Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-19 / 115. szám

Autósoknak 4. oldal Jászsági barangolás 6-7. oldal HOLNAP tlNcpl ap-hi rdető m Benne: Hívogató a megye strandjaira, még egyszer a szolnoki kiállítás és vásárról, üzleti, vásárlási ajánlatok. PÉLDÁNYBAN A noszvaji De La Motte Kastélyban, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Továbbképző Központjában zajlott annak a projektnek a zárókonferenciája, amelyben a holland és a magyar rendőrök közösen vettek részt. Képünkön a magyar és holland rendőri vezetők és a vendéglátó megye tisztségviselői láthatók. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: mészáros Aranyat érő karcagi találmány A magyar feltalálók egyesülete szervezésében 15 magyar talál­mány vett részt a múlt héten a találmányok huszonhetedik Eu­rópa- bajnokságán a svájci Genfben, ahol a karcagi Fejes Lász- fómentó'tiszt és Györfi István villamosmérnök szívfrekvencia- monitorát arany diplomával jutalmazták. Ma avatják a Lehel újjáépített üzemét Az Electrolux-Lehel Hűtőgép­gyár Kft. tavaly augusztusban leégett jászberényi TT és kabi­net hűtőket gyártó, illetve mű­anyag üzemét - a svéd tulajdo­nosok döntését követően - alig kilenc hónap alatt újjáépíttette a magyarországi menedzsment. Ma a Magyar Köztársaság mi­niszterelnöke, Orbán Viktor és az Electrolux AB elnök vezér- igazgatója, Michael Treschow ünnepélyes keretek között adja át az újjáépült gyárat. Az új üzem termelése ma in­dul, és július elsejére eléri az évi 600 ezer darabos gyártási kapa­citást. A gyárban ezer dolgozó foglalhatja el ismét a munka­helyét. A Lehel és a biztosítótársasá­gok között a kártérítés ügyében zajló tárgyalások még nem zá­rultak le. A biztosítótársaságok folyósítottak már különböző összegeket előleg gyanánt, de végleges megállapodás még nem született. -bcs­Egyre kevesebbet érnek a hízók A nem minősített hízósertések ára 15-35 forinttal tovább csökkent az elmúlt napokban - tartalmazza a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium legfrissebb összegzése, amelyet a területi tapasztala­tok alapján állítottak össze. Jelenleg a felvásárlók a nem mi­nősített állatok kilogrammjáért 100-170 forintot adnak. Sok he­lyen azonban még ezt az árat sem tartják a felvásárlók. Emel­lett általában a vágóhídra szállí­tás költségei is a tenyésztőket terhelik. Ezért a gazdák attól va­ló félelmükben, hogy még ala­csonyabb lesz az ár, azoknak a felvásárolóknak adják állataikat, akik még fizetni tudnak. A nagy súlyú sertések változatlanul el­adhatatlanok. A sertések iránt a felvásárlói érdeklődés minimá­lis. A malacok ára is csökkent átlagosan 150 forinttal kilo­grammonként. Jelenleg a malac kilogrammjáért minőségtől füg­gően 175-350 forintot adnak. A piacokon az alacsony ár ellené­re is kicsi az érdeklődés. (MTI) Nemrég lapunkban is bemutat­tuk két karcagi feltaláló: Fejes László mentőtiszt és Györfi Ist­ván villamosmérnök szívfrek­vencia- monitor készülékét, amely szívinfarktus esetén ri­aszt, így a betegnek nincs más dolga, mint figyelni a műszer ál­tal adott jelzéseket, s arról tájé­koztatni a kezelőorvosát. A ta­lálmány a napokban a találmá­Mint dr. Hamar József elnök el­mondta, tíz éve járják a Kárpát­medencét, és az a - vízügyi szakemberekkel is egyeztetett - véleményük, hogy a Tisza men­tén élőknek újabb nagy áradá­sokra kell felkészülniük. Egy­részt azért, mert esősebb idő­nyok Európa-bajnokságán nagy sikerrel szerepelt. A kiállításra harminc országból 671 terméket vittek el. A tizenkét kategóriá­ban induló találmányokat hat­van tagú szakmai zsűri értékel­te. A karcagiak szívőre - az or­vosi műszer kategóriában elsöp­rő sikert aratott. Az arany diplo­mát dr. Bendzsel Miklós állam­titkár, a Magyar Szabadalmi Hi­szakban élünk, mint korábban. Másrészt pedig azért, mert a fo­lyók forrásvidéke teljesen tönk­rement (kiirtották az erdőket), ezeket a területeket rehabilitálni kellene. Ugyanakkor az ártere­ket, hullámtereket meg kellene hagyni a víznek, és építési stop­vatal elnöke adta át tegnap Bu­dapesten a feltalálóknak. Fejes Lászlótól megtudtuk, pénteken a kelet-európai üzletemberek­nek szervezett „Kicsik és na­gyok” konferencián tart előadást a készülékről, melyet májustól az OMKER-üzletek forgalmaz­nak. Terveik szerint júniusban az MTV műsorában is bemutatkoz­nak. A szívfrekvencia-monitort kiviszik Londonba, Barcelonába és a düsseldorfi orvosiműszer- kiállításra, de tesztelik Chilében, Franciaországban, valamint Skóciából és Mexikóból is ér­deklődnek iránta. D. E. ra van szükség, például a Tisza- ligetben is. A Pro Natura-díjjal kitüntetett Tisza Klub az idén is több olyan kérdéssel foglalko­zik, amelyek érzékenyen érintik Szolnok lakossággát. Régi téma például, hogy az Alcsi Holt-Ti- sza, amellett, hogy verseny- sportnak, üdülésnek, horgászat­nak ad otthont - ivóvízbázis is legyen. (Folytatás a 3. oldalon) A Újabb nagy árvizek várhatók A következő években is várhatók nagy áradások a Tisza men­tén - véli a szolnoki Tisza Klub Környezet- és Természetvédel­mi Egyesület. Ivóvízre várnak Tiszajenőn Évtizedek óta várnak ivóvízre a Tiszajenő külterületén lakók. A tanyákon élők naponta másfél­két kilométernyit gyalogolnak, bicikliznek, hogy kannáikat megtöltsék ivóvízzel. Mivel a beruházáshoz szükséges hétmil­lió forintot az önkormányzat nem tudja előteremteni, ezért a közelmúltban négymilliós tá­mogatás reményében pályázatot nyújtottak be a megyei terület- fejlesztési tanácshoz. T.J. Jól gazdálkodtak Túrkevén Működési hitel nélkül Igaz, mintegy két hetes késéssel, de elkészült Túrkeve költségve­tési beszámolója a legutóbbi képviselőtestületi ülésre. Ebből ki­tűnik, ismét egy olyan évet zárhattak, amikor nem kellett a mű­ködés biztosítására hitelt felvenni. A város tavaly több mint egymil- liárd 115 millió forintos bevételt könyvelhetett el, ez az eredeti elő­irányzathoz képest 256 millióval több, a módosítottnál viszont 64 millióval kevesebb. Ezzel szem­ben a kiadásokra egymilliárd 31 millió forintot fordítottak, amiből látható, hogy az idei évet Túrkeve jelentős pénzmaradvánnyal nyi­totta. A megmaradt anyagiak egy részét úgymond már elköltötték korábban, tehát nem szabad pénz­eszköz. A másik hányadát az in­tézmények elsősorban fejlesztési feladatokra, korszerűsítésre, esz­közbeszerzésekre használhatják fel. Összességében megállapítot­ták, hogy a város tavaly eredmé­nyesen működött. A bevételek a tervezett tenniva­lók túlnyomó többségének elvég­zését fedezték, az alapfeladatok ellátása megfelelő szintű volt. Mivel a vagyon értéke több mint 100 millió forinttal nőt, nem „va­gyonfelélő” az önkormányzat gazdálkodása. gg A karcagi rendőrség bűnmegelőző kezdeményezése A kocsmákat is óvni kell Az elmúlt hetekben jó néhány karcagi vendéglátóhelyet támad­tak meg a betörők. A rendőröket a nyomozások során gyűjtött tapasztalatok sarkallták arra, hogy találkozóra invitálják a szó­rakozóhelyek tulajdonosait, vezetőit, a helyi vagyonvédelmi vál­lalkozások, illetve a biztosító társaságok képviselőit. A rendőrök úgy látják, maguk a vendéglátóhelyek tulajdonosai is többet tehetnének a biztonságért. A közelmúlt történései ugyanis azt igazolják, hogy ma már rend­szerint nem bizonyulnak elegen­dő visszatartó erőnek, pláne nem leküzdhetetlen akadálynak az úgynevezett passzív biztonság- technikai eszközök. Mint ahogyan azt Fekete Mik­lós őrnagy, a Karcagi Rendőrka­pitányság bűnügyi osztályveze­tője is vallja, a betörők ellen nem nyújtanak kellő védelmet az ajtó­zárak, a lakatok és az ajtóra vagy az ablakokra szerelt rácsok, sok­kal hatásosabbnak tűnik az, ha ezeket valamilyen elektronikus „betörésjelzővel” is kiegészítik. Ezt alátámasztják azok a konkrét esetek, amikor a tettes