Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-22 / 143. szám
1999. június 22., kedd 5. oldal Hazai tükör Frajna Imre új beosztásban Egyelőre nem tervez személy- cseréket a tb-alapok vezető posztjain Frajna Imre, aki tegnapi beiktatása óta pénzügyminisztériumi államtitkárként folytatja elődje, Sel- meczi Gabriella munkáját. A Fidesz frakcióvezető-helyettese a Ferenczy Europressnek nyilatkozva elmondta, hogy csak azután dönt stábja tagjainak további sorsáról, miután megismeri az alapok tevékenységének átvilágításáról készült jelentést, így korai még arról beszélni, hogy távoznia kell-e Mikó Tivadarnak, az egészség- biztosító főigazgatójának. Frajna szerint a miniszterelnök nem kért tőle azonnali intézkedéseket, így legfőbb teendője most az alapok költségvetésének megtervezésével összefüggő munka irányítása, illetve az új feladattal való ismerkedés. A tb tetemes hiányáról a frissen kinevezett politikai államtitkár megjegyezte: annak jelentős részét a vagyonértékesítés időarányos lemaradása miatt kell elkönyvelniük, bár az ősszel befejeződő privatizáció összbevétele a tervezett 53 milliárd helyett akár 60 milliárd is lehet. A gyógyszerkassza hiánya várhatóan 10 milliárd forint alatt marad. Új posztját az államtitkár olyan szakmai kihívásnak tekinti, amelynek már csak azért is meg kell felelnie, mert tevékenységén közvetve 10 millió ember jóléte múlhat. T. M. Ma megválaszthatják az alkotmánybírákat Bizalmatlanok a frakciók Bihari Mihály jogász-politológus, Tersztyánszkyné Va- sadi Éva, az Alkotmánybíróság tanácsosa, valamint Ku- korelli István alkotmány- jogász, az OVB elnöke alkotmánybíróvá jelölésében egyezett meg a jelölésért felelős parlamenti bizottság tegnapi zárt ülésén. Ma az Alkotmányügyi bizottság hallgatja meg a jelölteket, majd ezt követően szavaz az Országgyűlés személyükről. A jelölteknek a képviselők kétharmadának egyetértését kell elnyerniük ahhoz, hogy a taláros testület tagjává váljanak. A parlamenti pártok frakciói között Kukorelli István személyének kivételével ezúttal sincs teljes egyetértés. Információnk szerint a színfalak mögött a koalíció és az MSZP megegyezett abban, hogy - kölcsönösség esetén - egymás jelöltjét támogatják. így a szocialisták elfogadták Vasadi Éva, a koalíció pedig Bihari Mihály személyét. Az SZDSZ nem alakította ki álláspontját, mert - mint azt Dombach Alajos lapunknak elmondta - ők csak a sajtóból értesültek az újabban felmerült nevekről. A MIÉP frakciója nincs egyöntetű véleményen Bihari Mihályt illetően. A szocialisták szeretnék, ha a T. Ház előbb Bihari Mihály, egykori parlamenti képviselő megválasztásáról döntene, a többiekről pedig az eredményes voksolás után. Ez az indítvány az MSZP-frakció bizalmatlanságát jelzi. H. M. Stadler szabadon távozott a tárgyalóteremből Megalapozatlan ítélet? A Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnapi határozata megszüntette Stadler József előzetes letartóztatását, és új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró bíróságot a folytatólagosan elkövetett csalás, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt tizennégy hónapja kilencévi börtönnel sújtott akasztói vállalkozó ügyében. Stadler Józsefet tavaly áprilisban 43 tárgyalási nap, több mint tízezer oldal nyomozati irat áttanulmányozása és közel félszáz tanú meghallgatása után ítélte a Bács-Kiskun Megyei bíróság első fokon kilenc év börtönbüntetésre, teljes vagyonelkobzásra a fent említett bűncselekmények miatt. A magát stadionépítő milliárdos vállalkozóvá kinövő hajdani juhászt az első fokú ítélet kihirdetése után bűnismétléstől tartva előzetes