Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-25 / 119. szám

2. oldal Világtükör 1999. május 25., kedd Stefan Markos lesz Szlovákia új budapesti nagykövete. A rö­videsen állomáshelyére érkező diplomata Nyíregyházán szüle­tett és 1947-ben települt Szlo­vákiába. Diplomáciai megbíza­tása előtt a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia tudományos fő­titkára, a Szlovák Helsinki Bi­zottság elnöke volt. Pokolgépes merényletet kísé­reltek meg a krími parlament kommunista házelnöke, Leo- nyid Hracs ellen Szimferopol- ban. A robbantásnak nincs ál­dozata, egyedül egy testőr szenvedett kisebb sérüléseket. Hivatalos közlés szerint az el­követők a népképviseleti jogai­kért harcoló tatárok tiltakozását kihasználva „balkanizálni akar­ják a Krímet”. Václav Havelock javult az ál­lapota. A cseh államfőt csütör­tök óta hörghuruttal ápolják a prágai katonai kórházban. Ha nem jön közbe váratlan ese­mény, az orvosok a hét közepén fontolóra veszik Havel hazaen­gedését a kórházból. Menjen el mindenki szavazni az elnökválasztás hét végén esedékes második fordulóján - kérte Szlovákia választópolgá­rait Mikulás Dzurinda. Felhívá­sában a kormányfő egyértel­műen utalt arra, hogy Vladimír Meciar volt miniszterelnökkel szemben a koalíció jelöltjét, Rudolf Schustert tartja alkal­masnak az elnöki tisztségre. Holtan találták a norvég vé­delmi miniszter titkárnőjét. A 47 éves Anne Ordernd Paust asszonyt 81 esztendős édesap­jával és 84 esztendős édesany­jával együtt gyilkolták meg. Lenin és más, a Kreml falában, illetve a Vörös tér sírkertjében nyugvó szovjet állami és társa­dalmi vezető újratemetését, egy új panteon kialakítását szor­galmazza II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriár­kája. Az orosz ortodox egyház feje „erkölcstelennek” nevezte, hogy Oroszország szívében te­metkezési hely található. Visszaköveteli a Koh-i-noor gyémántot, a brit koronaéksze­rek egyik leghíresebb ékkövét egy Amszterdamban élő idős szikh. Szingh Szandhanvalia azt állítja, hogy családja tulaj­donát képezi a 105,6 karátos gyémánt és más egyéb, a brit szigeteken őrzött szikh kincs, amelyet az indiai Pandzsáb ál­lam múlt század közepi elfogla­lásakor szereztek meg a britek. Bemutatta a Suzuki Motor Corp. japán vállalat a General Motorsszal együtt kifejlesztett, 1000 köbcentis Wagon R+ mo­dellt, amelynek gyártását előbb Japánban kezdik el, majd Ma­gyarországon is bevezetik. A kölni csúcsértekezlet dönthet a szárazföldi bevetésről Légicsapások még négy hétig? A NATO még négy hetet ad a Jugoszlávia elleni légicsapá­soknak. A The Independent on Sunday szerint ha a G8-ál- lamok június végi kölni csúcsértekezletéig a bombázások nem hozzák meg a kívánt eredményeket, a NATO más lehe­tőségeket, köztük a szárazföldi háborút is fontolóra veszi. Washington támogatásáról biztosította a szárazföldi akció előkészítésének felgyorsítását. A tervek szerint 50 ezer ka­tona alkotná a koszovói béke- fenntartó erőt abban az eset­ben, ha a légicsapások nem járnának sikerrel. A javaslat, amelyet Wesley Clark tábornok, a NATO eu­rópai erőinek főparancsnoka terjesztett elő minapi washing­toni látogatásán, állítólag el­nyerte a katonai vezetők tá­jugoszláv hadsereg egységeit már 13 ezren hagyták volna el, és a NATO mintegy 300 jugo­szláv harckocsit és páncélo­zott harcjárművet semmisített volna meg Koszovóban. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség tájékoztatása szerint a foglyok közül mintegy százan életüket vesztették, kétszázan pedig megsebesültek azokban a légitámadásokban, amelye­ket a NATO az utóbbi napok­ban hajtott végre a koszovói kész az ilyen együttműkö­désre. Eltűnt menekültek George Robertson brit vé­delmi miniszter közölte: mint­egy 200 ezer hadköteles korú koszovói albán férfi sorsa is­meretlen. A londoni katonai vezető bejelentette, hogy Nagy-Britannia háborús bű­nök kivizsgálásában jártas szakértőt küld a macedóniai és albániai menekülttáborokba, hogy részletes adatokat, bizo­nyítékokat gyűjtsön a szerb erőszakcselekményekről, se­gítve a hágai nemzetközi tör­vényszék munkáját. Robertson megerősítette: az A NATO-bombázás után: se víz, se villany, se ház mogatását. A The Independent on Sunday című brit lap úgy tudja: a NATO célja, hogy a “katonák többsége a G8 kölni csúcstalálkozójának idejére megérkezzen a térségbe. Ak­korra már lehetséges lesz egy esetleges szárazföldi invázió tervének megvitatása, amely egyelőre kemény ellenállásba ütközik a szövetségen belül. Jugoszláv értékelés A pristinai hadtest parancs­noka szerint a NATO eddig hat hirosimai atombomba rob­banóerejével egyenlő robba­nószert vetett be Jugoszlávia ellen, de „két hónapi bombá­zás után sem érte el céljait”. Vladimir Lazarevics tábornok, a Jugoszláv Hadsereg pa­rancsnoka tévényilatkozatá­ban azt hangoztatta, hogy a NATO gyors katonai győzel­met akart aratni Jugoszláviá­ban, de csak „hatalmas emberi katasztrófát okozott, és példa nélküli bűntetteket követett el a lakossággal szemben”. A tá­bornok cáfolta azokat a NATO-jelentéseket, hogy a Istók börtöne ellen. Az Észak­atlanti Szövetség szerint az épületegyüttes a szerb rendőr­ség és a jugoszláv hadsereg összevonási körzete. Élénk diplomácia A harci cselekményekkel pár­huzamosan megélénkültek a diplomáciai erőfeszítések a válság politikai rendezésére. Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni megbí­zottja és Mártii Ahtisaari finn államfő, EU-megbízott, várha­tóan csütörtökön látogat Belg- rádba azt követően, hogy szerdán Moszkvában sor kerül a koszovói válságról folytatott háromoldalú, orosz-finn-amerikai konzul­tációk újabb fordulójára. Az orosz és a finn politikus mel­lett Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes vesz részt a háromoldalú tár­gyalásokon. Az orosz elnöki megbízott megítélése szerint Oroszországnak, Indiának és Kínának egyeztetnie kellene a válság megoldására irányuló erőfeszítéseiket, s Moszkva FOTÓ: FEB/REUTERS észak-atlanti szövetség felül­vizsgálja az albán menekülte­ket majdan Koszovóba visz- szakísérő békefenntartó erő növelésének kérdését. A nem­zetközi közösség olyan erő létrehozásán gondolkodik, amely a békefenntartás bosz­niai tapasztalataira épül. Ott Oroszországgal jól együtt tu­dott működni a szövetség - közölte a politikus. Hangsúlyozta: bár a diplo­máciai erőfeszítések folyta­tódnak, a NATO nem hagy fel a légicsapásokkal. „Milose­vics elnöktől függ, mikor feje­ződnek be a bombázások. Is­meri valamennyi feltételünket, és csak azok maradéktalan tel­jesítésével állíthatja le a légi­csapásokat” - mondta a brit védelmi miniszter. Sir Charles Guthrie brit ve­zérkari főnök szerint semmi jele nincs annak, hogy folyna a jugoszláv hadsereg egy hete bejelentett kivonása Koszovó- ból. Ellenkezőleg: bizonyos, Montenegróban lévő jugo­szláv katonai erőket Koszo­vóba vezényeltek át. Rau az új német elnök A szociáldemokraták választási sikere Pünkösd vasárnapján a ber­lini Reichstagban választotta meg a szövetségi közgyűlés az új német államfőt. Johannes Raunak, az SPD el­nökjelöltjének csak a szavazás második fordulója hozta meg a sikert: az első fordulóban ugyanis jócskán elmaradt a megkívánt abszolút többséget jelentő 670 szavazattól. A má­sodik menetben viszont, ahol a bonni kormánypártok - a szo­ciáldemokraták, Zöldek - mel­lett számíthatott a pártfegye­lemtől mentesített FDP-elekto- rokra is, 690 szavazatot kapott. A 68 éves politikus szemé­lyében az NSZK öt évtizedes történetének második szociál­demokrata elnöke lép majd hi­vatalba július elsején. A konzervatív uniópártok je­löltje, a párton kívüli Dagmar Schipanski 572 szavazatot ka­pott a második fordulóban, míg a reformkommunista PDS által sorompóba küldött teológus­nőre, Uta Ranke-Heinemannra (a volt szociáldemokrata elnök, Gustav Heinemann lányára) 65 elektor voksolt. Rau, akit a legtapasztaltabb német politikusok között tarta­nak számon, több mint két évti­zeden át volt Észak-Rajna- Vesztfália tartomány minisz­terelnöke. Öt évvel ezelőtt szin­tén ő volt az SPD jelöltje az ál­lamfői posztra, de akkor a CDU/CSU által támogatott Roman Herzoggal szemben alulmaradt. Megválasztása után mondott rövid beszédében Rau kijelen­tette: minden német államfője akar lenni - azoké is, akik né­met útlevél nélkül élnek és dol­goznak Németországban. A magyarok „gazdasági tisztogatást” alkalmaznak? Támadják az KMDSZ-t Románia nem lehet a magyar kísérletek gyakorlóterepe - jelentette ki a legnagyobb román ellenzéki párt, a Szo­ciális Demokrácia Romániai Pártja alelnöke. Más román politikusok is kirohantak az RMDSZ ellen. Pártja hét végi temesvári ta­nácskozásán Adrian Nastase volt román külügyminiszter így fogalmazott: „A magyarok azt akaiják bebizonyítani, hogy mi, románok képtelenek vagyunk a türelemre. Ézért is elfogadha­tatlan a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség stratégiája.” Úgy vélte, hogy az RMDSZ Csíkszeredái kongresszusán „támadások érték Amerikát is.” A szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt elnöke, Comeliu Vadim Tudor szenátor osztatlan sikert aratott párthívei brassói tanácskozásán, amikor kijelentette: „Ha az RMDSZ megszerzi az autonómiát Har­gita és Kovászna megyében, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, el­vesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak.” Tudor szenátor szerint az említett két megyében a román lakossággal szemben „gazda­sági tisztogatást” alkalmaznak: a magyarok helyett inkább a románokat bocsátják el, hogy azok munkanélkülivé válva kénytelenek legyenek mielőbb elhagyni a térséget. Önjelölt űrhajós A Mir orosz űrállomás kö­vetkező utasai között lesz egy 51 éves, brit üzletember. Megvette magának az utat Peter Llewellynnek van vala­mije, amire az orosz űrkutatás­nak ma mindennél nagyobb szüksége van: pénze. A 13 éves Mir műszaki gondjai ugyanis mind gyakoribbak, és az oro­szoknak egyszerűen nincsenek anyagi forrásaik ahhoz, hogy az űrállomást üzemben tartsák. Ha nem sikerül dollár százmillió­kat szerezni, a szovjet-orosz technika büszkesége még az idén „kikophat” az űrből, és a 100 tonnás szerkezetet a Csen­des-óceán mélyére süllyesztik. A pénzszerzés esélyét kínálja most az önjelölt űrhajós, aki egy Egyesült Államokban be­jegyzett hulladékfeldolgozó vállalat sokszoros milliomos tu­lajdonosa. Llewellyn 10 millió dollárral érkezett a Csillagvá­rosba, s azt ígéri, hogy ennek tízszeresét bocsátja majd