megijedt a riasztótól, és még azelőtt elme­nekült a helyszínről, mielőtt bár­mit is el tudott volna lopni. A korszerű jelzőrendszerek al­kalmazásával pedig az elkövetők tettenérésének is jók az esélyei. A rendőrök által kezdeményezett múlt heti találkozón - ahol a szó­rakozóhelyekhez kötődő kerék­párlopások, illetve a garázda jel­legű esetek megelőzéséről is szó esett - minderről tájékozódhattak a szép számban megjelent érdek­lődők, akik úgy tűnik, megfonto­landónak tartották a zsaruk aggá­lyait. Sőt nem tartják rossz ötletnek, hogy összefogjanak, és valame­lyik vagyonvédelmi vállalkozás segítségével kiépítsenek egy jól működő biztonsági jelzőrend­szert. -h­Megyénkben alig érzékelhető a háború turistariasztó hatása Nálunk nem engednek az árból Minden tizedik turista lemondja magyarországi útját a közel­ben dúló háború miatt - mutatják az országos felmérések, ame­lyek egyúttal arról is tanúskodnak, hogy sok szállásadó kényte­len emiatt engedni az árakból. Szerencsére megyénket ez nem érinti ilyen érzékenyen. Az idegenforgalmi szakemberek úgy vélik, azért, mert elsősor­ban a tengerentúli országokban (USA, Japán) tartják riasztónak az itteni kirándulást, és ők van­nak a legkevésbé tisztában a helyzettel. Mivel ők általában a Buda- pest-Balaton-Hortobágy három­szögben tűnnek fel, tehát me­gyénket egyébként sem veszik célba, így jelenleg a háború tu­ristariasztó hatásából megyénk nem sokat érez, szállásadóink nem csökkentik az árakat. így van ez például Berekfür­dőn is, ahol jelenleg 80 külföldi lakókocsi tartózkodik a kem­pingben, és visszamondás gya­korlatilag nem történt. A vendé­gek 90 százaléka Németország­ból érkezett, mások Ausztriából, Svájcból. Megérkeztek azok a külföldi polgárok is, akik üdülőt (összesen ötven ingatlant) vet­tek már a községben, és így tér­nek vissza időről időre a gyógy­fürdőbe. Nincs árcsökkentés Cserke- szőlőn sem, ahol több mint 70 lakókocsi áll a kempingben, majdnem telt ház van már. Ven­dégeik visszajárnak, egyedül a hollandok várnak a foglalással, ám ez elenyésző, így Cserkesző- lő tartja az árait. Abádszalók is ragaszkodik az áraihoz. Igaz, az idén nem emel­tek, ugyanis csak kétévente mennek följebb a szalóki árak például az önkormányzat szál­láshelyein. Idén a tavalyi áron dolgoznak, amelyet nem csök­kentének, és nem növelnek. Mi­vel a Tisza-tó fővárosában nagy a belföldi forgalom, külföldről pedig elsősorban a németek jön­nek, akik már ismerik a környé­ket, nincsenek számottevő visz- szamondások. Becslések szerint a külföldieket érintően 5-10 szá­zalékos forgalom visszaesésre lehet számítani. P.É. Küldöttgyűlést tartott a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ Növekszik a piac és a taglétszám Bár érezteti hatását a nemzet­közi kereskedelmi láncok ex­panzív piacszerzési stratégiája, a Szolnok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet az elmúlt évet is sikeresen zárta, forgalmát egy- harmaddal növelte. Hasonló tervekkel készülnek erre az év­re is - tudtuk meg a szövetke­zet tegnapi küldöttgyűlésén. A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ 28 településen 70 boltot üzemel­tet. A küldöttek megtárgyalták az 1998-as év beszámolóját, amelyből az is kiderült, hogy ta­valy 5,5 milliárdos forgalmat bonyolított a szövetkezet, ami 33,6 százalékos növekedést ta­kar. A tájékoztatóban ugyan csak 26,4 százalékos forgalom- növekedés szerepel erre az évre, A küldöttek az elnök beszámolóját hallgatják ám Csepeli Lajos elnök kérdé­sünkre elmondta, ez még nem tartalmazza az Opál Rt.-tői át­vett boltokból származó bevé­telt, mert azokat április-május­ban integrálják a szövetkezetbe. FOTÓ: cs. i.- Egyébként úgy számolunk - mondta az elnök -, hogy az Opál-tól átvett boltok 600-700 milliós árbevételt fognak je­lenteni az áfésznek. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents