Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-15 / 87. szám
JVKHA Szépen öregszünk? „Szépen öregszik.” „Csúnyán megöregedett” - halljuk nap mint nap ezeket a kifejezéseket. Ami azt tükrözi, hogy a korral járó természetes változásokat elfogadjuk. Az viszont döbbenetes, ha valaki hirtelen megöregszik, vagy életmódja következtében nem is annyira az idősödés jelei láthatók rajta, hanem a torzulásé (elhízott test, zsíros, alkoholtól felpüffedt arc). De mit is jelent szépen öregedni? Minden bizonnyal azt, hogy a testünk, arcvonásaink harmonikusan alakulnak az életkorunknak megfelelően. Az öregedésnek ugyanis vannak jellegzetes, az életkorral járó változásai, amelyek természetesek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének az idősebbek éve alkalmából tartott tanácskozásán dr. Kocsis Károly szolnoki családorvos beszélt arról, hogy milyenek is orvosi szemmel az időskori változások. Azt, hogy az öregedés jelei az eddigieknél gyorsabban jelentkeznek, 40 éves kor után érezzük igazán - hangsúlyozta a főorvos. Elmondta azt is, hogy hivatalosan a 65. életévét betöltött embert nevezik időskorúnak. Figyelemre méltó, hogy amíg Magyarországon a születéskor várható élettartam 67,5 év, addig Nyugaton 78. így tehát különösen a Nyugatot, de hazánkat is érinti az a tény, hogy az ezredforduló után A tavasz sokaknak örömet jelent, napfényt, jó időt, sétákat a szabadban. A kétségtelenül egészséges évszak azonban veszélyeket is hordoz. Sokan nem is gondolnak rá, hogy amikor például az erdőbe indulnak sétálni, kirándulni, kullancsot szedhetnek össze. A kullancscsípés okozta rettegett betegség, az agyhártyagyulladás ellen azonban van védőoltás, amelyet még most sem késő felvenni. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO 1999-et az idősebb emberek évének nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a világon próbálnak jobban odafigyelni ennek a korosztálynak az életére, gondjaira, több szó esik előadásokban, újságcikkekben az időskor problémáiról, lehetőségeiről. Ebből az alkalomból az Életrevaló oldalban is több cikkben foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. ___z____________________________ d rámaian megnő az idősek száma. Mindez nemcsak az életkor hosszabbodásával magyarázható, hanem a születések csökkenésével is. Bár nálunk rövidebb az életkor, mégis elég kedvezőtlen a helyzet, ugyanis Magyarország 10 millió lakosából 3,6 millió csupán az aktív kereső. Megyénk 416 ezer 916 lakosából 44 ezer azoknak a száma, akik 60-69 év közöttiek, és 40 ezren töltötték be a 70. életévüket. Az időskor szemmel látható elváltozásai közé tartozik, hogy a bőr ráncosodik és viszket, csakúgy, mint haj őszülése, hullása. A fogakat is megviseli az idő múlása, gyakori a fogvesztés, az ínysorvadás. Emellett öregszenek az érzékszervek is, legszembetűnőbben a látás, a hallás „kopik”. Átépül a csontrendszer is, aminek következtében csökken a testmagasság, sokan görnyedt testtartást vesznek fel. Gyakran jelentkezik tüdőtágulás, szívelégtelenség. Nyilvánvaló, hogy ezeket a tüneteket nem lehet elkerülni, legfeljebb késleltetni vagy enyhíteni. Mint dr. Kocsis Károly is elmondta, nagyon sokat számít az öregedés szempontjából is az életmód. Fontos a korszerű táplálkozás, a megfelelő mozgás. Tapasztalat, hogy aki mozog, sportol, az késlelteti az öregkort. Ugyanígy oda kell figyelni arra is, hogy az idős ember ne váljon társtalanná, befelé fordulóvá. Ne fogalmazódjék meg a fölöslegesség érzése V Ha szükség van rám, az más Az időskort, a nyugdíjazást, az aktív élettől való viszonylagos visszavonulást nem mindenki viseli egyformán. Van, aki derűs öregkort él meg, mások a mellőzöttséget. Dr. Fügi Sarolta pszichiáter főorvos szerint az öregek világa igazán a középkorban élte reneszánszát. Az idős emberek helyzete más a keleti és a nyugati kultúrákban. Keleten ugyanis az öregek szabták meg a család szerepét, és a gyerekeknek támogatniuk kellett őket. Ennek a hagyománya ma is él tovább, és védelmet ad. Manapság sokat beszélünk az idősek mentálhigiénéjéről, miközben azt tekintjük haladásnak, ha létrehoznak egy-egy idősek klubját vagy szociális otthont. Bár kétségtelen, hogy az egyedül élő, esetleg beteges embernek nagy segítséget jelent, hogy fűtött helyen van, hogy főznek, mosnak rá, ám az egykorúakkal való összezártság lelkileg nem tesz jót. Ha ugyanis idős embernek idős a társasága, akkor csak a múltra emlékeznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal egészségesebb az, ha az idős ember családban tud élni, ahol a fiatalok, a gyerekek társaságában a holnapról, az új feladatokról hall, illetve kapcsolódik be a közös gondolkodásba. Dr. Fügi Sarolta abban látná a megoldást, hogy olyan életmódot kell választani, amelyben az öregek megőrizhetik a méltóságukat úgy, hogy nem kell percenként új kihívások elé állniuk, ezeknek ugyanis már nem tudnak megfelelni. Ez azonban nem mindig adatik meg. Ami abból is következik, hogy Magyarországon még nincs meg a kultúrája annak, hogy elfogadjuk: bizonyos életkorok más teherbírásra teszik alkalmassá az idősödő embert. Nálunk nem az kerül előtérbe, hogy mit tud az az egyén (pl. mennyi tapasztalata, bölcsessége van), hanem az fogalmazódik meg, amire alkalMikor tudunk saját magunkon is segíteni? Otthoni egészségteszt Néha csupán apró elváltozásokat vagy enyhe fájdalmat észlelünk, és megijedünk. Pedig sokszor saját magunkon is tudunk segíteni. Itt következik néhány példa azokból az esetekből, amikor nincs ok az aggodalomra. Úgy érezzük, mintha homok ment volna a szemünkbe. Okozhatja túl hosszú ideig tartó munka a képernyő előtt, vagy ha puha kontaktlencsét túl hosszú ideig viselünk, valamint nőknél a változás éveiben az ösztrogénhiány. Ilyenkor forraljunk fel két kamillateás filtert, és langyosan tartsuk a két csukott szemünkön 15 percig. A komputer melletti munkát pedig kétóránként szakítsuk meg, pislogjunk sokat, legjobb, ha kimegyünk a friss levegőre. Hordjunk szemüveget kontaktlencse helyett. Változó korban pedig nőgyógyásznál csináltassunk hormonvizsgálatot. Ha a panaszok 3-5 nap alatt nem múlnak el, forduljunk szemészorvoshoz! Sokszor kelt riadalmat a nőknél, ha kemény a mellük és fáj. Pedig okozhatja vízfelhalmozódás a mellszövetben, a hormontermelődés zavara (mindkettő a menstruációval függ össze) vagy B6 vitamin hiánya. Az első esetben iktassunk be az étrendünkbe rizsnapot (ez megköti a vizet), a második esetben pedig a barátcserjeki- vonat (vitex agnus castus) segít. A vitaminhiányt egy evőkanál búzacsíra vagy két banán, vagy egy tojássárgája naponta pótolja. Gyakori panasz az is, hogy szúr az oldalunk. Ennek oka lehet például a hibás légzés sportnál, sétánál. A legjobb, ha ilyenkor lefekszünk. Mélyen és lassan lélegezzünk be és ki. Szintén sokan panaszkodnak arról, hogy viszket és pikkelyes a bőrük. Ezt a fűtés miatti száraz szobalevegő, cukorbetegség vagy hormonhiány okozhatja. Tanácsok: a bőrünket naponta zuhanyozás után dörzsöljük le, utána kenjük be megfelelő krémmel. Cukorbetegség matlan. Ez újabb probléma elé állítja őket egy olyan életszakaszban, amikor egyébként is a krízisek, a veszteségek halmozottan jelentkeznek. A krízis- helyzeten csak a siker segítségével tud túllépni az ember, tehát keresni kellene a sikerélményeket. Ehelyett az idősödő nemzedék sokszor még mindig a fiatalokat szolgálja, és nem a saját életét éli. Sok esetben az unokák a nagyszülőkre vannak hagyva, mert a szülők pénzt keresnek. Más idős emberek pedig anyagilag támogatják felnőtté vált gyerekeiket. Egy új típusú mentális kultúra kialakulása jelentené a megoldást. Mostanában ugyanis bizonyos korosztályok fölöslegesnek érzik magukat. Elgondolkodtató tény például, hogy amíg az utóbbi években csökkent az öngyilkosságok száma hazánkban, addig a 16 évesek és a 70 év fölöttiek ön- gyilkossága nem lett kevesebb. Ezek ugyanis azok a korosztályok, amelyeknek tagjaiban a legtöbbször fogalmazódik meg: nincs miért élnem. esetén forduljunk orvoshoz! A harmadik esetben pedig nőgyógyászhoz kell menni. A mai túlterhelt világban gyakran előfordul az is, hogy reszket a szemhéjunk. Okozhatja túlerőltetés, alváshiány. Mit tehetünk ellene? Aludjuk ki magunkat, lazítsunk. Egy-két napon belül a reszketés magától elmúlik. Ha bereped a száj zugunk, annak hátterében a túlfűtött helyiségek száraz levegője, a hideg szél vagy vashiány állhat. Ezért tegyünk a szobába párologtatóedényeket vagy zöld növényeket. A szabadban tartsunk sálat a szánk elé. Az ajkat, a szájzugokat szőlőzsírral kenjük be. A vashiány megszüntetésére fogyasszunk naponta 20 deka parajt, mangoldot, fehér-, vörös- vagy egyéb káposztát, borsót vagy babot, ezenkívül két szelet, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret és öt darab őszibarackot. A kávét és a fekete teát mellőzzük. Ezek ugyanis gátolják a vas felvételét. Ferenczy Europress Fogjuk vissza? Az emberekben úgy tudatosul, hogy az idősek kevesebbet esznek, isznak, és ezt sokszor a gyakorlat is igazolja. De vajon helyesen teszik? Időskorban az embernek naponta átlagosan 2 ezer 400 kalóriára van szüksége. Az ennek megfelelő táplálékot napi négy-öt étkezéssel kell hogy magához vegye, egy alkalommal soha ne egyen sokat. Az utolsó étkezés időpontját este hat óra elé teszik, ami után még egy kis mozgás, séta következik, és csak később jön a lefekvés. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy időskorban mindenképpen kerüljük a falánkságot, és ügyeljünk a fogak karbantartására. Az étkezéseket úgy kell ösz- szeállítani, hogy megfelelő mennyiségű fehérjét (tej, tojás, csirke), vitamint (zöldségek, gyümölcsök), szénhidrátot (a kenyér, édesség mérsékelt fogyasztása, inkább gyümölcsöt egyenek), zsírt (napi 4-5 dkg vaj, étolaj, zsír), vitaminokat (zöldség, gyümölcs, vitamintabletták), ásványi anyagokat (kalcium, vas, foszfor) fogyasszanak. Hogy ez utóbbiak mindig kellő mennyiségben le-- gyenek a szervezetben, ahhoz rendszeresen ajánlatos fogyasztani húst, gabonaféléket és tejet. Nagyon fontos az is, hogy elegendő vizet igyunk ebben a korban is. Napközben rendszeresen, folyamatosan kell inni akkor is, ha a szervezet nem jelez szomjúságérzettel. Azoknak az idős embereknek, akik nem szenvednek súlyos betegségben, az orvosok általában megengedik a fűszerek, élvezeti szerek mérsékletes fogyasztását. Áz emésztésnek jót tesz, ha naponta kerül az asztalra búzakorpa és joghurt. Bár nem szorosan a táplálkozáshoz tartozik, de az emésztésre és a táplálék felhasználásra jó hatással van, ha az idős ember sokat tartózkodik a szabad levegőn, mozog, sportol, szükség esetén gyógytomázik. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fokozzák az ízületi kopások veszélyét A csípőbetegségek mintegy felét genetikai tényezők okozzák. Ezt bizonyította két, egymástól független vizsgálat, amelyekről a San Diegóban megtartott reumakongresszuson számoltak be. Európában több tízmillióan szenvednek egy vagy több ízület krónikus kopása miatti arthrosisban. Az ízületi porc a betegség folyamán lassan elpusztul, és ha a csontvégeket nem fedi többé porc, fájdalom lép fel, és az ízület elveszti mozgékonyságát. Lassanként a csont is károsodik. Ez gyakran érinti a csípő- és a térdízületet. Eddig a csípőízületi arthrosis kialakulásáért a túlsúlyt, az ízület veleszületett vagy szerzett rendellenes helyzetét vagy a túlterhelést hibáztatták. Dr. Alex MacGregor, a londoni St. Thomas Kórház kutatója most 616 egypetéjű, illetve kétpetéjű iker csípőízületének röntgenfelvételeit hasonlította össze. Az egypetéjű ikreknek azonosak a génjeik, míg a kétpetéjű ikreknél a géneknek csupán egy része azonos. A környezeti tényezők viszont, amelyek az arthrosishoz hozzájárulnak, mindkét ikercsoportnál megegyeztek. Az összehasonlítás eredményei alapján a tudós megállapította, hogy a megbetegedések mintegy felénél a genetikai hajlam jelentős szerepet játszik. Egy másik vizsgálat, amit dr. Paul Doherty a brit Nottinghamben végzett, más irányból, de hasonló eredményre vezetett, ő 611, súlyos csípőarthrosis miatt mesterséges ízületet kapott páciens testvéreinek csípőízületéről készített röntgenfelvételeket, és ezeket hasonlította össze egészséges emberek csípőízületi felvételeivel. Kiderült, hogy a betegek testvérei gyakrabban betegedtek meg. Vagyis a közeli rokonság, azaz a génkapcsolat megsokszorozta a betegség kockázatát. Ezért azt tanácsolják: azok, akiknek a családjában ez a betegség sűrűbben lép fel, fokozottan óvják ízületeiket, még az első panaszok előtt. Szabaduljanak meg a súlyfeleslegüktől, ne cipeljenek súlyos terheket, kerüljenek bizonyos sportokat, mint például a kocogást. FEB I A menekülő beteg Az idős szolnoki férfi családorvost akar cserélni. Az indok: a jelenlegi doktora „zaklatja”.- Doktor úr, tessék szíves elfogadni a kártyámat! Én ide akarom leadni, mert én ismerem a doktor urat, nem fog molesztálni engem, mint a mostani doktorom - állított be a beteg feldúltan az orvoshoz. Majd hozzátette: - Már el sem merek menni hozzá, mert gondolom, küldene befele a kórházba. Az orvos megnyugtatta a pácienst, leültette, mesélje el, mi a probléma oka. Szép lassan kiderült: a jelenlegi családorvos azért akarja kórházba küldeni a beteget, hogy ott beállítsák a koleszterinszintjét. A páciens meg ettől rémüldözik. A doktor egy kicsit elgondolkozik, aztán rájön, mi a baj forrása. Ugyanis korábbról ismeri jól a beteget. Meg a körülményeit. Pista bácsi a feleségével lakik egy régi, kertes házban. Kettejüknek harmincezer forint a nyugdíja, abból kell kijönniük. Ebből a pénzből másképp nem bírnak megélni, csak ha malacot nevelnek. Az éppen soros mindig ott röfög az ólban, és várja, hogy levágják. Meg persze Pista bácsiék is mindig várják ezt a napot. A disznóból aztán kolbász lesz, oldalas, fejhús, fokhagymás, paprikás vagy füstölt szalonna és egy nagy bödön zsír. Azt a zsírt eszik, azzal főznek, amíg el nem fogy. Ha kiürül a bödön, és még nem vágják a következő disznót, Pista bácsiék ipari zsírt vesznek helyette. Zsömlét nem tudják, mikor ettek. Megveszik a legolcsóbb fehér kenyeret az asszonnyal, azon elvannak. Ebbe a képbe jön be a lelki- ismeretes családorvos, aki mindenáron szeretné beállíttatni Pista bácsi diétáját. És rábeszélni őt valami egészségesebb kenyérre, meg a halra, sovány húsra. Ahogy az orvos végiggondolta ezt, nem kellett tovább magyarázni, miért próbál menekülni a páciens. Miért nem akarja, hogy a koleszterinszintjével „zaklassák”.
