Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-15 / 137. szám

Bosszúból öltek Kinek lesz (kínai) malaca? 5. oldal X. évfolyam, 137. szám 1999. június 15., kedd Látványos szakaszához érkezett a bagimajori szélmalom felújítása — ame­lyet a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület megyei szervezete májusban kezdett el—ugyanis tegnap helyére került mind a négy vitorlatar­tó. (írásunk a 3. oldalon olvasható.) FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Egyenruhásokra támadtak Tiszasülyön, Túrkevén és Szolnokon Verésből a rendőröknek is kijutott Bár hivatalos személy elleni erőszakról sajnos egyre gyakrab­ban érkeznek hírek, mégis szinte példátlan, hogy egy hétvégén három ilyen esemény is történjen. Lengyel György alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtófőnöke a rendőrök elleni tá­madások mellett egy, a bátyját rettegésben tartó testvér őrizet­be vételéről is tájékoztatta lapunkat. Parlagfűért nyeremények Bizonyára az allergiások értékelik igazán azt az ak­ciót, melyet a tavalyi siker után ismét megrendeznek Mezőtúron: parlagfűvel értékes nyereményekhez lehet jutni. A kiírás szerint arra hívják fel a túriakat, hogy a káros növényből minél többet irt­sanak ki. Hogy bizonyítható legyen az elvégzett munka, ötven szálat kell csokorba gyűjteni, s azokat a megha­tározott helyekre leadni. Minden „fűbokrétáért” egy sorsjegy jár. Csábítóak le­hetnek a vonzó nyeremé­nyek, hiszen sporteszközök és egyéb tárgyak mellett akár egy mountain bike ke­rékpárt is haza lehet majd vinni a „parlagfűszezon” utáni sorsolásról. Csak em­lékeztetőül: 1998-ban volt olyan, aki mintegy másfél millió szál allergén növény begyűjtéséről rendelkezett sorsjeggyel. A szervezők re­mélik, az idei akció legalább olyan sikeres lesz, mint a ta­valyi. gg Emberölés kísérlete miatt indí­tott büntetőeljárást a megyei ügyészségi nyomozóhivatal V. János 57 éves, foglalkozás,nél­küli, tiszasülyi lakos ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy június Várhatóan az idén az országban 650 ezer hektárról takarítják be a termelők a búzát — tudtuk meg Guba Mihálytól, a Gabo­natermelők Országos Választ­mányának és a kisújszállási Ti­sza II. Szövetkezet elnökétől. A termés mennyiségét közepesre becsülik, így hektáronként 3,5­12-én este fejszével rátámadt egy rendőrre. Az eddigi vizsgá­lat szerint V. J. szombat este en­gedély nélkül bement egy tisza­sülyi asszony lakásába, és a hölgy többszöri felszólítására 3,8 tonna búza teremhet. A be­takarítandó 2,3-2,5 millió ton­nás mennyiséget növeli a múlt évről áthúzódó, mintegy 700- 800 ezer tonnás készlet, így ar­ról nem lehet szó az idén, hogy túl sok a búza. Ennek ellenére az ár folyama­tosan esik, a termelői telephelyi sem volt hajlandó távozni. Ami­kor a lakás tulajdonosa segítsé­get kért a helyi körzeti megbí­zottól, a gyanúsított egy fejszé­vel rátámadt a főtörzsőrmester­re, miközben megöléssel fenye­gette. A rendőrt egy ütés érte a kaiján, aminek következtében megsérült. A dühöngő férfit vé­gül is sikerült lefegyverezni, és megfigyelésre a megyei kórház pszichiátriai osztályára szállí­tották. (Folytatás a 3. oldalon) árak tonnánként már húszezer forint alá estek, ami természete­sen a legjobb minőségű malmi I-esre vonatkozik. Guba Mi­hály, mintegy tolmácsolva a termelői véleményeket el­mondta, hogy komolytalan a je­lenlegi piaci rendtartás a gabo­na esetében. Ráadásul még mindemellett kérdés, hogy a múlt évről megmaradt, az állam kezében lévő 300 ezer tonnányi búzakészletet mikor dobják pi­acra. (Folytatás a 3. oldalon) Kevés lesz a búza, alacsony az ára Idén szinte a korábbi év területének csak mintegy feléről taka­ríthatják be a búzát a termelők, azonban a termésmennyiség csökkenése mégsem hozott áttörést az árakat tekintve. A telep­helyi malmi I-es búza tonnánkénti ára már húszezer forint alá esett, és a megoldás egyelőre nem látszik. CSÜTÖRTÖKÖN ifteplap'hirdeto 61.000 példányban. BENNE: AZ ABÁDSZALÓKI NYÁR '99 Vért izzadnak a vérért Már most félnek a nyártól a megyei vértranszfúziós állomáson, ahol ilyenkor mindig kétséges, lesz-e elég véradójuk a vérkész­letek fenntartásához. Mint azt dr. Törnek Ágnestől, az állomás osztályvezető főorvosá­tól megtudtuk, évről évre egyre lanyhább a nyári véradási kedv. Rontja a helyzetüket az is, hogy — mezőgazdasági megye lévén — a megyei vöröskereszttel szervezett véradáson keveseb­ben jelennek meg, hiszen sokan az idénymunkával vannak el­foglalva. Aztán a nagyobb cé­geknél is bevett szokássá lett, hogy egyszerre szabadságoltat­ják a dolgozókat, így körükben is kevesebb kitelepült véradást lehet szervezni. Ráadásul kez­detét veszi minden munkahe­lyen a nyári szabadságolás, így nehezebb mozgósítani az embe­reket, de még a többszörös vér­adókat is. Mindezekkel szem­ben az egészségügy nem megy szabadságra. Sőt nyáron a többi időszakhoz képest több baleset is előfordulhat, amikhez vért, esetenként jelentős mennyiségűt kell biztosítani. Ilyenkor csak megfeszített munkával tudják a véradókat „mozgatni”, akiket költséges módon, távirattal rendelnek be. Ezért is kéri a főorvosnő, hogy a kiértesítőket vegyék komolyan a donorok. Egyébként pedig mindenkit szívesen látnak a He- tényi kórházban levő vértransz­fúziós állomáson hétköznap 7- 12 óra között vért adni. ta Demonstrációs hangulatban A hónap elején megalakult a demonstrációs bizottság a Jászkun Teszövnél, miután az érdek-képviseleti szervezet elnöksége ér­tékelte a kialakult agrárhelyzetet. Már jó néhány hete lóg a leve­gőben egy agrárdemonstráció, mely először a sertéságazatban kialakult gondok miatt került napirendre. Időközben a tejtermelésben is értékesítési, átvételi problémák merültek fel, majd a búza ára indult zuhanásnak az aratás előtt. Mindezeket értékelte a Teszöv elnöksége, és megalakí­totta a demonstrációs bizottsá­got — válaszolta kérdésünkre Váradi Csaba titkár. A bizott­ság készen áll arra, hogy ha a megyei tagok a tiltakozás ezen formáját választják, akkor elő­készítse a demonstrációt. A bi­zottság megalakulásával együtt a MOSZ-nak is jelezték lépése­iket, valamint tájékoztatást ad­tak a problémákról. Döntés csak abban az esetben születik a megmozdulásról, ha a tárgya­lóasztalnál nem jön létre meg­állapodás. ein Ugon július elején ünnepelnek Bács-Kiskun megye minden se­gítséget megad Tiszaugnak a jú­lius 1-jei megyeváltásból adódó adminisztrációs ügyek mielőbbi és zökkenőmentes intézéséhez — mondta Endre Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés elnöke, amikor a napokban az ugi polgármesteri hivatalban részt vett egy megbeszélésen. A találkozón a megyei köz­gyűlés elnöke Hegedűs Jánosné tiszaugi polgármester asszony­nyal megtárgyalta a legsürgő­sebb teendőket, és közösen ki­dolgozták a megyeváltásból adódó ügyintézések formai-tar­talmi forgatókönyvét. Döhtöttek a sikeres csatlakozás örömére rendezendő faluünnepség idő­pontjáról is, amelyet július 3-án tartanak meg. Erre a rendez­vényre a tervek szerint meghív­ják Jász-Nagykun-Szolnok me­gye elöljáróit is. A tiszaugi pol­gármester asszony ugyanis sze­retne békében elválni volt me­gyéjétől. A megbeszélésen a Bács-Kis­kun megyei közgyűlés elnöke megígérte, hogy a megyeváltás­sal kapcsolatos ügyintézésben messzemenő támogatást adnak az ügiaknak. Sz. A. Ez idáig nyolcvanöt gazdasági társaságot töröltek hivatalból a nyilvántartásból Fantomcégek nyomában Minthogy a cégbíróság nyilvántartásai mindenképpen hitelesnek tekintendők, ezért alapvető érdek, hogy az adatokban történt vál­tozásokat mihamarabb regisztrálni lehessen. Az, hogy jó néhány esetben ez mégsem valósulhat meg, részben a valóságban talán már nem is működő, de bejegyzett cégek miatt fordul elő. Az ilyen fantomcégek kiszűré­sére az elmúlt év októberében indított országos akció me­gyénkben sem volt hiábavaló, az adatok legalábbis erre enged­nek következtetni. Az országos kezdeményezés első lépcsője- ként ugyanis közel 1300 olyan cégnevet listázott ki a számító- gépes rendszer Szolnok megyé­re vonatkozóan, amelyek vala­milyen okból elmulasztották pénzügyi mérlegüket benyújtani — tájékoztatta lapunkat dr. Ko­vács Zoltán, a Jász-Nagykun­Szolnok Megyei Bíróság cég­ügyekkel foglalkozó megyei bí­rája. Ahogy a különféle szempont­ok szerint „rostáltak” a kérdéses gazdasági társaságok között, úgy apadt a lehetséges fantom­cégek köre körülbelül 850-re. E cégek mindegyikével egyezte­tést folytattak annak tisztázása érdekében, hogy ténylegesen működnek-e és csak a mérleg­benyújtási kötelezettségüket mulasztották el vagy sem. A vizsgált társaságok egy részénél azonban a cégbíróság hivatalból megkezdte a törlési eljárást. Persze nem csak az idáig vezető út volt bonyolult, de maga az el­járás is — a jogorvoslati lehető­ségek miatt — több fázisban zajlik ez a procedúra. Az akció ez idáig 85 cég nyil­vántartásból való törlését ered­ményezte, de mint megtudtuk, még nem zárult le véglegesen, ezért még gyarapodhat ez a lét­szám. Dr. Kovács Zoltán el­mondta, a törölt cégek többsége betéti társaság, de akad közöttük kft. is. A törlési eljárás azonban nem alkalmas arra, hogy megál­lapítsák, ezek a fantomcégek ki­fejezetten a visszaélés lehetősé­gének kihasználására alakultak volna. (Folytatás a 3. oldalon) Idén második alkalommal rendezték meg Nagyothallók napja a Tiszaligetben Műsoron is szórakozhattak a sorstársak fotó: m. j. Másodszor rendezett nagyot­hallónapot a siketek és na­gyothallók megyei szervezete a Tiszaligetben tegnap. A meghívott sorstársakat Dé­nes Pálné megyei titkár és Ko­vács Béla országos küldött üd­vözölte, aki elmondta, hogy az országos szövetség tavaly ha­tározta el, hogy nemcsak a si­ketek nemzetközi napját tart­ják meg, hanem országos szinten a nagyothallók napját is. A tegnapi rendezvényen megemlékeztek Békésy György fizikusról (a hallóké­szülék ősének elkészítőjéről), valamint a megyében folyó klubéletről. A megyében jól működnek a nagyothallóklu­bok, különösen Mezőtúron, Martfűn (ahol az önkormány­zat is támogatja) és Szolnokon. A tegnapi nagyothallónap al­kalmat adott a megyében élő sorstársaknak, hogy beszélges­senek, szórakozzanak. P. E. 977086591502399137

Next

/
Thumbnails
Contents