Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

1999. május 5., szerda Hazai Tükör 5. oldal Göncz Árpád az Alkotmánybíróságon. A köz- társasági elnök Németh Jánosnak, az Alkotmánybíróság el­nökének látogatását viszonozta, amikor tegnap - az AB csaknem tízéves fennállása óta először - ellátogatott a talá­ros testülethez. fotó: feb/kallus györgy Megegyezés született a felsőoktatási vitában Vége egy felvonásnak Mintegy két es fel hónapos egyeztetés után kedden meg­született a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium, valamint az Oktatási Minisztérium közötti megál­lapodás az agrár-felsőokta­tással és a középfokú szak­képzéssel kapcsolatban. Tamás Károly, a földművelés- ügyi tárca közigazgatási állam­titkára a megállapodás aláírása után a sajtó jelenlétében el­mondta: a szerződés megköté­sével e témáról véget értek a vi­ták az FKGP és a Fidesz frak­ciója között. A megállapodásban többek között leszögezik, hogy az FVM egyetért a felsőoktatási integráció alapelveivel, s az ag­rár-felsőoktatási intézmények tangazdaságai, kísérleti telepei és kutatóintézetei feletti szak­mai felügyeletet az FVM az ok­tatási tárcával közösen gyako­rolja. Az erre a célra fordítható állami forrásoknak a földműve­lésügyi minisztérium költség- vetésében kell megjelenniük. Csődhelyzet A közszolgálati Magyar Tele­vízió gazdasági összeomlását csak a törvényes állapotok helyreállítása, azaz a kurató­riumi elnökség ellenzéki tag­jainak megválasztása akadá­lyozhatja meg. A fentieket Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese mondta tegnap. Bejelentette azt is, hogy Kovács László frakció- vezető levélben fogja figyel­meztetni Orbán Viktort a tévé gazdasági vészhelyzetére, s an­nak nemzetközi következmé­nyeire. Kovács a levélben fel­A szerződés szerint az egye­temi oktatók kinevezésében a vidékfejlesztési tárcának egyet­értési joga van. A két minisztérium megálla­podott abban is, hogy kezde­ményezi fogja a felsőoktatási törvény módosítását, mert ez nélkülözhetetlen az új egyezség végrehajtása érdekében. Mint emlékezetes, a megál­lapodás előző változatát Po- korni Zoltán, az oktatási tárca vezetője nem tartotta elég kiér­leltnek, ezért nem írta alá. Dön­tését akkor Bánk Attila kisgazda frakcióvezető élesen bírálta. Szemkeő dudit, az oktatási minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára szerint a most aláírt szerződés az előző változathoz képest annyit változott, hogy kimondja a jogszabályi háttér megváltoztatását is. Rámutatott arra is, hogy a két minisztérium közötti megegyezés egyes pont­jai nem sértik az egyetemek au­tonómiáját. A dokumentumot csütörtö­kön délelőtt hitelesíti a két érin­tett minisztérium vezetője. az MTV-ben szólítja a kormányfőt a törvé­nyes állapotok helyreállítására. Lendvai Ildikó elmondta még, hogy hajlandóak lennének hatpárti tárgyalásokon megvi­tatni az MTV gazdasági helyze­tét, részt venni a válságterv ki­dolgozásában, ha garanciát kapnak arra, hogy három hét múlva a plenáris ülés napirend­jére tűzik a négy ellenzéki kurá­tor megválasztását. Soós Győző, a költségvetési bizottság MSZP-s tagja szerint előfordulhat az is, hogy egy év múlva már semmilyen vagyona sem lesz az MTV Rt.