Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-22 / 93. szám
1999. április 22., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör Megalakul a cigányügyi tárcaközi bizottság Az ombudsman tetteket vár Nem félretolható, elodázható tervezetekre van szükség, sokkal inkább konkrét intézkedés, pénz és társadalmi elfogadottság hiányzik a cigány népesség életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javításához - nyilatkozta a Ferenezy Europress érdeklődésére Kaltenbach Jenő ombudsman. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosát azután kérdeztük, hogy a kormány bejelentette: Dávid Ibolya igazságügy-miniszter elnökletével cigányügyi tárcaközi bizottság létrehozását kezdeményezi a legnépesebb hazai kisebbség helyzetének javítása érdekében. Az 1997-ben, még a Hom- kabinet idején elfogadott intézkedéssorozatból úgyszólván semmi nem valósult meg, és a mai napig nem tudja senki, hogy a kormány mennyi pénzt áldozott a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására, s „eltűntek” a programért felelős vezetők is - nyilatkozta Kaltenbach. Az ombudsman reméli, hogy a mostani elhatározást tettek is követik, mert, mint mondta, a felvállalt probléma nagyon is valós. A cigány közösség legnagyobb gondja az alulképzettség, amely egyben társadalmi beilleszkedésük legfőbb gátja is. Ugyanakkor a cigánysággal szemben meglehetősen nagy ellenszenv tapasztalható,' amely csak következetes és példamutató közéleti magatartással törhető meg. A kisebbségi ombudsman szerint csak az egész társadalmat érintő szociális feszültségek oldódása esetén remélhető, hogy az emberek megértőbben viszonyulnak a cigánysághoz. - horváth Űj támogatási rendszer csak 2001. január 1-jétől Gyógyszerártárgyalások Pénteken kezdődnek a gyógyszerár-támogatásokról szóló tárgyalások, amelyeken a gyógyszergyártók, a szaktárca és az egészségbiztosító szakemberei egyeztetnek az idei, zárt támogatási keret felosztásáról - tájékoztatta lapunkat Kerekesné dr. Nemes Mária, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője.-Július 1-jétől életbe lép-e az új támogatási rendszer? - kérdeztük a főosztályvezetőt.- A most pénteken kezdődő tárgyalások nem a támogatási rendszer átalakítását szolgálják, hanem az idei, zárt gyógyszer- kassza betartását - mondta Kerekesné. - Az egyeztetések tétje az 1999. évre rendelkezésre álló 123 milliárdos keret elosztása. Az új gyógyszertámogatási rendszer pedig csak 2001. január 1-jétől lép életbe.-A hazai gyógyszergyártók szerint képtelenség a lakossági terhek növelése nélkül kijönni a zárt kasszából.-Ha ezt sugallják a közvéleménynek, akkor minden jó tervet meg is tudnak hiúsítani. Mi az orvosi szakmai kollégiumok véleménye alapján, egy- egy konkrét hatóanyaghoz kötötten állapítjuk meg a támogatást. Méghozzá úgy, hogy a hatás mellett a mellékhatásokra is tekintettel leszünk. Az a tárgyalási álláspontunk, hogy a betegek terhei lehetőleg ne növekedjenek tovább. N. ZS. Szeptembertől még nem kötelező a NAT Kevesebb iskola, több pénz A központi finanszírozást és az oktatás minőségét is növeli majd az új közoktatási törvény - mondta tegnap Po- korni Zoltán. Az oktatási miniszter szerint ma mintegy kétszázezerrel kevesebb gyerek jár iskolába, mint 1990-ben. Emiatt egyre inkább szükségessé vált a hazai közoktatás bizonyos mértékű átszervezése. Pokomi Zoltán elmondta: az aggasztó statisztikák ellenére a közoktatási törvény előterjesztett módosításával nem kívánják csökkenteni az iskolák központi finanszírozását. Sőt a normatív támogatást nyolcvanról kilencven százalékra emelné a tárca javaslata. így javítani lehetne az oktatás minőségét is, amihez kerettanterv bevezetését is szorgalmazzák a törvényalkotók. A hazai gyakorlatban ugyanis ahány iskola, annyi oktatási program van. Az idén szeptembertől a Nemzeti Alaptanterv (NAT) még nem lesz kötelező, csupán választható. A 2001. évi iskolakezdésnél azonban már mindenütt a NAT szerint folyik majd az oktatás, amennyiben a parlament elfogadja a tervezetet - mondta a miniszter a megyei jogú városok és iskola- fenntartók képviselői előtt tegnap Budapesten. (h. gy.) A kormány nem osztozkodik A kormány a jövőben is kész konzultálni szociális partnereivel a költségvetési, adó- és járuléktörvény-tervezetekről, ám a felelősségét nem hajlandó megosztani - derült ki az Érdekegyeztető Tanácsot (ÉT) felváltó új fórum, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tegnapi első ülésén. A munkavállalói oldal néhány képviselője szerint újra bebizonyosodott, hogy a kabinet bérkérdésekbe nem enged beleszólást. Az Országos Munkaügyi Tanács első, ideiglenes alapszabályt is alkotó összejövetelén már senki sem vitatta, hogy az ÉT megszűnésével a társadalmi párbeszéd egy szakasza lezárult, ám a hogyan tovább- ról élénk vita alakult ki. A kormányzati álláspont szerint az OMT nem arra való, hogy azon a szociális partnerek a költségvetési, adó- és járuléktervezetek vitája ürügyén politikai demonstrációt folytassanak, de a más helyszíneken tartott szakértői konzultációknak nincs akadálya. A tanácskozáson megjelent tíz munkáltatói szervezet képviselői többnyire egyetértettek ezzel az állásponttal, viszont a hat munkavállalói szövetség vezetőinek egy része úgy vélte: a szakszervezeti jogok csorbítását jelenti, hogy az Orbán-kormány nem óhajt az új fórumon bérkérdésekben egyezkedni. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek társelnöke szerint az is kérdéses, hogy egyáltalán milyen jogosítványok gyakorlását engedi majd az OMT-nek a a munkaügyi kapcsolatokba „erőszakosan beavatkozó” kabinet. Hasonló álláspontra helyezkedett az MSZOSZ is, s noha lapzártánk idején még javában tartott az ideiglenes alapszabály-tervezet fölötti, ellentmondásos hangulatú vita, nagy valószínűséggel nem lesz teljes a dokumentumot aláírók köre. Borsik szerint a szakszervezetek vagy meghajolnak a kormányakarat előtt, vagy összefognak, és ha kell, demonstrációkon fejezik ki nemtetszésüket. Takács Mariann Segély helyett munkabért adnak Várhatóan több tízezer, többszörösen hátrányos helyzetű, állás nélküli ember gondját enyhíti majd az az összességében 2 milliárd forintos keret, amelynek felosztásáról a helybéli munkaügyi központok közreműködésével hamarosan döntenek a Szociális és Családügyi Minisztériumban. A közmunkaprogramok megvalósítását serkentő, immár negyedik esztendeje meghirdetett pályázatra május 3-ig jelentkezhetnek azok a szervezetek, amelyek az erre vonatkozó jogszabály értelmében is hivatottak közfeladatok ellátására. E körbe tartoznak többek között a települési önkormányzatok és azok társulásai, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat irányítása alatt álló egyes szervezetek és a területfejlesztési tanácsok. A közmunkák sorában szerepel mindenekelőtt az ár- és belvízkárok megelőzése és elhárítása, a közút- és vasútépítés, a csatornázás, a környezetvédelem, a falu- és város- szépítés illetve a karbantartás. Fekete Lászlótól, a szociális tárca tanácsosától megtudtuk: az elnyert pénz a munkanélküliek, a rendszeresen szociális segélyben részesülők, valamint a hazánkba befogadott, ám elhelyezkedni nem tudók munkabérének megteremtéséhez, foglalkoztatásához nyújt 90 százalékos fedezetet. E támogatás révén tehát a korábbi segélyt fizetés válthatja fel. Jelenleg a mintegy 400 ezer munkanélküli egynegyede halmozottan hátrányos helyzetű. Ennyien vannak azok, akik mostoha körülmények között élnek, ráadásul semmiféle szaktudással nem rendelkeznek. Legtöbbjüknek még a távolabbi környékükön sincs kilátásuk tisztes megélhetésre. A szakképzettek helyzete valamivel jobb. Gondjaik megoldásához az idén további 9 milliárd forinttal járulnak hozzá más tárcák. E pénzből van esélyük, hogy az újonnan induló beruházásoknál találjanak munkát. A foglalkoztatást így segítő források azonban egyelőre lényegesen szőkébbek a kelleténél. A 2 milli- árdra ötszörös, a másikra kétszeres az igény. Cs. B. J Szövetkezetek: lenni vagy nem lenni? A falu népességmegtartó ereje és a demokrácia jövője függ a szövetkezetektől, ezért a szocialista párt legfontosabb feladatának tartja megvédem ezeket a szétverésükre irányuló törekvésektől - jelentette ki szerdán Gyulán, az MSZP Or- szág(rész)gyűlésén Kovács László pártelnök. A szövetkezetek sorsáról a közeljövőben kíván dönteni a kormány. A ritkábban ülésező parlamenti vitát pótlandó kérdeztünk kormánypárti és ellenzéki agrárszakértőket. Orosz Sándor (MSZP) szerint a falu népességmegtartó ereje és a demokrácia jövője függ a szövetkezetektől, s egyben rajtuk is múlik a falusi társadalmat stabilizáló tehetősebb középréteg kialakulása. Bebesi István, a mezőgazdasági bizottság fideszes alel- nöke szerint a jól működő hagyományos és az új típusú szövetkezeteknek egyaránt helyük van a mezőgazdaságban. A hagyományos szövetkezetek közül az eredményeseket át kellene alakítani valamilyen gazdasági társasággá úgy, hogy közben megőrizzék működőképességüket. A Független Kisgazdapárt szövetkezetpolitikájának sarokkövét a családi gazdaságok, illetve a termelők összefogásával létrehozott új típusú szövetkezetek képezik. A kisgazdák is azon a véleményen vannak, hogy a jól működő termelőszövetkezeteknek át kell alakulniuk, a többiek pedig szerepet vállalnának a családi gazdaságok számára szükséges szolgáltatások szervezésében. Torgyán József pártelnök szerint a szövetkezeti törvény módosítása nyomán a kívülállóknak lehetőségük lenne a vagyon kivitelére, a szövetkezeteket pedig hitellel segítenék az üzletrészek pénzbeni megváltására. Raskó György, az MDNP agrárszakértője nem tartja szerencsésnek a szövetkezetek további szétverését, a kiválás lehetővé tételét, mivel a téeszek tagsága közösen akar gazdálkodni. Újvári Gizella Parlamenti vitanap. A Ház- bizottság április 29-i ülésén születik döntés arról, hogy mikor tartson politikai vitanapot a parlament a Fidesz kezdeményezésére az ár- és belvízhelyzet ügyében - közölte tegnap újságírókkal Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke. Zárt ülés után. Magyarország további szerepvállalása jelen pillanatban nem indokolt a koszovói válságban - közölte Szent-Iványi István, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a testület zárt ülését követően. Hozzátette: sem politikailag, sem katonailag nem indokolt egy esetleges északi szárazföldi hadművelet megkezdése. Ingatlanvizsgálat. Valószínűleg május első hetében ül össze az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának pártingatlanokkal foglalkozó albizottsága. A testületnek állást kell foglalnia: mely szervezet tekinthető minősített pártnak. Autópálya-fejlesztés. A tíz évre szóló, nettó 600 milliárd forint értékű autópálya-fejlesztési program költségeinek kétharmad részét államilag garantált hitelből finanszírozzák majd, ám kötvénykibocsátásban is gondolkodnak a szakemberek - jelentette ki Katona Kálmán miniszter. A tárca a kormánytól megbízást kapott egy húszmilliárd forintos, négyéves árvízvédelmi program kidolgozására is. Csurka nem fizetne. Elképzelhetetlen és elviselhetetlen lenne, ha Magyarországnak egyszerre kellene állnia a koszovói háború okozta kiadásokat és a korábban felvett hitelek kamatterheit - hangoztatta szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke. Dávodi ítélet. Személyiségi jogi pert nyert a dávodi kislány és édesanyja az Alfa Magzat-, Csecsemő-, Gyermek- és Családvédelmi Szövetséggel, illetve a bajai lelkésszel szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítélete szerint. A határozat 200-200 ezer forintos nem vagyoni kártérítést ítélt meg a sértettek részére. Az erőszak ellen. Több mint 7000 szülő aláírásával tiltakozott a médiában jelentkező erőszak ellen. A kézjegyeket tartalmazó íveket szerdán adták át Szemkeő Juditnak, az oktatási tárca közigazgatási államtitkárának. Az aláírók arra kérik a kormányt, hogy a fejlődő gyermekek lelki egyensúlya érdekében lépjen fel a médiában naponta megjelenő agresszivitás ellen. Elment az utolsó polihisztor. Az életének 87. évében elhunyt Hegedűs Gézát tegnap kísérték utolsó útjára tisztelői. A főváros által adományozott díszsírhelynél Demszky Gábor főpolgármester búcsúzott a József Attila-díjas írótól. fotó: feb/diósi imre Belvízre ború Márciusban - az előző havi emelkedést követően - csökkent a lakossági bizalmi index értéke - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. felméréséből. Az adatok szerint az 1997. év derekától dinamikusan emelkedő mutató a múlt év közepe óta folyamatosan csökken. A legnagyobb visszaesés az ország gazdasági helyzetének megítélésében következettbe: a megkérdezettek rosszabbnak értékelték az elmúlt egy év eredményeit, mint februárban. A hét régió közül egyedül Észak-Magyarországon nem romlottak a lakosság várakozásai. A borúlátás leginkább az Alföld északi részén - Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - erősödött. Ebben az ár- és belvíz is ludas lehet. «24 99.04.21. 1. régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. régió: Észak-Magyarország (Nógrád. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar. Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala megye) 6. régió: Kőzép-Dunántúl ( Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. régió: Dét-Dunántól (Baranya, Somogy, Tolna megye) ..........rjàÉMëaj