letartóztatásba helyezték. Az LB tegnap téves jogi következtetések és megalapozatlanság, valamint helytelen tényállás megállapításával indokolta döntését. Stadler „sikere” az LB határozatát követő tapsvihar ellenére még korántsem teljes. A vádhatóság ugyanis az első fokú tárgyalást követően eleve súlyosbításért fellebbezett, így az is elképzelhető, hogy végül az első fokúnál súlyosabb ítélet születik a jövőben. Feldmájer Péter, Stadler védőügyvédje mindenesetre megelégedéssel nyugtázta a határozatot, hiszen mint mondta: javarészt visszahallotta az ítélet ellen benyújtott több száz oldalas fellebbezésében foglaltakat. (sts) Országgyűlés: folytatódik a kormánypártok és az ellenzék közötti perpatvar Vihar a titkosszolgálatok körül A parlament tegnapi munkanapján Orbán Viktor miniszter- elnök értékelte a kormány első évének eredményeit. A reálbérek három százalékkal emelkedtek, tizenhatezerrel nőtt a munkahelyek száma, ismét állampolgári jogon jár a gyes és a családi pótlék - hangsúlyozta. A rendszerváltozás óta ez az első olyan kormány, amelyet egy évvel a választások után többen támogatnak, mint ahá- nyan rászavaztak, mondta. A gyermekgondozási díj bevezetéséről folytatódott ezután a vita. Az MSZP és az SZDSZ képviselői úgy látták, hogy ha a gazdaság helyzete már lehetővé teszi a gyermek- nevelés támogatásának növelését, akkor a gyes összegét kellene emelni. Ha ugyanis az átlagon felüli keresettel rendelkező édesanyák kieső keresetét átlagon felüli összeggel pótolja a kormány, akkor nem általában törekszik a népesség növelésére, hanem minőségi népességnövekedést akar elérni. A kormánypárti képviselők ezt nem tagadták. Napirend előtt Vancsik Zoltán (MSZP) felszólalását azzal a hírrel kezdte, amely szerint Földi László, a Defend Kft. vezetője vásárolta meg másfél millióért a Pokorni Zoltán fi- deszes politikus megfigyelését bizonyító (az ellenzék szerint nem bizonyító erejű) magnetofonkazettát. Vancsik úgy vélte, hogy a Fidesz közpénzen törvénytelen magánhadsereget és magán-titkosszolgálatot épít ki, Kövér László miniszter pedig egy év alatt a politika eszközévé silányította a titkosszolgálatokat. Kövér László úgy látta, hogy az MSZP és az SZDSZ már a nemzetbiztonsági szolgálatot is bevonja abba a kisstílű politikai játszmába, amelynek egyetlen célja, hogy a kormányt bármi áron lejárassák. Kövér László szerint a Fideszhez kötődő titkosszolgálatról természetesen szó sincs, legfeljebb arról, hogy a miniszter eltávolította a szolgálatoktól a régi kommunista dinasztiákat. S. Á. Kitüntetés. Wesley Clark tábornok, a NATO európai főparancsnoka tegnap az International Achievment Suminmit díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnököt. A díjat korábban a többi között Ronald Reagan és Andrej Szaharov is megkapta. fotó: feb/diósi imre Gondolatok az előrehozott választásról A kancelláriaminiszter egy hónappal ezelőtt elejtett fél mondata arra utalt, fideszes fejekben már megfordult az előrehozott országgyűlési választások gondolata. Az alkotmány- jogász szerint amennyiben a legnagyobb kormányzó párt elhatározza magát az idő előtti választások megtartására, úgy arra minden bizonnyal a 2000. évet használja ki. Demokratikus viszonyok között négy évre szólnak a választások, erre az időtartamra kap bizalmat a mindenkori győztes politikai erő. Takács Albert alkotmányjogász szerint egy kormány gazdasági intézkedések sorozatát hozza meg, köztük számos kényszerű, az ország polgáraira nézve kedvezőtlent is. így a kormányzás utolsó évére előfordulhat, hogy teljesen feléli azt a politikai tőkét, amelyből négy évvel azelőtt választási