Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-23 / 94. szám
8. oldal 1999. április 23., péntek Aktuális Az eső sem hűtötte az indulatokatv Tüntettek a szülők a Konstantin iskoláért Tegnap kora délelőtt kiadós permet áztatta a megyeszékhelyet. Ennek ellenére a felhők csatornái sem akadályozták meg a szülőket, nagyszülőket abban, hogy délelőtt fél kilenc körül gyülekezzenek az iskolájuk, a bezárásra(?) ítélt Konstantin előtt, majd rendőri biztosítással végigvonuljanak a főutcán a városházáig. Hogy mi végett tiltakozott 264 ember, erről Ács Józsefet, a demonstráció szervezőjét kérdeztük először.- Érintett vagyok, hiszen itt tanul a gyermekünk. Mindenki nagyszerű iskolaként tartotta számon a Konstantint, elfogadható osztálylétszámokkal. Nem látom biztosítottnak, hogy mennyivel jobbak a negyvenes osztályok. Ott este a szülőknek is le kell ülni a gyerekek mellé, tehát több teher jut a családra. Azután egy hatalmas intézmény áttekinthe- Átadják a petíciót a polgármesternek tetlen, itt elvész a diák. Balogh Tibor is eljött, akinek már nyolcadikos a fia.- Az oktatás színvonalára jellemző, hogy például a nyolcadikosok 40 százaléka előfelvéte- lisként már bejutott egy-egy jó középiskolába. A fiam például a Verseghybe. Egy neve elhallgatását kérő nagymama:- Ez mindig híres iskola volt. Nem értjük, miért kell megszüntetni. Az unokám hetedikes, és most átkerül egy vadidegen helyre: ezért vagyok itt, ez ellen tiltakozom. Pedig a mostani vezetés, kormány, a jelszavak szintjén családpárti, és szeretném ha tényleg az volna. G-né E. J.:- Hogyan foglalkoznak harmincöt, negyven negyedikessel? Elvégre vannak problémás, hátrányos helyzetű gyerekek - sajnos bőven. Lesz rájuk elég figyelem, energia? Ráadásul ahová rakják őket - tudom, hiszen elmondták -, az ottaniaknak sem tetszik. Mert különbözőek a tudásszintek. Úgy tűnik, ezen a megyeszékhelyen a minőség helyett a tömegoktatás lesz a divat. Feltűnnek transzparensek, plakátok nem éppen hízelgő szövegekkel. Közbekiáltások hangzanak el: Nem adjuk a Konstantint! Nem hagyjuk a sulit! Gulyásáé Kóry Zsuzsanna fontos szerepet töltött be ezen a napon.-Én adtam át kétszázötvenünk nevében a petíciót. Ebben felhívtuk a figyelmet az intézmény múltjára, a 106 éves létesítmény sikereire, hagyományaira. Mert ez az iskola évtizedekig a város egyik büszkesége volt. És szeretnénk, ha az osztályok valahogy együtt maradnának, mert minél több helyre szólják szét a gyerekeket, annál nagyobb a tanulmányi visszaesés, lelki törés esélye. T. Ferenc szintén kifejtette véleményét:- Az egyelőre tervezett intézkedést költségvetési szempontokkal indokolja az önkormányzat. Ezt elég nehéz komolyan venni, a Konstantin költséghatékonysági mutatói ugyanis egyáltalán nem rosszak városi viszonylatban, ez tehát nem érv a bezárás mellett, más indokot kellene keresni. Olejné Szekeres Erzsébet sincs megbékélve a helyzettel.-Ne az óvodásokon, iskolásokon, családokon spóroljanak 350 milliót, amelyre kíváncsi lennék, mennyi valójában, hiszen a költözés is méregdrága lesz, gyanítom. Azt sem értjük, más városokban miért sikerült az efféle átszervezés zökkenőmentesebben. Nem ilyen drasztikusan, amelyik temérdek gyereket, családot, rengeteg pedagógust érint. Ráadásul ennek az iskolának hagyományai, eredményei, sikerei voltak. A balettben, a sportban, a matekban és még sok-sok területen. Megszüntetni mindent könnyű. De ha esetleg pár év múlva szükség lesz, lenne új iskolára, hej, de nehéz ismét valahol kialakítani. Kérdések, aggódó szülői felvetések. Felelet most nem érkezett, csak az eső, vigasztalanul. Még néhány hangos megjegyzés, majd a tömeg visszafelé vette az irányt. Oda, ahonnan elindult, a Konstantinhoz... D. Szabó Miklós y / A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Mostanában esténként egyre inkább szorongva ülök a készülék elé: vajon mi újabb rossz híreket kapunk - itthonról és a nagyvilágból? Nyugtalanító kérdések Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne - hangzik fel gyakorta a televízióban. Egy hazai pénzintézet reklámozza vele magát, ezzel a kétségtelenül nagy emberi vágyat, sót igazságot kifejező, szállóigévé lett Tamási Áron-gondolattal - Ábel-regényében röpítette világgá - kínálja életbiztosítási portékáját. A forrást illett volna megjelölni, mert még egy reklámban sem illendő más tollával ékeskedni. De amiért idehozom a jól ismert, emberi melegséget árasztó gondolatot az az, hogy egyre nyugtalanítóbb, egyre szorongatóbb az érzés, ha szembesítem azzal, amit este-reggel a képernyőn látok - közszolgálati vagy kereskedelmi csatorna egyre megy -, ami a valóságban történik. Egyre fájóbban vetődik fel a kérdés, látva például a koszovói menekültekről szóló tudósításokat, az otthontalanná váló albánokat, síró gyermekeket, könnyező anyákat, háttérben a pusztítás rémisztő képeivel, vajon hol lehet, egyáltalán lehet-e az ember számára az a bizonyos valahol, ahol igazán békességben élhet magával és a világgal. Riasztó, elképesztő, már-már kétségbe ejtő hírek érkeznek hozzánk a világ más tájairól is, iskolai vérengzés Coloradóban, aztán itthonról újabb robbantásos merényletek, gyilkosságok. S most legújabban aggasztó hírek röppentek fel arról, hogy állítólag katonai felszereléseket szállító vasúti szerelvény közeleg hozzánk, s ki tudja, merrefelé vezet majd útja. Ez nem egy esetleges szárazföldi hadművelet előszele-e immár? - fészkelődik agyunkba a gyanú. Hiába hangzik el mindegyre a nyugtató szó, ilyen katonai megoldásokra nem kerülhet sor, állítják államunk vezetői, politikusok, mégis az olykor ellentmondó bizonytalan értelmezések hatására is erősödhet bennünk az aggodalom: mi lesz veled, emberiség, s mi lesz velünk itt az ezredfordulón, a Duna-Tisza táján? Ilyen légkörben különös jelentősége van, hogy a televízió hírműsorai mellett szórakozásként mivel szolgál nézőinek, hogyan „adagolja” filmjeiben, sorozataiban az agresszivitást, vagy tikár a közerkölcsöt sértő, szellemi környezetszennyezésnek minősíthető programjait. Azt olvastam valahol, hogy szülők aláírásgyűjtésbe fogtak gyermekbarát televíziót követelvén, olyat, amely nem befolyásolná károsan a felnövekvő nemzedékek testi és szellemi fejlődését. Vajon nem kellene-e hasonlóan mozgalmat indítani egy nézőbarát televízióért, amely megkímélné a felnőtteket is a kellemetlen, visszataszító, borzalmas élményektől, amilyenekre alighanem a most induló keddi sorozatban, az amerikai Elképesztő övezetben is számíthatunk, lásd az első rész elrettentő jeleneteit. Joggal teszi, ha valaki ma azzal akar híveket, nézőket szerezni magának, műsorának, hogy benne se szex, se pornó, se gyilkosság, ha üyen szórakozást ígér, ahogy ezt a népszerű popzenész is teszi Hang-szálához toborzó előzetesében, csak színtiszta muzsikát ígérvén. Apropó, muzsika: itt van ez a Zeneszombat Borbás Máriával, aki azt hiszi, gondolja magáról, hogy valóban műsorvezető, holott csak ugatja a szakmát; esetlen, érdektelen, közhelyes, tehát unalmas beszélgetései kirívó esetei annak, hogyan nem szabad megszólaltatni a műsor vezetőjének alanyait. Ez a program - természete szerint - ugyan békésnek mondható, ám itt a szellemi igénytelenség borzolhatja idegeinket, az egyre alább szálló nívó. Tipikus esete ez annak, amikor is olcsó húsnak híg a leve. Üjabban kéthetente jelentkezik majd - eddig csak havonta volt látható -, valószínű olcsósága miatt, s nem értékei okán szaporítják adásait, a takarékosság jegyében. Egyébként miért vélik úgy a műsor gazdái, hogy szombat este 8-kor csak tizenévesek ülnek a készülékek előtt, akik fö fogyasztói az elhangzó popmuzsikának? Azok alighanem máshol keresik örömüket abban az időben - gondolom. De azok is, akik a stúdióban közönségként foglalnak helyet, ők is többnyire a közép-, illetve idősebb korosztályt képviselik. Érthető is a langyos taps. Célját tévesztette ez a Zeneszombat, tartalmában módosításra szorulna. Férfi és nő Viszont van egy program a televízióban, amely minden bizonnyal célba talál. Főképp azoknál, akik szeretik az igényes ismeretterjesztést, azokat a műsorokat, amelyekből okulni, tanulni is lehet: kellemesen. Ilyen Desmond Morris filmsorozata az emberi nemről, benne férfi és nő viszonyáról, amely mindig is foglalkoztatta az emberiséget, kedvelt témája a tudománynak éppúgy, mint az érdekességvadászó bulvársajtónak. A kitűnő előadó ügyesen vezet bennünket végig a sorozat egyik darabjában a párválasztás rejtélyes történetén is, szemléletes példákkal mutatva meg a többnejüség, illetve a többférjűség eseteit. Ki gondolná, hogy egy asszonynak is lehet akár több férje, pedig ez is létezik ma is - Indiában. És hogy van férj napjainkban is, aki 58 feleséget tart magának, igaz, Afrikában. Hallhattunk arról, hogy akadt szultán, aki csak azért dobatta 300 feleségét a Boszporuszba, hogy újabbakkal frissítse fel háremkészletét. Csak ízelítőül a hatrészes, vasárnap délutánonként jelentkező sorozatból, amely úgy tud szólni emberi dolgainkról, hogy nem sért sem szemérmet, sem közerkölcsöt, nem kelt agresszív érzelmeket, és még ráadásul igényes is: jól képviseli az emberi szellem méltóságát. Még jó, hogy ilyen programok is előfordulnak a képernyőn. Valkó Mihály Dízel ■ • , akció a Citroenénél... 740.000,-Ft kezdőrészlet jumpy 890.000,-Ft* kezdőrészlet 999.000,-Ft* kezdőrészlet A három Citroën haszongépjármű a fenti kezdőrészletek befizetése ellenében kezelési költség nélkül azonnal hasznosítható. *A fenti adatok a dízel alapmodellekre vonatkoznak a Citroën Leasing hitelfinanszírozási szabályzata alapján. Az ár nem tartalmazza a forgalomba helyezés költségét. Az Úri Citroën márkakereskedője: Bodex Kereskedőház Kft. 5000 Szolnok, Thököly u. 83. Tel.: (56) 378-987 Fax: (56) 374-519 CITROEN Az álmok valóra válnak.
