Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-25 / 119. szám

1999. május 25., kedd 5. oldal Hazai tükör Kaán Kárdy-verseny, hetedszer Lezárták a Kaán Károly természet- és környezetvédelmi ver­senyt Mezőtúron. Ez már a hetedik volt a sorban, amely idén csaknem 15 ezer ötödik-hatodikos diákot mozgatott meg or­szágszerte. Bár a mostaninak vége van, már meghirdették a következőt, amelyet az új évezredben rendeznek meg. A pénteki elméleti és laborver­seny után szombaton a terepgya­korlatra került sor. A vetélkedé­sek történetének legnagyobb tú­ráján vettek részt a diákok. Mező­túrról indulva érintették Kisúj­szállást, Kendereset, Abádszaló- kot, Kunmadarast, Karcagot, s így tértek vissza a kiindulási helyre. Vasárnap a versenyhez kapcsolódó, de attól külön érté­kelt kiselőadásokat tartották meg. Az ötödikesek között a posz­terversenyt Dobi László (Heves), a hatodikosoknál Suhanyecki Brigitta (Csátalja) nyerte. A kise­lőadásoknál a legeredményesebb ötödikesnek Doma Marianna (Mátraszentimre), hatodikos­nak Kozák Ferenc (Békéscsaba) bizonyult. Idén a legjobban tel­jesítő ötödikes Szíjjártó Dóra (Budapest), a második Geren­csér Dóra (Érd), a harmadik pedig Nyíri Anita (Nagyecsed) lett. Suhanyecki Brigitta a hato­dikosok között összetettben is eredményes volt, a második helyre Hutóczki Gábor (Mis­kolc), a harmadikra pedig Tóth Ferenc (Keszthely) került. Fa­zekas László (Kunhegyes) és Rácz Dóra (Kisújszállás) külön- díjban részesült. G. G. A vád: hivatali visszaélés Hivatali visszaélés vádjával áli szerdán a Fővárosi Bíró­ság Katonai Tanácsa elé Kiss Kálmán vezérőrnagy, a ha­tárőrség megbízott parancs­noka és Kovács Gyula ezre­des, a határforgalmi főosztály vezetője. A Budapesti Katonai Ügyész­ség vádirata szerint Kiss Kál­mán, aki ez év márciusa óta megbízott parancsnok, tavaly június és szeptember között hat ízben soron kívül engedélyezte üzlettársai, ismerősei határátlé­pését, továbbá egy-egy alka­lommal külföldről érkező kül­demény átadását, illetve vízum beszerzését. Kovács Gyula „közvetett utasításra” közreműködött há­rom határátlépésnél. A vádlot­tak jogtalan előny biztosítása érdekében éltek vissza hivatali helyzetükkel - állapítja meg a vádirat. A vezérőrnagy segítségével gyorsított határátlépést vett igénybe a vádirat szerint többek között P. József\ az Allied In­vestment Rt. felügyelőbizott­sági tagja és a Nitrotrade Kft. egyik tulajdonosa. A cselekmé­nyek elkövetésekor Kiss Kál­mán fel ügyel obi zottsági tagja volt az Allied Investment Rt.- nek, felesége pedig társtulajdo­nosa a Nitrotrade Kft.-nek. Az elsőfokú ítéletet várha­tóan a második tárgyalási na­pon hirdeti ki a bíróság. A bűn­tett három évig terjedő szabad­ságvesztéssel sújtható. Elfogynak a jeligés betétek Az Európai Unió tiltja a névtelen számlákat Az Országos Betétbiztosítási Alap nyilvántartása szerint a bankok 122 milliárd forintot őriznek jeligés takarékbetét­könyvekben. További 125 milliárd forintnyi betét egy részének sem ismert a tulaj­donosa. Őket érinti az a 2000- ig elkészülő új szabályozás, amely megszüntetné a névte­len betétek lehetőségét. En­nek oka, hogy az unióban így kívánják meggátolni a bűn- cselekményből szerzett pénz tisztára mosását. A kormány tíz évi türelmet kér az Európai Uniótól a brüsszeli előírásokhoz való alkalmazko­dáshoz. A Pénzügyminisztéri­umban várhatóan 2000-re dol­gozzák ki a megszüntetés sza­bályait - közölte kérdésünkre Osváth Piroska főosztályve­zető-helyettes. A türelmi idő le­járta után név nélkül betétet el­helyezni nem lehet. A már meglévő, jeligés beté­teket az új szabályok beveze­tése után sem számolják fel. Miután tulajdonosuk „nem is­mert”, nem lehet őket értesíteni arról, hogy új szerződést kell kötniük, vagy azonosítani kell őket. A pénzügyi tárca várha­tóan azt a megoldást javasolja majd, hogy a jeligés betétköny­vek tulajdonosait a bankban történő megjelenésükkor kérjék föl személyük azonosítására. Felmerülhet az a lehetőség is, hogy az ilyen betétek a jövőben nem kamatoznak, vagy csupán rendkívül alacsony ka­matot fizetnek majd azok után - tudtuk meg a Pénzügyminisz­tériumban. Cs. R. Kallódó pártingatlanok Önbevallással nyilatkozhatnak a pártok a használatukban lévő ingatlanokról. így döntött az a parlamenti bizottság, amelyet a téma vizsgálatára hoztak létre. A bizottság ismétel­ten napirendre tűzi a székházeladások törvényességét is. A pártok mintegy hárommilliárd forint értékű ingatlan­vagyont használnak - ingyen. A pártoknak a következő he­tekben „bevallást” kell készí­teniük a tulajdonukban, illetve ingyenes használatukban lévő ingatlanokról. A parlament pártingatlanokat vizsgáló albi­zottsága Rubovszky György elnök javaslatára döntött erről, miután több hónapos szünetet követően a héten elfogadták a testület ügyrendjét. A szabaddemokrata Hankó Faragó Miklós szerint az albi­zottság gyakorlatilag ugyanazt a vizsgálatot végzi majd el, mint amelyet az előző kor­mányzati ciklus idején már megejtettek, kiegészítve a pártcégek vizsgálatával. 1990-ben a választásokon minden egy százalékot elért pártnak egy-egy székházat adott az állam. Az MSZP ek­kor 365, zömmel vidéki párt­házat használt, ezek egy részé­ről később lemondott. A pártok az előző ciklusban közel álltak ahhoz, hogy az ingyenesen használatukban levő, mintegy hárommilliárd forintra rúgó, állami tulajdonú ingatlanvagyont az 1990-es és 1994-es választási eredmé­nyekkel arányosan a tulajdo­nukba kapják. Ám a Tocsik- ügy és az 1998-as választási kampány előszele elfújta a hatpárti megállapodást. Az állandó pénzügyi gon­dokkal küszködő pártok zöme megszabadult a tulajdonában lévő egyetlen székháztól is, s az így kapott pénzt a válasz­tási kampányra fordította. A bizottság előveszi majd a Fidesz-MDF székházügyet is. Ezt az Állami Számvevőszék is tanulmányozta már. A volt Tisztikaszinó épületét 1992- 93 fordulóján másfél milliárd forintért adták el. A szocialis­ták és szabaddemokraták vitat­ták, hogy járt-e a két pártnak akkora és annyi székház, amekkorát az Antall-kormány egy titkos kormányhatározat­ban kiutalt nekik. Székházügye az MSZP-nek is van. A fővárosi Köztársaság téren lévő ingatlanjuk egyik emeletét bérbe adták a Posta­bank egyik vállalkozásának. A bevételből törlesztették a banktól felvett hitelt. A Postabank 300 milliót hi­telezett az MDF Fodema nevű cégének is, s amikor sem a vállalkozás, sem a párt nem tudott fizetni, rátette a kezét a párt Bem téri székházára. A Fidesz is elvesztette egy másik, a Lendvay utcában lévő székházának tulajdonjo­gát. Kormányra kerülésükkel megnőtt a nekik járó állami támogatás, így lehet, hogy 338 millióért visszavásárolják az épületet. (csík) Béremelést sürgetnek az egészségügyben Nemzetközi összehasonlításban magas orvoslétszám, arány­talanul nagy kórházi ágyszám, valamint az ápolók és a középszintű egészségügyi személyzet szembeszökő hiánya jellemzi a magyar egészségügyi rendszert. A fejlett ipari országokban az ágazati kiadások 80 százalékát az emberi erőforrásokra köl­tik, míg nálunk csak 40-50 százalék jut erre a célra. A