-nek. A közoktatás alaptípusa újra 8 + 4 év Mint a keddi napokon általában, tegnap is zsúfolt programja volt az Országgyűlésnek. Délelőtt vita, délután kérdések és interpellációk, este szavazások, majd az éjszakába nyúlóan ismét vita szerepelt a napirenden. A közoktatási törvénytervezet három héttel ezelőtti minisz­teri expozéja után tegnap a pártok vezérszónokai fejtették ki véleményüket. Jánosi György (MSZP) és Magyar Bálint (SZDSZ) szinte egybe­hangzóan azt állították, hogy a Nemzeti alaptanterv csak a szavak szintjén marad meg. Ellenzéki vélemények sze­rint megszűnik a pedagógusok szakmai szabadsága, az ismét megerősített 8 + 4 éves szisz­téma lefelé nivellál. A minisz­ter visszaveszi a jogosítvá­nyokat a szakmai testületektől, vagyis központosított állami irányítást és ellenőrzést valósít meg. A kormánypártok és a MIEP viszont támogatták a kormány javaslatait. Más kérdésekről szólva Já­rói Zsigmond a Pénzügymi­nisztériumnak a munkáltató­kat és vállalkozókat érintő, jövő évi terveiről beszélt. Elő­nyös lesz - mondotta -, hogy a tb-járulék 33-ról 30 százalékra csökken és megszűnik a táp­pénz egyharmados munkálta­tói finanszírozása. Hátrányos lesz viszont, hogy az egész­ségügyi hozzájárulás 3600-ról 4350 forintra, a teljes táppénz- fizetés pedig 15 napról 90 napra emelkedik. Mindezek eredőjeként 48-50 milliárd fo­rinttal csökken a munkáltatók terhe. A mezőgazdasági bizott­ságnak egy korábban leszava­zott interpellációról készített jelentése alkalmat teremtett arra, hogy hosszas és szenve­délyes vita bontakozzék ki a sertéságazatról. Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők értékel­ték Torgyán József fáradozá­sait, amelyeket a válság meg­oldásáért és a veszteségek enyhítéséért tett, bár némi ka- jánsággal jegyezték meg, hogy a miniszter most éppen azokat az intézkedéseket igyekszik bevezetni, amelyek ellen 1997-ben még zászlókkal tün­tetett. S. Á. Megfigyelési ügy: éles hangú vita Újabb fordulatot vett az úgynevezett megfigyelési botrány, miután a kormányfő hétfőn a parlamentben idézett az üggyel kapcsolatos, titkos minősítésű dossziékból. A kormánypár­tok szerint bizonyított az előző ciklus alatti titkos és törvény­telen megfigyelések ténye, az ellenzék szerint azonban nem. Az SZDSZ államtitoksértéssel vádolja a kormányfőt, miköz­ben az akták nyilvánosságra hozatalát követeli. A miniszterelnöki mondatokat többen úgy értelmezték, hogy a Xénia Láz Egyesület vezetői közül valószínűleg Cze'gé Zsu­zsa kérte fel a Köztársasági őrezred egyik alkalmazottját a speciális feladatra, s hogy a célszemély Pokorni Zoltán egykori fideszes parlamenti frakcióvezető volt. Schmuck Andor, aki annak idején maga is ténykedett a Xénia vezetőségében, tegnap levélben kérte Orbán Viktort a szerinte valótlan vádak szemé­lyes tisztázására. Czégé Zsu­zsát azonban a sajtó nem tudta elérni. Vancsik Zoltán (MSZP) - mivel a parlament előtt ő is idézett az ominózus aktákból, majd bevallotta, hogy ezzel a kormányfőhöz hasonlóan ál­lamtitkot sértett -, újságírók előtt kijelentette: az MSZP- hez nem tartozó Czégé Zsuzsa megbízását az a bizonyos tiszt visszautasította. Egyébként az előző kormányzat nem adott utasítást fideszes politikusok titkos megfigyelésére. Sze­rinte a kormány valótlanságo­kat állított. Világosi Gábor (SZDSZ) továbbra is szorgalmazta, hogy - a jegyzőkönyvekben szereplő személyes adatok nélkül - hozzák nyilvános­ságra a teljes anyagot. Szerinte a kormányzat által titkosnak minősített dossziékban vannak ugyan a titkosszolgálatok sza­bálytalan működésére utaló momentumok, ám ezeknek semmi közük az Orbán Viktor által emlegetett vádakhoz. Takács Mariann A külügyminiszter nem érti, mi történhetett szerda óta Megtörik-e a pártközi egyezség? A képviselők 51 százalékának voksa kellene ahhoz, hogy a parlament szűkítse a korábbi határozatában a légterünk és repülőtereink használatára a NATO-nak adott korlátlan fel­hatalmazást. Az MSZP erre vonatkozó beadványának támo­gatottsága azért is kérdéses, mert az SZDSZ sem ért egyet a módosító indítvánnyal. A Suchman Tamás és Tabajdi Csaba (MSZP) által benyújtott módosító indítvány hátteréről megtudtuk: a szocialisták a szerintük bizonytalankodó kormányzati magatartás, az amerikai