Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-11 / 134. szám
1999. június 11., péntek Kulturális Panoráma 9. oldal TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Végre - mondhatjuk örömmel - a televízió reggeli műsorában, a Szabadság térben csütörtökön elhangzott hír hallatán: felszállt a füst. A béke reménye Felszállt, na nem Rómában - ott használják ugyanis ezt a fordulatot sikeres pápaválasztás esetén -, Koszovóban szállt fel. És ez a füst nem is az, amelyet hetek óta a képernyőn is láthattunk, robbanások, pusztítások fel-felcsapó vagy hatalmasan gomolygó, félelmetes füstje, ez már képletesen szólva a békéé, ugyanis Koszovó ügyében megszületett a megállapodás: véget lehet vetni a katonai akcióknak. Remélhetően a hírműsorok élén is a pusztítás, az embertelenség képeit felváltják a békét követő újjáépítésről, az új élet kibontakozásairól szóló tudósítások, melyeket jó érzéssel vehetünk majd tudomásul. Igaz, 11 nap alatt még sok minden történhet - ennyi idő alatt kell a szerb hadsereg katonáinak kivonulniuk a térségből -, mindenesetre a remény felcsillant s biztató. És van-e most ennél fontosabb! De ki írta? A fenti örömteli hírt a Külügyminisztérium szóvivője közölte azzal a Havas Henrikkel, a reggeli műsor vezetőjével, aki különben az előző napokban Surján Lászlóval ült egy asztalhoz az Aktuálisban, s ama elhíresült Selmeczi Gabriella-féle levélügyben faggatta őt, méghozzá abból az alkalomból, hogy az adott párton belül lezárult a vizsgádat, melyet ő vezetett. Egyébként másnap reggel a Szabadság térben is szerepelt Suiján, ott a levelet, másolatot először közreadó napilap főszerkesztőjével szembesült, és szálltak egymással reménytelen vitába: vajon manipulált volt-e a közzétett iromány, avagy netán csak preparálták. Megjegyzem, annyi minden elhangzott már ez ügyben, ember legyen a talpán, aki igazán ki tudja ismerni magát a soksok, olykor homályos részletben. Havas Henrik, aki aligha vádolható ellenzéki elfogultsággal, rendületlenül kérdezte partnerét, makacsul szerette volna megtudni: vajon ki is írta azt a bizonyos levelet, ki öntötte formába. Erre azonban hiába várta a választ. A bizottságnak nem volt feladata annak kiderítése - így a vizsgálat vezetője. Pedig mi tagadás, minket, nézőket is érdekelne a levél forrása, márcsak azért is, merthogy a televízió is többször foglalkozott ezzel a kérdéssel, illetve magával az üggyel. Akkor talán a találgatások is véget érnének, s az el nem küldött levél históriáját is mielőbb a feledés „kosarába” dobhatnánk. Kétszer is hallottunk ugyanarról, este és reggel, sokkal azonban egyik esetben sem lettünk okosabbak: ki-ki mondta a magáét. Talán majd mégis, egyszer. Tanévzáró És jó volna világosan látni, tudni azt is, mi is tartassák a pedagógusok hagyományos napjáról, amely mindig június első vasárnapján köszönt ránk. Ahogy most is. Ám még ma is némi bizonytalanság veszi körül, vegyes érzelmek kísérik. Vannak ugyanis, akik egyszerűen a „pártállami” idők maradékának ítélik, szerintük talán el is kellene felejteni, míg mások úgy gondolják, mégiscsak egy igen fontos társadalmi réteg megbecsüléséről van szó - ebben a formában is. Nos, egyelőre úgy látszik: legyen ugyan, de azért, ha lehet, ne emlékeztessen a hajdanira, vagy legalábbis minél kevésbé. A televízió magatartása is ez az ambivalens, vegyes, tartózkodó álláspontot tükrözte, tes- sék-lássék született ugyan az alkalomra egy riportfilm, a Tanévzáró, ám vasárnap kora délután sugározták, amikor alighanem senki nem látta, vagy legalábbis csupán a legelszántabb nézők, azok kapcsolták be érte készüléküket. Ámde nekik is micsoda súlyos csalódásban lehetett részük! Ugyanis minden idők legsilányabb, mondhatni pocsék televíziós munkáját adta közre a közszolgálati televízió. Valójában egy tehetséges fiatal pedagógust kívánt bemutatni a film - részleteket magánéletéből (Trabanton közlekedik), egyik tanórájából, arról, hogyan varázsolja el kis tanítványait a mesék világával - de mindezt a fekete-fehérről színesre szeszélyesen váltó képekkel, a képsorokat durván megszakító technikai hibákkal, tökéletlenségekkel, így a nemes életanyag is szinte élvezhetetlenné vált. Szomorú, hogy a második évezred végén csak ennyire futotta a televíziótól, ha már tenni akart valamit az ügy érdekében. Egyébként Gilicze Zoltánról készült a film, a kivételes tanárról kivételesen silány riport. A Szívtipró gimi Itt említem meg, jóllehet nem kötődik a kérdéses naphoz, és nem is magyar diákokról és tanáraikról szól, pedagógiai szempontból mégis figyelemre méltó az ausztrálok filmje, a Szívtipró gimi, melyet ugyan ismétlésben láthatunk, de így is igen érdekes. A legutóbbi darabjában rendkívül meggyőzően mutatta be például, mi is a tisztesség és a becsület dolga, amikor is az egyik diáklányt, aki korántsem híve a kémiának, de mert csinos és mutatós, példaképnek akarta állítani a média, hogy vele támasszon kedvet lányok számára a szóban forgó tudományhoz. A csábító ajánlatnak végül is küzdelmek árán ellenáll a kiszemelt leányzó, vele igazolván azt a tételt: a cél nem szentesítheti az eszközt. (Legfeljebb, ha életet ment). De általában is a látszólag lazább, kötetlenebb, „szabadosabb” diákélet is mindig rejteget a néző számára valamilyen erkölcsi tanulságot, hisz igen gazdag az emberi kapcsolatok ábrázolásában, főképp az útkereső fiatalok konfliktusainak bemutatásában. A sok üres, semmitmondó sorozat mellett a tartalmas filmek közé tartozik ez a pedagógiailag is értékelendő filmsorozat. „Sekélyes” Mélyvíz Közvetve a Mélyvíz is kapcsolódott a pedagógusok ünnepéhez, arról kívánt vitát rendezni, mennyiben más történelmet tanítani a rendszer- váltást követően, mint annak előtte. De a meghívott vendégekről kiderült - akik azonos évfolyam tagjai voltak, tanárként 1987-ben végeztek, köztük a mostani oktatásügyi miniszter is -, hogy tanári hivatásukat már nem gyakorolják vagy épp már nem tanítják a históriát. így igazi eszmecsere nem bontakozhatott ki, és a vita csendes beszélgetésben merült ki, a baráti találkozásjegyében. Talán ha valóban gyakorló tanárokkal kísérlik meg ugyanezt, akik a történelem tanításában szerezték tapasztalataikat, így tudják értékelni, megítélni a történelem- oktatásban jelentkező változásokat, illetve nehézségeket, akkor tanulságos polémia kerekedhetett volna ki az adott kérdésben. így ez a Mélyvíz azt mutatta meg, hogy a siker vagy sikertelenség mennyire múlhat azon is, hogy jól választják-e ki az eszmecseréhez a partnereket. Ezúttal nem volt eléggé körültekintő a szerkesztőség. Nagy hiba. Valkó Mihály Kinyílik az Időkapu Martfűn A kiállításon az Időkapu makettje nagy érdeklődést keltett A millennium tiszteletére talán újabb szoborral gyarapodik a városszépítésre eddig is sokat költő Martfű: Gyüresek Ferenc elkészítette az Időkapu terveit, amelyeket nemrég tártak az érdeklődők elé a művelődési központban.- A kapu az emberiség régi jelképe, elválaszt és összeköt. Ez az a kapu, amely a következő évezredbe vezet?- Befejez, és megkezd valami újat. Mindig izgatott az idő problémája, ezzel együtt pedig a halálé, amely az idő múltával törvényszerűen bekövetkezik. Van-e értelme az életnek, ha mindenképpen az elmúlás, a halál a vége? Ez nem hagyományosan szobrászi, inkább irodalmi gondolat, amelyet azonban meg lehet jeleníteni a képzőművészet eszközeivel is. Plasztikai kifejezése például az egymásra épülő rétegekkel lehetséges.