a vál­ságba jutott orosz űrhajózás rendelkezésére, ha felviszik őt is az űrbe. Ebből a pénzből 6 hónappal meg lehet hosszabbítani a Mir működését, így mi sem termé­szetesebb, mint hogy az urat felvették az űrhajósiskolába. Ahhoz, hogy az űrállomás 2000-ben is fennmaradjon, to­vábbi 250 millióra lenne szük­ség. Az oroszok keresik a pénz­embereket, akik azonban egyál­talában nem tolonganak. Lehet, hogy tériszonyuk van. FEB Cannes-i díjak Idén immár 52. alkalommal rendezték meg az azúr-parti Cannes-ban a hagyományos filmfesztivált. A fődíjat, az Aranypálmát egy belga rendezőpáros, Luc és Jean-Pierre Dardenne kapta Rosetta című filmjéért. A legjobb férfi szereplőnek járó díjat Emmanuel Schotté-nak ítélték, Bruno Dumont L’Humanité (Az emberiség) című filmjében nyújtott alakításáért. A legjobb női szereplőnek járó díj megosztva Emilie De- quenne-nek és Séverine Caneele-nek jutott. Előbbinek az Aranypálmát elnyert filmben, utóbbinak pedig Emmanuel Schotté filmjé­ben nyújtott alakításáért ítélték oda a díjat. A legjobb rendezőnek járó díj: Pedro Al- modovamak, Minden az anyámról című munkájáért. Aranykamera: az indiai Marali Naimak a Maratta Simhasanam (A halál tró­nusa) című film fényképezéséért. Nagydíj: ugyancsak Bruno Dumont L’Humanité című filmjének. A zsűri díja: Manóéi de Oliviera portugál rendezőnek, A levél című filmjéért. A technikai főbizottság nagydíját a kínai A rendezők és Emilie Dequenne fotö: feb/reuters látványtervező, Tu Csii-ha kapta. A hátukra szerelt hátizsákban parányi érzékelőszerkezet lapul Méhekkel keresik az aknákat Közönséges méhekre, a szorgalmas, fullánkos mézgyűjtőkre vár a nehéz harci feladat: föld alá telepített aknák millióit kell megtalálniuk Afrikában, Európában, Ázsiában. A kutatók kialakítottak egy ap­rócska hátizsákot, amely felhe­lyezhető a méhek „hátára”, s benne - a mikroelektronika jó­voltából - helyet kaphatott az a szoftver, amely érzékeli az álla­tok mozgását. Egy minikompu­terrel pedig a tudósok nyomon követhetik a méhek útvonalát. Az egész kísérletsorozat arra a feltételezésre épül, hogy a szorgos rovarok mikroszkopi­kus mennyiségben robbanó­anyagot is gyűjtenek a mezőn, ha ott akna van elásva. Ha ez beigazolódik, a méheknél al­kalmasabb aknakutató elkép­zelhetetlen lenne. A montanai egyetem tudósai már hosszabb ideje tanulmá­nyozzák ezt a jelenséget. A rá­diófrekvenciás azonosító rend­szer lehetővé teszi a kutatók­nak, hogy rekonstruálják a „hadra fogott” méhek mozgását attól a pillanattól kezdve, hogy kiröppennek a kaptárból. A jel­zéseket központi számítógép dolgozza fel és elemzi, kimu­tatva, merre jár a méhecske. A „hátizsák” persze csupán akkora, mint egy rizsszem, és annál nem is nehezebb. Az ada­tok elemzése azonban nem a rovar röpte közben történik, hanem csak az után, hogy visz­szatért a kaptárba, amely fel van szerelve a hátizsákban rög­zített üzenet leolvasásához szükséges, a rizsszemnél jóval nagyobb adatelemző és átvivő berendezéssel. A fejlesztés már elég előre­haladott állapotban van, s ha­marosan megkezdődik az első éles kísérlet, amelynek során ötven „hátizsákos” méh indul a pollen- és robbanóanyag-szem­cse gyűjtésére. Tervek szerint ezt követi majd egy második kísérlet, amelynek során a kutatók azt akaiják megállapítani, milyen távolságra jutnak el egy-egy ki- röpülés alkalmával a méhek, vagyis hol kell kialakítani a felderítő támaszpontokat. (kenesei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents