Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-02 / 77. szám

2. oldal Világtükör 1999. április 2., péntek Felzárkózás a partnerekhez Beszélgetés a NATO-tagságból fakadó kihívásokról A bebocsátásra várva kiálltuk a próbát, most már a NATO- tagságból fakadó napi követelményeknek kell megfelelnünk - nyilatkozta munkatársunknak Szabó János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára.- Felkészültségünk megfelel a másik két új tag, Csehország és Lengyelország színvonalá­nak, ám a felvétel óta mind a technikai, mind az emberi té­nyezők tekintetében most már „élesben” kell folytatnunk az illeszkedést az észak-atlanti szövetség normáihoz - fogal­mazott Szabó János. A Hon­védelmi Minisztérium állam­titkár-helyettese úgy látja, hogy míg az előbbit hosszabb távon, több lépésben oldhatjuk meg, a hivatásos állomány ké­szenléte elodázhatatlan. A szövetségesi feladatoknak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a Magyar Honvédség kellő számban rendelkezik korsze­rűen képzett tisztekkel, tiszt- helyettesekkel. „Főként az utóbbiak szerepe értékelődött fel a rendszerváltozás óta - mondta a minisztérium vezető munkatársa. - Tovább kell folytatnunk az arányok kiiga­zítását, hiszen a korszerű had­seregben arányaiban kevesebb tisztre, viszont több tiszthe­lyettesre van szükség. Komoly szemléletbeli változást igényel az átállás, amihez a nagyobb anyagi megbecsülés és az előmenetel jobb lehetősége is hozzátartozik.” Szabó professzor fontosnak tartja, hogy nagyságrenddel emeljék a katonai oktatás és képzés minőségét, mert csak így érhető el az óhajtott távlati cél: a jövő évezred kihívásai­val számot vető, hivatásos hadsereg fölállítása. Csaknem tíz év alatt nagy utat tett meg a honvédség: 150 NATO-lobogÓk FOTÓ: FEB ezres; túlbürokratizált szerve­zetből egyharmadára zsugo­rodva ma már jóval közelebb jár a korszerű követelmények­hez. „NATO-partnereink is méltányolják katonáink lojali­tását, fegyelmezettségét, jó szervezőkészségét, ami jelzi, hogy sikeres a szellemi illesz­kedés a védelmi szövetség normáihoz” - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, nem hallgatva el az átalakulás ne­gatív hozadékát sem. Mint mondta, az állomány 'átlag- életkora évekkel öregedett, s a távozó fiatalok zömmel a job­ban fizető civil állásokat vá­lasztották.-Fogas kérdés, miként te­hető vonzóvá a katonai pálya, ha a hadseregben a polgári élettel ellentétes tendenciák alakulnak ki. Az állományon belül ugyanis jóval nyomot- tabbak az illetmények, a szélső értékek között jóval ki­sebb a különbség, mint a lak­tanyák falain kívül, márpedig ha hivatásos hadsereget sze­retnénk, meg kell tudnunk fi­zetni katonáinkat. A Honvédelmi Minisztéri­umban most a soron levő fel­adatokra összpontosítanak az illetékesek. A NATO-tagság egyszersmind új megvilágí­tásba helyezi a hadsereg to­vábbi „áramvonalasításának” aktuális teendőit is.- Szerencsére nem kell a nulláról indulnunk, mert em­beri tartalékainkat tekintve - szakmai nyelven: humán erő­forrásból - jól állunk. Pa­rancsnoki, vezetési posztokon hamar megfelelünk a nemzet­közi kívánalmaknak. Ami pe­dig a szükséges változtatáso­kat illeti, legyen szó akár az intézményrendszerről, akár a képzés átalakításáról: miköz­ben figyelembe vesszük a fej­lett országok tapasztalatait, ta­nácsait, a Magyar Honvédség továbbra is megőrzi saját ha­gyományait, s a NATO-tag- ságból fakadó kötelezettsé­geknek eleget téve az ország nemzeti hadserege marad - mondta befejezésül Szabó Já­nos helyettes államtitkár. Toronyi Attila Ötvenéves az észak-atlanti szövetség Az észak-atlanti szövetség fennállásának 50. évfordulója - így hozták a körülmények - nem az ünneplés, hanem inkább a próbatétel ideje. Egy jubileum mindazonáltal alkalom a számvetésre, az előretekintésre. A napi ügyektől elvonatkoz­tatva kérdeztük Somogyi Ferencet, a Magyar Atlanti Tanács elnökét, hogy távlatokban miként módosultak, hogyan vál­toznak a NATO céljai és feladatai. Somogyi Ferenc fotó: feb- A NATO - védelmi funkció­ja mellett - kezdettől fogva fontos szerepet játszott a nyu­gat-európai demokráciák megerősítésében és értékeik megőrzésében. Alkalmaz­kodva a változó körülmé­nyekhez, napjainkban felada­tai béketeremtő és -fenntartó, konfliktusmegelőző tevékeny­séggel bővülnek.-A NATO saját értékrendje mellett léteznek más {rdekek is, s azok képviselői szintén meg vannak győződve igazuk­ról. A szembenállás tehát nem szűnt meg.- A NATO-tagországok közös értékrendjét alapjában véve sehol nem kérdőjelezik meg. A konfliktusok elsősor­ban a konkrét helyzetek eltérő értelmezésével kapcsolatosak. Egy bizonyos ponton ezért praktikus megfontolások dön­tik el a cselekvés szükséges­ségét, beleértve a katonai lé­pést is. De nem szabad elfe­ledni: a szövetség egész filo­zófiája arra épül - és hazánk tagságában is ez a leglényege­sebb - hogy elkerülje a hábo­rút, hogy hiteles katonai erő működtetésével elrettentse azokat, akik hajlamosak len­nének a fegyveres megoldá­sokra.- Hazánk belépése a NATO-ba egyfajta célba érés, ugyanakkor pedig kezdet is: a felzárkózás, a teljes értékű tagság folyamatának kezdete. Melyek a legfontosabb tenni­valók?- Katonai téren a tagságunk csupán annak visszaigazolását jelzi, hogy megfeleltünk a mi­nimális követelményeknek. A következőkben meg kell te­remteni a közvetlen kommu­nikáció lehetőségét a magyar honvédség és a NATO között; NATO-konform kiképzés és karrier megvalósítására van szükség; fel kell fejleszteni ka­tonai potenciálunkat.- Mindez pénzbe kerül...-De meg is térülhet. És nem csak biztonságunk erősö­désében. A NATO-tagság po­zitív hatással lesz az üzleti szférára is, hiszen a biztonsági garanciák miatt vonzóbb gaz­dasági partnerré váltunk, hoz­záférünk olyan lehetőségek­hez, amelyek - védelmi, infra­strukturális megrendelések te­rén - csak a tagországok szá­mára adottak. Mindemellett a tagsággal járó vállalásoknak egyéb következményei és ha­tásai is lesznek, például az Eu­rópai Unióval kapcsolatban. Azok számára, akik eddig is Magyarország mellett tették le a garast az EU-ban, fontos érv belépésünk a NATO-ba, míg lemaradásunk, a követelmé­nyek hiányos teljesítése azo­kat erősítené, akik késleltetni szeretnék EU-csatlakozásun­kat. Nem szabad ugyanis elfe­lejteni, hogy a NATO-tagor- szágok közül 11 ott ül az uniós tárgyalásokon is.-A hármak felvétele milyen irányban befolyásolhatja a többi jelentkező NATO-esé- lyeit?- Ha felzárkózásunk zök­kenőmentes lesz, az vélemé­nyem szerint javíthatja a ve­lünk határos államok belépési esélyeit. S miután a szomszéd­ságunkban magyarok is élnek, és minden téren szoros az együttműködésünk, nem kö­zömbös, hogy milyen mérték­ben sikerül integrálódniuk ezeknek az országoknak az európai katonai és gazdasági szervezetekbe: erősödnek szűkebb térségünkben is az együttműködés és a biztonság feltételei. Végül egy tágabb összefüggésről: tudatában kell lennünk, hogy mint NATO- tag, Magyarország mostantól nem csak véleményt nyilvá­níthat a legfontosabb globális témákban, hanem közvetlenül is szerepe lehet és szerepe kell hogy legyen a NATO-célok megvalósításában. Ehhez az óriási lehetőséghez és felelős­séghez fokozatosan hozzá kell szoknunk. Csák Elemér Amerikai katonákat ejtettek foglyul jugoszláv erők foglyul ejtettek három amerikai katonát, akik ENSZ-misszió keretében foly­tattak megfigyelő tevékenysé­get a macedón-jugoszláv ha­táron. Egy ötvenfőnyi csoport Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök csütörtökön Belg- rádban tárgyalóasztalhoz ült a koszovói albánok vezetőjé­vel, Ibrahim Rugovával. Az eseményről beszámoló két, a kormányhoz közel álló forrás szerint a találkozó a belgrádi elnöki palotában történt. A jugoszláviai bombázások kezdete óta az eddigi legjelen­tősebb légi hadművelet zajlott le a csütörtökre virradó éjszaka az Észak-Olaszországban fekvő avianói légibázisról: összesen mintegy 90 repülőgép indult bevetésre. Az eddig példátlan intenzitású avianói mozgás is megerősíti, hogy kiterjesztették a NATO-légicsapást. Javier So­lana főtitkár szerint a NATO- nak át kellene gondolnia a szá­razföldi csapatok esetleges ko­szovói bevetésének kérdését. Egy Németországban állo­másozó amerikai hadosztály szóvivője megerősítette, hogy a Ibrahim Rugova a jugoszláv elnöknél fotók: feb/reuters szerda délután megtámadta a belgrádi magyar nagykövetség épületét - közölte Horváth Gá­bor külügyi szóvivő. A támadás során kövekkel bezúzták az épület ablakait, megrongálták a homlokzatot, és megfenyeget­ték a nagykövetségen tartóz­kodó személyzetet. Az inci­denst követően