győzelmét kovácsolta. Lehet, hogy a Fidesz nem akarja megvárni, míg ez bekövetkezik - vélekedik az Államigazgatási Főiskola tanára. Ahhoz, hogy előrehozott választások legyenek, semmilyen jogi indok, vagy feltétel nem szükséges, csupán politikai elhatározás. A parlament feloszlathatja magát például azzal az indokkal, hogy a kormányoldal nem tud egyezségre jutni az ellenzékkel számos, az ország vezetéséhez elengedhetetlenül fontos kérdésben. A Fidesznek kapóra jönne a 2000. évben zajló ünnepségsorozat, külön kampányt szinte nem is kellene folytatnia. A Szent István-i gondolat, a kicsit nemzeti, kissé konzervatív, családcentrikus eszme egész éves forgása egybevágna a kormány- koalíció elképzeléseivel. Az alkotmányjogász szerint a jelenlegitől merőben eltérő politikai értékrendet hozhat egy előrehozott választás, amely ha nem is idegen a magyar gyakorlattól, mindenesetre ritka. Utoljára 50 évvel ezelőtt fordult elő. (horváth) Emlékérem. Göncz Árpád köztársasági elnök - személyes megbecsülése jeleként - a magyarországi civil szervezetek működésének anyagi és szellemi segítése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységükért Thomas van der Vennek és Forster Miklósnak Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet adományozott - közölte az államfő sajtóirodája hétfőn. Csökken a népesség. Az év első négy hónapjában 20 553 fővel csökkent a népesség lé- lekszáma, ez 4836-tal több, mint 1998 azonos időszakában- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal hétfői közleményéből. A népesség lélekszáma 10 millió 71 ezer fő volt idén április végén. Lemondások. Herényi Károly hétfőn lemondott a Magyar Demokrata Fórum általános alelnöki tisztéről és frakcióvezető-helyettesi posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy közéleti szereplőként le kellett vonnia a konzekvenciákat, mivel ő is részesült a Postabank kedvezményes hitelakciójából. Nagy Sándor a kedvezményes Postabank-hitelügylet miatt szintén felajánlotta lemondását a frakcióvezető-helyettesi posztról, amit a szocialista frakció nem tartott indokoltnak- közölte Kovács László pártelnök, az MSZP-képviselőcso- port hétfői ülése után. Integráció. Az EBESZ Kisebbségi Főbiztossága ez év őszén második alkalommal készít jelentést a térség kisebbségeinek helyzetéről - jelentette be Walter Kemp, a szervezet tanácsadója hétfőn egy budapesti konferencián. A cigányság integrációjával foglalkozó tanácskozáson Hende Csaba igazságügyi államtitkár Magyarország integrációs törekvését illetően alapfeltételnek nevezte a cigányság helyzetének megfelelő rendezését. Újabb megbetegedés. Tömeges szalmonellafertőzés miatt csaknem negyvenen betegedtek meg a fővárosban és kerültek kórházba a hét végén - közölte Ütő István, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tisztifőorvosa. A fertőzöttek ezúttal egy mátyásföldi felekezeti iskolában szombaton tartott ünnepségen, a borjúragu mellé fogyasztott galuskától betegedtek meg. Kényszerleszállás. Hétfőn délután kényszerleszállást hajtott végre a British Airways egyik repülőgépe Ferihegyen - jelentette be Péterffy Gábor, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság szóvivője. A járat, amelynek fedélzetén 170 utas tartózkodott, minden bonyodalom nélkül földet ért. Tizenöt év után már adómentesen értékesíthető az ingatlan Tömegesen érkeznek a bevallások Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH) származó információk szerint zsákszámra érkeznek az adóhatósághoz azok az adatlapok, amelyeket január 1-jétől az ingatlanokkal kapcsolatos adásvételi szerződések mellékleteként kell a földhivataloknál benyújtani. Az 1999-es adóbevallásoknál már arra lehet számítani, hogy kevesebben próbálják (tudják) eltitkolni az ingatlaneladásból származó jövedelmüket - tudtuk meg Zsohár Istvánnétól, az adóhivatal tanácsosától. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmeket 20 százalékos adó terheli. Amennyiben valaki az eladást megelőzően fél éven belül, illetve azt követő négy évben - saját magának vagy valamely közeli hozzátartozójának - másik, értékesebb ingatlant vásárol, akkor a korábban lakásértékesítés miatt fizetett adót visszaigényelheti. Külön - megfelelő indoklással ellátott - kérelem alapján az APEH egy évre, illetve öt évre növelheti ezeket a határidőket. A kérelmet azonban az eredeti határidő letelte előtt kell az adóhatósághoz benyújtani. Áz adó-visszaigénylés szempontjából lakást szerző közeli hozzátartozónak a házastárs, a volt házastárs, és az egyeneságbeli rokonok számítanak, ide értve az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, valamint az örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőt is. Lakáscélú felhasználásnak minősül, ha belföldön lakótelket, lakást vásárol, épít vagy bővít valaki. A bővítés legalább plusz egy lakószoba kialakítását jelenti. Ha az értékesített ingatlant hat évnél régebben vásárolták vagy építették, akkor az eladó értékcsökkenést vonhat le a bevételéből, ezáltal kisebb jövedelem után kell adót fizetnie. Hatéves ingatlan esetében ez 10 százalékot, s minden további esztendő újabb 10 százalékot jelent. így gyakorlatilag a szerzést követő tizenötödik év után bármely ingatlan adómentesen eladható. Németh Zsuzsa Ha szól a harang Amennyiben folytatódnak az esőzések és újabb települések is veszélybe kerülnek, a helyi polgármester kiküldheti a polgári védelmi behívókat - nyilatkozta Schieber József alezredes, a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság szóvivője. Csak azok kaphatnak ilyen behívót, akiket már korábban is beosztottak ilyen szolgálatra. A vonatkozó törvény szerint polgári védelmi szolgálatra a 16-60 év közötti férfiak, illetve a 18-55 év közötti nők hívhatók be, de elsősorban negyven év fölöttieket választanak ki, szakmai végzettségük alapján. Az elöljáróság plakáton, hangosbemondón, vagy akár a harang félreverésével is kérheti a segítséget. Ha valaki nem jelenik meg, bírságot róhat ki a hatóság, ám erre ritkán kerül sor. A regisztrációs díj csupán javaslat Ne a nyugdíjast terhelje A szerény körülmények között élő 65 éven felülieket aggodalommal tölti el az a szárnyra kapott hír, amely szerint az eddig ingyenes vasúti jegyet úgynevezett regisztrációs díj ellenében vehetnék csak igénybe. Mihalovits Ervintől, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnökétől megtudtuk: a fővárosban tartott tegnapi országos fórumon Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztertől személyesen tudakolták, mire számíthatnak. A változás ugyanis lehetetlenné tenné, hogy a mintegy 3 millió nyugdíjas többsége rendszeresen látogathassa az ország más vidékén élő szeretteit. Kirándulásokra is ritkábban kerülhetne sor. A miniszter kérdésünkre aláhúzta: a regisztrációs díj esetleges bevezetése csupán egy javaslat a sok közül. Valamilyen módon látni szeretné a költségvetés, hogy mekkora jogos számlát fizessen a MÁV-nak a nyugdíjasok utaztatásáért. Jelenleg erről nincs megbízható adat. A vonaton csupán az életkort igazoltatják, jegyet nem adnak. Értesüléseink szerint nyugdíjas körökben azt kezdeményezik: a tervbe vett regisztrációs díj - amely a jegyár 5- 10 százalékának felelne meg - az állami költségvetést vagy a MÁV-ot terhelje, (cs. b. j.)