kongresszusban ta­pasztalható „disszonancia”, il­letve a vajdasági magyarok miatt szeretnék a legkisebbre szorítani hazánk részvételét a konfliktus rendezésében. Az MSZP az érvényes or­szággyűlési határozathoz (...a NATO-fellépésben részt vevő felderítő, harci és szállító re­pülőgépek, valamint helikop­terek a Magyar Köztársaság légterét, repülőtereit, ezek ki­szolgáló objektumait és repü­lésirányító berendezéseit ... tér- és időbeli korlátozás nél­kül igénybe vehetik) még egy bekezdést szeretnének hozzá­fűzni. A módosítás így szólna: „az 1. bekezdésben adott hozzájá­rulás nem terjed ki a Magyar Köztársaság repülőtereiről tör­ténő csapásmérés esetére.” Martonyi János külügymi­niszter az MSZP-s beadványra reagálva azt mondta: nem érti, mi történhetett az elmúlt hét szerdája óta, amikor is az alapvető stratégiai kérdések­ben teljes volt az egyetértés a hat parlamenti párt között. Keleti György szocialista politikus további politikai egyeztetéseket szorgalmaz, Szent-Iványi István, a külügyi bizottság SZDSZ-es vezetője pedig kereken kijelentette, hogy pártja nem támogatja el­lenzéki partnere beadványát. Hozzátette: az MSZP kissé át­gondolatlan lépésének az lehet a következménye, hogy meg­törik a hazánk megbízhatósá­gáról és kiszámíthatóságáról kialakított kép. T. M. Esélylatolgatás. Magyaror­szág az egyetlen - és ez az előző kormányok érdeme is -, amely átment minden strukturá­lis megpróbáltatáson, s jó esé­lye van a kiegyensúlyozott, fo­lyamatos gazdasági növeke­désre, mondta Chikán Attila egy debreceni konferencián. A gazdasági miniszter szerint az idén 1,5-2 milliárd dollár mű­ködötöké áramlik az országba, s az infláció 9 százalékos lesz. Régi-új elnök. Az Akadémia továbbra is követni kívánja sa­ját szabályát, hogy a köztestület és a tudomány minden politikai erőtől egyenlő távolságot és egyenlő közelséget tartson - szögezte le Glatz Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia ismét megválasztott elnöke, az MTA tisztújító közgyűlése után. Glatz Ferencre 220-an, a másik jelöltre, Vizi E. Szilvesz­terre 160-an szavaztak a keddi választáskor. Segélyszállítmány. Elindult kedden délután Budapestről a Magyar Vöröskereszt két, se­gélyt szállító teherautója a Vaj­daságba; a nyolctonnányi szál­lítmányt a bombázások káro­sultjai kapják, jelentette be a szervezet főtitkárhelyettese. A több mint kétmillió forint ér­tékű rakomány bébiruhákat, le­vesporokat, cipőket, tartós élelmiszereket és ásványvizet tartalmaz. Felfüggesztés. A Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium május 5-től további intézkedésig felfüggesztette az új mezőgazdasági gépek vásár­lásának, pénzügyi lízingelésé­nek, valamint az egyes mező- gazdasági termékek feldolgo­zásához szükséges új technoló­giai berendezések beszerzésé­nek támogatását. A tárca köz­leménye szerint a támogatá­sokra szánt 9 milliárd forintos keret kimerült. Újabb NATO-gépeh. Öt NATO-szállítógép érkezett kedden a Ferihegy 1 repülő­térre. A Honvédelmi Miniszté­rium illetékese szerint a C-130- asok a néhány napon belül vár­ható tankerek fogadásához és működtetéséhez szükséges technikai és szállítóeszközöket hozták, s még aznap elhagyták a magyar légteret. Magánexport. A magyar-ju- goszláv közúti határátkelőkön egy nap alatt átlagosan mintegy 900 kilépő személy- és teher­gépjármű gyári tankjában csak­nem 85 ezer liter benzint és gázolajat visznek ki törvénye­sen Jugoszláviába - nyilatkozta Kaizinger Tibor ezredes, a VPOP illetékese. Az embargó miatt literenként elérhető 110-140 forintos nyereség kedvező üzleti lehetőséget kí­nál az ügyeskedőknek. Trükkös szervizek - de nem mindig kiszolgáltatott fogyasztók Mit tehetünk, ha becsaptak? Kevesen tudják, hogy a javító