Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

1999. június 17., csütörtök Városházi Tükör — Szolnok 7. oldal Visszapillantó • A szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár nemzetközi jellegét mar­kánsan erősítette, hogy a kiállítók között jelen voltak Szolnok test­vérvárosainak, a finn Riihimäkinek, a lengyel Bielsko-Bialának, a német Reutlingennek és a romániai Nagybányának a képviselői. A kiállítást és vásárt egyébként mérsékelt érdeklődés jellemezte. Az önkormányzat reméli, hogy ha mostani kényszerű helyéről vissza­költözik a Tiszaligetbe, ismét többen lesznek rá kíváncsiak. • A kiállítás és vásár esti programját, az utcabált kisebbfajta felzú­dulás kísérte, miután a helyszínen kiderült, hogy a rendezvényre belépőjegyet kell vásárolni. Szalay Ferenc polgármester elhatáro­lódott attól, hogy ezt a Szolnok lakosságának szóló programot üz­leti vállalkozásnak tekintsék, hiszen a polgármesteri hivatal illeté­kes főosztálya a rendezőtől nem kért pénzt a közterület hasznosí­tásáért, noha ezt a jogi előírások alapján megtehette volna. • Méltó körülmények között megtörtént Szolnokon a középfokú tanintézetekből búcsúzó negyedik osztályosok ballagása. A város 11 középiskolájában közel 2000 diák fejezi be tanulmányait. • Május 15-én az árvízkárosultak megsegítésére 1,4 millió forintot adtak át a szolnoki önkormányzatnak egy jótékonysági céllal szer­vezett kiállítás zárásaként. A tárlatot a szolnoki Damjanich múze­umban rendezték május 4. és 14. között a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma, a T-Art Művészeti Alapítvány, Kugler Flórián és a házigazda intézmény közös kezdeményezésére. • A május 20-án tartott közgyűlési ülésen lekerült a napirendről a Damjanich uszoda üzemeltetéséről szóló előterjesztés. Az egyez­tetés azonban folytatódik a mostani üzemeltető szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. és az üzemeltetésre jelentkező Szolnoki Vízilabda Klub képviselői között. Határoztak arról, hogy a Mátyás király úti sportpálya kikerül a városi törzsvagyonból, és értékesíthető. Az eladásra versenyeztetik a kereskedelmi és szol­gáltatócégeket, amelyek vevőként szóba kerültek az előzetes tár­gyalásokon. A közgyűlés döntött arról, hogy a pálya eladásából származó bevételek csak sportcélok megvalósítására használhatók. • Az önkormányzat május 20-án tartott ülésén döntött az egészség­ügyben dolgozók elismerését szolgáló Dr. Kálmándi Mihály-díj odaítéléséről. A díjat az idén dr. Csordás József fogász főorvos, dr. Galsi Mária gyermekgyógyász, dr. Horváth József urológus főor­vos, ár. Nemes András gyermekneurológus és dr. Somogyi Rozá­lia MÁV család- és üzemorvos kapja. • Május 20-án Hámori József kulturális miniszter a megyébe láto­gatott, és Örményesen új iskolarészt adott át. Szolnokon találkozott Szalay Ferenc polgármesterrel, és többek között szót váltottak a vá­ros kulturális életének jellemzőiről, a millenniumi készülődésről. Hámori József újra biztosította a várost arról, hogy a tárca támo­gatja a művésztelep felújítását, a Kossuth tér rendezését és a Szé­chenyi városrészben tervezett görög katolikus templom felépítését. • Az önkormányzat május 31-én soron kívüli ülésen döntött a vá­ros oktatási-nevelési intézményeinek átszervezéséről. A többszö­rös egyeztetések az ülést zökkenőmentessé tették, a képviselő-tes­tület tagjai érezték a költségvetési felelősséget, hogy nem egy-egy intézményben, hanem az intézményhálózat egészében kell gondol­kodniuk. Az oktatási-nevelési területen bekövetkezett, a.yáros éj-. dekeit szem előtt tartó szűkítésnek alapvető oka, hogy kereken 4000 gyerek (2000 középiskolás, 1500 általános iskolás, 450 óvo­dás és 60 bölcsődés) hiányzik a különböző intézményi rendszerek­ből. A szűkítés helyét meghatározó, objektívnek tekinthető ténye­zők a következők voltak: az épület kihasználtsága, a városi térségi demográfiai adatok, a gazdaságosság, azaz az önkormányzati több­letráfordítások különbözősége. Az épületkihasználtság javításához egyébként nemcsak szűkítés kapcsolódott, hanem