Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-18 / 114. szám
1999. május 18., kedd 7. oldal Negyven Évesek Az Illetékhivatalok Köszöntőm a 40 éves illetékhivatalokat! A magyar illetékrendszer alapjait 1850-ben egy császári nyílt parancs fektette le, majd 1882-ben készült el az illetéküggyel kapcsolatos jogszabályok hivatalos összeállítása. Az illetékjog fejlődését a II. világháború, illetve azt ezt követő változás törte meg, ugyanis 1949-ben megszüntették a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot, melynek két osztálya közül az egyik kizárólag illeték- és adóügyekkel foglalkozott. Az illetékjog „újkori” története pedig 40 évvel ezelőtt, 1959. február 1-jén kezdődött, amikor is megalakultak a mai illetékhivatalok jogelődjei, az Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatalok Az illetékigazgatás az államigazgatási munka sajátos területe, kiemelten fontos több tekintetben is. így azért is, mert mind az állami, mind a megyei és a megyei jogú városi költségvetés egyik jelentős bevételiforrását éppen az illetékbefizetések képezik Az illetékterületen dolgozók naponta kerülnek kapcsolatba az állampolgárokkal. Az ellátandó feladat néha nem is egyszerű, hiszen a fizetési kötelezettség nem tartozik a legnépszerűbbek közé, márpedig e területen ezt a munkát kell végrehajtani. Szem előtt kell tartani, hogy paradox módon a gyors, hatékony hatósági munka - elsősorban az állampolgárok fizetési kötelezettsége, romló fizetési készsége és képessége miatt - nem eredményezi a hivatal presztízsének növekedését a lakosság körében. A hivatal jó hírét így elsősorban a törvényességi szempontból kifogástalan, korrekt jogalkalmazás erősíti az illetékfizetésre kötelezettek az állampolgárok körében. Az illetékhivatal munkatársai nagy figyelmet fordítanak az ügyintézés során az állampolgárokkal való foglalkozásra, türelmesek a felvilágosításadásoknál. Hatályos illetéktörvényünk preambuluma szerint az Országgyűlés a törvényt az állami és társadalmi feladatokhoz történő arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásainak gyarapítása érdekében alkotta meg. Ahhoz, hogy közteherviselésünk valóban arányos és indokolt legyen, az illetékhivatalok köztisztviselőinek munkája szükséges. Az államhatalmi és önkormányzati testületek választott tagjainak pedig kiemelt felelőssége, hogy a bevételekkel a közjó érdekében gazdálkodjanak, gazdálkodjunk. Az illetékhivatalok megalakításának 40. évfordulója alkalmából megrendezett országos találkozónak örömmel adunk otthont az Alföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és a Megyei Önkormányzatnál. A három napos rendezvény lehetőséget biztosít a hivatalok dolgozóinak a tapasztalatok áttekintésére, a véleménycserére, s természetesen a ki- kapcsolódásra is alkalom nyílik. Bízom benne, hogy vendégeink jól fogják érezni magukat megyénkben, megszakítva kissé a mindennapok munkáját. Az országos jubileumi találkozó valamennyi résztvevőjének kellemes időtöltést, a továbbiakban pedig jó munkát kívánok. Búsi Lajos a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke Korszerűsítés az informatikában Az 1998-as évben országosan összesen közel 68 milliárd forint illetékbevétel realizálódott, ebből 44,2 milliárd illetékhivatali befizetésként, 16,8 milliárd forint bélyegilletékként, míg 6,8 milliárd forint statisztikai illeték volt - tudtuk meg dr. Andrási Jánostól, a Pénzügyminisztérium főosztályának vezetőjétől. Az összes bevételből a központi költségvetést 46,4 milliárd, az önkormányzati szférát 21,4 milliárd forint illette meg. Mint dr. Andrási János kérdésünkre válaszolva elmondta, a közeljövőben nem várható lényegi változás az illetékhivatalok jelenlegi működéséhez képest. Ez azonban természetesen nem zárja ki az illetékhivatali eljárás(ok) olyan korszerűsítését, amely a legkorszerűbb számítógépes informatikai rendszerek folyamatos átvételét jelenti. Ez azonban elsősorban anyagi kérdés, és itt is elég nagy eltérések találhatók az egyes illetékhivatalok lehetőségei között. Az illetékhivatali tapasztalatok rendkívül fontosak a minisztérium számára. Úgy az anyagi jogi szabályozás (az illetékekről szóló. 1990. évi XCIII. tv.), mint az eljárási jogi szabályozás (az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv.) kialakítása és folyamatos korszerűsítése elképzelhetetlen a megyei (fővárosi) illetékügyi kollégák aktív közreműködése nélkül. Az egyes illeték-rendelkezések gyakorlatban való „üzemeltetése” során egyrészt kiderülhetnek belső ellentmondások, joghézagok vagy bizonyos fokú felesleges túlszabályozottság, másrészt más jogintézmények egyes területeivel való norma-ütközés. „Megítélésem szerint a szabályozás elkészítéséért felelős minisztérium akkor jár el helyesen” - mondja a főosztály- vezető, ha támaszkodik a helyi tapasztalatokra, kezdeményezésekre. Egyébként most ért véget az a regionális megbeszélés sorozat, amelyen az illetékügyekkel foglalkozó minisztériumi dolgozók három ütemben (Székesfehérvár, Budapest és Békéscsaba) az illetékhivatalok képviselőivel áttekintették a hatályos szabályokat és számba vették a korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseket, javaslatokat. Az elmúlt negyven évről kiállítást rendeztek az illetékhivatalok a megyeházán A megye első hivatalvezetője emlékezik A vételár 10 mázsa só volt... Az illetékhivatalok 1959-es megalakulása során megyénkben dr. Császár Józsefet bízták meg magának a szervezetnek a létrehozásával, majd annak vezetésével is. Az illetékügyekkel 1946 óta foglalkozik, s élményei között tartja számon első ellenőrzési munkáját, mely során 6 fillér illetékhiányt tárt fel.- A háború után, 1946- ban, mint fiatal kezdő munkaerő kerültem a szolnoki adóhivatalba, ahol az illetékügyekben kezdtem dolgozni. Számomra ez akkor teljesen új volt.- Mi volt az első élménye?- Emlékszem, ez az volt, hogy egy adás-vételi szerződésben ki kellett szabni az illetéket. Ezt az adásvételi illetéket egy olyan vétel után kellett megállapítanom, még 1946- ban, a forint bevezetése előtt, amikor is 10 mázsa sóért vásároltak meg egy szolnoki, Scheftsik-telepen lévő házat.- Abban az évben szabadult el a hiperinfláció is.- Augusztus 1. előtt, mielőtt a forintot bevezették volna, sóért, lisztért vásároltak.- Az illetéket miben kellett akkor megfizetni?- Billiókban. 1946 nyarán már adópengőkbe számolták át a pengő napi értékét. Mikorra azt befizették, már semmit sem ért.- A forint, gondolom, meghozta a változást is.- Első ellenőrzésem 1946- 47-ben volt, Rákóczifalva község közigazgatási munkájában. Itt lett az első „hivatalos leletem” is. Megállapítottam, hogy bélyegben nem rótták le az illetéket, s így 6 filléres okirati illetékhiány volt.- És a hivatal?- Mint állami adóhivatal működött, majd a különböző tanácsi szervezetekbe került az illetékrészleg. Az ’50- es évek végén aztán a pénzügyi igazgatás önálló élete megindult, aminek eredményeképpen az illeték is önálló szervezetet kívánt meg. így alakult meg a mai illetékhivatal elődje 1959. február 1-jén.- Gondolom, volt azért ingatlanforgalom . . .- 1946 után nagyon visszaesett, főként ’48 táján, amikor a szocializmus építése megkezdődött. Ekkor arról beszéltek, hogy az illeték, mint olyan, meg fog szűnni, merthogy minden köztulajdonban lesz. Ebben az esetben pedig nem lesz ingatlanforgalom, s így illeték sem. Ez a nézet aztán 1956 után változott, majd később a magánszféra is kezdett erőre kapni, engedték a kisipart. Ekkor már megindult az a gyenge ingatlanforgalom is, mely az illetékjog fennmaradását biztosította. Az 1968-as évet követően pedig már nem volt szó arról, hogy mi a jövője az illetéknek. Dr. Császár József Úgy látszik, az úrnak végre sikerült lerónia a lakásilletékét . . . A megyei bevétel: évente 1,2 milliárd A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Illetékhivatal, mely a megyei önkormányzat egyik irodájaként működik, évente - így várhatóan az idén is - 1,2 milliárd forint illetéket szed be. E bevétel mintegy 80 százaléka a vagyonszerzésre kiszabott ösz- szegekből származik. Az illetékhivatal által beszedett pénzmennyiség 50 százaléka a központi költségvetést, míg a másik 50 százaléka az önkormányzatokat illeti. Természetesen fontos az is, hogy a hátralék- állomány minél kevesebb legyen. E téren - az ország 20 hivatala között - az első háromban megtalálható megyénk. Csak két állást nem töltöttéin be Az illetékhivatal hatásköre az illeték ügyekre terjed ki, míg illetékessége egy adott megyére - nálunk Jász-Nagykun- Szolnokra. Az illetékügyek közül csak a készpénzben fizetendő tartozik a hivatalhoz, a bélyeges illetéklerovás nem, ám a fel nem használt, feleslegessé vált illetékbélyeg ellenértékét csak az illetékhivatalnál lehet visszaigényelni. Az illetékhivatalok tényleges munkája a vagyonszerzési és az eljárási illetékek megállapítása és beszedése. Utóbbiak körébe azok a bírósági eljárási illetékeket tartoznak, melyeket vagy elmulasztanak megfizetni vagy pedig utólag, költségjegyzéken fizetendők. A vagyonszerzési illetékekkel már többször találkozik a polgár, elsősorban ingatlan és gépjármű vásárlásakor, melyek hivatalosan a visszterhes vagyonszerzésbe tartoznak. E mellett az ajándékozási és a hagyatéki ügyek vagyonmozgása is illeték köteles, melyeket szintén a hivatal állapít meg és szed be. A hivatal alapvetően a vagyonszerzéshez kötődően kapta meg azt a jogosultságot, hogy mielőtt megállapítja és kiszabja a végleges vagyonszerzési illetéket, ellőtte helyszíni ellenőrzést végezhet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a hivatal munkatársa kimegy a helyszínre, megtekinti az ingatlant, s megállapítja a forgalmi értéket. Ez az az érték, mely után fizetendő az illeték. Fontos tudni, hogy a hivatal megfelelő adatokkal rendelkezik, hiszen egy megye teljes vagyonmozgása itt megjelenik. Jelenleg illetékelőleget kell fizetni, melyet a földhivataloktól megkapott iratokban bevallott érték után állapítanak meg. A végleges illetéket csak a tulajdonjog bejegyzése után kell megfizetni. Igazi szakmai kihívás a vagyonszerzési illetékek köre, hiszen ehhez szakmai tudás, sőt emberi tulajdonság szükségeltetik. Olyan személyek tudnak jó munkát végezni,akinek van affinitása a szakma iránt, megtanulják szabályait, az értékelést, s még az emberekkel is gyorsan tudnak jó kapcsolatot kialakítani. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Illetékhivatal jelenlegi vezetője, Bódog Máléné dr. még középiskolásként találkozott először az illetékhivatallal, ami élete egyetlen munkahelye.- Még elsős középiskolás voltam a közgazdaságiban, amikor az illetékhivatalba kerültem nyári munkára, teljesen véletlenül. Egy udvarban laktunk egy hölggyel, aki itt dolgozott. Ő ajánlotta fel a munkalehetőséget, illetve be is ajánlott. így aztán 1962-től minden évben, nyaranként, egy-más- fél hónapot itt dolgoztam, fizetési meghagyásokat írtam.- Meg is tetszett?- Az kicsit túlzás, hogy megtetszett, de láttam, hogy milyen munka folyik itt.- Mégis e mellett döntött.- Amikor leérettségiztem, üzentek értem: ha még nincs munkahelyem, akkor mehetnék szerződéssel dolgozni... és 8 év szerződéses munka következett 1966 augusztusától.- Mi volt a munkája ?- A gépírástól kezdve minden munkafolyamatban részt vettem, dolgoztam a könyvelésben is, majd 1969-ben jöttem el gyesre, amikor megszületett a lányom. 1970-ban átszervezés volt a hivatalban. Ekkor dr. Gyöngyösi József - későbbi hivatalvezetőm - jött el hozzánk: ,Angyalom” merthogy ez volt a szava járása - „azért jöttem, mert illetékkiszabóként dolgozhatna, ha visszajönne gyesről.” Visszamentem dolgozni, s 1980-ig illetékkiszabó voltam. Később csoport- vezető és hivatalvezető-helyettes lettem, 1986-tól pedig a hivatal vezetője vagyok. Munka mellett az államigazgatási főiskolát, valamint a jogtudományi egyetemet végeztem el, és még most is tanulok. A tanulás iránti kedvet dr. Császár József, első hivatalvezetőm keltette fel bennem, és indított el ezen az úton. A hivatalban pedig csak két munkakört nem töltöttem be: a takarítói és a gépkocsi-vezetői álláshelyet. Utóbbival gondban lennék most is, mert nincs jogosítványom .. . Itt állapítják meg és szabják ki az illetéket Az illetékhivatallal az átlagember életében viszonylag keveset találkozik. Az itt folyó munka pedig hasonlít az adóhivataléra, ezért aztán nem is olyan népszerű, pedig a munkatársak igazi szakemberek, főként akik értékelést is végeznek, mert nekik ráadásul nem csak a szakmát kell tudniuk, hanem az emberekkel, az ügyfelekkel is jó kapcsolatot kell kialakítaniuk. Az alábbiakban megtudhatjuk, mit csinálnak tulajdonképpen az „illetékesek”. A könyvelés, a nyilvántartás már a mai kor eszközeivel valósul meg.
