Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-13 / 85. szám
A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Mindenkinek segítenek A Családsegítő és Gondozási Központ vezetőjévé a képviselő- testület januártól Kun Csillát nevezte ki. Vele beszélgettünk a szerteágazó feladatokat ellátó intézményről. Szívügyüknek tekintik a népművészetet Kun Csilla legfontosabb vezetői feladatának tekinti a társadalmi változásokra rugalmasan reagáló szolgáltatások működtetését, területenként önállóan dolgozni tudó teamek kialakítását, átfogó, megbízható információs rendszer kiépítését más szakterületekkel. A családsegítés területén az arra rászorulóknál a család minden tagjára kiterjedő komplex tanácsadást és folyamatos gondozást tartja a legfontosabbnak. A nevelési tanácsadóban és a gyermekjóléti szolgálatnál is azt szeretné, ha munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérnék az érintett gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Áprilistól a nevelési tanácsadón belül logopédus-gyógypedagógus is foglalkozik az alsó tagozatos, beszédhibás gyerekkel. Az értelmi fogyatékosok napközi otthonában a létszám növelése mellett gyógypedagógus vezetésével terápiás jellegű foglalkozás beindítását tervezi. Az önkormányzattól kapott támogatásból megszépül a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ főbejárata fölötti homlokzat A világhírű kun hímzésre, vert csipkére az utóbbi időben nem igazán volt kereslet, így a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek egyéb bérmunkából kellett megélnie. S hogy ez menynyire nem volt egyszerű, azt bizonyítja, hogy a szövetkezet vég- elszámolás alatt áll. A pályázaton nyert kerékpárokat ottjártunkkor adta át Kun Csilla intézményvezető a területi ebédhordóknak A családi gondozást nélkülöző, nappali ellátást igénylő idős emberek részére az idősek klubjában a napi háromszori étkezés biztosítása mellett kirándulásokat, manuális foglalkozásokat is szeretne beindítani, valamint iskolás és óvodai csoportokkal közös foglalkozások is szerepelnek az intézményvezető terveiben. A házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést igénybe vevő idős emberek részére a bevásárlás, ügyek intézése mellett a lelki gondozásra is kell időt fordítani - vallja Kun Csilla. A gyógy- testnevelés esetében pedig szeretné bővíteni az eszközállományt. Az önkormányzat és az intézmény korábbi vezetője még tavaly pályázott a szaktárca kistérségi szociális programjára, s az elnyert 800 ezer forint támogatásból 20 kerékpárt vásároltak a területi ebédhordók részére, valamint a gondozónők munkáját segítő takarítógépeket, teafőzőket, hifitornyokat. A nagy szakmai múltú szövetkezetnek jól képzett, ügyesen dolgozó varrói közel tíz éve német bérmunkán dolgoznak. A szovjet piac összeomlása után a szövetkezet nehéz helyzetbe került, most folyik a vég- elszámolása. Tagjaiból néhá- nyan tavaly júniusban létrehozták a Karcagi Népművészeti Kft.-t, amely ma 107 asszonynak biztosít munkát - tudtuk meg Bodnár Zoltántól, a cég ügyvezető igazgatójától. A kft. vezetői szívügyüknek tekintik a népi hagyományok megőrzését, éppen ezért igyekeznek felvenni a kapcsolatot a régebbi megrendelőkkel. Ennek eredményeképp ma már ismét készítik az ügyes kezű asszonyok a vert csipkét, egy amerikai cég pedig a jellegzetes mintájú és színösszetételű kun hímzés iránt érdeklődik. Most küldték el neki a mintákat és árajánlatukat. A cég varrodájában női és gyermek könnyű konfekciót varrnak az asszonyok. A cégvezetés most tárgyal újabb német és francia partnerekkel, s ha sikerül megegyezniük, akkor a létszámot is bővíteni szeretnék. Mint Bodnár Zoltántól megtudtuk, annak ellenére, hogy most is volt egy 15 százalékos béremelés, emellett útiköltséget térítenek a vidékieknek, karácsonykor pedig jutalmodemizálni. így rendelkezésükre áll a továbblépéshez szükséges hat speciális ipari varrógép. A talpon maradás érdekében a tulajdonosok keresik az újabb lehetőségeket, így a bérmunka mellett - mely egyelőre év végéig leköti kapacitásukat - szeretnének saját tervezésű bébiEzek a pólók exportra készülnek mat osztottak, tanulóik a szakmunkásvizsga után mégsem maradnak itt. A tavaly végzett 9 leányból csupán ketten dolgoznak a kft.