bér- és kereseti adatok szerint az egészségügyi és a szociális ágazatban a személyi alapbér átlag 38 404 forint, míg a teljes átlagkereset 52 863 forint. Gulyás Judit, az Egészség­ügyben Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke szerint idén az ország 156 kórháza közül mindössze 11-ben nőtt a dol­gozók fizetése 15 százaléknál nagyobb mértékben. Az elnök tragikusnak ítéli, hogy az ága­zat diplomásai átlagosan fele annyit keresnek, mint a pénz­ügyi, banki szférában. Az ér­dekképviselet mielőbbi, leg­alább 50 százalékos béreme­lést sürget. Pusztai Erzsébet, az Egész­ségügyi Minisztérium politi­kai államtitkára szerint egy ilyen mértékű bérfejlesztéshez legalább 100 milliárd forint kellene. Erre pedig az ágazat­nak jelenleg nincs fedezete. Hozzáfűzte azt is, hogy óriási aránytalanságok tapasztalha­tók a fővárosi és a vidéki in­tézmények között. Míg Buda­pesten több orvos dolgozik a kelleténél, addig néhány vi­déki kórházban a hálapénz miatt már kedveltebb szülész- nőgyógyászállások is betöl­tetlenek. Németh Zsuzsa Megérkeztek az F-18-asok Taszárra A várt huszonnégy darab F-18-as típusú repülőgépek közül húsz érkezett a hét végén a taszári bázisra. Erről Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka szombaton, a városligeti Honvédelmi Napon nyilatkozott. A Dél-Karolinából idevezé­nyelt 24 darab F-18-asból 20 már ott sorakozik a taszári ki­futópálya mellett, s egyelőre nincs hír arról, hogy mikor ér­keznek a többiek. Ugyancsak nem lehet tudni, hogy mikor landol az a három A-10-es, „varacskos disznó­nak” is becézett repülőgép, amelynek Magyarországra te­lepítéséhez a NATO hetekkel korábban kapott hozzájárulást. A gépek fogadását Taszá- ron hetekig tartó előkészületek előzték meg. Egymillió dollár költséggel felújították a kifu­tópályát, valamint tökéletesí­tették az ellenőrző- és irányí­tórendszert, előkészítették a mintegy 800 fő kiszolgáló személyzet szálláshelyét. A vadászgépek levegő-le­vegő, illetve levegő-föld raké­tákkal és gépágyúval vannak felszerelve. Végh Ferenc vezérezredes szombaton a Városligetben rendezett Honvédelmi Napon nyilatkozott a vadászgépekkel kapcsolatban. Mint mondta, a harci repülőgépek feladatát - amely lehet a magyar légtér oltalmazása, a tankergépek biztosítása, kutató-mentő mű­veletekben részvétel, vagy a csapásokhoz való hozzájárulás - a vezénylő NATO-parancs- nok határozza meg.- Elképzelhető, hogy ezek a gépek Magyarországról indul­nak csapásmérő feladatok végrehajtására - mondta Végh Ferenc. Plenáris hét. Az Országgyű­lés a héten plenáris ülésekkel folytatja munkáját. Kedden megkezdődik a polgári szolgá­latról szóló törvény módosítá­sának általános vitája és döntés születik az igazságügyi szakér­tői kamaráról rendelkező jog­szabály megváltoztatásáról is. Ki fizesse az áfát? Az Al­kotmánybíróság keddi teljes ülésén megvitatja azt az indít­ványt, amely szerint alkot­mányellenes az egyesülési jog­ról szóló törvény. Megtárgyal­ják azt a beadványt is, amely szerint alaptörvénybe ütközik, hogy az általános forgalmi adó­ról szóló törvény értelmében az adólevonásra jogosult adóalany olykor készfizető kezesként fe­lel az adóösszeg egy részének megfizetéséért. Tulajdonrendezés. Az egy­házi ingatlanrendezés kereté­ben hétfőn hivatalosan is a Ma­gyarországi Katolikus Egyház tulajdonába került a budapesti Mátyás-templom - hangzott el az esztergom-budapesti egy­házmegye hagyományos mária- remetei majálisán. Kitüntetés. Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügye­kért felelős helyettes államtit­kára megkapta a Pápai Szent Sír Rend Érdemkereszt a Csil­laggal elnevezésű kitüntetését az egyház érdekében a politika terén kifejtett tevékenységéért. A helyettes államtitkár az első, aki Magyarországon ebben az elismerésben részesült. Bérgyakorlat. Az Országgyű­lés az év elején hagyta jóvá, hogy május 26. és június 25. között a Magyar Honvédség központi lőterén mintegy más­fél ezer olasz katona harcászati gyakorlatot tartson - közölte Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője szom­baton. A bérgyakorlatoztatás­nak, amely bevételének egy ré­szét a környező polgármesteri hivatalok kapják, semmi köze nincs a NATO jugoszláviai ak­ciójához - jelentette ki a szó­vivő. Thürmer a NATO ellen. A Munkáspárt az Alkotmánybíró­sághoz fordult, hogy állapítsa meg: alkotmányellenes az a parlamenti döntés, amely a NATO repülőgépeinek lehe­tővé teszi országunk légterének és repülőtereinek használatát - közölte Thürmer Gyula pártel­nök, a Munkáspárt 18. kong­resszusán szombaton. Karambolozott Gál Zoltán. Az Országgyűlés volt elnöke autójával szombaton, Budapes­ten összeütközött egy német rendszámú Opellel, mert annak vezetője nem adta meg az el­sőbbséget. A politikus nem sérült meg. Késsel támadták meg a Bolyai János katonai főiskola őreit Meghiúsult a fegyverszerző akció Feltehetően fegyvert akart szerezni az a két férfi, aki vasárnap hajnalban hatolt be a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola Üllői úti épületébe és ott több katonát megsebesített. Az elkövetők az épület hátsó kapuján hatoltak az épületbe. Először egy őrt szúrtak hátba, majd leszúrták az ügyeletes tisztet is. Ezt követően a porta- szolgálatot ellátó zászlósra tá­madtak, akit szúrtak, vertek. A megsebesített ügyeletes tiszt azonban még riasztani tudta a kiképzőtisztet, aki több lövéssel megsebesítette az egyik táma­dót, a másikat a helyszínre siető rendőrök segítségével sikerült sértetlenül elfogni. A nyomozóknak rögtön fel­tűnt, hogy a támadók igen jó helyismerettel rendelkeztek és nagyon magabiztosan mozog­tak az udvaron és az épületben. Hamarosan kiderült ennek a magyarázata. Az elkövető egy testvérpár volt, amelynek egyik tagja maga is a Bolyai János fő­iskolán végzett, a másik pedig a szolnoki katonai főiskola tanu­lója volt. Feltehetően fegyver­szerzési szándékkal hatoltak be az épületbe. A rendőrség most az vizsgálja, hogy milyen célra akarta használni a fegyvert a két elkövető. A BRFK ügyeletese a kór­háztól vasárnap este úgy érte­sült, hogy a támadás során kés­sel megsebesített három katona közül kettő változatlanul élet­veszélyes, egy pedig súlyos ál­lapotban van. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője szerint az Üllői út 135. szám alatt, egy­azon telken lévő két oktatási in­tézmény - a Bolyai-főiskola, valamint a Budapesti Katonai Szakképzőiskola és Kollégium - ugyanúgy működik, mint va­lamennyi más iskola. Azoknál az épületeknél viszont, ame­lyekben katonai anyagokat tá­rolnak, rendes katonai őrszolgá­lat van. A behatolók a szakkö­zépiskola kapuügyeleti szolgá­latosait támadták meg. A szóvivő véleménye szerint megfelelő volt az iskola őrizete, mert a szolgálat megakadá­lyozta, hogy a két férfi fegy­verhez jusson. Antall József síremléke. Melocco Miklós szobrászművész alkotásának vasárnapi fel­avatása után koszorút helyezett el az emlékműnél Orbán Viktor miniszterelnök is. Az Ántall- kormány nevében Boross Péter és Mádl Ferenc rótta le kegyeletét. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents