Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

Hét végi ügyeletek 10. oldal Heti rádió- és televízióműsor 11-14. oldal 9 •770865 915054 99105 A Kereskedők Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete (KISOSZ) a munkaügyi központ támogatásával indítja az alábbi szakképesítő tanfolyamait 1999. június elején. ■ KERESKEDŐ-BOLTVEZETŐ (élelmiszer, vegyi áru, ruházat, kultúrcikk, vagy vas-műszaki szakon) ■ VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ ■ TÜZELŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAGKERESKEDŐ ■ ABC ELADÓ ■ GYORSÉTKEZTETÉSI ELADÓ ■ HULLADÉKGYŰJTŐ ' FALUSI VENDÉGLÁTÓ. Érdeklődni: KISOSZ Szolnok, Baross út 21. sz. alatt személyesen, vagy az 56/421-399 telefonon. Látványos szakaszához érkezett Tiszaföldváron az Ószőlői Általános Iskola tornacsarnokának építése. A napok­ban a fa tetőszerkezet kerül a helyére. Szeptemberben tan­évkezdéskor a diákok már birtokba vehetik az új létesítményt, és 2000-re elkészülnek a csarnok melletti tantermek is. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Megyénkben is több tízezer hektárt célszerű kivonni a művelés alól Gabona- helyett kamillamező? Szakmai berkekben jó ideje a viták középpontjában áll, hogy hogyan lehet a legoptimálisabban hasznosítani a jelenleg szán­tóföldi művelés alatt áiió, ám gyenge íermőképességű, többnyi­re vízjárta területeket, amelyek egyes számítások szerint orszá­gosan mintegy egymillió hektárt tesznek ki. A témában ezúttal dr. Tóth Albert, a mezőtúri főiskola tájgazdálkodási tanszéke ve­zetőjének véleményére voltunk kíváncsiak. A kutató előzetesen elmondta, a múlt századtól kezdődően egé­szen a közelmúltig óriási terüle­teket - egykor élő mocsarakat, Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a térség MSZP-s or­szággyűlési képviselője a parla­mentben felszólalásában arra kér­te a Tisztelt Házat, hogy ne járul­jon hozzá a község csatlakozási kérelméhez. Az indokláson na­gyon meglepődött Tiszaug pol­gármester asszonya, mivel abban ősgyepeket stb. - vontak be a szántóföldi művelésbe (sok esetben tönkretéve a helyi öko­szisztémát), amelyek visszaadá­azt mondta Farkas Imre, hogy tu­domása szerint a község vezető­jét érzelmi okok motiválták a ké­relem benyújtásakor. Mint ismert, a községben úgy határoztak, hogy népszavazás döntsön a Jász-Nagykun-Szol- nok megyétől történő elszakadás­ról. Akkor a szavazásra jogosul­sa a természetnek gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt indokoii, s ez nem az Európai Unió parancsa, mint azt többen gondolják. A szakember úgy vélte, a klasszikus szántóföldi művelés helyett az érintett terü­leteken ötféle hasznosítás jöhet szóba. Az építési, vízkormány­zási beruházások miatt az egyik legköltségesebb a halastó. (Folytatás a 3. oldalon) tak hatvannégy százaléka járult az urnákhoz, s nyolcvannégy szá­zalékuk áldását adta a megyevál­tásra. Ezt követően mindkét me­gye közgyűlése elfogadta a tisza- ugiak határozatát, tehát már csak az Országgyűlés igenje kellene.- Nagyon sajnálom, mennyire nem ismeri az országgyűlési kép­viselőnk településünket - kom­mentálta Farkas Imre szerdai fel­szólalását Hegedűs Jánosné. (Folytatás a 3. oldalon) Megemlékezés a jászok napján Jászjákóhalmán tegnap megemlékeztek a jászok napjáról. A jászok 1745. május 6-án engedélyezett redemptiójának, önmeg­váltásának tiszteletére 1991 óta rendeznek ünnep­ségeket a településen.- A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben avatta községünk ezt az emléktáblát, mely a já­szok letelepedésének 750. évfordulója tiszteletére ké­szült - emlékezett Fodor Ist­ván Ferenc a település pol­gármestere a IV. Béla Általá­nos Iskola falán lévő emlék­tábla előtt. A táblánál ezután elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Az ünnepségsor alkalmával adták át a helyi kitüntetéseket is. Jászjákóhalmáért kitünte­tést kapott a „Jákó ” Kertba­rát Kör és Szabari István, a Jászjákóhalma Díszpolgára címet pedig dr. László István Péter újságíró, a MÚOSZ örökös tagja, a település szü­lötte vehette át. bcs Vitát szült a térségi képviselő parlamenti felszólalása Nincs csend Tiszaug ügyében Elutasítja Hegedűs Jánosné tiszaugi polgármester Farkas Imre or­szággyűlési képviselő vádjait, mely szerint pusztán az ő érzelmi in­dokai miatt kérték a település csatlakozását Bács-Kiskunhoz. Ladányt „kisöpörték” a hagymafelvásárlók Nem csal könnyeket a szemekbe Bár idén kisebb területen ültetett hagymát a jászladányi Jász­föld Szövetkezet, mint tavaly, az elnök, Dankó István úgy véli, nem néznek rossz évnek elébe. A növényből egyébként már alig maradt Ladányon, szinte mindet eladták. A szövetkezetben tavaly 2250 hektáron volt hagyma, idén azon­ban 1900 hektárt ültettek be vele. Ennek ellenére az elnök úgy véli, annak a 300-400 családnak, amelynek szinte a megélhetést biztosítja a hagyma, idén is meg­lesz a jövedelme a növényből. Jászladányt egyébként „kisö­pörték” a felvásárlók, ami nem véletlen, hiszen a ladányi hagy­mának messze földön jó a híre. Igaz, egyesek a kivárással nem jártak jól, mivel ősszel 35-40 fo­rintért adhattak volna túl a ter­méken, de úgy számoltak, ta­vasszal 70 is lesz kilónkénti ára. Csakhogy túlkínálat jött létre, így mindössze 12-20 forintért vitték el a felvásárlók. Ebből is látszik, mennyire bizonytalan a hagyma ára. „Bejátszik” a kül­föld is, a lengyel, a német és a holland hagymatermés is meg­határozza a felhozatalt és ezzel az árat. ta Vezetőváltás a megyei adóhatóságnál Igazgató csak később lesz Tamásné Czinege Csilla (képünkön) általános igazgatóhelyettes­ként látja el a megyei adóhatóság vezetői teendőit, s bár ő az igazgatói poszt várományosa, a kinevezés csak a nemzetbizton­sági vizsgálat végeztével történhet meg. Sajtótájékoztató kere­tében mutatkozott be tegnap a megyei APEH új vezetője, Ta­másné Czinege Csilla, miután a korábbi igaz­gató, Söllei János a bűnügyi igazgatóság élére távozott. Ta­másné hangsúlyozta, hogy je­lenleg általános igazgatóhelyet­tesként vezeti a megyei adóha­tóságot. Tamásné Czinege Csilla 1990- ben revizorként kezdett az APEH-nél. A kiemelt adóalany­ok főosztályának vezetését 1992- től végezte április 30-ig, mely osztály a legnagyobb adókapcsolatokkal ren­delkező vállalkozások ellenőrzését végzi. Az igazgatói poszt vá­rományosa kétdiplo­más, közgazdász, vala­mint a pénzügyi és számviteli főiskolát is elvégezte, s rendelkezik okleve­les könyvvizsgáló képesítéssel is. Mint fogalmazott, elődje munkáját folytatja, egy kérdésre válaszolva pedig elmondta, hogy a munkája és az abból adó­dó szakmai viták során igyeke­zett jó kapcsolatok kialakítani az ügyfelekkel. ein Abonyi kulturális és sportnapok Pünkösdölő a turizmusért Idén 13. alkalommal rendezik meg a kulturális és sportnapokat Abonyban. A több mint egy hónapos eseménysorozatról tegnap sajtótájékoztatót tartottak a városban. A május 13-tól június 18-ig tar­tó programkavalkádról dr. Egedy Zsolt alpolgármester el­mondta: a szervezők szándéka az volt, hogy a már hagyomá­nyosnak számító rendezvények minden generációhoz egyaránt szóljanak. így azok között a gyermekprogramok éppúgy he­lyet kaptak, mint ahogyan az idősebb korosztályoknak szóló sport- avagy kulturális esemé­nyek. A sorozat csúcspontja azonban idén is az úgynevezett abonyi pünkösdölő lesz. (Folytatás a 3. oldalon) Több mint hatvan esztendő elteltével Újabb megyei nagymonográfia készül A Scheftsik-féle megyei nagymonográfia megjelenése után több mint hatvan évvel ismét hasonló munka írására készül a szolno­ki Damjanich János Megyei Múzeum munkatársi gárdája. Er­ről és más kérdésekről beszélgettünk dr. Tolnay Gábor-ral, a mú­zeum új tudományos titkárával. Dr. Tolnay Gábor agrártörténész, a történelemtudományok kandi­dátusa, a Túri Fazekas Múzeum volt igazgatója jelenleg a Damja­nich János múzeum tudományos titkáraként szervezi a munkát, részt vesz a feladatok kijelölésé­ben, a kiadványok szervezésében. Beszélgetésünk elején megje­gyezte, hogy a szolnoki múze­umban egy nagydoktor, tizen­egy kandidátus, öt egyetemi doktor dolgozik, huszonhármán rendelkeznek közép- vagy fel­sőfokú nyelvvizsgával. Ennek a tudományos kapacitásnak a szervezett, jó hasznosítása érde­kében kell többek között dol­goznia. Folytatódik az eddigi kiadvány­ok megjelentetése, mint a Múze­umi Leveleké, amely elsősorban a tudománynépszerűsítést, illetve a Tisicumé, amely a tudományos publikációk közreadását szolgál­ja. Új sorozatként hamarosan megjelenik a Documentatio His- torica, ez nevének megfelelően forrásközlő kiadvány lesz. A következő 5-6 év legna­gyobb múzeumi vállalkozásának az új megyei nagymonográfia ígérkezik, amely az 1935-ben napvilágot látott Scheftsik-féle kiadványhoz hasonlóan sokolda­lú áttekintést ígér a megyéről. Megjelentetését az eltelt több mint hatvan év alatt felhalmozó­dott új tudományos eredmények követelik meg. A mintegy 200 ív­re tervezett kétkötetes, bőven il­lusztrált kiadvány első kötete a megyéről szóló ismereteket, a második pedig az egyes települé­sek történetét foglalja össze. Másik fontos vállalkozás az úgynevezett Nat.-olvasókönyvek kiadása, amely az egyes helysé­gek történetének tudományosan megalapozott, olvasmányos ösz- szefoglalását adja a diákok szá­mára. Ezek a kötetek a követke­ző két-három évben jelennek meg a tervek szerint. B. A. Kitüntetések a vöröskereszt világnapján Árvízen túl, Koszovó előtt A vöröskereszt világnapja alkalmából tegnap dr. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt fűtitkára és dr. Tánczos Judit, a szervezet megyei elnöke a szolnoki ünnepségen kitüntetéseket adott át. Az ünnepségen a Széchenyi gimnázium diákjai adtak színvonalas zenés műsort FOTÓ: CS. I. Május 8. a vöröskereszt alapí­tójának, a svájci Henry Du- nant-nak a születésnapja, és ezen a napon tartják az 1863- ban, Genfben megalakított szervezet világnapját is. Szomorú aktualitása van az emberi segítségnek - célzott nyitóbeszédében a koszovói válságra a főtitkár asszony, aki ez alkalommal jelentette be, hogy 1999. május 8-tól egy éven keresztül, 2000. május 8-ig a vöröskereszt és a vörös félhold föderációja millenniumi eszten­dőt tart. A következő világnapig- az idősek évéhez kapcsolódva- színes programokkal szeret­nék megmutatni, mire képes a humánum, a szeretet. (Folytatás a 8. oldalon) 9770865915054

Next

/
Thumbnails
Contents