-nél, így nagy gondjuk a szakmunkás-utánpótlás. Az elmúlt nyolc hónap alatt a kft. vezetésének sikerült a gépparkot - részben önerőből, részben a megyei iparkamara pályázatán elnyert összegből és gyermekruhát is készíteni. A Kátai Gábor Kórházzal is tárgyalnak az intézményben használatos textíliák - lepedők, háló-, műtősruhák - varrásáról. Ez a megrendelés a cég számára azért lenne fontos - véli Bodnár Zoltán -, mert így a bérmunkából kieső időszakra is volna munkájuk az itt dolgozóknak. V Édesanyjukat már „lekorcsolyázták” A Kiskulcsosi Általános Iskola két negyedikesét, Markovics Attilát és Csabát műkorcsolyasikereikről faggattuk. A két fiút háromévesen vitte le a szegedi műjégpályára Markovics mama. S hogyan is kezdődött? — Markovics mama vett egy kiskorcsolyát, és levitt bennünket a szegedi műjégpályára, ahol először csak a palánk mellett korcsolyázgattunk, majd a mama behozott a jégre egy seprűnyelet, melybe belekapaszkodhattunk - emlékeztek a fiúk a kezdetekre. Két hónap múlva már szabadon korcsolyáztak, hatévesen pedig a testnevelő mama mellett edző kezdett el velük foglalkozni. Egymás után tanulták meg a klasszikus ugrásokat: a kadettet, az axelt és társait. S hogy ez mennyire jól sikerült, azt a vitrinből előkerülő kupák, érmek is bizonyítják, hiszen a fiúk már több hazai és nemzetközi versenyen is a dobogón végeztek. Egy-egy sikert azonban több hetes, napi háromnégy órás kemény munka előz meg. Ilyenkor a nagymama leviszi őket Szegedre, ahol felkészítőik: Nagy Marianna és Gulyás Ilona sok százszor gyakoroltatja velük az ugrásokat és a kűröket. A fiúk kevéske szabadidejükben a számítástechnikával foglalkoznak, és szívesen járnak a rádiószakkörbe is. Attila olvasni szeret, Csaba pedig úszni jár szívesebben, a barátokkal azonban mindketten sokat bicikliznek, fociznak. Az ikrekre nagyon büszke édesanyjuk dr. Fazekas Katalin, aki ugyan szintén tud korcsolyázni, de mint elárulta, fiai hatévesen már „lekorcsolyázták”. Markovics Attila és Csaba több versenyen is a dobogón végzett Pásztorlányból \ / nótaénekes- Sokan úgy vélik, hogy kihalóban van a magyar nóta műfaja, mert jobbára a közönség középkorú és idős emberekből tevődik össze. A magyar nótát, akárcsak az operettet, már régóta temetik, mégis él és virul - vallja Kovács Marika, aranykoszorús nótaénekes, akivel most megjelent harmadik CD-je kapcsán beszélgettünk. A szolnoki közönség májusban hallhatja Vecsernyére szól a harang című műsorát. Kovács Marika, vagy ahogy sokan ismerik: Pacsirta Mint megtudtuk, a Hortobágy déli kapujánál, a Berettyó partján egy kis tanyán töltötte az énekesnő gyermekkorát. Hajnalban kelt, hogy a tizenkét kilométerre lévő iskolába begyalogoljon. Amikor hazatért, máris ment ki a mezőre, hiszen mint akkor minden tanyasi leánynak, neki is birkákat kellett legeltetnie. Míg a puli terelgette a nyájat, Marika beült egy árnyas fa alá, onnan vigyázta a jószágokat. S hogy az időt múlassa, a nagyapjától hallott, szebbnél szebb magyar nótákat, népdalokat énekelt. Élete következő állomásaként tizenhat évesen a karcagi kórházban helyezkedett el segédápolóként, majd elvégezte az óvónőképzőt. Bármennyire is szerette a munkáját, a gyerekeket, akik csengő hangja miatt csak Pacsirta óvó néniként emlegették, lelke mélyén mindig arról álmodozott, hogy egyszer híres magyamóta-énekes lesz. Első lépésként a legendás hírű énekesnőtől, Vörös Sáritól vett különórákat. Ennek már tíz éve, akkor lépett először színpadra Kovács Marika, akit Jákó Vera utódjának is tartanak. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László Jótékony műsor süteményremekekkel A Városi Csokonai Könyvtárért Alapítvány süteménysütő versennyel egybekötött jótékony délutánra várta a napokban a nyugdíjas olvasókat. A finomabbnál finomabb Az asztalról hamar eltűntek a sütemények remekek készítői lapunk és a Bereg Crystal Kft. ajándékait Juhász Mihály terjesztési irodavezetőtől vehették át. A jó hangulatról Ferenczi Béla nótaénekes, Papp Mihály és Harsányi János zenészek gondoskodtak, s az idősek korukat meghazudtolva egész délután ropták a táncot. Majd amikor egy kicsit elfáradtak, az alapítvány vezetői meglepetésekről gondoskodtak, hiszen volt zsákbamacska - melynek ajándéktárgyait lapunk mellett helyi vállalkozók adták össze -, gyermekműsor, de a nyugdíjasok közül is többen felléptek. A jótékony délután bevételéből májusban ismét elvihetik egy kirándulásra nyugdíjas olvasóikat a könyvtárosok. A kert napi elfoglaltságot jelent A paradicsom, az uborka, az alma, a körte mind-mind megterem Székely András kertjében, melynek dísze a ház előtt álló, tizenötéves fenyőfa. Székely András 32 év után a SZIM-ből ment nyugdíjba, s azóta minden szabadidejét kiskertjében tölti. A mezőgazda- sági technikumot végzett férfinak nem okoz gondot a kertészkedés: a mintegy harminc gyümölcsfa gondozása, de a 15-20 éves szőlője is sok törődést igényel. így sosem unatkozik, hiszen ha azt akarja, hogy gondozott legyen a kertje, akkor mindennap kell rajta egy- egy kicsit csinosítania. Ottjártunkkor éppen a zalagyöngyét metszette. Bár két fia, egy lánya és több unokája is van, a Hogy jó lesz-e szőlőtermés, az még függ az időjárástól, de a metszésen már nem múlik — állítja Székely András. kerti munka azonban mégis az mölcsöt azonban mind a négy övé. A primőröket és a gyű- család között szétosztja.
