Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-26 / 120. szám
1999. május 26., szerda Roma Körkép 7. oldal Megállapodást kötött a Belügyminisztérium és az Országos Cigány Önkormányzat Baráti jobbot nyújtottak a rendőröknek A cigányság és a rendőrség közötti kölcsönös előítéletek enyhítésére hat pontból álló programot fogadott el Pintér Sándor belügyminiszter és Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. A roma politikus szerint a napokban aláírt megállapodás nem csak hazánkban, de Európában is példa nélkül álló. — Miért volt szükséges, hogy a Belügyminisztérium és a Országos Cigány Önkormányzat „ leszerződjön ” egymással? — kérdeztük Farkas Flóriánt. — A kormányzat nemrégen elfogadta a cigányság helyzetének javításáról szóló középtávú intézkedési csomagot. Ennek sikeres végrehajtása attól is függ, hogy milyen lesz a program társadalmi megítélése. Ezt ma Magyarországon legfőképpen az határozza meg, hogy milyen a rendőrség és a cigányság viszonya. Ha ez a kapcsolat nem kiegyensúlyozott, és a kölcsönösen — a rendőrség és a romák egy részénél is — meglévő előítéletek nem oldódnak, akkor ez társadalmi békétlenséget idézhet elő. — Mit tartalmaz ez a megállapodás? — Hat pontban rögzítettük azokat a tennivalókat, melyek az előítéletek oldását szolgálják, így például a cigányokat érintő atrocitások esetén a rendőrkapiIsmét előkészítő A szolnoki oktatási és továbbképző alapítvány idén augusztusban ismét megszervezi a cigány gyerekek iskola-előkészítőjét. A foglalkozásokra azokat a leendő első osztályosokat várják, akik nem jártak óvodába. Az előkészítőt először tavaly szervezték meg. Akkor egy héten át próbálták az iskolai életre felkészíteni a gyerekeket. Nem is eredménytelenül, hiszen a tapasztalatok szerint a foglalkozásokon részt vevő lányok, fiúk könnyebben megbarátkoztak az iskolával. tányság illetékese a jövőben soron kívül fogadja a kisebbségi önkormányzat képviselőjét. Az OCÖ és az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársai félévente találkoznak majd, és folyamatos lesz a kapcsolattartás a megyei főkapitányságok, az egyes rendőrkapitányságok és az őrsparancsnokságok, illetve a kisebbségi önkormányzat helyi képviselői között is. Európai kisebbség politikában egyedülálló módon a Belügyminisztérium és az Országos Cigány Önkormányzat felállít egy vegyes bizottságot, amely nemcsak a megállapodásban foglaltak valóra váltását kíséri figyelemmel, de a program sikere érdekében szükség esetén rendeletmódosító javaslatot is tehet. — Mit vár a programtól? — Azt remélem, hogy az együttműködés nyomán országszerte mind a rendőrök, mind a romák gondolkodásmódjában elindul egy változás, kiszűrődnek az előítéletek. Ha ez a folyamat elindul, akkor egy-két éven belül az együttműködésnek kézzelfogható eredményei lesznek. Semmilyen programot, ami a cigányság élethelyzetének javításáról, integrálódásáról szólhat, semmilyen programot, amely a polgári Magyarország jövőképét célozza meg, nem lehet úgy végrehajtani, hogy az előítélet a romákat elkíséri. így a magyar- országi cigányságot körülvevő előítéletek „ledolgozása” társadalmi sorskérdés. Ha a nyolcszázezres cigányság továbbra is eltartott lesz, és nem az országot építő polgár, akkor nem lesz szociális létbiztonság, nem lesz polgári Magyarország. — Terveznek-e hasonló megállapodásokat más minisztériumokkal? — Most elindult egy folyamat, mely jelzésértékű valamennyi tárcának. A következő napokban találkozom a szociális és családügyi miniszterrel, és remélem, az oktatási miniszter is elfogadja meghívásunkat. Ahol tanítják a lobbizást Iskolapadba ültek a roma politikusok. Az Oktatási és Továbbképző' Központ, Alapítvány közéleti felkészítő tanfolyamán nemcsak elméleti, de gyakorlati kérdésekre is választ kapnak az érdeklődők. A május közepén indult és július elejéig tartó tanfolyamon a kisebbségi önkormányzatokban munkát vállalók többek között megismerkedhetnek a cigányság történetével, kultúrájával, az oktatási minisztérium és a kultusztárca kisebbségi programjával. De előadásokat hallgathatnak az önkormányzatok szerepéről, a civil szervezetek feladatairól. Szó esik természetesen a politikai kultúráról, viselkedésről, a nyilvánosságról, sőt megtanulhatják, hogy miként kell lobbizni egy-egy cél érdekében. Megismerkedhetnek a közalapítványokkal, a jogvédő szervezetekkel, és személyiségfejlesztő tréningen is részt vesznek. Mindezekről országosan is elismert szakemberektől — például Kaltenbach Jenő om- budsmantól — hallhatnak a tanfolyam résztvevői. Megyei roma Ki mit tud?