Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-13 / 110. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1999. május 13., csütörtök „Határvadászok” találkozója ötven év után A nyilatkozó nem árvízkárosult A május 8-án megjelent „Az árvízkárosultak szemszögéből nézve” című íráshoz szükségesnek tartom elmondani, hogy a tiszavárkonyi községi önkormányzat az első pillanattól kezdve és jelenleg is kiemelt figyelmet fordított és fordít Fazekas Sándomé megfelelő elhelyezésére, ezért a szükséges kárigény-bejelentés közvetlenül az árvíz levonulása után megtörtént. (Sajnos még mindig nincs visszajelzés az ilyen károk rendezésének módjáról.) Önkormányzatunk saját embereivel gondoskodott a károsult kiköltöztetéséről, ingóságait és egyéb értékeit jelenleg is őrzi. Juhász Józsefné nem árvíz- károsult. Nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, legfeljebb a tények elferdítésére, hangulatkeltésre alkalmas. Mészáros Zoltán polgármester Nem csökkent az érdeklődés Május 3-ai lapszámunkban arról érdeklődtünk a szolnoki IBUSZ, Pelikán Tours és Nádas Tours utazási irodáknál, érezhető-e az utazási kedv csökkenése a görög utak iránt a koszovói válság miatt. A Good Travel Utazási Iroda vezetője, Nagyné Nagy Katalin a témát kiegészítendő arról tájékoztatott, hogy útjaik iránt nem csökkent az érdeklődés; görögországi autóbuszos járataikat minden héten és változatlan áron indítják. Ugyanez érvényes a Jorgos Travel által Budapestről indított utakra is. Görögország felé - azt előzetesen végigjárva - új útvonalon (Bulgárián, Románián át), hosszabb menetidővel indulnak a csoportok. A repülőjáratok is elkerülik a jugoszláv légteret, s bár ennek menetideje is hosz- szabbodott kissé, áremelést szintén nem jelent. Kislányunk életéért küzdöttek Drága kislányunk, a négyéves Hajnalka közlekedési balesetet szenvedett. Azon a napon nem a megszokott kiságyában, hanem a Hetényi Géza kórház gyermek-intenzívosztályán töltötte az éjszakát. Az osztály orvosai mindent megtettek, hogy megmentsék őt. Köszönjük ezt dr. Simon főorvos asz- szonynak, az osztály szakorvosainak és a nővéreknek. Mérhetetlen fájdalmunkban velünk együtt érzett dr. Farkas János kanonok úr is, aki azért imádkozott, hogy gyermekünk mielőbb meggyógyuljon. Varga Gézáné Szolnok „A kanyargós Gyöngyös partján vadászok portyáznak, hideg téli éjszakában csempészre vadásznak...,, Ez a dal vezette be a kőszegi Jurisics- várba 1949. április 1-jén bevonult 7. Honvéd Határvadász Zászlóalj egykori katonáinak Kőszegen tartott találkozóját, akik többségükben annak idején Szolnok megyéből kerültek a kötelékbe. Közülük sokan nem látták egymást a leszerelés óta, s csak akkor kapták fel a fejüket, amikor ez év márciusában e lap hirdetési rovatában olvasták a találkozóra szóló felhívást. A szervezésben sokat segített a Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesülete határőr tagozatának A szolnoki Postás Nyugdíjasklub tagjainak egész napos kirándulást szerveztünk a tiszavárkonyi népművészeti alkotóházba, hogy ott a tavasz egyik legszebb ünnepét, az édesanyák és nagymamák napját méltó környezetben, kellemesen tölt- hessük el. Már kiutazásunk is élményszámba ment, mert a Jászkun Volán Rt. a menetrend szerinti járaton igen kényelmes autóbuszt adott az úthoz. Az alkotótelep napsütötte udvarán még jól látszottak a nemrég levonult tiszai árhullám pusztító nyomai, de Hegedűs József, a megyei Népművészeti Egyesület vezetője első fecskeként örömmel üdvözölt benszolnoki csoportja, akik a határőrségnél szolgáltak, s akik a mai napig