Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

2. oldal Világtükör 1999. április 20., kedd Járai Zsigmond az EBRD szerepéről Magyarország arra szeretné ösztönözni az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bankot, hogy az a jövőben sokkal erőtelje­sebben forduljon a piacgazda­ság fejletlenebb szakaszában lévő kelet-közép-európai or­szágok felé, mivel a térségbeli együttműködés fejlesztéséhez Magyarország számára fontos, hogy ezen országok is minél gyorsabban végrehajtsák a szerkezeti átalakításokat - kö­zölte Járai Zsigmond pénz­ügyminiszter Londonban, az EBRD közgyűlése alkalmából. * Újabb előrelépés történt Brüsszelben: öt tárgyalt téma­körből hármat ideiglenesen le­zártnak nyilvánítottak hétfői ta­lálkozójukon az Európai Unió és Magyarország főtárgyalói brüsszeli találkozójukon - je­lentette be Juhász Endre nagy­követ, magyar főtárgyaló. A Balkán rendje és stabilitása a környező országok számára meghatározó fontosságú biz­tonságuk szempontjából - je­lentette ki Werner Fasslabend osztrák szövetségi védelmi mi­niszter hétfőn Budapesten, mi­után találkozott Szabó Jánossal, a honvédelmi tárca vezetőjével. Érvénytelen volt az olasz vá­lasztói rendszer módosítása cél­jából megtartott népszavazás, mivel a résztvevők száma nem érte el a szükségeset - közölték hivatalosan Rómában. A refe­rendum kezdeményezői, közöt­tük a korrupció elleni fellépé­sével nagy tekintélyt szerzett Antonio di Pietro egykori ál­lamügyész, a politikai intézmé­nyek modernizálását várták a népszavazástól. Mégis lesz mecset Názáret- ben: az izraeli vezetés engedé­lyezte egy kis muszlim imaház építését a kereszténység egyik legjelentősebb zarándokhelyé­nek, az Angyali Üdvözlet temp­lomának tőszomszédságában - jelentette be hétfőn Benjamin Netanjahu kormányfő egyik ta­nácsadója. Hozzátette: ez kompromisszumos döntést je­lent részükről. Meghalt Willi Stoph, az NDK egykori kormányfője, 84 éves korában - közölte hétfőn a PDS szóvivője Berlinben. Stoph a második világháború­ban a Wehrmacht tiszthelyette­seként került szovjet hadifog­ságba, ahol csatlakozott az „új Németország” létrehozását szorgalmazó, Sztálin támogatá­sával létrejött tiszti csoportosu­láshoz. Az NDK egykori máso­dik miniszterelnöke az újra­egyesítés óta visszavonultan élt berlini lakásában. Minden eddiginél hevesebb akciók A szövetségesek ismét bombázták Szabadkát Nem követelt áldozatokat és nem okozott jelentős anyagi ká­rokat a NATO által hétfő hajnalban a vajdasági Szabadka körzetére mért légi csapás. Újvidéken a tartományi kormány műemléképületét rongálta meg egy rakéta. A NATO légiereje az utóbbi 24 óra folyamán megsemmisí­tett három hidat, amely a ko­szovói tartományt Szerbiával kötötte össze. A szövetség a Jugoszlávia elleni légi csapá­sainak során vasárnap éjjel támadta a leghevesebben az országot. A Tanjug jelentése szerint a Jugoszláviát 27 nap óta légi csapásokkal sújtó NATO leg­újabb támadásaiban nem kí­mélt sem polgári lakosságot, sem gazdasági létesítménye­ket. Belgrádon kívül más vá­rosokban is légiriadót jeleztek a légoltalmi szirénák. Felkészülés a békére Az etnikai tisztogatásoktól ter­rorizált koszovóiak tízezrei számára vált lehetetlenné szü­Mindennapos kép Belgrádból lőföldje elhagyása, miután a szerbek hirtelen lezárták a ha­tárokat - közölte hétfőn Genf- ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). „A jelek szerint a határok átjárha­tatlanok, az okokat nem ismer­jük” -jelentette be a svájci vá­rosban Kris Janoxvski, az ENSZ humanitárius szerveze­tének szóvivője. Tájékoztatása szerint az Al­bániával közös határon hajnali három órakor szűnt meg a for­galom, s hasonló a helyzet a macedóniai és montenegrói átkelőknél is. „Nagyon aggó­dunk, mert a menekülők ret­tegnek” - fűzte hozzá Ja- nowski. Javier Solana NATO-főtit- kár hétfőn közölte, hogy a jövő hét elején vetik be az amerikai Apache-helikoptere- ket. A szövetség huszonnégy gépet készít fel a harcra. Az alacsonyan repülő helikopte­rek bevetésével a NATO fo­kozni kívánja a jugoszláv had­sereg elleni légi csapásait: közvetlenül a szárazföldi csa­patok páncélozott járműveit fogják támadni. Solana szerint ha véget ér­nek a légitámadások, és tető alá hozzák a tűzszünetet, a NATO harmincezer katonát küld Koszovóba. A katonák többsége francia, brit és német lesz, azzal a feladattal, hogy „szavatolják a biztonságot és a menekültek visszatérését ha­zájukba”. Solana ismételten cáfolta, hogy a NATO-erők szárazföldi bevetésére készül­nének. Hangsúlyozta, hogy a szervezet folytatja légi csapá­sait, és „állhatatosan törekszik a győzelemre”. Oroszország nem küld újabb hadihajókat az Adriára ­jelentette ki hétfőn Moszkvá­ban Borisz Jelcin orosz elnök, aki azt szorgalmazza, hogy Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök járuljon hozzá a békefenntartó erők koszovói telepítéséhez. A NATO-ak- ciók körzetében csak az orosz Liman felderítő hajó tartózko­dik, de korábban szó volt ar­ról, hogy egy nagyobb orosz hajóraj is a térségbe indul. Jel­cin ezt most teljesen kizárta. A Szíriái orosz haditengerészeti bázisra mindamellett új úszó­dokkot küldenek, mint azt ko­rábban Igor Szergejev védelmi miniszter közölte. „Arra van szükség, hogy Milosevics elnök hozzájárul­jon a békefenntartó akcióhoz. Különben ha a NATO száraz­földi akcióra szánja el magát, nagyon sok áldozat lesz” - fi­gyelmeztetett az orosz elnök. Bizonyos hangsúlyváltás a Kreml politikájában, hogy Jel­cin most meglehetősen kendő­zetlenül bírálta Milosevics makacsságát a nemzetközi erők vezénylésével kapcsola­tosan. Az orosz elnök remé­nyét fejezte ki, hogy külön- megbízottja, Viktor Csemo- mirgyin meggyőzi a jugoszláv elnököt, akit már régen szemé­lyesen is ismer. Cáfolta, hogy Csemomirgyin megbízatása miatt vitába keverednének a kormánnyal, s kizárta a párhu­zamosságokat az orosz külpo­litikában. Hazánk „rendületlen” Bili Clinton amerikai elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a Szerbiával határos országok - Albánia, Magyar- ország, Románia és Bulgária - vezetőivel, közölte David Leavy, a Fehér Ház nemzetbiz­tonsági Tanácsának szóvivője. Leavy bejelentése szerint az említett országok vezetői egyetértésüket hangoztatták a NATO Koszovóval kapcsola­tos fellépésével, és arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy Szlobodan Milosevicset el kell szigetelni, az általa megvalósí­tott brutalitás és elnyomás nem maradhat megválaszolat­lanul. Clinton elnök - hozzá a szóvivő - köszönetét mondott együttműködésükért ezeknek az országoknak, és megerősítette: az atlanti szö­vetség folytatni kívánja a légi­támadásokat mindaddig, amíg el nem érik a kívánt célokat. A nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt is elmondta, hogy az elnök a katonai terü­letre is kiterjedő együttműkö­dés elmélyítésére törekszik az említett országokkal. Madeleine Albright vasár­nap tévényilatkozatban cá­folta, hogy Magyarország olajszállítmányt engedett volna át Jugoszláviába. Az amerikai külügyminiszter „rendíthetetlen” NATO-szö- vetségesként írta le hazánkat. Az MSZP-frakció ülése ,deines napirenden szárazföldi hadművelet, még kevésbé egy Magyarország területéről in­duló, északi beavatkozás Ko­szovóba - mondta Martonyi János külügyminiszter azt kö­vetően, hogy hétfőn beszámolt az Országgyűlés szocialista frakciójának a jugoszláviai konfliktusról. Szabó János honvédelmi miniszter a frak­cióülésről távozóban el­mondta: tájékoztatta az MSZP képviselőcsoportját a Magyar Honvédség felkészüléséről és a védelemmel kapcsolatos in­tézkedéssorozatról, amelyről minden országgyűlési képvi­selőnek tudnia kell. FOTÓ: FEB/REUTERS Hírháttér Ismét a Reichstagban „A mai nap nemcsak a Bundestag, nemcsak Berlin, hanem egész Németország számára emlékezetes lesz ” - hangzott el azon a hétfői ünnepségen, amelynek során a német törvényhozás ismét, ünnepé­lyesen birtokba vehette a berlini Reichstagot. Emelkedett szavakat használt Gerhard Schröder kancellár is: szerinte a „berlini köztár­saság ” újraéledése szimbolikus esemény a német újraegyesülés fo­lyamatában. Olyan lépés, amely azt mutatja, hogy Németország a jövőbe, nem pedig a múltba tekint. Ennek kihangsúlyozása aligha véletlen, hiszen a II. Vilmos által emeltetett, 1894-ben felavatott parlament sokáig a német parancs­uralmi rendszer jelképe volt. Leégését 1933-ban a nácik a demok­ratikus berendez­kedés elleni tá­madásra használ­ták ki. A hitleri korszakban így nem is itt ülésezett (ha ülésezett) a törvényhozás, a világháború befe­jezését, Berlin ei­est ét mégis a Reichstagra tűzött lobogók jelképez­ték a leghívebben. (Apró memento: a szovjet katonák 1945-ben keletkezett falfirkáit - emlékeztetőként - most is megőrizték.) A tegnapi avatásban persze nem a grandiózus, modem üvegkupolával megkoronázott épület újjászületése a lé­nyeg, hanem az, hogy egy évtizeddel az országegyesítés után a né­met parlament visszatér eredeti székhelyére, s ezzel lezárul egy tör­ténelmi korszak. Jelzi, hogy a gazdaságilag és politikailag újból megerősödött, de immár az európai integráció tudatos híveként fel­lépő Németország új szerepet tölthet be. Elemzők szerint az is jel­képes, hogy az állam „súlypontja” kelet felé tolódik: a bonni „szö­vetségi falu” helyett a lengyel határtól alig egy órára lévő Berlin az igazi főváros. Bár a neheze még hátra van: a teljes átköltözés a tervek szerint az ősszel fejeződik be. A minisztériumok átköltöztetése hozzávető­leg 11 milliárd dollárt emészt fel. Szondy Gábor Nem hoztak meglepetést a török választások Bülent Ecevit az élen Törökországban a szavazatok 56 százalékának összeszámlá- lása után továbbra is a ké­pünkön látható Bülent Ecevit kormányfő Demokratikus Baloldal Pártja (DSP) vezet az előrehozott parlamenti vá­lasztásokon. A baloldali nacionalista DSP-re az eddigi adatok szerint a vá­lasztók 21,9 százaléka adta voksát. A jobboldali naciona­lista Nemzeti Cselekvés Párt­jára, az MHP-re a szavazatok 17,9 százaléka jutott. Ez a párt 22 évi távoliét után most visz- szakerülhet a törvényhozásba. Erősen megcsappant az isz­lámbarát Erény Pártjának tá­mogatottsága, amely a harma­dik helyen áll a voksok 15,7 százalékával. Utána következik Mesut Yilmaz volt miniszterel­nök vezette konzervatív-jobb­oldali Haza Pártja 13,6 száza­lékkal, majd Tansu Ciller asz- szony, ugyancsak korábbi kor­mányfő, majd külügyminiszter Igaz Út Pártja (DYP) 12,1 szá­zalékkal. Az eddigi részeredmények­ből arra lehet következtetni, hogy csak az említett öt — párt szerezte meg a parla­mentbe jutás­hoz szükséges tíz százalékot. Bülent Ecevit várhatólag kulcsszerepet tölt majd be a kormányalakításban. A 73 éves államférfi január óta átmeneti kormányt irányí­tott. Népszerűségét növelte, hogy miniszterelnöksége alatt kerítették kézre Öcalan PKK- vezért. Koalíciós partnereként elsősorban Mesut Yilmazt em­legetik, akit a parlament „maffiakapcsolatok miatt” vál­tott le kormányfői tisztéről. A választásokat széles körű biztonsági intézkedések kísér­ték. Az eddigi legkirívóbb erő­szakcselekmény az a merénylet volt, amelyet Sivas tartomány­ban egy katonai gépjármű ellen intézett a PKK, A rakétatáma­dás következtében meghalt két katona és két szavazatszámláló. Kilencen megsérültek. A vá­lasztásokon a szavazásra jogo­sultak 81,3 százaléka vett részt. AKI KERES, AZ TALÁL AKIT MEGTALÁLNAK, #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents