Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-10 / 107. szám

1999. május 10., hétfő 3. oldal Megyei Körkép A szőlősi polgári őrző-védők gondjai Egyedül sokáig nem megy Nincs még fél éve annak, hogy lapunk tudósított a Tiszaszőlősi Polgárőrség alakuló közgyűléséről. Kihangsúlyozva azon fon­tos információt, hogy az alig több mint 20 fős alapító „mag”, együttműködve a rendőrséggel, mindent meg fog tenni a falu nyugodtabb létéért. Nem titkolva azt sem, hogy a civil őrző-vé­dők bíztak abban, hogy munkájukkal kivíva az elismerést, többen is támogatni fogják majd tevékenységüket. Már nem kellenek számadatok ahhoz, hogy kijelentsük: a Tisza­füredhez tartozó falu érzi, hogy néhány lelkes ember önzetlen módon és rendszeresen járőrözve őrzi a nyugalmát. Talán ezért is gondoltát úgy a szőlősi polgárok, hogy most már megszólíthatják a helyi vállalkozókat: lehetőségeik szerint támogassák a civil szerve­ződés további létét. Annál is in­kább, mert a saját gépjárművek­kel és technikai eszközökkel pluszmunkát vállaló alapító ta­gok lényegében csak a tagdíjaik­ból tudják fedezni kiadásaikat. Ám a húsz címzett vállalkozó közül nem mindegyik fogadta el a meghívást. így az eléggé cson­kára sikeredett együttgondolko­dás után feltehető a kérdés: a he­lyi vállalkozók teljes körű köz­reműködése nélkül lehet-e a falué a polgárőrség ... ? -pm­Nagyobb hangsúlyt kap a humán szféra Nagykörűben Aki akar, dolgozhat Nincs klasszikus értelemben vett munkanélküliség Nagy­körűben - jelentette ki a mi­nap dr. Veres Nándor polgár- mester. A vezető elmondta: hagyomá­nyos értelemben azért nem le­het munkanélküliségről be­szélni a községben, mert aki va­lóban dolgozni akar, annak munkája is akad. A község ide­genforgalma például jelentős energiákat és munkaerőt igé­nyel, igaz, bizonyos mértékig szezonális. Azonban egy-egy szakipari munkára gyakorta problémát jelent a településen megfelelő szakembert találni. Segélyért folyamodók ter­mészetesen voltak és vannak ma is. Ám a jövedelempótló támogatásban részesülők közül jó néhányan „visszatérő vendé­gek” már. Ez azonban bizonyos mértékig a támogatási rendszer hibája is - állítja a polgármes­ter. Időarányosan csökkenő munkanélküli-segélyekre, il­letve jövedelempótló támogatá­sokra volna szükség, melyek ösztönzik a munkavállalást. A jelenlegi rendszer ugyanis újra­termeli a munkanélküliséget. Nagy problémát jelent azon­ban, hogy nincsenek Nagykö­rűben olyan munkahelyek, me­lyek helyben tartanák a képzett, értelmiségi rétegeket. Az ő el­vándorlásuk kihat a település szellemi erejére, teljesítőképes­ségére és végső soron a népes­ség alakulására is. A helyzet ja­vítása érdekében az önkor­mányzat nagyobb hangsúlyt fektet a jövőben a humán terü­letek erősítésére - ígérte dr. Ve­res Nándor. -bugány­Be lehet fürödni... Szállítás előtt válogatják a még pelyhes korú pecsenyé- nekvalót fotó: b. n. (Folytatás az 1. oldalról) Vereb István az export arányá­nak fokozatos növelését elen­gedhetetlennek tartja a „túl­éléshez”, mivel a belföldi part­nereik egy része tavaly október óta nem vagy alig tud fizetni. Mindez azt eredményezte, hogy az 1998-ban, 90 millió fo­rintból elkezdett telepbővítő beruházás második