ápolják a harci hagyományokat, összefogják a régi határőr határokat. A felhívást természetesen követte a kapcsolatfelvétel, az „előtalál- kozók”, megbeszélni a részleteket. Mondták is sokan, milyen jó, hogy valakinek eszébe jutott a jubileum megszervezése, nagy öröm újra találkozni azokkal, akikkel „együtt húztunk csizmát”. A személyes találkozás első pillanatokban bizony fel is tettük a kérdést: - Téged hogy hívnak? Melyik őrsön szolgáltál? Mikor szereltél le? Hány éves voltál, amikor bevonultál? Mert bizony az volt az első nagy behívás 1945 után, nünket. Készségesen mutatta be a ház történetét és feladatát, részletesen tájékoztatott a nyaranta idelátogató alkotó csoportok munkájáról, majd megismerkedtünk a kiállított népművészeti tárgyak legszebb darabjaival. Közben Bathó Jenőné klubtársunk felolvasta Kiss Béla rímfaragó „Alkotóház avatása” című versét. Hosszasan élveztük volna még a friss tavaszi levegő illatát, de az elkészült babgulyás és palacsinta csábításának engedve csakhamar a terített asztalok mellé telepedtünk. Ebéd után a napi program második része kezdődött. Száraz László klubtag anyák napi köszöntője és legtöbbünk akkor már elmúlt 18 éves - ma pedig 70-75 között vagyunk. Persze minden „tisztázódott” az InterCityn Budapesttől Szombathelyig; egy kicsit ösz- sze is rázódtunk, s úgy szálltunk le a vonatról, mintha mindig együtt lettünk volna. Néhány „fiú” elhozta feleségét, volt, aki az unokáját, mert meg akarta mutatni, hogy ötven évvel ezelőtt hol látta el nehéz, de megtisztelő feladatát a haza határainak őrizetében. Egy hangulatos csárdában, finom vacsorával és jó tüzes borral - na és sok-sok nótával - tettük emlékezetessé a napot. Nyíri Lajos Budapest volt 7. határvadász mosolyt és könnyeket varázsolt az arcokra. Képletesen egy-egy szál virággal köszöntötte a szépkorú édesanyák doyenjeit. Az ünneplés aktuális verssel, majd pedig harmonikaszóval kísért énekléssel folytatódott. Szabad elhatározásból, önként jelezve, három születésnap és egy névnap bejelentése ugyancsak ünneplésre késztette a több mint negyven fős társaságot. Végül a május végére tervezett Győr-Pannonhalma kirándulás ismertetésével fejeztük be találkozónkat. Szép napunk volt, amit köszönünk mindenkinek. Sürü Józsefné klubvezető Szolnok Allatkert az óvodában Nem mindennapi teendővel gazdagodott a szolnoki Jósika úti óvodások elfoglaltsága: az intézmény udvarában kialakított kis állatkert lakói igazi otthonra és szorgos gondozókra találtak. A gyermekek napi feladatai között fontos helyet kapott az állatok etetése, amit a képek tanúsága szerint is nagy igyekezettel és felelősséggel tesznek. (BEKÜLDÖTT FOTÓK) Anyák napja a tiszavárkonyi alkotóházban Katonazenekari hangverseny az óvodában Nyílt hét keretében tavaszköszöntő hangversenyre hívta a szolnoki Szapáry úti óvoda nevelőközössége az odajáró gyermekeket és szüleiket. Az esemény ezúttal nagy meglepetést okozott kicsiknek és szülőknek egyaránt, mert egy katonazenekari fúvóshangversenyt hallhattunk. A Szolnoki Vegyes Szállító Repülőezred zenekara a hívó szóra készséggel vállalta a szereplést s tette emlékezetessé a napot a nagyszerű műsorral. Cs. Gy„ Szolnok Több mint száz szemvizsgálat - gyermekeknek Különleges támogatást kapott a megyei Gyermekotthon a Nemzetközi Lions Club magyarországi szervezetétől és az Optirex Kft. szolnoki optikai szalonjától. Több mint száz növendékünk ingyenes szemvizsgálatát végezte el és készített díjmentesen szemüveget a rosszul látóknak. Várnai Csaba üzletvezetőnek és munkatársainak köszönhetően Fazekas Zsuzsanna szemész főorvos végezte el a vizsgálatot. Az állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek és fiatalok gyógyításához és egészségük megőrzéséhez nyújtott segítségért hálásak vagyunk. Szalayné Farkas Julianna intézményigazgató Hálóztak a ladányi iskolások A Jászladányi Általános Iskola először rendezte meg jótékonysági bálját azzal a nem titkolt céllal, hogy a bevételből javítsa az iskola oktatási színvonalát, eszközöket vásároljon és szépítse az új iskolát. Nagy öröm, hogy több mint kétszázan tisztelték meg az estet, és számtalan támogató járult hozzá valamilyen formában a sikerhez. Vincze Gábor iskolaigazgató Segédeszközöket kaptunk ajándékba A közelmúlt nagy eseményeként tartjuk számon, hogy a tiszaugi Idősek Bentlakásos Otthona a Gyógyászati Segédeszközöket Gyártó-Rehab Rt. kisújszállási gyáregysége nevében Papp László igazgatótól gyógyászati segédeszközöket kapott, míg másik vendégünk, Csípés Istvánné részletes, mindenre kiterjedő tájékoztatót tartott az otthon lakóinak a gyár életminőséget javító segédeszközeinek kínálatáról. Tigyi Istvánné intézményvezető Ivóvíz a község minden lakójának A település átmeneti ivóvízgondjainak enyhítésére Tiszatenyő minden polgára, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények a Magyar Vöröskereszttől - a Törökszentmiklósi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet és a Tiszatenyői FE-ER Kft. közreműködésével - nagy mennyiségű palackozott ivóvizet kapott. A jószolgálati akció minden résztvevőjének köszönjük az adományt. Nagy Mihályné jegyző A bűnmegelőzésről) a bűnözésről és a drogról A szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakképző Iskolában rendszeresen tartott előadás-sorozatban legutóbb Kovács Imre rendőr százados, a megyei rendőr-főkapitányság munkatársa a bűnmegelőzésről, a fiatalkori bűnözésről és a drogról beszélt a fiataloknak. Szó esett a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekről, a felelősségre vonásról, a büntetőeljárásokról is; beszélt a különböző típusú kábítószerekről, azok hatásairól, a büntető törvénykönyvben megjelent változásokról. Az előadás után a tanulók témához kapcsolódó kérdéseket tehettek fel. Haiászné Gerenyi Mária Lelkiismeretes orvosaimnak Betegségem miatt a szolnoki Hetényi Géza kórház Városmajori úti részlegében töltöttem néhány napot. Lelkiismeretes munkájukért köszönetét mondok dr. Valyon Éva főorvosnak, dr. Süveges Tibor és dr. Somogyi István szakorvosoknak és nem utolsósorban az ott dolgozó nővéreknek, akik mindent megtettek állapotom javulásáért, gyógyulásomért. Kolláth László, Szolnok Alapítványi bál a rékasi diákokért A Rékasi Kisdiákokért Alapítvány ötödik alkalommal megrendezett jótékonysági bálján az iskola diákjai színvonalas műsorral köszöntötték a vendégeket. A szülők körében a legnagyobb sikert és érdeklődést a nyolcadikosok nyitótánca aratta. A nagyszámú helyi segítség mellett jelentős támogatást kaptunk a környező településekről és az ország különböző városaiban élő egykori diákoktól. Az adományt szándékaink szerint az oktató-nevelő munka feltételeinek javítására fordítjuk. Mihályi István, a kuratórium elnöke A levelekből válogatunk. A kiválasztott írásokat - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - feldolgozzuk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Volt egy gólyapár A tavaszi rügyfakadással megérkeztek kedves madaraink, a gólyák. A mi kis gólyapárunk együtt kezdte meg a fészek felkészítését a költésre, de mire virágba borultak a fák, az egyiknek el kellett pusztulnia. Reménykedtünk, hogy az árván maradt egyedül is kikölti fiókáit, de neki sem adatott ez meg, mert néhány nap múltán újabb tragédia történt: eltörött szegénynek a szárnya. Most jó helyen van, a jászberényi állatkertbe került. Élete megmaradt, de költeni az idén már biztosan nem tud. Hogy miért történt mindez? Azért, mert valaki évtizedekkel ezelőtt megterveztette és megépíttette a magasfeszültségű villanyvezetéket, ami Jászapáti ősi, íves szerkezetű utcáin a gólyák táplálékszerzési útvonalára merőlegesen kanyarogva áll. A sok év alatt már egy csapatra való madár pusztult el. Gólyasors, mondhatjuk. De emberi hiba miatt! Mert mi volt előbb: a gólyafészek vagy a vezeték? A gólya védett madár, és szívünk-lelkünk örül, amikor hazatalálnak. Ősszel azzal a reménnyel bocsátjuk útjukra őket, hogy a tavasszal a csillagok újból megszokott költőhelyeikre vezérlik őket. Hogy közben mi történik egy-egy gólyacsaláddal, az egyéni sorsától és szerencséjétől függ. Vagy mégsem? Lehet, hogy az emberektől? Szabari Pál, Jászapáti Tiszaiig ügye Precedensértékű lehet! Egy rövid MTI-hír és az arra reagáló vélemény (megjelent a lap május 7-ei számában) alapján aligha ismerhető meg a Tiszaug átcsatlakozási kérelméről folyó országgyűlési vita tartalma. A közeljövőben várható döntés azonban nem csak a tiszaugiak ügye, ezért indokolt némi kiegészítés. A kormány 1998 novemberében szakmailag meg- lapozatlannak ítélte a kezdeményezést, és annak elutasítását javasolta. Összegzése szerint: „Tiszaug esetében nincsenek olyan valós, súlyos indokok, amelyek szükségessé tennék átcsatolását a másik megyéhez.” Márciusra fordulat következett be, és a szakmai érvek ellenére a kormány már támogatja a kezdeményezést. Ez a lépés szakít a korábbi, stabilitásra törekvő hagyománynyal, mert egy precedensértékű döntés után már nem lehet majd elutasítani a hasonlóan megalapozatlan, nem kívánt igényeket sem. Amennyiben az Ország- gyűlés elfogadja a kormány javaslatát, számolni kell a következményekkel, mely megyénket is súlyosan fogja érinteni. A kezdeményezés hátterének, dokumentumainak, kilátásainak ismeretében korábbi - és az Országgyűlésben kifejtett - álláspontomat megalapozottnak, következetesnek és éppen ezért vállalhatónak tartom. Farkas Imre országgyűlési képviselő Tisza-parti „kutyálkodások” Mióta a jó öreg folyónak csak immel-ámmal akaródzik visszahúzódni megszokott helyére, kutyám sétáltatása igencsak feladja a leckét. Sétáltatásról beszélek, ugyanis az ebek futtatására „feljogosító” tábla tartóoszlopát nemrég még javában ostromolta a szeszélyes folyam. Kutyatartó társaim némelyike ezen oknál fogva magát a gátat „nevezi ki" futtatónak, nem számolva annak esetleges következményeivel. Megértem, hogy hiányzik a futtató, de úgy gondolom, mégis csak alkalmazkodni kellene mindenkinek az átmeneti helyzethez. A szabadon nyargaló négylábúak - ki tudja, miért - bizonyos késztetést éreznek pórázon sétáltatott ebtársaik macerálá- sára, olykor megtámadására is. Egy-egy ilyen jelenetből bizony nagyobb baj is lehet mind az állatok, mind pedig a gazdik számára. Előfordult, hogy pórázon tartott kutyámmal együtt vicsorgó „fenevadak” gyűrűjéből kellett kitömöm. Hogy végül szerencsésen megúsztuk, inkább a véletlennek, mint a kutya gazdájának köszönhettük. Egy darabig még a Tisza foglalja el négylábú barátaink „dühöngőjét”, reménykedjünk tehát abban, hogy kedvenceink és a magunk védelmében felülkerekedik a józan ész, és előkerülnek az áthidaló megoldást jelentő pórázok valamennyi kutyatartó gazdánál. A. Zs., Szolnok