szolgáltatások minőségét is jogszabályok védik. Jogellenes, ha ugyanazért a meghibáso­dásért többször is kifizettetik a javítást, vagy néhol a jó al­katrészeket is rosszabbra cserélik. A fogyasztók megkárosí­tása a háztartási, a híradás-technikai, az elektroakusztikus cikkek, valamint az autók javítása során a leggyakoribb. Péli Erzsébet, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség munka­társa a Ferenczy Europressnek elmondta: az a legfontosabb, hogy minden javításról kér­jünk számlát. Amennyiben va­lakinek kételye támad a munka korrektségében, akkor minőségvizsgálatot kérhet. Ezt kijelölt szakintézetekben végzik el.-Shaa szerviz nem hajlik a vizsgálatra?- Akkor azonnal be kell írni a panaszt a vásárlók köny­vébe. Ebből egy példány a fo­gyasztóé, amivel a szerviz székhelye szerint illetékes megyei felügyelőségünkhöz fordulhat.- Ki viseli a minőségvizsgá­lat költségét?- Amennyiben kiderül, hogy jogos volt a panasz, ak­kor a vállalkozónak kell meg­fizetnie a felmerülő költsége­ket. Egyéb esetben a vizsgálat díjmentes.- Ki téríti meg a rossz javí­tással összefüggő károkat?- A rossz szolgáltatásért ki­fizetett pénzt a szerviznek vissza kell fizetnie a károsult­nak. Az utazási- és a munka­idő-kieséssel kapcsolatos költ­ségek viszont csak peres úton érvényesíthetők.- Próbajavíttatásokkal lefü- lelhetők lennének a csalók...-Időnként végzünk célzott vizsgálatokat, de a fogyasztó- védelem létszáma nem teszi lehetővé, hogy minden tisztes­ségtelen vállalkozót „kiszűr­jünk”. Az önkormányzatok­nak lehetőségük van a műkö­dési engedélyek bevonására. Persze jó lenne, ha a megkáro­sítottak közérdekből mind többen kezdeményeznének minőségvizsgálatot. Németh Zsuzsa Egyelőre még a politika dönt(ött) A fiatal demokráciákban, mint amilyen a mienk is, természetes jelenség, hogy a civil szervezetek főként az államtól várják a működésükhöz szükséges anyagiakat. A költségvetési támoga­tás megítélésébe azonban gyakorta szól bele a napi politika. Mindezt Bíró András, az 1995- ben odaítélt Alternatív Nobel- díj tulajdonosa mondotta la­punknak. A cigánykérdéssel foglalkozó, ma is jegyzett Au­tonómia Alapítvány életre hívó­jával arról a viharról beszélget­tünk, amely a társadalmi szer­vezetek költségvetési támoga­tásáról szóló parlamenti határo­zat után tört ki. Sokan sérelmezik ugyanis, hogy a rendelkezésre álló 317 millió forintból - amelyre 2,4 milliárd forintnyi igény érke­zett - érdemeiknél többet kap­tak a jelenlegi kormányhoz kö­zel álló szervezetek.- Minthogy általában a kelle­ténél sokkal kevesebb a pénz - mondta Bíró -, nincs abban semmi különös, hogy a kor­mánytöbbség a hozzá közel ál­lók kérésének igyekszik eleget tenni. A felosztás stílusa azon­ban kormányonként, parlamen­tenként változó. Az előző kor­mány sem volt szégyenlős, de erőfitogtatása a jelenleginél ke­vésbé volt nyílt és provokatív. A fejlett demokráciától még nagyon messze vagyunk, már csak azért is, mert az többnyire gazdagsággal is párosul. Abban az esetben a közös pénzek poli­tikamentes szétosztása a termé­szetes még akkor is, ha a pártat­lanság némiképp gyöngíti a kormány befolyását. Fonto­sabb, hogy a jól működő civil szervezetek révén a társadalom erősödik. Bognár Lászlótól (MIÉP), az illetékes parlamenti bizottság elnökétől megtudtuk: noha ő sem ért vele egyet, mégis az Antall-, a Horn- és a jelenlegi kormány idején egyaránt poli­tikai döntés határozta meg a pénzosztást. Most például a pályázatot benyújtó 1260 civil szervezet rendelkezésére álló összeg 6 százalékát, azaz 19,1 milliót a parlamenti pártok mögött álló ifjúsági mozgalmak részére kü­lönítettek el, a mandátumok arányában. (cs. benkő)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents