Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-13 / 110. szám

1999. május 13., csütörtök Városházi Tükör - Szolnok 7. oldal A szolnoki önkormányzat válaszol: Napirenden az intézményi átszervezés Hetek óta foglalkoztatja a szolnokiakat az intézmények ter­vezett átszervezése, amely nem kizárólag, de elsősorban ál­talános iskolákat és óvodákat érint. Mint arról már több­ször beszámoltunk, szülői és lakossági fórumok sorát tartot­ták ebben az ügyben, de sok szolnoki számára maradtak még így is megválaszolatlan kérdések. Ezeket összegyűjtöt­tük az elmúlt néhány napban, és eljuttattuk a polgármesteri hivatalba. Az alábbiakban az olvasóink által föltett kérdé­seket és a válaszokat közöljük. óvodába, ak­kor 25-26 fő körül lehet az átlagos cso­portlétszám. Persze lehet­nek 30 fős és 20 fő körüli csoportok is, a város külön­böző területein különböző ér­- Mi idézte elő, hogy a város a csőd szélén áll, és ilyen lépé­sekre kénysze­rül? A jól menő cégek mivel támogatják óvodáit, isko­láit?- A város nem áll a csőd szélén, és nem is szeretne a csőd szélére kerülni, mert akkor ennél lényegesen radikálisabb intéz­kedéseket kellene foganatosítania, és intézmé­nyeket kellene valóban bezárnia, nemcsak át­szerveznie, összevonnia. Meg akaijuk előzni a nagyobb bajt! A város idei 9,1 milliárdos költ­ségvetéséből 6 milliárdot a több mint 60 intéz­ményének a működésére költ, és emellett még több mint 800 millió forint működési hitelt kell felvennie. Szolnok városa a lakosság arányához képest nagyobb oktatási intézményhálózatot tart fent, mint általában a többi város, illetve megyei jogú város, így pénzügyileg is ez jobban terheli, ezért igen racionálisan kell gazdálkodnia. Mivel az állam a tanulók száma szerint járul hozzá az önkormányzat oktatási feladatainak ellátásához, ami a költségek egy részét fedezi, az önkormány­zatnak az intézmények működtetéséhez ezt még ki kell egészítenie a saját bevételeiből, Szolno­kon több mint 1 milliárd forinttal. A jelenlegi ja­vaslatok követik az elmúlt évtized eseményeit: oktatási intézményeinkbe a ’90-es évek elejéhez képest 4 ezerrel kevesebb gyermek jár, így eny- nyivel kevesebbre kapjuk az állami normatív hozzájárulást (ez több százmillió forint, vagyis a városnak ennyivel több pénzt kell az oktatásra előteremtenie, hogy szinte ugyanakkora intéz­ményhálózatot tudjon fenntartani, mint 8-10 éve). Sajnos, minden demográfiai előrejelzés szerint a több mint 10 éve tartó folyamatos szüle- tésszám-csökkenés csak a következő években fog megállni, és az elkövetkező évtizedekben már nem lesz annyi gyermek intézményeinkben, mint az elmúlt években. Ezért vált szükségessé az iskolák-óvodák átszervezése, amelynek során különösen próbáltuk a gyermekek érdekeit figye­lembe venni : iskol ai osztályok, óvodai csoportok sok esetben együtt tudnak egy másik intéz­ménybe átmenni, több esetben pedagógusokkal. A ,jól menő cégek” évek óta támogatnak több oktatási intézményt vagy annak alapítványát, hogy azok néhány szükséges fejlesztést, eszkö­zök beszerzését meg tudják valósítani, de az in­tézmények működtetése körülbelül ötvenszer­■ százszor nagyobb feladat.- A városi önkormányzat hogyan takaré­koskodik, miközben új osztályok, egységek születtek, új alkalmazottakkal a városházán?- Az új városi önkormányzat, látva a nehéz anyagi helyeztet, már tavaly decemberben 3 szá­zalékos létszámleépítésről határozott a hivatalon belül. Kevesebb alkalmazottal, de hatékonyabb hivatali szerkezetet kialakítva, néhány munkatárs helyén új emberekkel kívánunk megfelelni az itt élők igényeinek. Egyébként a hivatal idei költ­ségvetése kevesebb, mint tavaly volt, bár a mun­kája több. Mindezen kívül a város költségvetésé­nek készítésekor már minden területet megszorí­tottunk, egyedül talán a szúnyogirtásra maradt meg az eredetileg tervezett összeg. Egyelőre költségvetésünk nem teszi lehetővé, hogy utak, járdák épüljenek, felújíthassuk a leromlott épüle­tek homlokzatait, és a szociális területen is na­gyon sok igényt kellene kielégítenünk. Több mint 200-an várnak szociális otthoni elhelye­zésre, sokaknak megoldatlan a lakásproblémája, sokan váltak hajléktalanná, ki kellene építenünk a gyermekjóléti szolgáltatást, a családok és gyermekek átmeneti otthonát. Összesen több mint 4 milliárd forintnyi igényt kellett kihúznunk a különböző területekről. Mindezek után kerül sor tavasszal az intézményhálózat felülvizsgála­tára és szükség szerinti átalakítására, ahol össze­sen körülbelül 250 millió forint megtakarítása le­het a garancia arra, hogy ha néhány intézménnyel kevesebb is lesz, minden feladatot legalább olyan jó színvonalon el tudunk látni, és azt finanszí­rozni is tudjuk. így a következő években is min­den gyermeknek lesz a lakóhelye közelében meg­felelő intézmény. A megtakarításoknak alapve­tően intézményhálózatunk jó működését kell majd hosszú távon garantálni.- Hogyan tudják érdemben megoldani a ke­letkező 30-35 fős óvodai csoportokban az isko­lai felkészítést? Miért szüntetnek meg olyan óvodát, amelynek 126 százalékos a kihasznált­sága?- Az elmúlt 4 évben 350 fővel csökkent az óvodások száma Szolnokon, a születési adatok alapján ez 100-150 fővel csökken a következő években is. Az elmúlt években 63-mal csökkent az óvodai helyek száma. Terveink szerint a város 27 óvodájában, 112 csoportban, közel 2600 hely lesz szeptembertől. Ez 23,3 fős átlag férőhely­számot jelent. Ha ennél több gyermek jár majd deklődés lehet. Érdekes, hogy az általános isko­lák igazgatói és tanítónői szerint a különböző óvodákból jött gyerekek felkészültsége valóban eltérő, de ez nem az ottani csoportlétszámokkal függ össze, hanem az óvónők, illetve vezetők munkájával. A törvények szerint óvodai csoport­ban 20-25 hely lehet, és itt 2 óvónő és 1 dajka (Szolnokon 1,5 dajka) kell, hogy végezze a mun­kát. Szolnokon a ’70-es, ’80-as években, amikor lényegesen több gyermek született, sok épületből (általában családi házakból) alakítottak ki óvo­dákat, amelyekben a helyiségek szűk mérete mi­att sokszor csak 10-15 hely volt kialakítható (természetesen) ugyanolyan dolgozói létszám mellett, ami pedagógiailag kedvező, csak finan­szírozási szempontból kezelhető nehezen, hiszen ugyanannyi pénzből néha csak fele annyi gyer­meket tudunk ellátni. így valóban lehet, hogy fé­rőhelyszám tekintetében egy 126 százalékosan kihasznált óvodai csoportot kívánunk megszün­tetni (például ha 15 helyen 19 gyermek van), de minden esetben a lakóhelyének a közelében biz­tosítunk másik óvodát a családnak. Egy óvodás gyermekre az idén az önkormányzat 150-230 ezer forintot költ, attól függően, hogy melyik óvodába jár a gyermek. A 80 ezer forintnyi kü­lönbség alapvetően abból adódik, hogy mennyire kihasznált az óvodai intézmény (van 70 százalé­kosan kihasznált is), illetve mekkorák a csoport­létszámok (17,1-27,8 főig, az átlag: 23,4 fő). Most, az átszervezés kapcsán, terveink szerint minden városrészben elegendő óvodai csoport marad, és elsősorban a kevésbé kihasznált vagy nem óvodai funkcióra épült, illetve az átlagnál lényegesen költségesebben üzemelő óvodák ala­kulnak át. E területen sikerül fejleszteni is az ellá­tást, terveink szerint szeptembertől megszüntet­hető az évek óta tartó buszoztatás a Széchenyi városrészről a város távoli óvodájába, az itt talál­ható egyik bölcsőde felének átalakításával közel 100 személyes óvodai szárnyat kaphat e város­rész.- Ismeri-e az önkormányzat az 1999. június 1-jén életbe lépő közoktatási törvényt, amely kimondja, hogy nem lehet peremkerületen lévő iskolát megszüntetni? Hogyan kívánják megoldani 150 gyerek buszoztatását, miköz­ben zebra sincs a Kertvárosban? Miért pont a kertvárosi iskolát veszik el a gyerekektől, amikor a Belvárosban egymást érik az isko­lák? Kinek adták el a kertvárosi iskolát?- Minden városrészben megnéztük az itt élő népességre vonatkozó legfrissebb adatokat, hogy több évre előre tudjuk, az adott térségnek milyen ellátásra van szüksége és milyen mértékben. Az idén is már csak 11 gyermeket jeleztek, hogy első osztályba a Kertvárosi Általános Iskolába jönne, viszont a következő években a születés számból következően 8-15 gyermek kerülhet ki maximum 1-1 évfolyamból. Jelenleg ebben az iskolában a legalacsonyabb a gyermekek száma (137 fő) és az átlagos osztálylétszám (17 fő). Az egy tanu­lóra eső költség fejenként több mint 200 ezer fo­rint. A Kertvárosban élők egy része is a belvárosi iskolákba viszi évek óta a gyermekeit, ahol 1-1 iskolában 450-750 gyermek tanul (átlagos osz­tálylétszám 26-28 fő, az egy tanulóra jutó költsé­gek 150 ezer forint alatt vannak), így ezeket nem lehetne bezárni, hiszen ennyi gyermeket nem tudnának a környező iskolák fogadni. Ha a szü­lők jelentős része a szandaszőlősi vagy a Kodály iskolát választja, akkor a tervek szerint minden reggel az Alcsi-szigetről induló és a Kertváros több pontján megálló iskolabusz viszi, illetve délután hozza a gyerekeket. A biztonságos gya­logos közlekedés érdekében mindenképpen vé­dett átkelőt kell sürgősen kiépíteni. Az iskola természetesen senkinek nem lett eladva, és nem is tervezi az önkormányzat ezt. A közoktatási törvény várható módosítását ismerjük, abban az önkormányzatok önállóságát sértő passzus nincs.- Miként lehetne a történelmi hagyomá­nyokkal rendelkező (100 éves) Konstantin is­kolát megmenteni? A nevelési tanácsadó szak­értői javaslatában szerepel a kis létszámú fej­lesztési és korrekciós csoportok létrehozása. Miért nem engedélyezi az önkormányzat ezek létrehozását, illetve ha mégis létezik ilyen, me­lyik iskolában? Az oktatási törvény kimondja, hogy alsó tagozatban maximum 26 fő lehet az osztálylétszám. A polgármester úr mennyiben veszi figyelembe ezt a törvényt?- A tervek szerint a Konstantin Általános Is­kola (8 osztály) és a Körösi Csorna Sándor Álta­lános Iskola összevonásra kerül ez utóbbi na­gyobb épületében. A Konstantin Általános Iskola 8 osztálya tanáraival együtt költözhet, és sajátos profiljukat is megtarthatják. így ha a szülők együtt viszik át gyermekeiket, az eddigi értékek, hagyományok megőrizhetőek. Szóba került az egyházi iskola gondolata, de nincs rá garancia, hogy az évi mintegy 35-40 millió forintot az egy­ház hosszú éveken keresztül biztosítani tudná en­nek az iskolának a fenntartására. A város pol­gármestere márciusban ebben az ügyben is tár­gyalt a váci püspökkel, aki elmondta, hogy a ké­sőbbiekben, alulról építkezve, tehát egy első osz­tállyal indítva és évről évre fejlesztve el tudják képzelni Szolnokon is egy egyházi iskola indítá­sát. Az épületben továbbra is iskola működne, az Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközépiskolának ez utóbbi tagintézménye ke­rülne az „anyaintézmény” mellé, így mind a taná­rok áttanítása, mind a testnevelés tanításának gondjai enyhülnének. A városban maradnak olyan iskolák, ahol több párhuzamos évfolyam is van, de az osztálylétszámok nem lesznek maga­sak. Ilyen a Tallinn, a Mátyás, a Szandaszőlősi, az Újvárosi, illetve szinte mindegyik iskolának van néhány alacsonyabb létszámú osztálya. Szükség esetén készséggel áll a hivatalunk is a kisebb csoportokban történő képzés lehetőségét keresők rendelkezésére. Jelenleg a város általá­nos iskoláiban az átlagos osztálylétszám 24,4 fő, ez az átszervezések után is 27 fő körül lesz, első­sorban a felsős osztályok esetén vonunk össze szükség szerint. A jelenlegi első osztályosok be- íratásánál is figyelembe vesszük a törvényi elő­írásokat, ha valahol efölötti létszámok alakulnak ki, az egyértelműen a szülői kérésnek (nyomás­nak) az eredménye. Mivel az oktatási törvény tervezett módosítása az 5. osztálytól maximum 30 fővel számolja szülők nem szeretnék, ha pél­dául a 24 fővel induló első osztályok esetén 5.- ben összevonnánk őket, hogy magasabb létszá­mok alakuljanak ki. Ezért is, valamint az adott iskolák népszerűsége miatt kérik és fogadják el a magasabb létszámokat (Fiumei, Belvárosi, Kas­sai stb.).- Miután az eredeti elképzelés meghiúsult, milyen célra kívánják hasznosítani a Zöld is­kola épületét? Teremtenek-e esetleg ott új munkahelyeket? A Zöld iskola demonstráció­ján a szülők ígéretet kaptak rá, hogy az osztá­lyok tanáraikkal együtt maradnak. Miért ígérték ezt, ha nem valósul meg? Miért nem maradhatnak legalább az elsősök tanítói a di­ákjaikkal? Mi történik a Zöld iskola alapítvá­nyi vagyonával? A Széchenyi gimnázium mi­ért csak a dráma tagozatokat veszi át, illetve ki és mi garantálja, hogy minden gyereket - a gyengébb képességűeket is - felvesznek a Szé­chenyi városrész iskoláiba?- Á Széchenyi városrész négy általános isko­lája közül a legkevesebb gyermekkel rendelkező Zöld iskolát javasoljuk, hogy egy teljes sor osz­tállyal (1-8. osztályig) vonjuk össze a Széchenyi gimnáziummal, ahol hasonló profil működik („dráma tagozat”), és kifutóban van a 6 osztályos képzés, így tanteremgondok sincsenek. A 8 osz­tállyal a jelenlegi tanulók 50-60 százaléka együtt, tanárokkal mehet (természetesen, ahol alacso­nyak az osztálylétszámok, a párhuzamos osztá­lyokból fel tölthetők). A többi gyermeket a másik három iskola fogadni tudja. Ha valakit nem ab­ban az iskolában tudnak fogadni, ahova menni szeretett volna, akkor a Széchenyi városrész isko­lái közül annak kötelező fogadnia őt ahova lakó­helye szerint, a Zöld iskola körzetének a várható szétosztása után tartozni fog. Ez az igazgatókkal egyeztetve van. A Zöld iskola alapítványi vagyo­nát viheti magával. Az épületébe várhatóan egy középiskola fog költözni. (A megyei önkor­mányzat is szeretné két évre „kölcsönkérni”, amíg a megyei szakképző iskola épületének nagy felújítása folyik.) A Széchenyi városrészben már az idén is csak 9 első osztályra jutó gyermek van, és itt is évről évre kevesebb várható, így egyre kényelmesebben elférnek majd a megmaradó ál­talános iskolákban a gyermekek.- Miért nem vonta össze a város már első körben az Eötvös és a Herman általános isko­lát?- Várhatóan szeptembertől, a Zöld iskolába járó gyermekek egy részének fogadása miatt kö­rülbelül 1100 gyermek jár a két iskolába. Ezek összevonásának ütemezését és részleteit idén jú­nius 30-ig ki kell dolgozni, és a párhuzamos te­vékenységekből adódó leépítéseket meg kell tenni. Az látszik, hogy az összevonásból a gyer­mekek, az osztályok, így a pedagógusok számá­nak csökkenése nem várható. Mivel az egyik is­kola igazgatójának a kinevezése jövőre jár le, így a tényleges összevonás időpontja is ez lehet.- Valóban bezárják-e a Napsugár Gyer­mekházat június 30-án, vagy milyen feltéte­lekkel működtetik tovább? Ha bezárják, mi lesz a nyári programokkal, szakkörökkel? Hová vihetik akkor a szülők a gyermekeket?- A gyermekek szakszerű közművelődését se­gítő tevékenységre szükség van, bár ezt nem kell önálló költségvetési intézményben végezni. Ezt a feladatot a legfelkészültebb munkatársak átvéte­lével valamelyik közművelődési vagy oktatási in­tézménybe integrálva (Városi Művelődési és Ze­nei Központ, városi könyvtár, valamelyik általá­nos iskola), mint gyermek-közművelődéssel fog­lalkozó csoport látja majd el a tervek szerint. A VMZK kisebb-nagyobb terein kívül a Belváros­ban és a Széchenyi városrészben biztosítanánk még nekik helyet, és e két városrészben szeret­nénk elsősorban a tőlük megszokott tevékenysé­geket elvárni. A nyári programok még a régi he­lyen valósulhatnak meg.- Miért van szükség arra, hogy az önkor­mányzat beolvassza a Bartók Béla Zeneiskolát gazdaságilag? Mennyit takarít meg ezzel a vá­ros? A zeneiskolai tandíjak igen alacsonyak (tavaly csökkentették!), jeleseknek 315, elégsé­geseknek 787 Ft félévenként. Ötszörös emelés körülbelül 2 millió forintot hozna, nem lehetne ezzel megmenteni az iskolát a beolvasztástól?- A Bartók Béla Zeneiskola szakmailag önálló intézmény marad, gazdaságilag részben önálló. Ez azt jelenti, hogy saját költségvetéssel rendelkezik, amit az önkormányzat külön hagy jóvá, éves fel- használásáról a zeneiskola, illetve annak igazgatója dönt, de az intézmény könyvelését és az ehhez kap­csolódó feladatokat a vele egy épülettömbben lévő nagyobbik intézmény, a Kodály Zoltán Ének-zene Tagozatos Általános Iskola végzi. Ezzel, illetve némi további szűkítéssel és a tandíjak említett eme­lésével évente körülbelül 5 millió forintot takarítha­tunk meg, az iskola szakmai autonómiájának és színvonalának sérülése nélkül. Szolnokon van erre a megoldásra kitűnő példa, hiszen a Városi Sportis­kola mintegy 7 éve így működik a Városi Sport- centrum mellett. A zeneiskola bővül is, megkapja a kiköltöző gyermekház földszinti helyiségeit.- Terveznek-e bármilyen változást a Tisza- parti gimnáziummal kapcsolatban?- A Tiszaparti gimnázium a város nagy múltú, igen jó eredményeket felmutató iskolája. Értéke­ire feltétlenül szüksége van a városnak, illetve környékének - hiszen az itt tanulók többsége nem szolnoki tanuló -, ezt szeretnénk megtartani. Ez általában igaz a többi középiskolánkra is.- Az intézményi átszerezésekhez kapcsoló­dik a Mátyás király úti sporttelep sorsa, hi­szen a környékbeli iskolák rendszeresen vitték oda diákjaikat különböző rendezvényekre. Milyen alapon adják el a sportolók és az ott sportoló diákok feje fölül? Hol biztosítanak helyet a továbbiakban a sportolóknak és azoknak a szolnokiaknak, akik oda jártak futni, focizni stb.?- Á Mátyás király úti sporttelep sorsát a városi sportlétesítmény-hálózat egészében kell megha­tározni. A Mátyás király út szélesítéséből adó­dóan le kellett bontani a sportpálya öltözőhelyi­ségeit, ezekre 15 millió forintot kellene költeni. A füves labdarúgópálya felújítására 2 millió fo­rint szükségeltetik, és egyébként is megérett egy nagy felújításra az egész létesítmény. (Folytatás a 10. oldalon) Ez a megmozdulás tüntetésnek indult, de a résztvevők a végén kenyérrel és borral köszön­tötték a polgármestert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents