók és a veszélyezte­tett fiatalok körében végez az intézet. Az ország különböző vidékeiről érkezett pedagógu­sok, a családsegítők és a gyer­mekjóléti szolgálatok munka­társai elsősorban a Kék Pont speciális oktatási programja iránt érdeklődtek. Új gáztarifa júliustól. Vál­tozatlan gázárak mellett lép ha­tályba július 1-jén az új gáz- tarifarendszer, amelyet a Gaz­dasági Minisztérium és a gáz- szolgáltató társaságok között a múlt hét végén létrejött megál­lapodás tesz lehetővé - adta hí­rül a tárca. A gáz fogyasztói ára várhatóan kismértékben mégis emelkedni fog az éves ár­korrekció nyomán. Az erre vo­natkozó javaslatot a Magyar Energia Hivatal adja át. ' A szolnoki Vásárhelyi Pál x Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközép- és Szakképző Iskola az alábbi nappali és délutáni tagozatokat indítja az 1999/2000-es tanévben: Nappali képzés: (heti 5 nap)- pénzügyi ügyintéző (1 év, középfokú)- mérlegképes könyvelő (2 év felsőfokú)- marketing- és reklámmenedzser (1,5 év felsőfokú)- gazdasági informatikus (2 év felsőfokú)- külkereskedelmi üzletkötő (1,5 év felsőfokú)- postai forgalomellátó (1,5 év középfokú)- irodavezető (1 év, felsőfokú) Délutáni képzés: (heti 3 nap)- pénzügyi ügyintéző (középfokú, 2 év)- irodavezető (felsőfokú, 1,5 év)- igazgatási ügyintéző (középfokú, 2 év)- ügyintéző titkár I. felsőfokú (ifjúsági tagozat 2 év)- protokoll ügyintéző (felsőfokú 2 év)- gépíró és szövegszerkesztő (alapfokú 1 év) Tájékoztató füzetet az iskola portáján lehet kapni a jelentkezési lappal együtt. Szolnok, Baross Gábor út 43. 9 Cégünk egy 100 %-os német tulajdonban lévő hazai leányvállalat. Kiváló minőségű szereléstechnikai, JÁRMŰIPARI termékeinkkel méltán szereztünk nagyon jó hírnevet a magyar piacon. Nagy volumenű fejlődésünkhöz most főállású, kitartó TERÜLETI KÉPVISELŐ(NŐ)T keresünk Szolnok megye területére. Épp Önre van szükségünk, ha Ön az adott területen szakmai gyakorlattal, értékesítési tapasztalattal rendelkezik, kreatív, dinamikus, szakmailag továbblépni akaró, 24-38 év közötti hölgy vagy úr. A munkavégzéshez továbbá nélkülözhetetlen az otthoni vezetékes telefon és a saját személygépkocsi. Munkáját teljesítményarányos jövedelemmel (fix fizetés + jutalék), folyamatos tovább­képzésekkel, a későbbiekben szolgálati személygépkocsival honoráljuk. Várjuk fényképes jelentkezését „Szolnok” jeligére való hivatkozással az alábbi címre: 1476 Budapest, Pf. 190 5000 Szolnok, Thököly u 13. Tel.: 56/340-181, 410-524 Vaskohászati termékek:- különleges ötvözött anyagok- saválló anyagok- színesfémek- kötőelemek- víz- és gázszerelvények- fűtéstechnika Nyitva: 7-17, szombaton 8—12 óráig Lemaradt romák Huszonöt-harminc év szükséges ahhoz, hogy a magyarországi ci­gányság általános mutatóiban el- éije vagy megközelítse a több­ségi társadalmat - közölte Don- csev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke ked­den, egy budapesti konferencián. A hivatal vezetője a cigányság integrációjának lehetőségeit vizsgáló kétnapos nemzetközi ta­nácskozás zárónapján hangsú­lyozta, hogy mindez hosszú távú stratégiát igényel. Doncsev Toso felszólalásában úgy vélte, hogy a kisebbségek nyelvi asszimilációja - a ma­gyarországi németség kivételével - kevéssé állítható meg. A konferencia szekcióvezetői beszámolóikban elmondták: a szakemberek kutatásai azt bizo­nyítják, hogy a romák egészség- ügyi állapota nem tér el azokétól, akik hozzájuk hasonló szociális körülmények között élnek. A résztvevők felvetették to­vábbá, hogy az eddig végzett ok­tatási jellegű vizsgálatok távol es­tek a pedagógiai gyakorlattól, szinte semmit sem lehet tudni például a cigány gyermekek tanu­lási hatékonyságáról. Szó esett arról is: a Rigó utcai nyelvvizsgaközpontban sokáig csak azt tüntették fel a bizonyít­ványokon, hogy a jelentkező ci­gány nyelvből vizsgázott, azt azonban nem, romani vagy beás nyelvből. Szalai Andrea, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa közölte, hogy 1992- től lehet vizsgázni a romani, 1996-tól pedig a beás nyelvből. Azonban alig egy-két hónapja tüntetik fel a bizonyítványokon a cigány nyelv megjelölése után a két változat valamelyikét.

Next

/
Thumbnails
Contents