-ot rendeztek Szolnokon Tehetséggondozás a színpadon Egy év szünet után idén ismét megrendezték Szolnokon a cigány fiatalok megyei tehetségkutató versenyét. A roma oktatási központ által meghirdetett megméretésre Jászberénytől Karcagig tizenkét általános iskola diákjai neveztek be. A tehetségkutató versenyt néhány éve a megyei pedagógiai intézet hívta életre. A szervezésbe tavalyelőtt kapcsolódott be a szolnoki roma oktatási központ. A megméretés az elmúlt évben elmaradt, de idén — immár hetedik alkalommal — ismét színpadra léphettek az előadó-művészet iránt fogékony cigány gyerekek. Ezúttal az oktatási központ egyedül vállalta fel a szervezést. Munkájukhoz azonban segítséget kaptak a kulturális minisztériumtól, a pedagógiai intézettől, a kisebbségekért közalapítványtól és az Országos Cigány Önkormányzattól. A szervezők elsősorban a tehetséggondozást tűzték ki célul, de szerették volna ápolni a roma öntudatot is. Ez utóbbi azonban kevésbé teljesült, mert csak egykét roma költő által írt vers, próza szólalt meg a színpadon. A rendezők ennek fő okát abban látták, hogy hiányoznak a cigány irodalmat, az igazi roma népzenét ismertető kiadványok, ezen a téren a tanárok nem rendelkeznek kellő ismeretekkel. Mindezek ellenére a rendezvény sikeres volt, hiszen a gyerekeket felkészítő pedagógusok kitűnő munkát végeztek. A megye tizenkét általános iskolájából 88 tanuló 52 műsorszámmal lépett a zsűri elé. A versmondóknál Rostás Szandra (Tiszaföldvár), a táncosok között a fegyverneki együttes, énekben Balogh Anikó (Karcag), a zenekarok között az autentikus cigány népzenét előadó jászapáti együttes, míg a jelenet kategóriában Murzsa Mihály és Sípos Mária (Jászjákó- halma) végzett az első helyen. A polgári Magyarország a cigányság nélkül nem jöhet létre - állítja Farkas Flórián fotó: cs. i. Annál is inkább, mert Szolnokon egy modell értékű oktatási komplexum jöhet létre. Az oktatás egyébként is egy másik olyan kérdés, mely a cigányság beilleszkedéséhez alapvető fontosságú. Ha a cigányság saját sorsának javítása érdekében képes lépni, akkor elvárjuk a tenni akarást a társadalomtól, a kormánytól, hiszen partneri együttműködési viszonyra törekszünk. T. J. Interkulturális oktatás Iskolai esélyek Karcagon A karcagi oktatási intézményekbe 650-700 roma gyermek jár. Az általános iskolát elvégzők közül azonban csak kevesen tanulnak tovább. Mindez abból a közelmúltban elkészült beszámolóból derül ki, amelyben az önkormányzat a roma fiatalok oktatásának helyzetét tekinti át. A cigány tanulók legtöbbje a tankötelezettség végéig befejezi a nyolc osztályt. Nagyobb gondot jelent a pályaválasztás. Tanulmányi eredményeik alapján a legtöbben csak szakmunkásképzőbe vagy szakiskolába jelentkezhetnek. Vidékre, kollégiumba nem mennek, többen azért hagyják abba tanulmányaikat, mert nem tudják megszokni az új környezetet, a távollétet a családtól. A Zádor Úti Általános Iskolában interkulturális oktatás folyik. Ennek keretében a cigány irodalom, a cigányság története, a kisebbségi állampolgári jogok, a cigány tárgyi és szokáskultúra is beépült a tantervbe. De más általános iskolában is a pedagógusok külön korrepetálják a roma diákokat. Ám ezt a nagyobb figyelmet a középiskolában már nem kapják meg. de Békemenet Akár egy békemenet, olyan volt az a fővárosi ballagás, amelyet egy kollégium lakói szerveztek. A különböző középiskolába járó cigány és magyar diákok képviselői — sulijuk zászlójával kezükben — közösen intettek búcsút az alma maternek. Mindez ama bizonyos „kasztosított” tiszavasvári ballagás évfordulóján. Azóta persze a bíróság is kimondta, törvénytelen volt, hogy a Tisza menti településen a magyar diáktársaiktól elkülönítve mondhattak búcsút iskolájuknak a romák. Ez ügyben nemrégen a bírósági verdikt is megszületett. A törvényszék jogszabályellenesnek mondta ki, hogy az iskola a romákat külön úton engedte ki a nagybetűs életbe. Szűkebb hazánkban a cigányok miatt még egyetlen iskolát sem citáltak bíróság elé. Annál is inkább, mert nálunk — hivatalosan — roma osztályok sincsenek, csak felzárkóztató csoportok. Igaz, azokba — elsősorban olyan településeken, ahol számos roma él — magyar gyerek alig jár. Persze, mert a cigányok többsége szociális gonddal küzd, így az ő gyermekeik szorulnak legjobban a korrepetálásra — hallom máris a pedagógusok válaszát. Csakhogy ezzel akarva-akaratlanul egy újabb előítéletet plántálnak el a más osztályokba járó tanulókban: a cigányok buták. Persze van, amikor jó, ha van egy-két cigány az intézményben. Pár évvel ezelőtt egy óvoda — mely büszke volt arra, oda csak magyar gyermekek járnak — a racionalizálásnak mondott intézménybezárást úgy próbálta elkerülni, hogy néhány roma fiút és lányt is felvett. Á „díszpintység” azonban épp olyan megalázó, mint az elkülönítés. így a magyar és a roma középiskolások közös ballagása jövőre sem lesz felesleges. Elkél még a békemenet. Teleki József Hátrányos helyzetű és cigány gyerekek napja Kincsre leltek a fiatalok Megható jelenetek kísérték a szolnoki gyermekváros kollégiumában a hátrányos helyzetű és cigány gyerekeknek rendezett kulturális napot. Élmény volt látni a színpadon a boldog arcokat, melyeket a szürke hétköznapokon leginkább szomorúság tölt el. A Soros Alapítvány által működtetett roma oktatási programra pályázva 1997-ben alakult meg a megyeszékhelyen a Kincskereső Csoport. A közösség a hátrányos helyzetű és cigány gyermekek előmenetelének segítésére jött létre, melynek tagjai: az Alternatív Alapítványi Szakiskola, Szakképző Iskola és Gyermekotthon, a Mátyás Király, valamint a Kölcsey Ferenc Általános Iskola, illetve a Csallóközi és a Levente úti óvoda. Az intézmények közel száz gyermeket regisztrálnak, közülük szinte mindenki fellépett a csoport által szervezett kulturális napon. A Lungo Drom elnökének, az Országos Cigány Önkormányzat vezetőjének, Farkas Flóriánnak, a védnökségével megtartott rendezvényen a fiatalok zenével, tánccal, színpadi előadással mutatkoztak be az érdeklődőknek, akik között Kopasz Árpád megyei rendőrfőkapitány is helyet foglalt. A gyerekek a saját élményeikből, a család ünnepeiről, kedvenc meséikből és hagyományőrző játékokból merített ötletek alapján rajzokat is készítettek, melyek közül a legjobb alkotásokat megjutalmazták a Kincskereső Csoport szervezői. Mészáros A Levente úti óvodások előadása nagy sikert aratott a közönség soraiban A kisebbségek és a média viszonyáról Nemcsak a képernyő torzít Etnikai közhelyekben jelennek meg legtöbbször a romák a rádióban, a televízióban és az újságokban - állította dr. Kerékgyártó I István. Az Országos Cigány Önkormányzat szakértője minderről a Magyar Rádió Egy hazában címmel rendezett kisebbségi konferenciáján beszélt. A versenyre tizenkét általános iskola diákjai neveztek be FOTÓ: CSABAI Feltűnést keltett a roma önkormányzat szakértőjének véleménye a médiumok és a kisebbségek kapcsolatáról rendezett tanácskozáson. Dr. Kerékgyártó T. István szerint a híradások többségében az előítéletek tükröződnek, főleg a cigányságot illetően. A különböző műsorokban a sanyarú körülmények között élő, karján ülő, síró gyerekkel segélyért sorban álló romákat látni legtöbbször. De az újságokból és a rádióműsorokból is gyakran hiányoznak a pozitív dolgokat bemutató híradások, így a médiumok akarva-akaratlanul is felerősítik azt a képet, hogy a cigányok bűnözők, élősködők. Értékként csupán a népzene, a cigány muzsika jelenik meg, ám ez a kulturális rezervátum kialakulásához vezethet. Mindezek miatt az Országos Cigány Önkormányzat egy tudományos vizsgálat elindítását fontolgatja. Ennek során egy esztendőn át szövegszerűen elemeznék a különböző híradásokat, azt kutatva, hogy a sajtó milyen módon erősíti fel vagy esetleg csökkenti le a társadalomban meglévő, cigánysággal szembeni előítéleteket. TJ Jelenleg 13 nyelven szólal meg a magyar rádió. A nemzetiségi műsorok közül az egyik legfiatalabb a cigány. Bár hazánk legnépesebb kisebbségéről van szó, alig több mint egy éve, 1998. január 5-én jelentkezett először a körzeti szerkesztőségek közös cigány műsora. A Szolnokon készülő adás nem volt előzmények nélküli. Eleinte havi, majd heti rendszerességgel jelentkezett a Romarádió. A Cigányország útjain ugyan magazinműsor, de híreknek, információknak is helyt ad. A napi félórás adások tartalmilag is elkülönülnek így például hétfőként heti visszapillantóval, péntekenként pedig kulturális műsorral, folklórtörténeti sorozattal jelentkezik a szerkesztőség.
