Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-06 / 104. szám
1999. május 6., csütörtök Kisújszálláson Jártunk 9. oldal Elment a tiszteletes Mondják, hogy halála előtt kevés idővel Lőrincz Gáspár még javában dolgozott. Noha már a hetvenegyediket taposta, mindez nem látszott meg sem a mozgásán, sem a szellemi frissességén. Minden bizonnyal azért, mert a jó tanulása mellett remek sportolónak számított: Kelet-Magyarország diszkosz-, illetve kala- pácsvető-bajnoka lett. így aztán a sport, a mozgás szeretetét élete végéig megőrizte. Egyetemi, teológiai tanulmányai után szolgált Debrecenben, Szegeden, Békésen, Szabolcs több kis településén. 1985 decembere óta Kisújszálláshoz kötötte a munkája, hivatása. A felesége - aki orgonista kántor - mindenben segítette, támogatta. Három gyermeket neveltek fel: egy orgonaművész, egy pszichiáter, egy pedig operaénekes lett. Mivel Lőrincz tiszteletes úr mindenkivel szót értett, annak ellenére, hogy nem idevalósi, a konok kunok befogadták. Ez pedig nem kis dolog, aki ismeri az itteni lelkeket! Sokat fáradozott a hívőkért, a református iskoláért. Ugyanakkor a nem hívőket is szelíd megértéssel fogadta, hallgatta. Az ő lelkészi évei alatt újította fel teljesen a kisúji református templomot, amiért a helyi Városvédő és Szépítő Egyesület Gáál Kálmán-díjjal jutalmazta. Az ottani református gyülekezet mintegy kétezer tagot számlál. Gyászolják mindahányon, de azok is, akik ismerték és szerették ezt az eredetileg Gyulán született papot, aki élete utolsó éveit Kisújszálláson, a kisújszállásiakért dolgozta végig. Hiszen olyan volt, aki tisztelettel közeledett mindenkihez, és cserében tiszteletet kapott az emberektől. Mutatós lánynak mutatós kocsi: Sándor Ferenc átnyújtja Csótó Klárának, a Nagykunság idei szépségkirálynőjének - aki szintén kisújszállási - annak a kocsinak a kulcsát, amelyet egy hétig ingyen használhat az elsőéves egyetemista. FOTÓ: MÉSZÁROS Hét oklevele van Jó az öreg a háznál - hallottam a minap Vitális Sándor- ral kapcsolatban, aki mostanság már 74 esztendős, és átdolgozott élete során visszatért a feleségével oda, ahol született: ebbe a városba, noha eredetileg anyai ágon kunhegyesi gyökerekkel is rendelkezik.- Sajnos már a ca- vintonos korszakba jutottam - mondja huncut mosollyal, holott szelleme ma is friss, eleven. Református papként szolgálta az embereket északabbra Szolnok megyétől, és most helyettesíti fiatalabb, elhunyt lelkésztársát. Igazi anekdotázó szellem, akinek mindenről eszébe jut egy jó történet. Ráadásul az égvilágon minden érdekli. A lelkészi diplomán kívül idegenvezető, könyvtáros képesítése is van, de fotósigazolvánnyal és jogosítvánnyal éppúgy rendelkezik, mint szakácsoklevéllel meg portás végzettséggel. Hja, kérem, az soha nem hátrány, ha egy tiszteletes sok mindenhez ért. Olykor Berekfürdőben is helyettesít, meg ahol szükség van rá. És megírta, megírja a környék nevezetességeinek a történetét, az egyes településrészek históriáját. Azután mindenhez fűz valami érdekességet. íme egy: amikor Tarpán a fotósüzletén lehúzták a redőnyt, mert az ellenőrzés valamilyen szabálytalanságot észlelt, a bolt ajtaján másnap megjelent egy kis tömör tájékoztatás: „Az üzlet halála miatt a főnök zárva”. Jelentősek a belvízkárok Ide már elkelne egy kis, gyenge eső, pedig korábban volt belőle bőven ... A kun földek bizonyos százalékára azt mondják: vagy porzik, vagy ragad. A hatalmas kiterjedésű kisúji határnak mindkettőből volt része a közelmúltban. A belvíznél maradva, ennek a legnagyobb kiterjedése márciushoz fűződik, elérte a 3 ezer 878 hektárt. Ezenkívül túlnedvesedett területnek számított további 5 ezer 747 hektár. Ez több mint kilencezer hektár, ami a terület mintegy hatvan százaléka. Sajnos vetés is volt benne 1987 hektár. Akadnak olyan külterületi határrészek, ahol közel harminc napig „hullámzott a tenger”, amelyik imitt-amott elérte a félméteres mélységet is. A számítások szerint a belvízvédelmi ráfordítás 30 millió, amelyből 5 millió magát a város belterületét érintette, a többi a határt. Épületeket is megrongált az ítéletidő: magtárakat, istállókat, takarmánytárolókat, de még az alomszalmában is lett veszteség, ami összesen hatmillió körüli. Eddig Cs. Nagy András-nál, a falugazdánál mintegy ötven termelő és négy úgynevezett társas vállalkozás jelezte az idei tavasz belvíz okozta kárait, pluszköltségeit, veszteségeit. Gyakorlatilag mostanra a belvíz visszavonult, de még április 30-án is előfordult 120 hektár olyan terület, ahol vizet fodrozott a szél. És itt jön a képbe a kisúji határ egyik sajátossága, hogy a töméntelen mennyiségű hó, eső ellenére április 10-17. között akkora lett a szárazság, az aszály, hogy kelésproblémák keletkeztek, ami miatt úgynevezett kelesztő öntözést is végzett néhány gazda. Arról nem beszélve, hogy a réti talajokat a belvíz miatt részben újra kell művelni, illetve bevetni, ami pluszkiadásokat jelent. Ráadásul a hízótartás most már szinte állandósult valósága, a fel- vásárlási árak kiszámíthatatlansága oda vezetett, hogy a hízók kilóját lábon 127-149 forint között veszik, viszik. Természetesen sokszor későbbi fizetéssel, így abban sincs meglepő, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a sertéstartási kedv negyven(!) százalékkal csökkent errefelé. Pedig a kisnyugdíjasok mellett sok családnak ez a hizlalás jelentett valamilyen pluszbevételt. Úgy tűnik, ilyen körülmények között sem éri meg ... Kevés az elsős Vitathatatlan, a település igazi iskolaváros, hiszen két általánossal, két óvodával, két középiskolával, valamint zeneiskolával rendelkezik. Középiskolái messze környékről vonzzák a diákságot, és nem kevés a bejáró sem. Sajnos, az nem jó előrejelzés, hogy itt is csökken a gyereklétszám, hiszen az első osztályok száma az általánosban rendszerint kétszáz körül alakul, most pedig még a százötvenet sem éri el. Ennek ellenére a kétszázhatvan pedagógusra elbocsátások nem várnak, a csökkenés a nyugdíjba vonulók, illetve a szerződésesek miatt következik be. Az viszont tény, hogy a két óvoda igazgatóságából 1999. szeptember 1-jétől egy marad. / Újra a sporté lesz A hajdani MHSZ városi székháza a sportot kell hogy szolgálja - így döntöttek a képviselők. Ennek ismeretében a főépület egyik helyiségébe az R5 Postagalamb- sport Egyesület költözhetett, ingyen. Csak a közüzemi díjakat és a karbantartás belső költségeit kell fizetniük. Ugyanígy hasonló feltételekkel kapta meg a lőteret és a fegyverraktárat a gimnázium technikai klubja. Előreláthatóan a jövő hónap során további helyiségek válnak szabaddá, amelyekre a városháza gazdálkodási osztálya újabb pályázatot ír ki. Egy biztos: ezekbe is csak sporttal foglalkozó egyesületek, közösségek kerülhetnek. Elázott házak A polgármester beszámolt a rendkívüli tél, tavasz okozta belvízkárokról. Elsősorban a régi, megfelelő alap nélküli vályogházak nem bírták a víz nyomását. Életveszélyessé három vált, szerkezetileg tizenhat károsodott és tizenhét nedvesedett fel. Hogy a víz elfolyjon, ötvenhat ingatlan kapubejáratát kellett felbontani, a helyükre új átereszek kerültek. A kár megközelítőleg ötmillió forint. A legnagyobbak egyike Roki a gazdi szomszédságában csendesen tűri a fotózást Azt teljes pontossággal nem tudjuk, hogy a településen kié lehet a legnagyobb négylábú csaholó, de hogy erre a címre Téglási Sándor önkormányzati képviselő hároméves Roki kutyája okkal-jog- gal számíthatna, nem túlzás. A derék eb felette van a nyolcvan kilónak, kaukázusi juhász, és a portára lépő, nem éppen jó szándékú idegeneket általában a fogával teszteli. Azok pedig nagyon jók, nem idegkezeltek, amit sajnos a gazdi már aligha mondhat el a magáéról. Egyébként óriási termete, nem éppen bizalom- gerjesztő megjelenése ellenére Roki hallatlanul értelmes, tanulékony házőrző. A gazda szavára, intelmeire mindennél jobban hallgat, mert azt elismeri, hogy nagy erő ide, éles fogak oda, azért Téglási úr az úr a portán. Ami az étrendet illeti, őku- tyasága egy cseppet sem válogatós, hiszen éppúgy eltünteti a csirkefejet, akár a kutyaeledelt. De ha mondjuk hús kerül a tányérjába, azt is jóízűen befalja. A nagy kutyáktól óvakodni kell, vallja a régi népi bölcsesség. Nincsen ez másképpen írásunk főszereplőjénél sem, hiszen a hatalmasra nőtt ebnek a szája is nagyobb. Márpedig ő nemcsak ugat. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotó: Csabai István Negyvennyolc várakozó Régi igazság meg közhely: öregszik a magyarság. Nincsen ez másképpen Kisújon a Szociális Gondozási Központban sem, ahol összesen százhuszonöt személyt istápolnak. Helyből, Kunhegyesről, a környékről, sőt jelentkezett egy kenderesi férfi, aki ugyan Ausztráliában élte le az életét, de idős korára ebbe a „szoci”- ba szeretne költözni. Egyébként a legfiatalabb, de már ápolásra szoruló huszonnyolc éves, de nem ez a jellemző. Inkább az, hogy rengeteg az idős ember, a legkorosabb most éppen négy híján száz lesz. Egyébként a létesítmény várólistáján most negyvennyolcán vannak. Nemcsak magukra, de részben a városra is főznek, sokan hordják el tőlük az ebédet. Jók az ízek, a húst sem spórolják ki. így nem véletlen, hogy kétszáz adag kerül ki innen naponta. Hetente három hízó pusztul, de most például május elsejére birkapörkölt színesítette az étlapot. Ami még jellemző rájuk: sok a rendezvény. Ilyen-olyan pótszilveszter, azután farsang, anyák napja, országjárás. Nagyon készülnek már arra, hogy augusztus 11-én Ópusztaszeren megnézhessék a napfogyatkozást, hiszen effélét kis országunkból csak igen ritkán észlelhet az ember. Egyébként oda busszal utaznak. Még egy sajátosságuk mindenképpen akad. Egyszer valaki azt mondta: ez egy olyan hely, ahol mindig építenek, bővítenék, csinosítanak valamit. Nem volt ez másképpen ottjárttunk- kor sem, egy udvari felügyelői helyiségen szorgoskodtak a szakemberek. Ez a bejárat végére kerül, afféle szélfogó szerepet is betölt, és ha minden az elképzelések szerint alakul, az első félévben - június végéig - befejeződik a hatszázezer forintos bővítés, építés. A jó idő kicsalogatja a gondozottakat egy kis terejerére az udvarra. A képen látható kutya csak úgy odaszokott. Andi megyei bajnok lett Süveges Andrea, az Dlésy Sándor iskola 11. c-se még csak nyáron lesz tizennyolc, de a versmondás szeretetét valahol még az általánosból hozta magával. Mert jó tanárai voltak, mert olvasni, könyveket bújni világéletében szeretett. Most utolsó éves, és ha minden igaz, nemsokára varrónő lesz. Ezt követőén érettségizni szeretne, meg közben dolgozni is. Mindezt valószínűleg a fővárosban. Ami Andrea versmondói sikereit illeti, azok nem most kezdődtek, hiszen jó néhány városi, iskolai szavalóverseny indulója, díjazottja, győztese. Tavaly például második helyen végzett a Petőfi Sán- dor-szavalóverseny megyei döntőjében. Az idén Toldi Attila tanár úr segítségével még alaposabban felkészült, és talán-talán már az sem számít igazi meglepetésnek, hogy a zsűri ezen a megmérettetésen őt látta a legjobbnak az ez évi Petőfi-szavalóversenyen. Az elismeréseken, okleveleken kívül a barátjától puszit kapott, a direktor úrtól igazgatóit, természetesen dicséretet, anyukája meg finom sü- tikkel várta a megyei győztes lányát. A jófajta édességekben aztán nem akármilyen pusztítást végzett már megyei elsőként. Tehette, hiszen ha hinni lehet a mérlegnek, amikor rááll, még két kiló hiányzik az ötvenhez. í