áthelyezés, ösz- szevonás, az óvodai területen bővítés is. Az átszervezés további in­doka, hogy a legfrissebb adatok szerint 1999 első negyedében a közoktatási intézmények a költségvetést több mint 120 millió fo­rinttal lépték túl. Ennek az összegnek közel a fele kifizetetlen szám­la. Összehasonlításul: a túllépés tavaly az év végén 57, tavalyelőtt 51 millió forint volt. • Szalay Ferenc polgármester és Bar ta István, az MSZP frakció- vezetője június elseje és hatodika között Franciaországban járt. Pe- rigueux városában ismerkedtek a francia közigazgatási rendszerrel, a települések Európai Unión belüli pályázati lehetőségeivel. Szót váltottak a 2001-ben esedékes francia-magyar baráti kapcsolatok évéről, annak megünnepléséről. A francia város polgármestere el­fogadta Szalay Ferenc 2000-re szóló szolnoki meghívását. • Június elején tartotta közgyűlését a Rethmann Recycling Szol­nok Részvénytársaság. A cég idei terve több mint 300 milliós fej­lesztést irányoz elő. A város tisztasága, a parkok állapota az elmúlt fél évben javult. Tájékoztató a tanszersegélyről Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális ellá­tások rendjéről, valamint a gyermekvédelmi támogatások­ról szóló 56/1995. (XD. 22.) KR. sz. rendelete szerint tan­szersegély állapítható meg kis­korú részére — középfokú ok­tatási intézmény nappali tago­zatán tanuló gyermek 20. élet­évéig —, ha a gyermeket neve­lő családban az egy főre jutó ha­vi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj- minimum legkisebb összegét, 1999-ben a 15 350 forintot. A megítélt támogatás összege gyermekenként a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 20 százaléka— 1999-ben 3070 fo- rint/gyermek —, egy családnak azonban legfeljebb 20 000 fo- rint/év összeg. A tanszersegélyt 1999. július 1-től 1999. szeptember 15-ig vásárolhatják le, a segélyezési osztálytól kapott tájékoztatóban szereplő üzletekben. A tanszersegély iránti kére­lem benyújtásához szükséges igénylőlapokat a kérelmezők a Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatások Főosztálya Segélyezési Osztályánál ügy- félfogadási időben vehetik át. A jövedelemszámításnál a ké­relem benyújtását megelőző há­rom hónap jövedelme az irány­adó időszak. A kérelemhez csatolni kell: — a gyermeket nevelő család nettőjövedelem-igazolását (munkáltatói igazolás, családi pótlék, gyermektartásról, rend­szeres gyermekvédelmi támo­gatásról szóló igazolás, Meszi- igazolás), — iskolalátogatási igazolást az általános iskola 1. osztályá­ba behatott, valamint a középis­kolába járó gyermekekről az 1999/2000-es tanévre. A 2-8. osztályba járó gyerme­kek esetén iskolalátogatási iga­zolást nem kérünk. A játszóterek fenntartása nem gyerekjáték Játszótérreform. Talán így lehetne összefoglalni azt a hosszú tá­vú — nyolc esztendőre szóló — tervet, melyet a város játszóte­reinek korszerűsítésére és gondozására vonatkozóan még tavaly fogadott el a megyeszékhely önkormányzata. A koncepció első évének elképzeléseiről és tapasztalatairól a városüzemeltetési főosztály főmunkatársával, Boros Zoltánnal beszélgettünk. — Milyen elveket fogalmaz meg a hosszú távú tervezet? — Szolnok méreteihez képest igen sok — összesen százhúsz — játszótérrel rendelkezik. Ezek karbantartása a városra je­lentős anyagi terheket és felada­tokat ró. Már évekkel ezelőtt megfogalmazódott és tavaly zöld utat is kapott az a gondolat, hogy a meglévő forrásokból a legkihasználtabb és legjobb he­lyen fekvő komplexumokat kel­lene fejleszteni, környezetbarát, korszerű eszközökkel felszerel­ni, biztonságossá tenni és elkü­löníteni környezetétől. A többit — Miért fordítanak nagyobb fi­gyelmet és több forrást az idei védekezésre? — Elsősorban a módszer vál­tozott, és ehhez rendeltük az összeget. Eddig kevesebb szer­vezettséggel, szakmai háttérrel oldotta meg ezt a kötelezettségét a város. Másrészt az elmúlt év­ben kiderült, hogy a helyi lako­sok nyugalmának biztosítása mellett e tevékenységnek más hatása is van. Ha Szolnok a tu­rizmus fellendítésén munkálko­dik, elengedhetetlen követel­mény, hogy egy-egy kiadósabb szúnyoginvázió ne riassza el in­nen vendégeinket. — Mit tettek eddig ebben az évben a turizmus és a lakosság nyugalmának érdekében ? — a ma meglévők mintegy felét — pedig, amelyek valóban ki­használatlanok és nélkülözhe­tők, lassanként, évek alatt le­bontani, megszüntetni. — Mi indokolja egy ilyen re­form szükségességét? — Alapvetően^ város anyagi helyzete, de ennél sokkal szerte­ágazóbb ez a kérdés. Valóban túl sok játszótere van Szolnoknak, ám az is igaz, hogy sajnos az ezekre fordítható összegek nagy részét a rongálások és a nem rendeltetésszerű használat kö­vetkezményeinek helyrehozata­lára kell elköltenünk. Mindez — Két szakembergárdával ál­lunk kapcsolatban: egy bioló­guscsoporttal és az irtást kivite­lezőkkel. A biológusok feladata, hogy folyamatosan mérjék a vá­rosban a „szúnyogsűrűséget”. Idén tehát nem határoztuk meg előre, hogy hol és hányszor lesz szúnyogirtás. Ez a biológusok dolga, akik jelzik, ha egy adott területen szükséges a beavatko­zás. Eddig hagyományos kémi­ai — meleg ködös — módszer­rel a Tiszaligetben és a Kertvá­rosban történt meg a szúnyogok gyérítése. Biológiai úton pedig a Tisza árterének százhúsz hektár­ján próbáltuk megakadályozni a lárvák kifejlődését. — Mit hoz a jövő? — A napokban valószínűleg a persze a felújítások rovására megy. Azt hiszem, az emberek még „nem nőttek fel” a városi környezetben üde színfoltot és gyermekeik számára önfeledt kikapcsolódási lehetőséget je­lentő játszóterek fontosságának felismeréséhez. Ahogy eddig, ezután is szükség volna a lakos­ság figyelmére, segítőkészségé­re ahhoz, hogy tartósan megóv­hassuk a természettől elszigetel­ten felnövekvő gyermekeink szabadságának e darabjait. — Miről szól a koncepció kö­zeljövőre vonatkozó része? — A nyolcéves tervezet első évében járunk. Azért ezt meg­előzően is történtek már felújítá­sok, hiszen az elmúlt két eszten­dőben a Tisza parki, az Aradi parkban található és a Széchenyi városrészen, a Hild Viktor út— Lovas István körút között elhe­lyezkedő játszótér is megszé­pült. Idén az egyik felújítás már elkészült: a József Attila úti la­kótelep korszerűsített komple­xumát a polgármester május ele­jén adta át. Emellett még ez év június közepe táján sorra kerül a Szolnok ispán körúti lakótelep felújított létesítményének átadá­sa is. Jövőre — szándékaink sze­rint — Szandaszőlős, a Széche- nyi-lakótelep és a Vosztok-lakó- telep játszóterei készülnek el. — Mi történik a megszüntetés­re ítélt létesítményekkel? — A játékok leszerelését, le­bontását követően az egykori játszóterek is zöldfelületek ma­radnak. Parkokként, pihenőöve­zetekként működnek tovább. Bugány János Holt-Tisza-part menti üdülőte­rületén, de később a Pletykafa­luban, Szandaszőlősön és a Zagyva árterén is várható gyérí­tés. A biológusok többek között egy szolnoki „szúnyogtérkép” elkészítésén is dolgoznak, amely később megkönnyíti majd a munkát. Terveink között szerepel a környezetbarát bioló­giai módszer nagyobb arányú használata, azaz szeretnénk a szúnyogokat kirepülés előtt, a kelőhelyükön, lárva állapotban minél hatékonyabban elpusztí­tani. E mellett már idén is törek­szünk a környező, Tisza menti településekkel összehangolni tevékenységünket. Mivel a szú­nyogok egy része akár húsz ki­lométer távolságba is elrepül, az összefogás jelentősen javíthatja az eredményességet. Távlati el­képzeléseink szerint ez az együttműködés később a Tisza- parti települések szélesebb kö­rével is létrejöhet.-bugány­Virágba bomlunk(?) Talán ez az első olyan év, amikor Szolnokon végre látszik, hogy itt is olyan emberek élnek, akik szere­tik és ápolják környezetü­ket. Olyanok, akik tenni tudnak, sőt tesznek is azért, hogy otthon érezzék magu­kat ebben a városban. Eddig ugyanis erre nem nagyon volt példa, mi, szolnokiak pedig legfel­jebb csodálkozhattunk kis hazánk nyugati felében jár­va, hogy ott egy-egy tele­pülés „képe” mennyivel különbözik a mi városun­kétól. Az önkormányzat­nak „A virágos Szolno­kért” indított akciója ezért is örvendetes. Remélhető­leg a lakosság is kedvet kap az „akció” nyomán, s maga is megkezdi a zöldte­rületek gondozását, a virá­gok ültetését. Persze még sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy mindez szo­kássá váljon nálunk, főként pedig ahhoz, hogy egy-egy szebb dunántúli vagy ausztriai kisváros színvo­nalát megközelítsük. Mindenesetre az első lé­pés megtörtént, s végre Szolnok belvárosának lám­páin nemcsak az ünnepek­hez szigorúan hozzátartozó zászlók, hanem virágkosa­rak díszlenek a hétközna­pokon, a parkok gondo- zottságot sugallnak. A bel­város után azonban fontos lenne mindezt folytatni a külsőbb kerületekben is. A „zöld” megőrzését, ápolását azért is tartom fontosnak, mert azon kevés városok közé tartozunk, ahol eleddig erre kevés fi­gyelmet fordított a lakos­ság, de a város vezetése is. Lehet, hogy hozzánk ke­vésbé áramlott az osztrák szokás, pedig egy kissé kö­zelebb, a Balaton környé­kén a nyári időszakban már megszokott képpé vált, hogy a főutca virágba bo­rul. Ennek nem csak idegen- forgalmi értékeit kell számba venni — bár azok sem elhanyagolhatók —, hanem saját magunk jó ér­zését is. S talán konkrétan föl sem tűnik, hogy miért, nem jegyezzük meg az okát, csak annyit érzünk: jó végigsétálni a város utcáin, ahol kellemes környezet vesz körül bennünket. Remélhetőleg ez nem csak „egy fecske” lesz, mely az ősszel együtt elre­pül. E. Z. A József Attila úti lakótelepen egy hónapja adták át a felújított és biz­tonságos, környezetbarát játszóteret fotó: cs. i. Évről évre visszatérő probléma Szolnokon a szúnyogirtás Megoldás: az összehangolt „gyérítés” így, nyár elején évek óta visszatérő problémája Szolnok önkor­mányzatának a szúnyogirtás. Az előző esztendők negatív tapasz­talataiból kiindulva az idei költségvetésben éppúgy, mint a vá­ros vezetőinek figyelmében nagyobb hangsúlyt kapott ez a fel­adat. Az idei szúnyogirtás(ok) kivitelezéséről és a jövőbeni lehe­tőségektől Fodor György alpolgármestert kérdeztük. Amit nagyon akart, azt meg is valósította Dr. Csordás József, a megyei parodon- tológia vezető főorvosa, az ismert fogor­vos a minap kapott értesítést arról, hogy hamarosan átveheti a városházán a Dr. Kálmándi Mihály-díjat. Talán nincs is olyan, közügyek iránt érdek­lődő szolnoki lakos, aki ne ismerné dr. Csordás Józsefet. Ő ugyanis mindig kiállt a szakmáért, az előrelépésért, még akkor is, ha ez kellemetlen volt. — Harmincöt évvel ezelőtt kezdtem Szolnokon a pályámat, amikor is igazi tö­megrendelést tartottunk, napi 40-60 beteg­gel — emlékszik vissza a kezdetekre Csor­dás doktor. — így telt el tíz év, aztán dr. Koncz Jó­zsef városi főorvos megszervezte úgy a fogászati ellátást a városban, ami a mun­ka szakmai alapjait jelenti még ma is. Na­gyon szép időszak volt az az életemben, vezetők, orvosok gyakran összejöttünk, főztünk, beszélgettünk, családias közös­ség alakult ki. Mindig úgy voltam vele, hogy szerettem, ha sok ember jól érzi ma­„Hajlamos vagyok olyan dolgokkal foglal­kozni, amit úgy hívnak, közügy” fotó: m. j. gát, és én ehhez hozzá tudtam járulni. — Több mint húsz évig csoportvezetőfő­orvos volt a városban, és gyakran kiállt a fogorvosok érdekeiért. — Én hajlamos vagyok olyan dolgokkal foglalkozni, amit úgy hívnak, közügy. De mindig a szakmai és a munkafeltételek biztosítása miatt szólaltam fel vagy har­coltam. Vannak összeütközések, amelye­ket nem lehet elkerülni. így aztán előfor­dult, hogy csökkentették a béremet, levál­tottak, aztán meg „visszaváltottak”. Ennek az volt az oka, hogy bár hajlamos vagyok a kompromisszumra, de a megalázó hely­zetet nem tudom elfogadni. Tudtam, hogy mit szeretnék, és amit elhatároztam, azt meg is valósítottam. — A szakmai munkáját és a kritikai ész­revételeit összességében véve azért végül mindig elismerték. — Ez így igaz. A Magyar Parodontoló- giai Társaság vezetőségi tagja vagyok, megkaptam „A 900 éves Szolnokért” em­lékplakettet, a Dr. Durst-díjat. Amikor Szolnokra jöttem, lakást, állást kaptam a várostól, és a munkámat elismerték. Az évek során én csak igyekeztem visszaadni a városnak, amit kaptam tőle. Paulina Éva

Next

/
Thumbnails
Contents