üteme idén nem folytatódhat. Nincsen fe­dezet ugyanis arra a másik, kö­rülbelül 90 millióra, amely a bővítés befejezéséhez szüksé­ges volna. Az előző évi beruhá­zásnak köszönhetően azonban néhány hónap alatt 103-ról 140-re emelkedett a cég alkal­mazottainak száma, és az óva­tosabb gazdálkodás, az egyik napról a másikra tervezhető jövő mellett is bíznak a nyere­séges esztendőben - állította az ügyvezető igazgató, -bugány­Családi tűzoltómajális Tiszafüreden Flórián vidám aprószentjei Immáron hagyomány Tisza­füreden, hogy a tűzoltók csa­ládi majálissal is adóznak védőszentjük, Szent Flórián ünnepének. Azt kell mon­dani, hogy Flórián megkü­lönböztetett figyelemmel ügyeli aprószentjeit is, hi­szen a Flotta kempingben megtartott familiáris ünnep - negyvenkét család, vala­mint a nyugalmazott lánglo­vagok vettek részt - kifeje­zetten gyerekparti volt. Míg az apukák kavargatták a rotyogó birkapörköltet, addig a tűzoltó anyukák jól gardíroz­ták az utánpótlást, melynek tagjai versenyben rajzolhatták le a „piros kakast”, vízi kirán­dulásra vihették a mentőro- csót, tesztelhették a máskor „tabu” szirénás autót, célra tarthatták a vízsugarat is. Persze a bátor ősöknek sem csupán a fakanálforgatás volt az osztályrészük, hanem az a Célra tarts! - a tüzoltófecskendővel horgászverseny is, amelyen Olajos Attila lett a legjobb tűzoltó pecás. Nem is beszélve arról a fo­ciderbiről, amelynek kiváló alaphangulatát adhatta az a tény, hogy a Kecskeméti Imre gólkirályi vezérletével ügyes­FOTÓ: SZ. M. „fŐ­kedő aranylábú csővezetők” pénteken me­gyénkkel együtt szinte a fél Eszak-Magyarország tűzoltó­válogatottját kényszerítették térdre Jászberényben, veretle­nül elnyerve a Szent Flórián- kupát tűzoltóéknak. -percze­Jubilál a hortobágyi kutatótábor Talán senki, még a program elindítói sem gondolták, hogy a hortobágyi természetvédelmi kutatótábor negyedszázadon ke­resztül fennmaradhat. Pedig igaz: idén júliusban huszonötöd- ször települnek ki a természet szerelmesei a pusztába, hogy an­nak féltve őrzött titkaira fényt derítsenek. A kutatások kezdete tulajdon­képpen kötődik a Hortobágyi Nemzeti Park létrejöttéhez, hi­szen az első egyhetes turnus közvetlenül azután szerveződött. Akkor 19-en vertek sátrat, de a következő évben már tematikus vizsgálatoknak vetették alá a pusztát. Már abban az időben felszíni leletgyűjtést végeztek a debreceni múzeum részére. De kik is voltak az elsők? Ta­nárok javaslata alapján válasz­tották ki a diákokat. Áztán a kö­vetkező években a „visszatérők” vittek magukkal újabb fiatalo­kat. Eddig több mint ezren vet­tek részt a vizsgálódásokban: középiskolások, egyetemisták és mintegy száz szakember. Az (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Fazekas Sándor szerint ör­vendetes dolog, hogy Kazah­sztánban komoly érdeklődés van a magyar üzleti kapcsolatok iránt. A delegáció tagja, Kovács István ügyvezető igazgató a gazdasági kamara elnökének je­lenlétében írt alá Almatiban egy kazak-magyar kereskedőház lé­tesítésére vonatkozó szerződést. A cég mintegy húsz magyar vál­lalatot fog képviselni. idén jubiláló program nemrégen megkapta a Pro Natura emlék­érmet. Az első kutatáson is jelen volt, tulajdonképpen atyja az immáron huszonöt éve tartó programsorozatnak dr. Tóth Al­bert, a GATE Mezőtúri Főisko­lai Karának tanszékvezetője. Mint elmondta, annak idején fá­jón tapasztalta, hogy közvetlen környezetüket alig ismerik az ott élők. Kezdő tanárként döbbent rá, milyen sok értéket rejt a Hor­tobágy.