a Külügymi­nisztérium a külképviseleten technikai feladatok ellátására ott maradt kéttagú személyzetet hazarendelte. A Külügyminisz­térium jegyzékben tiltakozott az incidens miatt. A környéken lakók meglehe­tős riadalmát váltotta ki csütör­tökön Újvidéken, hogy a NATO légiereje megsemmisí­tette az Újvidék és elővárosa, Pétervárad közötti hidat, ame­lyen át a régi belgrádi út vezet. A hidat röviddel öt óra után érte két rakétatalálat. Martonyi János külügymi­niszter német kollégája, Joschka Fischer meghívására Bonnba utazott, hogy részt ve­gyen a koszovói válsággal kap­csolatos helyzetről folytatandó tanácskozáson, amelyen 11 eu­rópai ország képviselteti magát. A lebombázott híd Újvidéken Viszonylagos csend uralkodik a jugoszláv határszakaszon A konfliktus kirobbanása óta 281 jugoszláv állampolgár for­dult a magyar hatóságokhoz védelemért. A Menekültügyi Hivatal felkészült a fogadá­sukra, többezres tömeggel azonban már - a szűkös költ­ségvetés miatt ruha és élelem hiányában - nehezen birkózná­nak meg. A magyar-jugoszláv határ- szakaszon nyugalom van, ám a rendőrség és a határőrség to­vábbra is megerősített szolgála­tot teljesít mind az államhatá­ron, mind a térség közútjain. A határforgalom viszonylag gyér - nyilatkozta lapunknak Ben- csik László őrnagy, a Határőr­ség Országos Parancsnokságá­nak illetékese. A légicsapások megkezdése óta tiltott határát­lépés miatt öt jugoszláv állam­polgárt tartóztattak fel a jár­őrök. A környék lakossága a hivatalos állomány jelenlétét és tevékenységét egyébként meg­nyugtatónak tartja. Erdélyi Istvántól, a Mene­kültügyi és Migrációs Hivatal igazgatóhelyettesétől megtud­tuk: felkészültek az esetleges menekültáradat fogadására. Megtették az ilyenkor szüksé­ges előzetes intézkedéseket, ám ennek ellenére még az úgyne­vezett „normál” ügymenetben tevékenykednek. A hivatal ke­zelésében álló befogadó állo­másokon egyelőre 300 szabad férőhely van. A menedékjogot kérők túlnyomó többsége vaj­dasági magyar. Őket már elhe­lyezték a szálláshelyeken. A szakember szerint számí­tani kell arra, hogy akik érvé­nyes útlevéllel érkeztek ha­zánkba, kihasználják a 30 na­pos vízummentességet. Várha­tóan csak akkor jelentkeznek majd menedékjog-kérelmük­kel, ha addig a válság nem ren­deződik. Félő, hogy így több ezer emberre kell a későbbiek­ben számítani. Ebben az eset­ben a Menekültügyi Hivatal a nem kormányzati szervek által fenntartott épületekben fogja elhelyezni a jugoszláv állam­polgárokat. (h. gy.) Hírek rövidek Európai haderőcsökkentés Megállapodás született a hagyományos fegyver­zet és haderő európai csökkentéséről a bécsi tár­gyalásokon. Moszkva szerint az ellenőrzési me­chanizmusok segítségével „enyhíteni lehet a NATO-bővítés negatív következményeit is”. Autonómia az eszkimóknak Egy új szövetségi terület (Iqaluitban Nunavut) létrehozásával Kanada merész kísérletre vállal­kozott: lehetőséget adott 4,5 ezer őslakos inuk­nak (eszkimónak) önmaguk kormányzására. Az osztrákok ellenzik a bővítést Az osztrákok többsége ellenzi az Európai Unió bővítését. Magyarország és Málta kivételével a legszívesebben egyik tagjelöltet sem vennék fel. Hazánk felvételét a megkérdezett osztrákok 53 százaléka támogatja, 34 százaléka ellenzi. Nemzeti kisebbségek képviselete A Romániában élő nemzeti kisebbségek a válasz­tási törvény olyan értelmű módosítását kérik, amely lehetővé tenné, hogy a nem magyar ki­sebbségeknek a jelenlegi egy helyett több képvi­selőjük legyen a törvényhozásban. Japán kémműholdat fejleszt ki A tavalyi észak-koreai rakétakísérletre válaszul Tokió 2002-ig négy felderítő műholdat állít pá­lyára. Japán részt vesz az amerikai rakétavédelmi rendszer fejlesztésének programjában is. Orosz-ukrán csúcstalálkozó Moszkva és Kijev minden kérdésben azonos ál­láspontot képvisel - jelentette ki Jelcin elnök a Kremlben, ahol Kucsma ukrán államfővel a FÁK pénteki csúcstalálkozójáról és a balkáni válságról folytatott véleménycserét. Az orosz államfő sze­rint a balkáni válság miatt „égetően szükséges” az orosz-ukrán együttműködés. Benzincsempészet a határon A Jugoszlávia ellen indított NATO-támadást kö­vetően felújult a benzincsempészet a román-ju- goszláv határon, és ismét kinyitottak a határ men­tén korábban bezárt benzinkutak.

Next

/
Thumbnails
Contents