- Korábbi munkásságában ez a szolnoki Tanúhegyen és a martfűi Szent István-szobor talapzatán szemlélhető. Az Időkapu miben különbözik ezektől?- A két oldalán megjelenő időrétegeket belekomponáltam egy építészeti együttesbe.- A félig nyitott kapu két oldalán domborművű jelenetek láthatók. Mit ábrázolnak?- Van egy úgynevezett magyar oldala és egy emberiség oldala. Ez utóbbi Madách Tragédiáját veszi gondolatilag alapul.- Mennyire elvontak vagy konkrétak ezek az ábrázolások?- Én avantgárd művészként indultam, de ahogy öregszem, konzervatívabb leszek. A rombolásnál fontosabbnak érzem az értékteremtést. Az elődök is ezzel viaskodtak a görög vagy keresztény mitológia keretei között.- Korunknak van mitológiája?- Kezdett kialakulni, de dogma lett belőle, mielőtt mitológia lehetett volna. Ám sok eleme megmaradt bennünk, azokban is, akik ezt tagadják, vagy szeretnék, ha nem így lenne. B. A. Az alkotás öröme Az alkotás örömet szerez, formálja a személyiséget. Ez nemcsak az ép társadalom tagjaira érvényes, hanem az értelmi fogyatékos emberekre is. Sokan nem tudják - nem is feltételezik -, hogy a sérült emberek ugyanolyan színvonalú alkotásokat képesek létrehozni, mint mások. Ezt bizonyította az a tábor is, amelyet a napokban rendeztek a szolnoki Tiszaliget- ben, s ahol 170, az ország különböző intézeteiből érkezett értelmi fogyatékos alkotó vett részt. Képeink a táborlakók egy csoportját örökítette meg munka közben, illetve alkotásaikból mutatunk be néhányat. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN 20 ÉVES A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT VÁROSI MŰVELŐDÉSI ÉS ZENEI KÖZPONT KHI Szolnok PROGRAMAJÁNLATA ZENÉS KORZÓ II. JÚNIUS 11.15.00 órától JUNIÁLIS SZOLNOKIAK - SZOLNOKIAKNAK Zeneteraszon fellép 15.00 óra Bartók Béla Zeneiskola Big Band-ja 16.00 óra Erika & Renáta - énekes duó 17.00 óra Mondok Yvett és Balogh László - ének 18.00 óra Varga Erik (Riki) - gitár ZENÉS KORZÓ III. JÚNIUS 12.10.00 órától KUTYAKORZÓ - AGILITI BEMUTATÓ a Szolnoki Kutyabarátok Alapítvány bemutatója Keverék kutyák szépségversenye Felvezető gyakorlatok Ügyességi feladatok Őrző-védő munka Szánhúzó kutyák bemutatója Fajtabemutató (társasági kutyák, különleges fajták, kedvencek) Az állatorvos válaszol Kérdezz-felelek játék ZENÉS KORZÓ IV. JÚNIUS 17.15.00 órától OVÁCIÓ - TANÉVZÁRÓ BULI általános és középiskolások vidám zenés délutánja Sztárvendégek: Szolnoki Befutók a Kifutón Balogh László, Bozsik Patrick, Ligeti Veronika, Mondok Yvett Zeneteraszon a zenét szolgáltatja: Chris együttes 9.00 órától - egész nap SULINET-MATÁVNET BEMUTATÓ JÚNIUS 18-19.19.00 óra - színházterem BALETT-TANFOLYAM VIZSGA ELŐADÁSAI Vezető-koreográfus: Mozsonyi Albert balettmester JÚNIUS 21-27.16.30 óra - balett-terem TÁNCTANFOLYAM Vezeti: Szentiványi Kinga JÚNIUS 22-30. SARA ATZMON izraeli festőművész kiállítása - Szolnoki Izraeli Napok keretébe n - Megnyitó: 1999. június 22-én 16.00 óra JÚNIUS 24-26. MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGUSOK ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIÁJA ZENÉS KORZÓ V. JÚNIUS 26.15.00 óra NYUGDÍJAS PIKNIK Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjas Klubok kulturális seregszemléje JÚNIUS 30-IG TERMÉSZETVARÁZS című fotókiállítás JÚNIUS 18-IG MACI HAD- vándorkiállítás Balázs Antal régi játékmaci gyűjteménye LEGSZEBB JÁTÉKOM A MACI- városi gyermekrajz-verseny rajzainak kiállítása DOBOZ(OK)BA ZÁRT MÚLT- színes fémdoboz gyűjtemény kiállítása Programjainkról felvilágosítással szolgálunk és jegyek elővételben kaphatók a Városi Művelődési és Zenei Központ Közhasznú Társaság jegypénztárában hétfőtől péntekig 15.00-18.00 óráig. Telefon: 06-56/344-133*
