Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-03 / 52. szám

1999. március 3., szerda 3. oldal Megyei Körkép A Jászságban marad a „Téged is érint” Alapítvány? Pénz nélkül nem megy A „Téged is érint” Alapítvány munkatársai egészségnevelő munkájukat immár második éve végzik a jászsági általános is­kolákban. Eddig anyagi támogatást nem kértek tevékenysé­gükhöz, de most úgy tűnik, hogy e nélkül nem tudják folytatni az egészségnevelés területén felvállalt prevenciós feladataikat. Sánta Erzsébet, az alapítvány főmunkatársa elmondta, hogy a Jászságban, Jászberényben a megalakulást követően nem sokkal - a főváros után, vidé­ken először itt bontott zászlót a nonprofit szervezet -, 1997 ta­vaszán kezdték meg az egész­ségnevelő munkát. Az általános iskolák harma­dik osztályában induló program keretében foglalkoznak a higi­énia, a táplálkozás-, mozgás­kultúra kialakításával, a káros szenvedélyek (dohányzás, al­kohol, kábítószer) elutasításá­nak tanításával, felvilágosító tevékenységgel. Az ÁNTSZ jászberényi intézetének veze­tője értékelése, hogy az általá­nos iskolákban köszönettel és megelégedéssel fogadják az alapítvány működését. Az alapítvány munkatársa hozzátette, hogy eddig szerve­zetük saját forrásait használták fel munkájuk folytatására. Ezek a források azonban lassan ki­apadnak. Ez idő szerint Jászbe­rény önkormányzatának egész­ségügyi és oktatási bizottságát kérték meg, hogy támogassák kezdeményezéseiket. Sánta Er­zsébet hozzátette, hogy a ké­sőbbiekben más jász települé­sek önkormányzatait is hasonló kéréssel keresik meg. Mint mondta, ha nem jut szervezetük megfelelő mértékben anyagi forráshoz, úgy fel kell hagyni a kistérségben egészségnevelő munkájukkal. bcs Pékek „feketében”? (Folytatás az 1. oldalról) A kenyeret 3-5, a péksütemé­nyeket 8-10 százalékkal adják drágábban. Ilonka Boldizsár szerint április közepéig a me­gye összes péksége kénytelen lesz árat emelni. Egy szolnoki szakember azonban kételkedik ebben. Úgy tudja, hogy a megyében több pékség is akad, amely levitte az árait. A nagy áruházláncok ugyan elfogadták beszállítóik áreme­lését, ám a kiskereskedők több­sége onnan szerzi be az áruját, ahol olcsóbb. Éppen ezért szá­mos kis pékség igyekszik a na­gyobb sütőipari cégek árai alatt maradni. Ezt azonban csak ak­kor tudják megtenni, ha nem számláznak, vagy épp fekete- munkásokat alkalmaznak - ál­lítja a szakember. Ennek akar véget vetni a kö­zelmúltban elfogadott ágazati kollektív szerződés, amelynek új eleme, hogy lehetőséget biz­tosít ugyanis a feltűnően ala­csony árakkal dolgozó péksé­gek szigorúbb ellenőrzésére. Az ágazatot jól ismerő szakem­berek a munkaügyi központok szakértőivel látogatják majd a sütödéket. Büntetni ugyan nem lesz majd módjukban, de a jog­szabályok megszegői ellen fel­jelentést tesznek az illetékes ha­tóságnál. Mikortól fizetünk többet a boltban a kenyérért? A szak­ember ezt megjósolni sem tudja, mert a kereskedelmi cé­gek eltérő üzletpolitikát foly­tatnak. Vannak, amelyek szinte azonnal emelik a fogyasztói árat. A külföldi érdekeltségű nagy üzletláncok vásárlócsalo- gatónak tekintik a pékárukat, és csak hónapokkal később kerül drágábban a polcra a kenyér. Teleki Fémdoboz mint élettér (Folytatás az 1. oldalról) Nekem pedig az jelenti a min­dennapi bajt, hogy a ruháink zsákokban vannak, nincs hova bepakolni sem. Két felnőttkorú fiam ideiglenes munkákat vál­lal, legalább dolgozik, a kicsi után pedig kapunk egy kis pénzt. Ha adna az önkormány­zat egy kisebb lakást, akkor tudnánk fizetni a bérleti díjat, nem akarunk mi semmit in­gyen. De egyelőre nekik sincs üres lakásuk, marad a konténer - tárta szét a karját Deli Sándor. Bodács István polgármester lapunk kérdésére válaszolva elmondta, egyelőre többet nem tudnak tenni a családért, a kon­ténert is egy bérleti szerződés azonnali felmondásával tudták odaadni. Üres lakása pedig je­lenleg nincs a községnek. Vajon ki tudja, meddig ma­radhat jelenlegi helyén a család. Aligha oldódik meg Deliék problémája május végéig, utána nagy valószínűséggel az utcára kerülnek. A legkisebb Deli, a tizenegy éves kisfiú pedig könnyen állami gondozásba ke­rülhet, s ismét beteljesedik egy kisebb családi tragédia a nincs- telenség miatt. Pókász E. Egyenesbe jött a miklósi kapitányság Az elmúlt évben végre megszűnt az a többszöri vezetőváltással összefüggő bizonytalansági tényező, amely egy ideje nyomasztotta a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság dolgozóit. Ezt a tavaly kinevezett új kapitány, Fejes Zoltán főhadnagy mondta tegnap a miklósi zsaruk elmúlt évet értékelő munkaértekezletén. Mindez olyan helyzetet terem­tett, amely valamennyi szolgá­lati ágnál éreztette pozitív hatá­sát. Bár ezt a területet sem kerül­ték el a megyeszerte jellemző, a bűnözés minőségi átrendezésé­vel összefüggő jelenségek, a miklósiak rendőrsége a jelek szerint meg tudott birkózni a nem csekély feladattal: javítani tudtak többek között a bűnügyi munka eredményességén. A bűnügyi szolgálat átszervezése is megtörtént, és - mint ahogyan a kapitány fogalmazott - ennek köszönhetően látványos javulást tudtak elérni az ismeretlen tette­sek által elkövetett bűncselek­mények felderítésében. Ma már csaknem minden második „is­meretlenes ügy” elkövetője „ho­rogra” kerül a miklósi kapitány­ság működési területén. Ez a mutató pedig a legjobbak közé sorolja a megyeszékhely szom­szédságában lévő város rendőr­ségét. Kiss Tibor százados, bűnügyi osztályvezető ugyanakkor nem árult zsákbamacskát, amikor a megyei rendőr-főkapitányság képviselőjét úgy tájékoztatta, hogy hajszálon függ a bűnügyi szolgálat helyzete. A „lendü­letbe jött” kapitányságon sokat segítene a létszámbővítés. Elégedettségre a rendőrkapi­tány sem érez okot, mert mint mondta, sokat kell tenni annak érdekében, hogy a polgárok is érezzék ezeket a kedvező válto­zásokat. A bűnmegelőzési cse­lekvési program keretében kér­dőíveket töltettek ki a lakosság­gal. A már áttanulmányozott vá­laszokból kiderült, hogy a valós helyzetnél sokkal rosszabbnak látják a térség közbiztonságát az emberek, félnek az erőszakos cselekményektől, féltik gyerme­keiket. A véleményekből kitű­nik, a jelenleginél sokkal határo­zottabb rendőrséget szeretnének. H. Gy. Fogynak az ovisok Kisújszálláson idén több mint tíz százalékkal kevesebb gyermeket írattak be szüleik óvodába, mint az elmúlt esz­tendőben - derült ki a város egyik - nemrégiben zajlott önkormányzati ülésén. A képviselő-testület véleménye szerint egy egységes intézményi vezetés ebben a helyzetben éssze­rűbben lenne képes megszervezni az óvodai nevelőmunkát. Ennek szellemében döntött a testület a városban működő két intézmény összevonásáról. Az in­tézkedés 1999 szeptemberében lép életbe, az óvoda új elnevezése Kisújszállási Óvodai Intézmény lesz. Az intézményvezetői állásra pályázatot írtak ki, amelynek be­nyújtási határideje a megjelenést követő 30. nap. B. J. Fiatal közgazdászok találkozója (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára Gazdaságpolitika az új évezred küszöbén címmel tartja meg nyitóelőadását, me­lyet Vámos Miklós akadémikus követ, aki az információs társa­dalomról fejti ki nézeteit. De mindemellett - többek között - szó lesz- az évezredforduló számítógépes gondjairól, a táv­közlésről - ahol remélhetőleg a piaci liberalizáció, a verseny az árak csökkenését hozza magá­val -, az Itemetről is. Informá­ció, tőke és növekedés a globa­lizáció korában címmel Veres József, az MKT elnöke, tan­székvezető egyetemi tanár zárja vasárnap délelőtt az előadások sorát, melyekre nemcsak a már bejelentkezett érdeklődőket várják. ein Számos helyen a belvízelvezetők betömése okozta a gondot Még növekszik a belvizes terület nagysága Az olvadás kisebb árhullámot indított el a folyókon, a Tiszán levonuló még enyhe, ám a Körö­sökön jelentős volt, azonban itt is megkezdődött az apadás. To­vábbra is nagy gondot okoz a belvíz, ennek következménye az is, hogy a Hortobágy-Berettyó teljes szakaszán ül. fokú ké­szültség van érvényben. A Hor- tobágy-Berettyóba ugyanis 60 köbméter belvizet szivattyúznak másodpercenként, ugyanakkor a Hármas-Körösbe az árhullám miatt nem tud elfolyni a víz, ezért tegnap hat átemelő szivaty- tyút állítottak üzembe - tájékoz­tatta a Kötivízig a sajtót. A belvízzel elöntött területek nagysága tovább nőtt, tegnap már megyénkben több mint 52 ezer hektárt borított víz. A szak­emberek szerint az elöntések to­vább már nemigen nőnek, s vár­hatóan ma vagy holnap éri el a csúcspontot. A vízügynél jelen­leg naponta 7 millió forintba ke­rül a védekezés, s eddig összesen 25 milliót költöttek. Dr. Hajós Béla, a KHVM he­lyettes államtitkára repülőgépről végzett megfigyelést a Dél-Al- földön, így megyénkben is. A kormány a belvíz és árvíz elleni védekezési költségeket folyama­tosan biztosítja, mely - a Körö­sökön végzett árvízvédekezést is beleszámítva - január óta 400 millió forintot emésztett fel. Ma naponta 50 milliós költségnöve­kedéssel számolnak. A mostani repülőút alátámasztotta azokat az adatokat, melyek jelentős belvízi elöntésekről számoltak be. Egyúttal az is látható, hogy a helyzet uralható, bár' az ország északi, északkeleti részében mindez súlyosbodhat. Az is biz­tos, hogy a védekezésre szánt 500 millió forint kevés lesz. A tapasztalatok alapján azon­ban látható, hogy az állami, a kö­zösségi és az egyéni feladatok nincsenek összhangban a véde­kezésben. A bejárás is megmu­tatta, hogy az állami földeken a vízelvezetés rendben van, bár a művek fenntartottsága hagy némi kívánnivalót maga után, azonban a beszántott vagy meg­szüntetett üzemi csatornák hiá­nya okozza a nagy elöntéseket - fejtette ki a helyettes államtitkár. A belvíz miatt több települé­sen is veszélybe kerültek a lakó­épületek, esetenként annyira, hogy kilakoltatásról is gondos­kodni kellett - tudtuk meg a pol­gári védelem megyei parancs­nokságától. A helyi polgármes­teri hivataloktól, illetve a polgári védelmi körzetparancsnokoktól a központba befutott informá­ciók szerint Cserkeszőlőn, Öcsödön, Karcagon és a legve­szélyeztetettebb környéken, Túrkevén 21 házat és a bennük élő 56 embert érintett ez az in­tézkedés. A polgári védelem he­lyi emberei segítséget nyújtottak a menekítésben, a szervezet több motoros kisszivattyúja is folya­matosan dolgozik a kritikus terü­leteken. ein-hgy Egységes hadigondozási törvényre várva A meghívottak Béres-cseppet vehettek át fotó: m. j. Hazánkban több mint 37 ezer rokkantat, özvegyet, árvát tar­tanak nyilván a Magyar Ha­digondozottak Országos Nem­zeti Szövetségében - tudtuk meg tegnap Szolnokon, a me­gyeháza dísztermében, ahol ez a szövetség megyei, városi ta­gozata szokásos tisztújító köz­gyűlését tartotta. Közülük 800-an élnek szűkebb ha­zánkban, a megyénkben. Mintegy kétszázan hallgatták végig dr. Leskó Ferenc országos elnök beszámolóját, amely nyolc év munkáját, eredményeit, sikereit értékelte, majd számba vette a feladatokat. Olyan egy­séges, nemzeti hadigondozási törvényt szeretnének megal­kotni, amely illeszkedik az eu­rópai jogrendszerhez - minden­féle tekintetben. A köztiszteletű hadigondozásba bevonják a bé­keidőben szolgálatot teljesítő sé­rült és károsult katonákat, a csa­ládjukat, továbbá a nemzetközi békefenntartó tevékenységet végző és a szolgálat során sérült és károsult magyar honvédeket, családjukat is. Tavaly egy rossz törvénymódosítás történt a volt hadiárvák, volt hadigondozot­tak, volt gyámoltak családtagok tekintetében, így ezeknek az embereknek a nagy része kima­radt az egyösszegű támogatás­ból. Elkészült a törvénymódosí­tás, amelyet ha nem sikerül elfo­gadtatni, az Alkotmánybíróság­hoz fordulnak. Nemcsak beszámoló, hanem tisztújítás is volt. A megyei és Szolnok városi szervezet elnöke, Kas András tanár, alelnök főor­vos dr. Kas Éva, alelnök jogta­nácsos dr. Vágvölgyi Nándor, további alelnökök pedig Szabó Albert, Donkó József, Kefei Imre és Varga Béla lettek. Sz. M. A VOSZ a vállalkozókra „voksol”- A magyar vállalkozó már a szocializmus körülményei között is remekül helytállt Ezt teszi most a piacgazdaságban is, ezért is len­dülhetett fel a gazdaság. Ezért hiszek a magyar vállalkozókban, és hiszek abban, hogy erős érdekvédelmi szervezetüknek kell lenni, mert az ő vállaikon nyugszik a gazdaság, és ezt nekik kell befolyá­solniuk -jelentette ki tegnap Szolnokon Demján Sándor, a Vállal­kozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) soros el­nöke abból az alkalomból, hogy megyénkben - másodikként az országban - megalakult a VOSZ megyei szervezete. A VOSZ megújulási folyamatá­nak keretében minden megyében meg kívánja alakítani területi szervezeteit - hangsúlyozta az elnök, aki hozzátette, mindezen törekvéseket az európai csatlako­zásunk követeli meg. A VOSZ rendkívül fontosnak tartja az ország egyes területei fejlődési stratégiájának felvázo­lását, és ebben nagyon aktívan részt kívánnak venni, ahogyan az önkormányzatokat is hatékonyan befolyásolni szeretnék az ipar­űzési adó kivetésében. Ennek ugyanis nagy szerepe van a vál­lalkozók elvándorlásában, hiszen nélkülük nincs foglalkoztatás és adóbevétel. A beszéd után a megjelentek Lits József építési vállalkozót, közgazdászt elnöknek választot­ták. Társelnökei: dr. Stie gier Ká­roly, az Agroker Rt. vezérigazga­tója, valamint Vass Lajos, a Klub Szolnok, a Quadriga Bt. és a Vá­rosi Művelődési és Zenei Köz­pont Kht. vezetője. ta Háromszázezer bögrét gyártanak, két év alatt az IKEA üzletláncnak Mezőtúron, a Túri Kerámia Kft.-nél. A bögrék korongozását gépesítették, így sokkal gyorsabban haladnak, és teljesen egyformák a termékek, melyek címkézésére egy nagy értékű automata gépet vá­sároltak tavaly. Felvételünk a korongozást örökítette meg. fotó: mészáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents