Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-13 / 85. szám

1999. április 13., kedd Megyei Körkép 3. oldal Vállalkozók vetélkedője Idén harmadik alkalom­mal rendezi meg az Élet­pálya Alapítvány azt a ve­télkedőt, melyen a har­mincévesnél fiatalabb vál­lalkozók ötleteikkel verse­nyezhetnek. Mint azt a megyei vállalko­zásfejlesztési alapítványnál megtudtuk, az országos dön­tőt területi versenyek előzik meg. A fiatalok nemcsak segítséget kapnak a pályáza­tokhoz, hanem egyúttal a vállalkozás mibenlétét is megismerhetik, annak min­den környezetével együtt. A sikeres megvalósítás mellett persze fontosak azok a díjak is, melyet elnyerhetnek, ein Új „fegyverek” a belvíz ellen Az államtitkár nem megy el Berénybe (Folytatás az 1. oldalról) A jász polgármesterek minden­képp vízválasztónak tekintet­ték, tekintik a 22-i megbeszélé­seket a Jászság, a megye régiós besorolásának kérdésköréről kialakult vitában. Szeretnék megismerni - és ütköztetni sa­ját érveikkel - a kormányzat véleményét. A JÖSZ-ülésen felmerült, hogy a demokrácia alapelveit figyelembe véve egészséges volna, ha Jász- Nagykun-Szolnok régiós hova­tartozását az egész megyére ki­terjedő népszavazás döntené el. Banka Cs. Az emberiesség jegyében (Folytatás az 1. oldalról) A szervezet nemzetközi bizott­sága 100 millió svájci frankra becsüli azt az összeget, melyből a szenvedők számára a legele­mibb segítséget lehet nyújtani. Ebben kéri a Magyar Vöröske­reszt mindazok segítségét, akiknek lehetőségük van részt venni ebben a programban. A pénzadományokat - melyek természetesen adócsökkentő té­telnek számítanak - az MKB 10300002-20329725- 72653285-ös csekkszámlaszá­mon várják, de a vöröskereszt városi irodáiban személyesen is befizethetők a kisebb-nagyobb összegek. Bár a Máltai Szeretetszolgá­lat évek óta segíti a menekülte­ket, egyelőre külön akciót nem szervez a koszovóiak megsegí­tésére. Ám ha valaki az ABN Amro Banknál a 10200940- 21582183-as számlájukra fizet be valamilyen összeget, s ráírja, hogy „Menekülteknek”, eljut­tatják a rászorulókhoz. szilvási Egy, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium által kiírt, a BM Tűzoltóság Országos Pa­rancsnoksága által megnyert pályázatnak köszönhetően a szolnoki városi tűzoltó-pa­rancsnokság hét új átemelő­szivattyúval gyarapodott a közelmúltban. Az új eszközök nemcsak a pá­lyázat célját jelentő, belvíz okozta környezetvédelmi károk csökkentését szolgálják, hanem jelentős technikai előrelépést, korszerűsödést is eredményez­nek a szolnoki tűzoltóság szá­mára - tudtuk meg Sasvári Tibor alezredes tűzoltóparancsnoktól. A Honda szivattyúk könnyen hordozhatók, kezelésük egy­szerű, optimális teljesítményük miatt gazdaságosan üzemeltethe­tők. A<gépeket az országos pa­Az új, 2300, illetve 1300 literiperc teljesítményű berendezé­seknek még a szennyezett víz sem árt meg fotó: CS. I. rancsnokság adta át használatra a bel- és árvíz szempontjából idén frekventált helyzetben lévő Szolnoknak azzal, hogy szükség esetén az országban bárhol be­vethetők. -hgy­A képviselő tiszaörvényi dilemmája Miért ki- és lehasznált a városrész? Miért ki- és lehasznált a városrész? - erre a kérdésre keresett választ Tiszörvény önkormányzati képviselője, Puczik László nemrégiben egy testületi ülésen. Választópolgárai panaszai nyomán úgy érezte ugyanis, hogy a Tiszafüredhez csatolt haj­dani kis falucskát méltánytalanul kezeli az anyaváros. Mint mondta, elsősorban azért, mert a festői, tiszai környezet­ben lévő városrész, amelyet egyébként kiemelt üdülőöveze­tévé is nyilvánított az önkor­mányzat 1998-ban, annak elle­nére nem kapott megfelelő tá­mogatást, hogy telkeinek, háza­inak, idegenforgalmi szem­pontból fontos külterületeinek értékesítése jelentős hasznot hozott a városnak. Tiszafüred azonban ezen bevételek töredé­két fordította csak az örvényi városrész fejlesztésére. Ezt bi­zonyítja az „ügyben” interpel­láló városatya szerint az az adat is, amely hosszú évekre visz- szamenően csupán 10,5 millió forintos útépítésről tud beszá­molni ott, ahol több utca járha­tatlan a nagy havazások és eső­zések után, ott, ahol nincs meg­oldva a belvíz- és csapadékel­vezetési rendszer, nem is be­szélve a kommunális infra­struktúra hiányáról. Puczik László ezeket a panaszokat képviselői fogadóóráin gyűj­tötte „csokorba”. Ezért is nyo­matékosította kérését az ülésen: a településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottság vizs­gálja meg, hogy ez a városrész miért nem kapta meg kellő tá­mogatását. Végezetül egy salamoni dön­tés született, amely a város mű­szaki irodáját bízta meg a vizs­gálat lefolytatásával. A város­rész képviselője ebbe azonban csak akkor nyugszik bele, ha a vizsgálatot „kézzelfogható” eredmények” követik. Ellen­kező esetben kérni fogja az „ügy” nyilvános napirendre vé­telét. A képviselő végezetül el­mondta, hogy azért is szív­ügyének tekinti választópolgá­rai sorsát, mert az örvényi ipar­telep gyáróriásainak - alu- és hajógyár - bezárása után szinte a falu összlakossága - csupán minden hetedik örvényinek jut pénzkereső lehetőség - állás- nélküli lett. Ez a tény még fo­kozottabban igényelné, hogy az eléggé „lehasznált” falut ne csak „kihasználja” Füred, ha­nem támogassa is, eddigi ered­ményeinek megfelelően. An­nak ellenére kéri ezt, hogy tudja: talán még soha nem volt ilyen nehéz pénzügyi helyzet­ben a város. -pm­„Leszerződtek” a rendőrkapitányok TFolytatás az 1. oldalról) Célul tűzték ki többek között, hogy 1999-ben ne legyen 18 ezernél több ismertté vált bűn- cselekmény megyénkben. (1998-ban ez az adat a 20 ezret is meghaladta.) A felden'tési mutatónak - amely azt jelzi, hogy száz, ismeretlen tetteses ügyben hányszor sikerült elkö­vetőt „fogni” - is javulnia kell. Az elvárás megyei átlagban több mint 45 százalék. Hason­lóképp meghatározták a közle­kedési baleseti mutatókat is, limitálták például a halálos közúti tragédiák számát is. Ezeket a mutatókat bontották le városi kapitánysági szin­tekre, és hozzátéve a finanszí­rozási oldal feltételeit, az egyeztetést és finomítást köve­tően a főkapitány „alkut” kötött a rendőrkapitányokkal, végül írásos szerződésbe foglalták az adott vezető vállalását. Kopasz Árpád elmondta, a kapitányok körében nem aratott osztatlan sikert az új rendszer bevezetése, ám ettől függetle­nül mindenki aláírta a szerző­dést. Ezzel persze még koránt sem értek véget a vezetők meg­próbáltatásai, mert havonta írá­A magyar költészet napja alkalmából tegnap Szol­nokon megkoszorúzták József Attila szobrát. A hagyomá­nyos összejövetelre szervezetek, diákok és magánemberek jöttek el, hogy a megemlékezés virágait elhelyezzék a költő szobránál. fotó: csabai istván /M 21 sós helyzetértékelésen, ne­gyedévente pedig széles körű vezetői beszámoltatáson kell „átesniük”. Ha valaki nem tudja teljesíteni a vállalást, részlete­sen megvizsgálják annak az okát, és ha az visszavezethető a kapitány mulasztására, akkor a dolognak akár „személyzeti következményei” is lehetnek - fogalmazott a főkapitány. Ko­pasz Árpád szerint a kidolgo­zott rendszer nem alkalmas arra, hogy a szerződésben vál­lalt eredmények produkálása statisztikai manipulációval el­érhető lenne. H. Gy. Közérzetünk Az adók paradicsoma Nem szűnt meg, de még sincs, így aztán nem vezetik be, de - a Pénzügyminisztérium szándékai szerint - mégis lesz. A tárca szakemberei ugyanis a fejükbe vették: jövő januártól a bankbetétek reálkamata után is adózni kell. Az adóban sincs új a nap alatt, hiszen a megtakarításokra még 1988-ban a Németh-kormány vetett ki adót. A spórolt pénz után járó kamatnak előbb 20 százalékát, majd 10 száza­lékát kellett az államkasszába befizetni, egészen 1994 no­vemberéig. Ekkor az időközben ismét hatalomra került bal­oldal - ha nem is szüntette meg, de - úgy döntött, az állam nem kér pénzt a bankbetétek hozama után. Most azonban úgy tűnik, ismét adózhatunk, igaz, „csak” a reálkamatoknak a húsz százalékától szabadítanak meg. Mindez azért meglepő, mert a választásokon a kormány­pártok az adórendszer egyszerűsítését, a közterhek mérséklé­sét ígérték. A költségvetési hiány - mely a legutóbbi adatok szerint március végén már elérte az idei esztendőre tervezett összeg háromnegyedét - azonban nagy úr. A kamatadóból pedig a remények szerint ötmilliárd forinttal gyarapodhatna a büdzsé. Kérdés azonban, hogy valóban ennyivel nő-e majd az ál­lam bevétele, hiszen előfordulhat, hogy a bank helyett a mat­racba teszik forintjaikat a kuporgatók. Akkor pedig a költ­ségvetés hiányának fedezésére szolgáló állampapírok for­galma is csökkenhet. Ugyanakkor tény, hogy még így is jó­val több adót kell annak fizetnie, aki bankbetét helyett vál­lalkozásba fekteti a pénzét. Mindezek ellenére, a könnyű beszedhetőség miatt, Európa nyugati felén „kedvelt” ez az adónem. Csakhogy nálunk ezt sikerül túlbonyolítani. Az adólap meghatározása - mivel reál­kamatokról van szó - vitákat válthat ki, főleg a rövidebb lejá­ratú, egy-két hónapos betéteknél. No, persze Magyarország nem az adózók, hanem az adók paradicsoma. Teleki József A tudatlanság voksai Népszavazásba torkollt az a tiltakozás, amelynek lényege, hogy az egyik községben ne költözzenek családi házba ér­telmi fogyatékosok. A sérült emberek korábban intézetben éltek, és néhányukat, akiket erre alkalmasnak találtak, sze­rették volna beköltöztetni, a községbe. A tiltakozók nyilatkozataiból kiderült, hogy leginkább azért ellenzik, mert félnek a fogyatékosoktól, közveszélyes­nek tartják őket. A népszavazást három tény miatt tartom abszolút megle­pőnek. Először is, mert soha nem hallottam még arról, hogy népszavazást írtak volna ki olyan kérdésben, hogy például beköltözhet-e egy faluba egy büntetését letöltött gyilkos vagy maffiózókkal üzletelő egyén. Másodszor: az az Európa, ahová mi állítólag olyan na­gyon igyekszünk, már régen befogadta az értelmi fogyaté­kos embereket. Nyugat-Európában évek óta működik az a rendszer, miszerint az értelmi fogyatékosok egy része a csa­ládban marad, más része intézetben él, megint mások csalá­dias jellegű közösségekben laknak, az ép társadalom tagjai között. Egy ismerősöm tinédzser gyereke, aki sokszor volt ér­telmi fogyatékos emberek társaságában, azt mondta, hogy a tiltakozásnak egy oka van, a tudatlanság. Az, hogy ezek az emberek nem ismerik az értelmi fogyatékosokat, különben nem félnének tőlük. És itt jön a harmadik pont: miért nem világosítják fel a la­kosságot, ismertetik meg velük a sérültek életét? Megyénkben valamivel előrébb járunk ebben az ügyben. A Kézenfogva értelmi fogyatékosok megyei egyesületének titkára rendszeresen tart felvilágosító órát az általános és középiskolákban. Egy ilyen óra hatására legutóbb a Kassai Úti Általános Is­kola tanára és nyolcadikos diákjai meglátogatták az értelmi fogyatékos fiatalokat. Ajándékkal kedveskedtek nekik, el­beszélgettek velük, megismerkedtek az életükkel. A diá­koknak - mint az egyesület naplójába be is írták - élményt jelentett ez a nap. Remélhetően, ha ők kerülnek felnőttként hasonló szava­zásba, nem a tudatlanság okozta rémület fogja irányítani a kezüket. Paulina Éva íré költené a 722 milliós lottónyereményt? Minden idők második legnagyobb lottónyereményének örülhet valaki az országban. A 722 millió forint csak alig valamivel marad el az eddigi legnagyobb nyereménytől, a 770 millió forinttól, ame­lyet 1997-ben vehetett fel a szerencsés lottózó. Arról érdeklődtünk, hogy néhányan mit kezdenének a 722 millió forinttal. Murányi Zsigmondné, a hat éve forráshiányos Kuncsorba pol­gármestere: - Már a múlt héten is ábrándoztunk róla itt a hiva­talban, mit kezdenénk a nyere­ménnyel, ha a miénk lenne. Arra gondoltunk, ha megnyernénk, a falu mind a 300 családjának ad­tunk volna belőle 100-100 ezer forintot. Meg aztán a megyei ál­lami közútkezelőnek is juttatunk volna belőle, hogy az átmenő utunkat javítsa végre fel. Ha pe­dig az önkormányzat nyert volna ekkora összeget? A 722 milliót - ami egyébként több mint tíz évi költségvetésünket tenné ki - intézményfelújításra, útépítésre, munkahelyteremtésre fordítanánk, mert például hiába van gáz a faluban, ha még in­tézményeinkben nincs bekötve, hisz arra sincs pénzünk. Erdei János törökszentmiklósi, 12 éve magánvállalkozó:- Szépen visszavonulnék. Sőt elhagynám az országot is, és Ausztráliába költöznék a csalá­dommal, mert már elegem van a sok becstelenségből, a tisztesség­telen összefonódásokból. Egyéb­ként 17 éve lottózom 10 szel­vénnyel, de még hármasnál nem volt nagyobb találatom. Dr. Baksai István, a megyei Hetényi Géza Kórház (Szol­nok) főigazgató főorvosa:- Bőven lenne helye a pénz­nek. Mondok egy példát: a kór­ház számítógépes informatikai rendszerének kiépítésére 600 millió és 1,2 milliárd forint kö­zötti ajánlatunk van. Ezzel már el is fogyott a 722 millió, és még nem is beszéltünk az épü­letekről, a műszerekről, nem utolsósorban pedig a dolgozók magasabb fizetéséről. Hogy mennyit ér ez a hatalmas ösz- szeg, mutatja, hogy valaki ki­számította: ha a világ országai­nak nemzeti jövedelmét a világ összes kórházának fenntartá­sára, korszerűsítésre fordítanák, csak 3 hónapra lenne elegendő a pénz... Kovács Ferencné Jászjákó­halmán lakik, munkanélküli: - Ó, nekem elég lenne a 700 mil­lión felüli összeg is! Minek egy kisembernek ilyen sok pénz? Meg is lehetne bolondulni tőle! De ha én nyertem volna, akkor nagy részét elosztogatnám a rá­szorultak között meg alapítvá­nyoknak. Csak kicsit dőzsöl­nénk, nekünk elég, amink van, mert azt tartom, jó a pénz, ha van, de a legfontosabb a gyer­mekeim meg a párommal a ket­tőnk egészsége. Schneider József 68 éves kunszentmártoni nyugdíjas:- Nagy a család, nyolctagú, hát rájuk költeném. Aztán amennyi megmaradna, felesé­gemmel költenénk el; beutaz­nánk az országot, mert bár sok­felé jártam, volna még mit megnézni. ta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents