Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-29 / 73. szám
2. oldal Világtükör 1999. március 29., hétfő Megkezdődött a Jugoszlávia elleni légicsapások második szakasza Lelőtték a NATO egyik gépét A jugoszláv hatóságok két újabb határátkelőt nyitottak Albánia felé, hogy felgyorsítsák koszovóiak erőszakos kitelepítését. Legfrissebb jelentések szerint félkatonai csoportok működnek együtt a szerb erőkkel Pristina térségében. A NATO megkezdte a jugoszláv célpontok elleni szélesebb körű légi hadjáratot, és most már szerb fegyveres egységeket is támad. A csapások korábbinál kiterjedtebb, második szakaszára Javier Solana NATO-főtitkár adott parancsot azután, hogy szerinte „Koszovóban erősödött a jugoszláv erők elnyomó tevékenysége, és bebizonyosodott, hogy etnikai tisztogatás folyik a térségben.” Solana a lépés előtt konzultált minden NATO-tagországgal, így Magyarországgal is. Brüsszeli illetékesek szerint a tagországok egyöntetűen foglaltak állást a második fázis megkezdése mellett. Újabb szakasz kezdődött A szövetség szóvivői ismételten kizárták, hogy szó lenne bármilyen szárazföldi beavatkozásról. Elismerték azonban, hogy a légitámadásoknak nem szükségszerűen a most megkezdett második fázis a végső szakasza. Egy esetleges harmadik hullám azt jelentené, hogy a szerb erőket már nemcsak Koszovóban, hanem egész Jugoszláviában támadnák, beleértve Belgrádot is. Nagy-Britannia újabb repülőgépeket küld a NATO-köte- lékébe, hogy megfékezzék Milosevics elnököt. George Robertson brit védelmi miniszter utasítást adott arra, hogy a légierő Harrier típusú harci gépei az olasz támaszpontra repüljenek. További brit Tornado GR-7 bombázókat helyeztek készültségbe, és újabb Trister üzemanyagtöltő repülőgép is útnak indult. Veszélyben az albánok Koszovói helyszíni jelentések szerint a szerb erők Pristina körzetében most már együttműködnek A rkan szabadcsapataival is. (A hírhedt Árkán számos bűncselekményt követett el a boszniai polgárháborúban, részt vett a vukovári és az eszéki vérengzésben is.) A NATO tudomása szerint további szerb polgári személyek is fegyvert ragadtak, és részt vesznek a koszovói katonai akciókban. Keményvonalasokkal gyarapodtak a különleges egységek is. Koszovóban folytatódik az értelmiségiek gyilkolása vagy elrablása. Számos körzetben egyértelmű etnikai tisztogatás folyik a lakosság elüldözésével és a házak felgyújtásával. Bujkálnia kell immár Ibrahim Rugovának, a koszovói albánok vezetőjének is, akinek házát felégették. Brüsszeli NATO-képvise- lők megerősítették, hogy a szövetség elveszített egy F-l 17 Nighthawk típusú harci gépet, de pilótáját egy speciális kommandó közreműködésével — amelynek tevékenységéről nem szólnak a híradások- sikeresen kimenekítették. A Szerbiában lezuhant amerikai vadászbombázó „alapvető fontosságú berendezéseit” megtalálták, mielőtt a lopakodó repülőgép teljesen elégett volna- állította az állami jugoszláv televízió. Belgrad „kitart” A jugoszláv főváros 1,7 millió lakosa időközben kezd hozzászokni a háborús helyzethez, és tanúságot tesz közmondásosan kemény természetéről. Vasárnap délután, a légiriadó ellenére, a jugoszláv fővárosban nagy rockkoncertet rendeztek. A belvárost mindeddig megkímélték a bombák, de a peremkerületekben történt robbanásokat és magasra csapó lángokat az egész városban hallani és látni lehetett. Rálőttek a követségre Moszkvában négy gyújtószerkezetet hajítottak ismeretlenek az amerikai külképviseletre. Mások gránátvetőkből próbáltak tüzet nyitni az épületre, ám a fegyverek csütörtököt mondtak, ezután géppisztolyból rálőttek az épületre. A követségre kilőtt sorozat a házban nem sebesített meg senkit, s a tüntetők között sincsenek sérültek, mert többen, akik hallották a lövéseket, a földre vetették magukat. A követség falát 11 lövedék találta el, a rendőröknek sikerült elfogniuk a három lövöldözőt. A tudósítók jelentése szerint szokatlanul hangos volt a tiltakozás, szünet nélkül szóltak a hangszórók és az autók kürtjei. Jelcin elnököt azonnal tájékoztatták a moszkvai amerikai nagy- követség előtt történt incidensről. Az államfő az ügy haladéktalan kivizsgálására adott utasítást. Orosz közvetítők Orosz közvetítők indultak Belgrádba Jegor Gajdar volt orosz miniszterelnök vezetésével, hogy megvitassák a jugoszláv féllel azokat a lehetséges lépéseket, amelyek elvezethetnek a katonai akció leállításához. A delegáció saját kezdeményezésére utazik Belgrádba, de Borisz Jelcin elnök teljes mértékben támogatja vállalkozásukat. A küldöttség Budapesten átutazva, a Ferihegyi repülőtéren megbeszélést folyatott a Magyarországon tartózkodó Richard Holbrooke amerikai különmegbízottal és Martonyi János külügyminiszterrel. Gajdar úgy vélekedett, hogy komoly veszéllyel járhat a válság elmélyülése. Szerinte a hidegháborús időszakhoz hasonló helyzet alakulhat ki. Martonyi János reményét fejezte ki, hogy az orosz küldöttség erőfeszítései sikerrel járnak Belgrádban. Richard Holbrooke kijelentette: Washington érdeklődéssel kíséri az orosz közvetítők erőfeszítését, tevékenységüket igen fontosnak nevezte. A diplomata tájékoztatta őket a koszovói válsággal kapcsolatos amerikai álláspontról. A tárgyalófelek Ferihegyen fotók: feb/reuters Megsemmisült az egyik Lopakodó Rálőttek Moszkvában az amerikai követségre Virágvasárnapi mise. „Soha sincs késő, hogy elkövessünk mindent a Balkán békéjéért” - szólított fel a vasárnapi ünnepi istentiszteleten a Szentatya. fotó: feb/reuters Hírek röviden Környezetvédelmi tanácskozás A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország (G8) környezetvédelmi miniszterei tegnap a németországi Schwerinben folytatták megbeszélésüket, amelynek célja a júniusi csúcs előkészítése. A résztvevők között igen élesek a nézetkülönbségek. Az Egyesült Államok például kategorikusan ellenzi az energiafogyasztás visszafogását, míg más államok az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kapcsán nem tudnak dűlőre jutni. Árvízveszély Csemobilban Április első napjaiban az elmúlt évek legsúlyosabb árvize várható a csernobili atomerőmű térségében, ahol az 1986-os reaktorrobbanás során a környezetben radioaktív szennyezettség alakult ki. A folyók vízszintje három napon át tetőzik, de a Pripjaty folyó vize várhatóan csak másfél hónap alatt tér vissza a medrébe. Magát a csernobili atomerőművet nem fenyegeti az áradás. Közalkalmazottak sztrájkja Izraelben Mintegy 400 ezer izraeli közalkalmazott kezdett ismét sztrájkba, miután kudarcba fulladtak a kormánnyal folytatott bértárgyalások. A szerdán kezdődött munkabeszüntetésben a villamos- és vízművek dolgozóin kívül a Bezek telefontársaság, a vasút, a kikötők, a minisztériumok, a kórházak, az egészségbiztosítási pénztárak és a munkaügy alkalmazottjai vesznek részt. Az izraeli repülőgépipar és a hadiipar dolgozói, valamint a magánszektorhoz tartozó bankok alkalmazottjai is csatlakoztak a sztrájkhoz. A közalkalmazottak több mint hétszázalékos bérkiigazítást követelnek. Peking hevesen tiltakozik Kínai illetékesek hivatalos tiltakozásukat jelentették be az Egyesült Államoknál amiatt, hogy hazájuk ellen Washington elítélő határozattervezetet terjesztett elő az ENSZ emberi jogi bizottságában. A testület Genfben most tartja ülésszakát. A Kínát bíráló amerikai tervezet - úgymond - nemcsak az ENSZ alapokmányának alapelveit sérti meg, hanem árt a nemzetközi együttműködésnek is. „Gyászos széria” az Alpok vidékén Az Alpok lakosai attól tartanak, hogy az idei télutó „fekete szériája” még nem ért véget. A francia, valamint a szomszédos osztrák és svájci Alpokban szűk két hónap alatt több mint százan haltak meg balesetekben, legutóbb e héten a Chamonix-nál kezdődő közeli Mont Blanc-alagút tűzvészében legalább negyvenen. A város melletti völgyben február elején egy hatalmas lavina 17 üdülőépületet sodort el. Tizenegy ember, köztük sok gyermek halt meg. Itt az arab Barbie. Hiam Atay damaszkuszi divattervező elkészítette a Leila nevet viselő, hagyományos, népi ruhákba öltöztetett játékbaba több változatát, amely reményei szerint meghódítja a közel-keleti térség leánygyermekeinek SZÍvét. FOTÓ: FEB/REUTERS Oroszországnak csak a retorika maradt A NATO jugoszláviai légitámadásával körülbelül egy időben az orosz diplomácia is of- fenzívába kezdett. A szerbeknek nyújtott lehetséges segítségről, a fegyverszállítási embargó egyoldalú felfüggesztéséről hallhattunk. A Külügyminisztérium egyik felelős beosztású, az oroszországi valóságot jól ismerő szakértője - aki nevének elhallgatását kérte - az Új Néplapnak nyilatkozva elmondta: a Moszkvából érkező burkolt fenyegetés, a segítség- nyújtás ígérete mögött nincs valódi erő, azt nem szabad túlságosan komolyan venni. Miután a kétpólusú világ megszűnt, Oroszországnak most először kellett a „gyakorlatban” is szembenéznie azzal, hogy súlya már rég nem azonos az egykori Szovjetunióéval. Véleményét éppen csak meghallgatják, de nem sokat törődnek vele. Az orosz retorika még azt mutatja, hogy a moszkvai diplomaták nem látták be - helyesebben nem akarják belátni -, hogy hazájuk megszűnt nagyhatalom lenni. Azért sem valószínű, hogy Oroszország tevőlegesen is beavatkozzék a válságba, mert Belgrad és Moszkva barátsága nem olyan mély, mint azt a most elhangzó nyilatkozatokból elsőre gondolhatnánk. Még akkor sem, ha kultúrájuk, hagyományaik az ortodox vallásban találkoznak. Jelen helyzetben az oroszok - ha csak szóban is, de - erőt próbálnak mutatni, a szerbeknek pedig igencsak elkél minden támogatás. A fegyverszállítással „fenyegető” nyilatkozatok figyelmen kívül hagyják a megváltozott geopolitikai körülményeket. Miután Jugoszláviának és Oroszországnak nincs közös határa, a szállítást csak légi úton lehetne megvalósítani. A magyarországi légtérhasználat - csupán NATO- tagságunkat figyelembe véve is - lehetetlen. Nehezen képzelhető el az is, hogy Ukrajna, Románia vagy Bulgária adna szabad utat a fegyverszállítmányoknak. Ázoknak a légvédelmi berendezéseknek a szállítása, melyekre most szüksége volna a jugoszláv hadseregnek, egy sor „légi konvoj” megszervezését tennék szükségessé. Képtelenség, hogy ez titokban megvalósulhatna vagy elérhetné célállomásait. Á kézifegyverek szállítása esetleg titokban maradhatna, de azokra egyelőre nincs szükségük a szerbeknek, abból nekik is van elég. Az bizonyos, hogy a kézifegyvereket nem azokban az objektumokban raktározzák, melyek a bombázások valószínűsíthető célpontjai. Külügyminisztériumi forrásunk szerint a NATO légitámadásai legkevesebb két hétig eltartanak, de nem kizárt ennél tovább tartó offenzíva sem. Nincs reális esélye annak, hogy Milosevics pár napos bombázás hatására megtörik és hajlandó lesz újra tárgyalni. A szerb nép előtt nem vállalja fel, hogy néhány repülőtér elpusztítása hatására meghátrál. Minimum két-három hétre szükség van ahhoz, hogy ismét esély nyíljon a tárgyalások felvételére. A szakértő a NATO szárazföldi csapatainak bevetésére egyelőre nem lát esélyt, illetve annak még nem sok értelme volna. Banka Csaba