- Mi a haszna ezeknek a tábo­roknak, már ha lehet valamiféle hozadékról beszélni?- Az itt kutatók ha egy ver­senyre mennek, már rendelkez­Kirgizisztánban a parlament bizottsági elnöke és Bispek fő­polgármestere is fogadta a ma­gyarokat. A kirgizek is komoly érdeklődést mutattak a ma­gyarországi kunok és más ke­leti eredetű népcsoportok iránt. A találkozón a vezetők, kutatók is hangsúlyozták a rokoni szá­lakat. Üzbegisztánban szintén magas rangú vezetőkkel tár­gyaltak, de meglátogatták a Timur Lenk múzeumot és a nek terepgyakorlattal. De a ta­pasztaltakat fel tudják használni szakdolgozatokban, tanulmánya­ikban, s arra is van példa, hogy a kandidátusi értekezésnél. Nagy szerepe van a tábornak abban is, hogy olyan feladatokat vállal fel, amire másutt nem lenne kapaci- / tás. Ezek eredményeiről már két könyv is megjelent.- Milyen tervek vannak a jö­vőre nézve?- Természetesen az idén is sátrat verünk. De a júliusban megtartandó tábornak az lesz a sajátossága, hogy találkozóra hívjuk mindazokat, akik a ne­gyedszázad alatt a legtöbbször vállalták az egyhetes „munkát”. Az új évezred első évében egy tudományos jellegű kötetet ter­vezünk kiadni, annak tematiká­ját is a nyáron alakítjuk ki. S ha ez is letelik? Tervezzük a követ­kezőt - hangsúlyozta dr. Tóth Albert. G. G. parlament épületét is. A három országban most a legnagyobb feladat az életszínvonal eme­lése és a gazdaság újjászerve­zése. A delegáció tagjai szá­mára meglepő volt az a lelke­sedés, amivel a függetlenséget fogadták, és az az erőfeszítés - a hatalmas rendszeretet, a kör­nyezet ápolása -, amellyel a vezetők megpróbálják a leg­jobb életszínvonalat biztosítani a lakosság részére. de Gyorsítana az MDF Gyorsítana az MDF - leg­alábbis a 4-es főút Szolnokot elkerülő szakaszának egy ré­szén. Véleményük szerint ugyanis a megyeszékhely hatá­rában a négysávos útszakasz je­lenleg nem tölti be igazi felada­tát, a forgalom gyorsítását. Ezért az MDF szolnoki képvi­selői az illetékes szakhatóság­hoz a napokban nyújtják be azt a javaslatot, melyben szorgal­mazzák, hogy a 4-es főútnak a város határában lévő benzinkút és a szajoli felüljáró közötti négysávos szakaszán emeljék fel a megengedett legnagyobb sebességet a jelenlegi óránkénti 80 kilométeres sebességről 100-ra. TJ A fapapucsosok segítsége A tiszafüredi reformátusok­nak jó 12 éves a kapcsolata a hollandiai testvérgyülekeze­tekkel. Hogy ez a kapcsolat működő és naprakész, jelez­heti, hogy a közelmúltban két karitatív delegáció járt a Ti- sza-parti városban. Mint azt megtudtuk, a welsen- noordi gyülekezet képviseleté­ben egy házaspár - Tjerg és Ans Joustra - 200 ezer forint értékű adománnyal (készpénz és játé­kok) ajándékozta meg a refor­mátus óvodát és iskolát. Az eu­rópai segítő körúton lévő há­zaspár 140 ezer forint értékű ágynemű-garnitúrával támo­gatta a füredi szeretetotthont is. Az erdélyi Zilah templomá­nak építését támogató meer- kerki delegáció is eltöltött egy napot Füreden a reformátusok vendégeként. Miután felmérték és egyeztették az igényeket, ígéretet tettek arra, hogy mint idáig mindig, idén is jelentő­sebb készpénzzel fogják segí­teni az iskolaév indítását, -p­Van-e jó társadalom? (Folytatás az 1■ oldalról) A cél megvalósult, hisz’ be­szélgetés, eszmecsere alakulha­tott ki. Szóba került a gazdaság, a politika, a pénz világának emberekre, a társadalomra gya­korolt hatása. A koszovói vál­ság, a társadalmi igazságtétel mind-mind témát szolgáltatott, bár az eredetileg feltett kérdés megválaszolásához nem biztos, hogy közelebb juthattak. A két nap hozzájárult az ol­vasókörök feladatának teljesí­téséhez, melyet Molnár Zoltán író, a civil szervezet országos szövetségének elnökségi tagja nyitó előadásában megfogal­mazott: ez nem más, mint a közgondolkodás alakítása, az eligazodás segítése folyamato­san változó világunkban, bcs Komoly érdeklődés Közép-Ázsiából Abony és Jászjákóhalma közösen hajtott fejet Kivégzett mártírokra emlékeztek Abony és Jászjákóhalma önkormányzata kopjafaállítással és koszorúzással emlékezett a nyolcvan évvel ezelőtt, 1919 májusában és júniusában a településen a vörösterror során kivégzett mártírokra - sarudi Battik Bélára, Piros Jenőre, K. Molnár Józsefre, Dohy Gáborra, Lajcsák Istvánra és Telek Fehér Mihályra - az abonyi református temetőben. „Aki azt akarja, hogy vissza­térjen a régi hatalom, azt kí­méletlenül fel kell akasztani. Szükség lesz arra, hogy vér omoljon. A vér erősíti a prole­táröklöt. Ki fogjuk irtani ha kell, az egész burzsoáziát!” - idézte szombaton Abonyban Fodor István Ferenc, Jászjá­kóhalma polgármestere Sza­muely Tibor - a Tanácsköztár­saság egyik vezetője - 1919. április 20-án Győrben mon­dott beszédét. A vérengzés egyik áldozata volt a 42 évet élt Dohy Gábor tartalékos főhadnagy, Jászjá­kóhalma egykori jegyzője, akit a páncél vonatán Szolnok (a várost május 3-án foglalták vissza a vörösök - a szerk.) térségében tartózkodó Szamu­ely egyperces rögtönbírásko- dással ítélt 1919. május 8-án golyó általi halálra. Á kivégzést a vasúti pálya melletti abonyi református temetőben hajtották végre ceglédi különítményesek. Dohy Gábor bűne az volt, hogy fehérérzelmű személye­ket tett meg rendfenntartónak Jákóhalmán a románok elől elmenekülő vörösök helyébe, a kisbírót pedig utasította, do­bolja ki a faluban, hogy a ta­nácskormány rendeletéi ér­vénytelenek. Emlékére most a jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör kopjafát állított a temetőben. A tiszteletadáson részt ve­vők felkeresték az abonyi te­metőben Piros Jenő díszsírhe­lyét, akit néhány nappal Dohy előtt akasztottak fel, majd a Kossuth téri első világhábo­rús emlékműnél emléktábla­avatással és koszorúzással rótták le kegyeletüket az 1919-ben meggyilkolt mártí­rok emléke előtt. A megyei baleset-megelőzési bizottság szombaton rendezte meg a Kerékpáros­iskola Kupa és a segédmotorkerékpáros-verseny döntőjét. A tiszaligeti vetélkedőn a részt­vevők először ügyességüket mutatták be a szervezőknek, majd a KRESZ-ben való jártassá­gukat bizonyíthatták. fotó: bartalos Nikoletta < 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents