Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-08 / 81. szám
2. oldal Világtükör 1999. április 8., csütörtök Magyar segély Albániának Milosevics jugoszláv elnök külföldre menekítette vagyonát Taszárról indult a magyar segély fotó: lang Róbert Tegnap elindult Taszárról az első magyar segélyszállítmány Albániába. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat mintegy 45 tonna adománnyal járult hozzá a mostani segélyakcióhoz. Az 50 tonnányi, mintegy 25 millió forint értékű adományt egy amerikai C17-es katonai teherszállító repülőgép humanitárius légi hídon egyenesen Albániába vitte. A rakomány a magyar kormány és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat adománya, élelmiszereket, gyógyszereket, takarókat és lepedőket tartalmaz. Peter F. Tufa, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki jelen volt a berakodás utolsó fázisánál, kijelentette: Taszámak a továbbiakban is nagyon fontos taktikai szerepe lesz ebben a régióban. „A bázisra eddig 250 millió dollárt költöttünk, illetve ennyit fektettünk be Somogy megyében. Szándékaink szerint humanitárius szállítmányok eljuttatására a jövőben is igénybe vesszük a támaszpontot.” Elengedik a foglyokat? A NATO harci gépei, köztük a brit légerő tíz Harrier gépe kedden tegnap eredményes támadást hajtott végre a szerb hadsereg gépkocsioszlopa ellen Koszovóban. A szövetségesek gépei négy különböző célpontot bombáztak sikerrel, köztük a szerb hadsereg és a különleges rendőri erők egységeit, amelyek az albán lakosság tömeges elűzésében játszanak szerepet. A német védelmi miniszter bejelentette: a szerdai támadásokban a Bundeswehr négy harci gépe is részt vett. Milosevics jugoszláv elnök felajánlotta, hogy átadja a ciprusi' görög hatóságoknak a jugoszláv fogságba esett három amerikai katonát. Washingtonban este megerősítették a hírt. Szpirosz Kiprianu ügyvezető ciprusi elnök egyelőre Athénban várakozik. Orosz fegyverszállítás Az orosz törvényhozás alsóháza szerdán, megismételve a felsőház korábbi felhívását: szorgalmazta, hogy Moszkva szállítson fegyvert Jugoszláviának, felszólította jelcin elnököt és Primakov kormányfőt, hogy küldjön katonai missziót Jugoszláviába. Közben az orosz fekete-tengeri flotta felderítő hajója megérkezett kijelölt körzetébe, ahol a NATO haditengerészete fokozott figyelemmel kíséri mozgását. Moszkvai megítélés szerint az észak-atlanti szövetség attól tart, hogy a hajó nemcsak az orosz vezérkarnak, hanem Belgrádnak is információkat szolgáltat a manőverező robotrepülőgépek indításáról. Az orosz haditengerészet vezérkara szerint a fekete-tengeri flotta több hajója kész kifutni Szevasztopolból, s „jelenleg elemzik annak lehetőségét is, hogy Oroszország és a FÁK-tagállamok nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében az orosz északi flotta hadihajóit is a Földközi-tengerre irányítsák”. Az orosz elnök felszólította a fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „látatlanban” a jugoszláv kezdeményezéseket, hanem a javaslatokra előítéletektől mentes választ adva a rendezés feladatát a katonák kezéből a politikusoknak adják át. Ivanov orosz külügyminiszter közölte: egyelőre nincs szó Ibrahim Rugova koszovói albán vezető moszkvai látogatásának megszervezéséről. Szergejev orosz védelmi miniszter jelezte, hogy a balkáni válság nyomán felülvizsgálhatják az orosz hadsereg létszámcsökkentésének ütemtervét. Kitiltott hajók David Leavy, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok nem engedélyezi jugoszláv hajók kikötését amerikai kikötőkben, valamint jugoszláv hajók tartózkodását amerikai területi vizeken. Clinton amerikai elnök szerdán Washingtonban ismét megerősítette: csak a NATO összes követelésének teljesítése esetén lehet szó a Jugoszlávia elleni légitámadások beszüntetéséről. Az elnök ezúttal is elvetette a belgrádi tűz- szüneti indítványt. Támadják az SFOR-t A NATO jugoszláviai légicsapásainak kezdete óta szaporodnak a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erőkkel (SFOR) szembeni incidensek Boszniában: legutóbb egy szerb terület felett járőröző katonai helikopterre lőttek rá. A boszniai Szerb Köztársaságban fekvő Bijeljinában kézigránátot dobtak egy házra, amelyben korábban az SFOR egyik tagja lakott. Szarajevó egyik külvárosánál, a szerb, illetve a muzulmán-horvát föderáció területeinek határánál szombaton rálőttek két polgári személyre, aki egy SFOR-jár- műben utazott. A NATO jugoszláviai légitámadásainak kezdete óta romlott az SFOR és a boszniai szerbek viszonya. Tiranai jóváhagyás Az albán parlament tegnap egyhangúlag törvényt fogadott el, amely engedélyezi NATO- erők állomásozását az ország' területén. Ez jogszabályi előfeltétele volt annak, hogy a NATO a terveknek megfelelően amerikai Apache helikoptereket és szárazföldi csapatokat telepítsen a balkáni állam területére. A törvény egyúttal felhatalmazza az ország haderejét, hogy támogassa az észak-atlanti szervezet katonai akcióit a térségben. Azonkívül rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé a humanitárius problémák megoldása érdekében is. Az Egyesült Államok már korábban jelezte, hogy 24 Apache típusú harci helikoptert szándékozik elhelyezni albán területen, és kétezer katonát kíván odavezényelni a harci eszközök védelmére. Máris megérkezett az albániai Ku- kesbe 18 amerikai felderítő katona, hogy előkészítse a terepet az oda telepítendő helikoptereknek. Az olasz kormány képtelenségnek tartja a koszovói albán menekültek százezreinek szétszórását szerte a világban, s úgy véli, inkább a válságövezettel határos országokban, köztük Magyarországon kellene megteremteni a feltételeket befogadásukra. Milosevics vagyona Robin Cook brit külügyminiszter közlése szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök külföldre menekítette vagyonát, s a NATO légicsapásai elől családját, köztük fiát Görögországba telepítette át. A brit külügyminiszter szerdai londoni sajtóértekezletén felszólította a jugoszláv elnököt, hogy „számoljon el a szerb népnek azzal, miből tett szert saját villákra Athénban, Korfun és Kréta szigetén, görögországi kikötőben horgonyzó luXus- jachtra, miközben uralma alatt az ország gazdasága^ felére csökkent.” Az ukrán külügyminisztérium bejelentette, hogy jugoszláv kérésre hét utasszállító gépet befogadtak, hogy megmentsék őket a NATO-bom- báktól. Egyre nagyobbak a menekülttáborok fotó: feb/reuters Tisztviselőképzés Spanyolországban Spanyol-magyar tárgyalás Orbán Viktor vendége volt tegnap a spanyol miniszterelnök. José Maria Aznart fogadta Göncz Árpád is. A két kormányfő nagy teret szentelt a tárgyalásokon a balkáni válságnak. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: hazánk nem állíthat fel kvótát, hanem minden Jugoszláviából érkező menekültet be kell fogadnia. Jelenleg csupán néhány száz elűzött tartózkodik Magyarországon, de számuk fokozatosan emelkedik. José Maria Aznar úgy ítélte meg, hogy az albán nemzetiségű menekülteket a Koszovó- hoz közeli térségekben lenne célszerű ellátni. Ez megkönnyítené majdani visszatérésüket. A spanyol miniszterelnök szerint csak béketeremtő céllal képzelhető el, hogy többnemzetiségű szárazföldi csapatok vonuljanak be Jugoszlávia területére. A megbeszélésen a két kormányfő úgy ítélte meg, hogy vannak még kihasználatlan lehetőségek a magyar-spanyol kapcsolatok, például a kulturális együttműködés terén. Felvetődött annak lehetősége, hogy magyar köztisztviselők és szakemberek számára képzést indítsanak a spanyol érdekérvényesítési tapasztalatok magyarországi hasznosítása érdekében, különös tekintettel az ország euro-atlanti integrációjára. Magyar részről kérték Spanyolországot, hogy támogassa azokat a törekvéseket, amelyek hazánk minél gyorsabb felzárkóztatását, az EU- csatlakozásra való alkalmassá tételét szolgálják. * Ader János Ljubljanában Megépítik a páneurópai folyosót A magyar, a szlovén és az olasz törvényhozási elnök kezdeményezi, hogy parlamentjeik pénzügyi alapjaiból támogatást nyújthassanak a koszovói menekülteknek. A szlovén parlament elnöke, Janez Podobnik, miután tárgyalt Áder János magyar és Luciano Violante olasz házelnökkel, bejelentette: a szervezett bűnözés elleni harc fokozása érdekében a három ország illetékes parlamenti bizottságainak képviselői idén Budapesten találkoznak, hogy megvitassák az időszerű teendőket a bűnözés visszaszorítása érdekében. Szót ejtenek a páneurópai (V-ös) folyosó megvalósításáról is. A három parlamenti elnök jövőre Olaszországban találkozik, ahol megvitathatják a nemzeti parlamentek és az EU-par- lament közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Áder János elmondta a balkáni válsággal kapcsolatban: Magyarország szempontjából sajátos helyzet, hogy szomszédja Jugoszláviának, és a Vajdaságban nagy számban élnek magyarok. Hangsúlyozta, hogy hazánk semmilyen körülmények között nem kíván harcoló alakulatokat a háborús hadszíntérre küldeni, de egészségügyi és műszaki alakulatokkal szívesen nyújt segítséget a konfliktus megoldásához. Az olasz házelnök leszögezte: Róma továbbra is támogatja az EU bővítését, ezáltal Kelet-Közép-Európa nagyobb szerepet játszhatna a világban. Lukasenko elnök marad Fehéroroszország elnökét 1994-ben öt évre választották meg, s így idén újra meg kellene mérkőznie a posztért. Az elnökválasztást az 1996-ban rendezett népszavazás tolta ki 2001-re, meghosszabbítva Alekszandr Lukasenko megbízatását. Az ellenzék azonban nem ismeri el a referendumot, és elhatározta: a belorusz államfő eredeti mandátumának lejártával, vagyis májusban megrendezi az elnökválasztást. Lukasenko, a 44 éves egykori kolhozelnök még három éve szétkergette a választott parlamentet, és a maga által ki- választottakból álló „törvény- hozással” kormányoz. Mindezt persze a külvilág nem ismeri el. Az ellenzék, soraiban az egykori, demokratikusan választott parlament sok tagjával, meg is kezdte ehhez az előkészületeket, és nyilvántartásba vett két jelöltet: Mihail Csigir korábbi miniszterelnököt és Zenon Posznyakot, a Belorusz Népfront elnökét. Mindkettő esetében megvan az előírt százezer támogató aláírás. Persze Lukasenko sem marad tétlen. Miközben Posznyak - tartva a megtorlástól - már régen Varsóban él, a diktátorállamfő, aki nemrég bejelentette, hogy jelölteti magát a 2001. évi elnökválasztásra, elfogatta az ellenzéki választási bizottság elnökét. FEB Hírek röviden Arafat Japánban Tokió vendége Jasszer Arafat. A palesztin vezetőt igyekeznek rábírni a vendéglátók, hogy ne deklarálja májusban az önálló palesztin állam megalakulását, s ne gördítsen ezzel is akadályt a békefolyamat újraindítása elé. Késhet a kisebbségi nyelvtörvény A jelek szerint nem végez gyors munkát a szlovák kormánykoalíció négypárti bizottsága, amelynek az lenne a feladata, hogy mielőbb a parlament elé terjessze a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó nyelvtörvény tervezetét. Irak olajat árulna Tárgyalások folynak francia, spanyol és olasz cégekkel az iraki földgázkincs kiaknázásáról. A nyersanyagot az Irakból Törökországba menő vezetéken juttatnák el a vásárlókhoz. A vezeték tervéről a két ország között már elvi megállapodás jött létre, megépítéséhez azonban két és fél milliárd dollárnyit kellene beruházni. Derogációs igény Brüsszelből A munkavállalók szabad mozgását szabályozó uniós előírások lehetnek az elsők, amelyek alkalmazásában az Európai Unió kér átmeneti időt a kelet-európai államok belépése után. Az EU- tagok ugyanis attól félnek, hogy olcsó munkaerő árasztja majd el az uniót. Malajziai járvány Vírusok okozta járvány tört ki Malajziában, ezért a Külügyminisztérium azt javasolja az oda készülő magyaroknak, hogy elutazásuk előtt konzultáljanak szakorvossal a védőoltásról. Érdeklődés Európa iránt A japán vállalatok a korábbinál jóval élénkebb érdeklődést tanúsítanak európai befektetések iránt. Kína viszont hirtelen kikerült a japán cégek érdeklődési köréből, mert tartanak a kínai gazdasági növekedés lassulásától, illetve a valutakereskedelmi korlátozásoktól - jelentették tokiói gazdasági elemzők. Új-Zéland Toldi Miklósa. Az ausztráliai Sydneyben alaposan megtomáztatták izmaikat a térség erős emberei. Sikerrel teljesítette a verseny egyik legnehezebb feladatát az új- zélandi Levi Voaga: 25 méteren át cipelte a 130 kilós kőlabdát. fotó: feb/reuters
