Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-08 / 81. szám
Mezei Eszter fitnessben még nem világbajnok, de az edzője, Kállai Ildikó már igen Német piacra is termelnek A Hydrogép Kft. napjainkban Kunhegyesen kilencvenöt helybelit, környékbelit foglalkoztat. A cég tavalyi termelési értéke 430 millió körül alakult, és remélik, hogy ez az összeg az idén elérheti az 500 milliót. A termékeik zöme általában német piacra készül. Hogy mik ezek? Szállítóberendezések, darualkatrészek, cementipari termékek. Az idei elképzelésekről annyit, hogy május végéig nincs szabad kapacitásuk. Felvételünkön a dolgozók egy acélsilóhoz lépcsőházat he- gesztenek, amelynek a magassága tizennégy méter. 1999. április 8., csütörtök Kunsági Körkép Színes, érdekes programok „Iszik” a csárda A hortiaktól tanulták váltottak jegyet erre az estre, amelyhez természetesen kiadós vacsora is társult. A hasonló bálok történetében először műsor is csatlakozott az eszem-iszom- hoz: csinos manökenek fehérneműben, utcai ruhában, estélyiben dobogtatták meg férfiúi szíveket, és egy csodálatos fitness, illetve aerobicgyakorlatot is bemutatott egy olyan tizenhat éves diáklány, aki talán a következő időszak hazai és nemzetközi sztárja lehet. A tiszta bevétel közel százezer forint, amit a helyi zeneiskola, illetve gyermekrendezvények támogatására fordítanak. A sikerhez nagyban hozzájárult a szülők, továbbá jó néhány helyi vállalkozó önzetlen segítsége, támogatása. 2 7. oldal vente négy-öt házasságkötés Tiszaroffot mostanság mintegy kétezer-egyszázhúszan lakják. Sajnos errefelé is fogy a népesség, hiszen évente negyven-ötVen ember hal meg, miközben a születések száma húsz-huszonöt. Valamikor temérdek remek lagzi színesítette a Tisza-menti település életét, mostanság általában négy-öt holtomiglan-holtodig- lant kötnek - tudtuk meg Mészárosné Jeges Zsuzsától, az egyik anyakönyvvezetőtől. Hogy mi jellemző napjainkban errefelé az efféle ceremóniákra? Az, hogy egyre kevesebb a sátoros vigadalom, hiszen akadnak kis és nagy lakodalmak. A kis házasságkötés szűk körű, néhá- nyan vesznek részt rajta, majd a vacsora következik. A legnagyobb lagzikat a művelődési házban tartják, hiszen oda két- százan-kétszázötvenen is beférnek. Ha kisebb az ünnepi ceremónia, kevesebb a meghívott, arra az önkormányzat konyhája remekül megfelel, mivel ott is elfér vagy száz ember úgy, hogy a mozgékonyabba a muzsikára még a port is rúghatja. Ami az ünnepi menüt illeti, itt is hagyományos a tyúkhúsleves, általában csigatésztával, olykor cérnametélttel, és szintén elmaradhatatlan a jóféle birkahús. Éjfélre hideg sülteket tálalnak; a sütemények, torták, édességek garmadájáról nem is beszélve. És ahol ennyi az ennivaló, ott a torokgyanta sem hiányozhat: bor, sör, tömény, esetleg üdítők alakjában. Elvégre gondolni kell a fuvarosokra meg az apróságokra is, hiszen ők is hozzátartoznak egy jóféle falusi esküvőhöz. Azért a párok száma több, elvégre vannak, akik mindenfajta ceremónia nélkül csak úgy összeköltöznek: ők az úgynevezett élettársak. A ár nem üres a koporsó A kilencvennél is több évet megélt Kun Miklós bácsi nem akármilyen lakója volt Hegyesnek. Az eredetileg Pusztagyendán - most Tiszagyenda - született legény megélte a huszadik század nagy válságait: világháborúkat, forradalmakat, megtorlásokat. Kocsisként sűrűn megfordult a kormányzó kenderesi birtokán is, ahol Horthy nemes egyszerűséggel Miklós bácsinak szólította, holott nála 36 évvel volt idősebb a kormányzó. De hát ez a nagy bajúszú, élénk eszű ember már huszonévesen, harmincévesen is bácsinak nézett ki. Úgy ismerte a határt, akár a tenyerét: ha háborút követően valamilyen magas rangú vendég érkezett, neki szóltak: vinné őket olyan helyre, csatornához, ahol pecázni tudnának. Sok érdekes eset, sajátos tett fűződik a nevéhez. Egyik például az, hogy vagy tíz-egynéhány esztendeje előre megvette a felesége és a maga koporsóját. Ki is próbálta, belefeküdt, de nem tetszett neki, mert vállbán szorította.- Majd ha odajut, Miklós bátyám, nem érzi. Különben is, derékalj meg párna is kerül bele, így komfortosabb - kérlelte a temetkezési vállalkozó. Miklós bácsi hajlott az észrevételre, és hazavitette a két nem akármilyen, de az ember életében egyszer nagyon fontos fa alkalmatosságot. Felkötette a padláson erős kötelekre: a bab csodálatosan száradt benne. Az egyiket már korábban le kellett hozni, mert meghalt szeretett felesége. A minap menni szerettünk volna a nagybajúszú, már a kerékpárról is leparancsolt, egyre gömyedtebben járó kétszeres kunhoz, de a fő illetékes, aki nálunk is jobban ismerte őt, lebeszélt.- Már elkéstek, Miklós bátyámat is eltemettük. így már nincs padlásra felkötött üres koporsó. Rengetegen kísérték utolsó útjára a ki- lencvenen felüli, sokat látott öreget. Azt az embert, aki már életében is bölcsnek bizonyult, hiszen maga választotta ki az utolsó lakhelyéül szolgáló alkalmatosságát, saját koporsóját. Noha már javában benne járunk a legszeszélyesebb hónapban, azért jó néhány érdekesnek ígérkező program, rehdezvény színesíti Kunhegyes mindennapjait. Ebben a hónapban lesz motorkiállítás, ezután filharmóniai koncert, illetve Csete Lukács helyi gyűjtő több ezer rádiója, televíziója közül csodálhatják meg a legszebbeket. A májust városi majálissal nyitják a strandon: a programot a művelődési központ, a könyvtár, a sportegyesület, illetve a strand bérlője szervezi. Ezt követik a helyi középiskolák ballagásai, a pünkösdi királynéjárás, valamint a Nagy László napok. Lesz citeratalálkozó, illetve gasztronómiai nap, a hónap végén majális, sportnap a Dózsa Sport- centrum szervezésében. Továbbá megint megrendezik a helyi intézmények május 30-án a városi gyermeknapot. Igyál, amennyi beléd fér! - szokták mondogatni a Kunságban, ha valakinek túlontúl porzik a torka. Nos, ezt teszi a ti- szaroffi komp szomszédságában lévő Parti Zóna falatozó is, de rögtön fűzzük hozzá: aligha jószántából, inkább kényszerből. Mert adódott rá példa, hogy a szeszélyes folyó bekukkantott a konyhába, raktárba, de eny- nyire kíváncsi - mint felvételünkön látszik - még sohasem volt. Hogy az áradat nyomását a pozdorja miképpen vészeli át, az csak az apadást követően derül ki, hiszen a nádtető szélét nyalogatják a piszkosszürke hullámok. Március 13-tól tart ez az állapot, és csak a mindenható a megmondhatója, mikor nyithatnak újra. Pedig az előtérből csodaszép a kilátás a túloldalra, a sülyi részre, a folyó hátán oda-vissza úszkáló kompra, a A Parti Zóna csárda az ártéren pecázók hadára. Azokra, akik valamilyen jóvátehetetlen optimizmussal ülnek, áztatják a zsinórt a vízben, és várnak a hatalmas fogásra. De várniuk kell még .az alkalmi, magyar turistákon kívül a vissza-viszkonysági estek diákokért szatérő német, holland, belga, svájci túristáknak is, hogy a csárda előtti karosszékekből gyönyörködhessenek abban, amikor az átellenben lévő erdő koronái között lassan lebukik a nap. tították el az ízletes kobakos nevelésének a csínját-bínját. A szezon tulajdonképpen nagy nemzeti ünnepünk évfordulója körül kezdődik náluk. Ha minden az elképzelések szerint alakul, az idén is lesz vagy tizenkét hektárjuk. Most még tápkockákba rakják a magvakat, fólia alatt nevelik őket, mielőtt végleg kikerülnének a szabadba. De hát a jó dinnyés azt is tudja, a veszély- forrásoknak ezzel nincs vége, hiszen óvni, vigyázni, permetezni kell a palántákat később is. Afféle családi alapon, őstermelőként foglalkoznak ezzel a munkával, és mivel lassan két évtizede, hogy a görög- és a sárgadinnyék töltik ki kora nyártól szeptemberig a mindennapjaikat, • ugye érthető, hogy nem a dinnye a kedvenc gyümölcsük. y Inkább fizettem A vak véletlen hús vét másnapján összehozott Kunhegyesen Reszelővei, aki egyedül nyeker- gette a vonót, mert nem akadt társa, aki csatlakozott volna hozzá.- Jaj, eszem a szíved, adsz egy százast oszt’ eljáccom az Akácos utat.- Az túl hosszú, Reszelő, nekem ennyi időm nincs, mert több versszak.- Hát mán nem szereted a cigányzenét?- Azt igen, de amit te húzol...- No, elismerem, 30 éve még jobban ment.- Szerintem is. Mennyi a tarifád, Reszelő?- Rém ócsó vagyok: egy százas.- Lásd kivel van dolgod: itt van kétszáz, de te is mégy, én is megyek tovább. Nagy hálálkodások közepette eltotyogott. Azt hiszem, mind a ketten jól jártunk . .. Tiszagyendán Anga Árpád és a feleségé a dinnyetermelés messze földön elismert tudorai. Egykoron még a téeszbe, Képünkön Anga Árpádné Hortiról érkeztek hozzáértők, és Vera édesapja segédkezett nekik. Sőt, amit lehetett, meg is tanult tőlük, ily módon sajáKunhegyesen mindkét általános iskola a helyi művelődési központ nagytermében tartotta idei jótékonysági rendezvényét. A Dózsa immáron hatodik alkalommal élt ezzel, és a főszervező most is Baranya Pálné tanárnő lett. Egy-egy osztály öt-tiManökenek estélyiben zenöt percet kapott, hogy a színpadon bizonyíthassa előadói képességét. Akadt a bemutatott számok között ének, zene, szavalat, jelenet, tánc, szóval szélesnek, sokszínűnek bizonyult a fellépők skálája. Bevételt nem szedtek: a bejárat melletti üvegburába mindenki tetszése szerint dobhatott bármilyen összeget, hogy az est sikerét elősegítse. Végül is mintegy százezer forint volt a tiszta bevétel, amelyért az iskola most vásárolja hetedik, modem számítógépét. A Kossuth Iskolapolgárokért Alapítványnak a rendezvénye a fehér asztalok köré szerveződött: Somodi József és Somodi- né Jánosi Klára tanárok vezetésével. Összesen száznegyvenen Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János V r
